Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-05 / 272. szám

2001. Október 5., péntek ( 17. OLDAL VILLÁNY BE MUTATKOZIK V illány. A megtalált régészeti leletek ős­kori lakottságról tanúskodnak. A szőlő- művelés eredete a keltákig, bizonyítha­tóan a rómaiakig nyúlik vissza. A hon­foglalást követően tiszta magyar családok lakta település lakossága a törökdúlás idején cseré­lődött ki, amikor is szláv és rác nemzetiségű te­lepesek költöztek ide. Századunk harmincas éveiben félezer magyar, több mint 1600 német és alig néhány szerb, horvát, sokác és oláh la­kossal számolhatott a az akkori nagyközség. A második világháborút követően a kollektív bűnösnek kikiáltott német származású lakosság többségét kitelepítették. A korábban külön területi, közigazgatási auto­nómiában létezett Virágost 1950-ben csatolták a településhez. Történelmi pincesor Az idegenforgalom évről évre növek­szik, a városba láto­gatók száma a Vil- lány-Siklós Borút Egyesület megalakí­tása után bővült lát­ványosan. Az inf­rastruktúra fejlesz­tését a meg­növekedett igények­hez kellett igazítani, s bár a legfontosabb feladatokat (víz, gáz, csatorna) már meg­oldották, a jövőben is jócskán lesz még mit tenni a település komfortosságának javításában. A levé­dett pincesor való­ban szép látványt nyújt, megte­kintését az idelátogatók legtöbbje nem is mulasztja el. A szűk utca azonban nem teszi lehetővé a par­kolási lehetőségek bővítését. A tu­ristáknak az átmenő forgalom mi­att a zavartalan nézelődésre tehát A település gazdái A bor városa rang kötelez Az infrastruktúra-fejlesztési elképzeléseket az idegenforgalomhoz kell igazítani Villány nemrégiben érte el megérdemelt rangját: várossá nyil­vánították. Ám ezzel nem csak előnyök jártak, jócskán a „nya­kukba” vettek olyan igazgatási feladatokat, amelyekkel eddig nem kellett bajlódniuk. Am ezzel a problémával kevésbé fog­lalkozik a város vezetése, sokkal inkább az aggasztja, ha zá­ros határidőn belül nem épül meg a várost elkerülő útvonal, a településen átvezető szűk úton rendszeressé válik a torlódás. A polgármester szerint a település még a tanácsi rendszerben is sok­kal többet érdemelt volna, de az akkori tehetőségeket messze nem használta ki. Vagyis az akkori elő­nyöket nem élvezte, a vörösbor vá­rosa rangján alul szerepelt. - Az utóbbi években ezen próbáltunk javítani - mondja Takát's Gyula, s több-kevesebb sikerrel elképzelé­seinket meg is tudtuk valósítani. A város első embere nem di­csekszik, bár tenne mivel, hiszen hogy csak mást ne mondjunk, irá­nyítása alatt kapott városi rangot az egykori nagyközség. Azt mond­ja, az utóbbi években sikerült javí­tani valamit a település „imidzsén”, ám még rengeteg fel­adat - egy része nem önkormány­zati - vár megoldásra. Jó néhány évvel ezelőtt Villány körjegyzőségi központtal rendelkezett, de a vá­ros és társközségei (Márok, Villánykövesd, Kisjakabfalva, Ivánbattyán és Palkonya) úgy dön­töttek, hogy Villánynak is jobb A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁMA 2932 2822 lesz, ha önálló jegyzőséget alakít ki, a többiek pedig maradnak kör­jegyzőségi formában. - Azzal, azonban nekünk messze nem okozott akkora problémát, mint más baranyai településnek. Ná­lunk ugyanis az emberek többsége fő tevékenysége mellett szőlőmű­veléssel is foglalkozik, a bor előál­lítása és forgalmazása a kilencve­nes évek elején nem egy munka- nélkülinek jelentett annyi jövedel­met, amely biztosította a család el­tartását. Nem egy közülük az ősi Takáts Gyula polgármester hogy tulajdonképpen kistérségi szerepet kaptunk, olyan plusz fel­adatokat is meg keltett