Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)
2001-10-04 / 271. szám
6. OLDAL VASAROSD 0 M B O A faluban teljes a komfort A jövőben már csak a felszíni munkák elvégzésére kell költeni BEMUTATKOZIK 2001. Október 4., csütörtök A megye határán fekvő község meglepő fejlődésen ment keresztül az utóbbi tíz évben. Szinte mindenük megvan, a telefon, az ivóvíz, a kábeltelevízió, a vezetékes gáz- és a csatorna- hálózat kiépítetett, a falu lakossága igénybe is veszi. Mindez azért meglepő, mert a település közismerten hátrányos helyzetű, magas a munkanélküliség, rendszeres jövedelem nélkül nehéz a családok élete. Ám az önkormányzat jól sáfárkodik a falu pénzével, s nem utolsósorban időben fedezte fel a pályázatok adta lehetőségeket. A falu polgármestere, Farkas István szerint a kilencvenes évek elején - a rendszerváltó időszakban - égető szükség volt az iskola épületét rendbe tenni. Ám amikor felmérték a költségeket, úgy döntöttek, inkább újat építenek, mert a régiben egyébként sem fér el a környező falvak bejáró diákjai és a falu nebulói. A nyolcvanas években ugyanis csak egy letéti iskola működött itt, a körzetesítés Gerényesre helyezte a központot, a kilencvenes évek elején meg minden Vásárosdombóra került, a régi iskolaépület ennél fogva szűknek bizonyult. Nyugodtan kijelenthetjük, bármelyik városi iskolával vetekszik az épület, az elhelyezése és a felszereltsége. Hiszen a 12 tantermes oktatási központ nyelvi laborral, számító- gépes oktatóteremmel, impozáns tornacsarnokkal rendelkezik. Igen jelentős állami támogatással tudtuk ezt megvalósítani - ad magyarázatot a polgármester arra kérdésre, hogy ugyan honnan volt a falunak erre pénze. Akkoriban körülbelül 50 millióba került a beruházás, megyei és állami célA LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA támogatással sikerült azt elérnünk, hogy a falu pénzét szinte nem is kellett használnunk. Az Farkas István polgármester a nemrég felállított falutérkép előtt 834 189 00 1910 1960 1995 1997 1998 1999 3000 már csak természetes, hogy a beruházással egyúttal megoldottuk az iskolai étkeztetést is, hiszen az épülethez^ hozzákapcsoltuk a konyhát. És az is természetes, a konyha kapacitását úgy terveztettük meg, hogy ne csak a diákokat lássák el meleg étellel, hanem a falu lakói közül azokat is, akik valamilyen oknál fogva, nem tudTöbb falu iskolája Az új iskolában szinte minden megvan, ami „szem-szájnak ingere”, a gyerekek semmiben sem szenvednek hiányt (még kémiai kísérleti fülkével is rendelkeznek). A már említett nyelvi és számítástechnikai laborban a környező falvakból bejárókkal együtt 178 gyermek tanulja a német nyelvet, valamint a számítás- technika alaplépéseit. Nemrégiben alakították ki a speciális tagozatot, itt két osztályban 33 gyermekkel foglakoznak. Az önálló zeneiskolában (fúvós, zongora, és ütőhangszeres oktatás) 79-en ismerkednek a zene világával, sajátítják el a hangszerek kezelését. A fúvószenekar 28 tagú, öt éve alakult, szinte minden helyi, térségi, sőt megyei rendezvényen szerepel - általában nagy sikert arat. Az óvodában 41 kisgyerekkel foglalkoznak, 2 csoport van, a körülmények itt is kiegyensúlyozottak, hiszen nemrégiben az egész épületszárnyat felújították, kicserélték a vizesblokkot, az önkormányzat jelentős támogatást adott a munkálatok elvégzéséhez. A iskola fűtése mind ez idáig igen költséges volt, hiszen olajkazánok biztosították az energiát. A földgáz bevezetésével lehetőség nyílt a közintézmények energiaellátásának átalakítására. Természetesen az önkormányzat azonnal számításba kezdett, osz- tott-szorzott, s ennek eredményeképpen rájöttek arra, ha a rendszert kiépítik, a radiátorokat felszerelik, az éves gázfelhasználás költségeit is figyelembe véve megtakarítást érhetnek el. Sőt az egyik energiaberuházóval sikerült olyan szerződést kötniük, hogy a felszerelések, a rendszer kiépítésének költségeit „lelakhatják”, nem kell azonnal kifizetni. A számítások szerint a megtakarítás így elérheti a 63 ezer forintot, ami évenként nem nagy pénz, ám egy hátrányos helyzetű falunak minden megtakarított fil- lérre szüksége van. ____________■ Sz ünetben az iskola előtt játszanak a gyerekek VASAROSDOMBO Meződ Q: ják, vagy nem akarják magukat otthon ellátni. A gyerekek étkezési költségeihez egyébként hozzájárulunk, ha valamelyik családban három gyerek van, már csak a felét kell fizetniük a menza tényleges költségeinek. A szociálisan rászorultak között van olyan is, aki egyáltalán nem fizet az étkezésért. így legalább azt elérjük, hogy a hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek (sajnos elég sok van a faluban - sóhajt fel a faTékes OTarrós OVázsnok (' jGerényes . O o °h Bikái O Alsómocsolád Szalatnak Köblény ,o Kárász O' lu első embere) legalább naponta egyszer meleg ételhez jutnak. Aztán a telefonkérdést is rendezni kellett. A település lakói egyre nehezebben tűrték, hogy a huszadik század végén még mindig Edison korabeli, dugaszos központ kapcsolja azt a tíz-egy- néhány állomást, amelyet a posta addig engedélyezett. A Matáv új A település gazdái A polgármester Farkas István, alpolgármester dr. Kenderes János. Az önkormányzati telsület tagjai: dr. Cseh Kálmán, Benkő Irén, Schaffer Zsuzsanna, Kutasi Zoltán, Schumann Norbert, Fedeles Nándor. Körjegyző (Vásá- rosdombó, Kisvaszar, Ger- lényes, Tékes, Ág, Tarrós) Jónás István. Az igazgatási, jogi, ügyrendi bizottság vezetője Pedeles ,Nándor.: Az iskola igazgatója Schumann Norbert. A Vásáros- dombóért Egyesület veztője Sándomé Palkó Ildikó. A nyugdíjkasklub vezetője Kaiser Istvánná._____________________■ Di áktámogatás Az önkormányzat természetesen csatlakozott a Bursa Hun- garica akcióhoz, amely azt jelenti, hogy amilyen összeggel a helyi önkormányzatok segítséget nyújtanak a településen élő diákoknak, annyival az állam is hozzájárul a tanulás költségeinek fedezéséhez. Az iskolaév kezdetekor egyébként minden vidékre járó általános iskolás 4 ezer forintot, a középiskolások pedig 6 ezer forintot kapnak. Az helybeli óvodások 2 ezer forint juttatást kapnak évenként. A helyi iskola tanulói ingyenesen jutnak a tankönyvekhez. A már említett állami támogatásban 12 helyi diák részesül, az önkormányzat 10 ezer forinttal járul hozzá a tanulási költségekhez. ________■ Az oldal a vÓLsárosdombói önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor központot szerelt fel, az igénylők azonnal telefonhoz jutottak, sőt olyan nagy a kapacitása, hogy a környező községek is erre a központra kapcsolódnak rá.- Aztán megjött a földgáz - folytatja a nagyobb fejlesztések stációit a polgármester. A falu lakói ezt is régóta igényelték, csak hát amíg a gerincvezeték elérhető közelségbe nem került és a lakosság többsége nem vállalta a vezeték lefektetésnek költségeit, addig szó sem lehetett a beruházásról. A költségek csökkentésére Teki-pénzekre pályáztunk, sikerült is nyernünk, olyannyira, hogy az induló 120 családnak csak 90 ezer forint beugrót kellett fizetniük. A pályázattal családonként 18 ezer forintot pótoltunk a költségekbe, az igénybevevők közműfejlesztési hozzájárulás címén 15 százalékot vissza is kaptak a befizetett pénzből. S az idén a csatornázás is megvalósult úgyhogy szinte teljes a komfort a településen.- Most már a sok vezetékfektetés után a felszínt kell rendbe tennünk - vázolja a jövő legsürgősebb feladatát Farkas István. Az utakat, járdákat ugyanis időközben javítgattuk, de csak a legsürgősebb esetben, mert arra vártunk, hogy a közművek lefektetése befejeződjön. Megoldottuk az ódombói lakóterület ivó- vízellátását, ez eddig nem volt, itt főleg cigányok laknak, ingyen jutottak telekhez, ám építési engedélyt csak akkor kapnak, ha rácsatlakoznak az ivóvízhálózatra. A körjegyzőség és a kultúrház épületétre is ráfér a tatarozás, a jövőben ezt is valamilyen pályázati pénzből oldjuk meg. V ásárosdombó. Árpád-kori település, amit az első fennmaradt, a 14. század elejéről származó történelmi adatok is alátámasztanak. 1313-ban a dombói birtok ura az egykori János mester, aki egyúttal Tolna és Somogy megye főispánja volt. A 15. századtól a Dombó, más néven Dombay család kezébe került a település, majd Pécs elfoglalása, 1543 után török kézre került. Az ekkori adókönyvekben már csak tíz házat jegyeznek az egykori nagy településből. A település határainak rendezését az 1857-től húsz éven át tartó úrbéri per oldotta meg. A község ma ismert, sajátos arculatának kialakulása és nagyszabású parkosítása a két világháború között valósult meg. Ebben az időszakban alakították ki a Szent Imre ligetet, vezették be a villanyt, építettek filmszínházat. Közigazgatási területén 1960-ban következett be jelentős változás, amikor is a szomszédos Jágó területéről átcsatolták Margitmajort. Telket juttatnak az építkezőknek A településen nem nagy a migráció, vagyis lényegében nincs elvándorlás, és a faluban letelepedők száma is csekély, számuk az utóbbi tíz évben nem éri el a lakosság egy százalékát. Ennek magyarázata egyrészt a munkahelyek megszűnésében keresendő, másrészt abban, hogy az innen elszármazott fiatalok megélhetési lehetőségek nélkül a kedvező infrastrukturális feltételek ellenére sem választják lakóhelyül szülőfalujukat. Ennek ellenére az önkormányzat bízik a jövőben, hogy majd a vállalkozók kihasználják a kedvező befektetési lehetőségeket, s akkor munkahelyek is létesülnek, s enyhül a jelenleg több mint tízszázalékos munkanélküliség. S hogy a letelepedést is segítsék, a település Sásd felőli részén vásároltak több mint 2 hektár szántóterületet, ahol építési telkeket alakítottak ki. Az elképzelések szerint a 14 lakótelekből a műút felőli részen az ott élőknek, és a majdan ideköltözőknek szolgáltatást végzők kapnának lehetőséget a beruházásra, a többi telken családi házak épülnének. S hogy a gyerekeknek se kelljen egy kis hancúrozásra a falu központjában lévő játszótérre vándorolniuk, itt is kialakítanak A katolikus templomot 1789-ben építették egyet. Igény a letelepedésre egyelőre csak a szolgáltató vállalkozásoktól érkezett, ám a község vezetői majdnem biztosak abban, hogy a 200 ezer forintos eszmei áron árult telkek is hamarosan elfogynak. Kaposszekcsővel közösen Hogy a szennyvízhálózat kiépítése milyen nagy előrelépést jelent egy település infrastruktúrájában - azt nem kell bizonygatni. A megyei falvak többsége szimbolikusan a két kezét összetenné, ha legalább a pályázat beadásáig eljutna. A vásárosdombóiak viszont időben léptek, s nemrégiben ünnepélyes keretek között avathatták fel az új csatornarendszert. Nem rendelkeztek több száz millióval, hiszen a szennyvízhálózat kiépítése számításaik szerint több mint 200 milliót igényelt volna. Egész évi költségvetésük nem lett volna elegendő a kiépítés költségeinek fedezésére, viszont megragadtak minden olyan lehetőséget, amellyel pénzt tudnak szerezni. Pályázati forintokból a tisztítóművet már évekkel ezelőtt felépítették (a hálózat kiépítéséig már működött a telep, a házi tározókból tisztításra ide szállították a szennyvizet), ám a csatornahálózat kiépítésére még várniuk kellett. A megye északi határán lévő település a Tolnában fekvő Kaposszekcskővel fogott össze, a két település fele-fele arányban állta a költségeket. A 290 millió forintba kerülő beruházáshoz kaptak 77 milliós céltámogatást, 96 millió területkiegyenlítési segítséget, vízügyi alap hozzájárulása 22 milliót tett ki, a lakosság pedig 76 millióval járult hozzá a rendszer kiépítéséhez. A beruházáshoz 1999-ben alakult meg a vízműtársulás, egy porta bekötése az ott lakóknak 80 ezer forintjába került. Van aki egyből kifizette, a legtöbben viszont kedvezményes hitelt vettek fel, egy lakás-takarékpénztár pedig megfinanszírozta a rászorulóknak a beugrót, a pénzt 50 hónap alatt kell visszafizetni, a törlesztés havonta 1184 forint. ■ AZ ISKOLA tánccsoportja is fellépett a falunapon ‘FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ Van vállalkozási kedv A sásdi termelőszövetkezet ugyan a faluban megszüntette tevékenységét, a volt téesz-major helyén ipari övezetet alakított ki az önkormányzat. Kétségtelen, ez nem sokat segít a munkanélküliségi arányokon, de ha semmivel sem próbálkoznak, még az a pár ember is segély felvételére kényszerül, akik a vállalkozások idete- lepülésével jutottak pillanatnyilag biztos jövedelemhez. A volt téesz-majorban telepedett meg két fafeldolgozó üzem, a gatteren néhány munkást foglalkoztatnak. Az alapanyagot nem a helyi erdőségekből szerzik be (erről szó sem lehet, hiszen védett a terület), hanem a környező szomszédos országokból, úgymint Ukrajnából és Romániából. A három megmaradt, de privatizált baromfitenyésző telep is alkalmaz segédmunkásokat, s bár csak néhány emberről van szó, nekik sem kell segélyért sorban állniuk az önkormányzati hivatalban. Az ipari övezet még több más termelő és feldolgozó, valamint szolgáltató vállalkozásnak nyújt lehetőséget a letelepedésre, egyelőre azonban nem nagy a tolongás.