oldanunk - például az okmányiroda működte­tése -, amelyre eddig nem volt gondunk. A rendszerváltás is te­tézte a problémánkat, jócskán megnövekedett a munkanélküliek száma. Itt is, mint az országban mindenütt, vagy megszűntek a vállalkozások és ezért kerültek az utcára az emberek, vagy pedig a még működő cégek „húzódtak össze”, s emiatt vált munkahely nélkülivé nagyon sok ittlakó. Ez birtokkal kezdte a vállalkozói éle­tet. Az évek folyamán az ehhez „ragasztott” területeken termett szőlőből már olyan nagy mennyi­ségű bort tudott előállítani, hogy piacszerzésre is szüksége volt. En­nek is köszönhetjük, hogy váro­sunkban nem okozott tragédiákat a munkanélküliség. A fejlődő magánszektor, no és a borturizmussal megnövekedő ide­genforgalom megkövetelte az infrastuktúra javítását. Szerencsé­re sikerült az igen költséges fej­lesztések szükségességét a lakos­Vokány o ó ff ali i Máriagyűd Q. Siklós Sí Ac ' Kisbudmér Ivánbattyán A _ Palkonya q jPócsa Ö. OKisjakabfah/a Nagytótfalu Villánykövesd Ö , ipsharsány Virágos Q Nagyharsány VILLANY o Magyarbóly Sággal is megértetni, úgyhogy a költségekre szánt pénzek megsza­vazása általában nem okozott gon­dot. Ez a pozitív „hozzáállás” meg­mutatkozott például a gázberuhá­zásánál is. Szinte mindenki a fej­lesztés mögé állt, de a csapadékvíz elvezető csatornák tisztítására, az utak és járdák javítására is meg­szavazták a szükséges forintokat.- Véleményünk szerint a jövő­ben a ránk váró faladatok közül azt kell elsőként megoldani, amellyel az idelátogatók komfort- érzetét növelhetjük - vázolja a jö­vőt a polgármester. - Az a vendég, aki hosszabb időre jön hozzánk, nem ülhet naphosszat a pincében, biztosítani kell tehát a szabad idő eltöltésének másfajta tehetőségét is. Éppen ezért szeretnénk létre­hozni a borászati részvénytársa­ság által felszabadított területeken egy szabadidőparkot. Az a tapasz­talatunk ugyanis, hogy a vendége­ink már nem csak egy borkóstolás­ra jönnek városunkba, hanem is­merkedni szeretnének a környék nevezetességeivel, s a pincelátoga­tások közötti időt is el akarják töl­teni valahol. Amint látni, az önkormányzat­nak akad bőven a jövőben is fel­adata. Azt már most is világosan látják, sokáig nem tehet a megol­dásukat elodázni. A gyors cselek­véshez viszont nincs meg az anya­gi hátterük, állami segítségre is szükségük tesz. Remélik, hogy a döntéshozók is fontosnak tartják a város további fejlesztését. A polgármester Takáts Gyula, al­polgármester Tegzes Emil. Az önkormányzati testület tagjai: Bock József György, Csiz- madiáné dr. Zeitvogel Terézia, Gere Attila, Hábel Szaniszló, dr. Kottlár Gábor, Maurer György, Tengler János, Ugor Ferenc. Jegy­ző Kiss Sándorné dr. A jogi, ügy­rendi bizottság vezetője Maurer György, a pénzügyi bizottság irá­nyítója Hábel Szaniszló. Az okta­Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor tási, kulturális, valamint a telepü­lésfejlesztési és idegenforgalmi bizottság vezetője Gere Attila. A szociális, egészségügyi bizottság irányítása rotációs elven műkö­dik, jelenleg Maurer György ve­zeti. A német kisebbségi önkor­mányzat elnöke Tröszt Erzsébet. A testület tagjai: Szendéné Ar­nold Katalin, Eckhardt Jánosné, Czinczárné Getto Dalma és Nei- zer Zoltánné. ■ Az oldal a villányi önkormányzat támogatásával készült Fejlett az iskolarendszer Vörösborfesztivál Ma 17 órakor a város polgármeste­re nyitja meg a rendezvénysoroza­tot, majd a térzenével szórakoztat­ják az egybegyűlteket. 20 órakor utcabál. Szombaton 14 órakor in­dul a szüreti felvonulás. Az Eislin­gen téren felállított szabadtéri szín­padon bemutatkozik a kisbírd, a borkirálynő és a borkirály, vala­mint a borrendek. Ezt kultúrmű­sor, majd utcabál és tűzijáték köve­ti. Vasárnap a katolikus templom­ban német nyelvű szentmisét tar­tanak, délután kultúrműsor, este utcabál zárja a fesztivált. _______■ Vi llányi Borászat Rt. A Villányi borvidéken, a Teleki család egykori területén és pincéjében üzemelve dolgozik a Villányi Borászat Rt. Munkájuk során arra törekszenek, hogy a Teleki család hagyományait követve, a legkiválóbb minőségű palackozott borokat állítsák elő. A társaság BORMÚZE//Mának ódon hangulatú épülete valaha szintén Teleki Zsigmondé volt. Itt gazdag szőlészeti kiállítás mellett, szervezett csoportok számára hangulatos rendezvények keretében a társaság legjobb borainak megismerésére és vásárlására nyílik lehetőség. VILLÁNYI BORÁSZAT RT.: 7773 Villány, Ady fasor 2. Tel.: 36-72/492-141, fax: 36-72/492-009 BORMÚZEUM: 7773 Villány, Bem u. 8. Tel.: 36-72/492-130, fax: 36-72/492-009 Új városközpont A közműfejlesztések mellett a villányiaknak gondjuk van arra is, hogy az idelátogatókat ne ro­mos, málló vakolatú házak látvá­nya fogadja. A város főutcáján például valamennyi házat felújí­tották, a takaros porták legtöbbje vendégfogadásra is berendezke­dett, a borkimérések fölé rend­szerint panziót is kialakított a szőlősgazda. Sokan élnek a bor­turizmusból, nem csoda tehát, ha igyekeznek a kényelemre oly so­kat adó vendégek igényét maxi­málisan kielégíteni. A város köz­épületeit is - megtartva az erede­ti stílust - felújították. Az Eislin­gen teret teljesen átalakították, további beruházásokkal szeret­nék itt létrehozni a település új központját. Szándékukban áll a konferenciaturizmust is fejleszte­ni. Elképzelésük szerint a maj­dan létrejövő szabadidőparkban alakítanák ki azokat a szolgáltató egységeket, amely a többnapos tanácskozásokra érkező vendé­geknek is kényelmes elhelyezést biztosítanak. Nemcsak a városháza, hanem az előtte lévő tér is megszépült FOTÓK; TÓTH L. nincs módjuk. A főutcát nem le­het szélesíteni, a megoldást csak az elkerülő út jelentheti. Ennek megépítésére - a több száz milli­ós költség miatt - csak állami se­gítséggel kerülhet sor. ______________________________■ Má r világhírűvé vált Villány az ország kisvárosai­hoz viszonyítva is kiemelkedően fejlett iskolarendszert alakított ki. Az általános iskola nemcsak a he­lyi diákok okításával foglalkozik, ide járnak a környékbeli település gyermekei közül többen is. Az in­tézmény (az óvoda is) német nemzetiségi oktatási központ, s egyben alapfokú művészeti isko­laként működik. Az itt tanulók közül nagyon sokan aktívan spor­tolnak, sokan érnek el a megyei és az országos versenyeken he­lyezéseket. A Teleki Zsigmond Szakközépiskola természetesen a szőlészetre-borászatra épül, a ta­nulók a szőlőművelés, borkészí­tés csínját-bínját itt sajátítják el. A középiskola hosszú időn keresz­tül az önkormányzat fenntartása alatt működött, a költségvetésből a fejlesztésekre, új bemutató esz­közök vásárlására nem mindig ju­tott pénz. Márpedig a világpiac ál­tal megkövetelt minőséget csak a legmodernebb technikai beren­dezések felhasználásával lehet el­érni. Az ehhez szükséges forráso­kat viszont még pályázatokkal megtámogatva sem tudták meg­szerezni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az itt folyó speciális oktatást olyan fontosnak tartotta, hogy nemrégi­ben átvette az iskola fenntartását. A főhatóság a jobb pénzügyi kon­díciók biztosításával teremti meg a feltételét a korábbinál maga­sabb szintű szőlészeti, borászati oktatásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents