Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-29 / 295. szám

R I P 0 R T 7. OLDAL 2001. Október 29., hétfő KULTÚRA­A helyi hatalom trónfosztása Pécsi konferencia a rendszerváltás nyerteseiről és veszteseiről Nem az a kérdés, hogy a helyi hatalom nyerte- se-e a rendszerváltásnak, vagy vesztese, ha­nem az: van-e helyi hatalom Magyarországon 2001 októberében? A súlyos felvetés szomba­ton hangzott el a PTE jogi kara és a Pécs-Bara- nyai Értelmiségi Egyesület által szervezett konferencia második napján. Az elmúlt több mint egy évtized tapasztalatai alapján ma is megválaszolatlan még a kérdés: kik és milyen mértékben nyertesei, illetve vesztesei a rendszerváltásnak? Nem csak személyekre, eg­zisztenciákra vonatkoztatható a dilemma, de ha­talmi és gazdasági ágazatokra, régiókra, társadal­mi rétegekre egyaránt. Dr. Horváth Csaba polito­lógusnak, az Értelmiségi Egyesület elnökének vé­leménye: a számadásnak mindenképpen eljött már az ideje, de a letisztult vá­laszra akár generációnyi időt is várnunk kellhet. Az előadások majdnem mind­egyike előbb-utóbb eljutott a glo­balizációhoz. Szabó Iván (első képünkön) volt pénzügyminisz­ter egy hozzászólásra reagálva - előadásában egyébként a politi­kai gyakorlat és az értékvesztés összefüggéseiről beszélt - kifej­tette, a globalizáció racionalitást tükröz, önmagá­ban se jónak, se rossznak nem minősíthető. Kor­látokra azonban szükség van, olyanokra, ame­lyek a társadalom egészének javára szolgálnak. A szétaprózott társadalmi erők ezt a féket nem tud­ják érvényesíteni, nem tudnak ellenállni a világot egységesíteni törekvő folyamatoknak. Erre elő­adásában is utalt, amikor azt mondta, ami ellen­kezik a társadalom többségének igazságérzeté­vel, az nem jog, hanem kényszer. Ezt egy másik előadó, Beszteri Béla, az MTA gazdasági szakbi­zottságának alelnöke úgy fogalmazta, hogy a po­litikai terrort felváltotta a pénz terrorja.- Egy olyan emberben, aki 1988-1990 között részt vett a rendszerváltás folyamatában, úgy tűnik, fel sem vetődhet a kérdés, vannak-e vesz­tesek? Ám ez mindig együtt jár az átalakulással, s gyakorta éppen azok a folya­mat vesztesei, akiknek a má­sik oldalra kellett volna kerül­niük - kezdte előadását Rocken­bauer Zoltán (második képün­kön). A kultuszminiszter sze­rint a kultúra területén a rend­szerváltás során három kihí­vással kellett szembenézni: a gondolat szabadságával, a pia­ci szemlélet térnyerésével, il­letve a globalizációval. Az elsőnek elvileg csak nyertese lehet, ám a magyar művészvilág más­fajta gondolkodáshoz volt szokva, az előző érá­ban kialakított formanyelve - kódolt, magas mű­vészi fokon megfogalmazott üzenetek - elvesz­tette szerepét. Új alapokra kell helyezniük gon­dolkodásukat, ez pedig tanulást igényel. A mi­niszter szerint a piaci szemléletnek a kultúra te­rületén való megjelenése előnyöket és hátrányo­kat is hordoz. Nagy vita végén mondható ki, hogy a magyar kultúra nyelvi megkötöttsége miatt nem lehet eredményes piaci szereplő, s számos területe nem is lehet rentábilis. A rend­szerváltás után az állam feladata, hogy olyan helyekre is eljuttasson forrásokat, amelyeket egyébként a piac ledarálna. Szombaton az egyik előadásra felkért dr. Tóth József PTE-rektor távollétében dr. Wilhelm Zol­tán (harmadik képünkön) ad­junktus fejtette ki véleményét a rendszerváltás során nyertes vagy vesztes helyzetbe került régiókról. Annyi már bizonyos, hogy Magyarország nagytulaj­donosi szférájában a nemzet­közi tőke lesz a domináns, mert sokkal több pénzzel ren­delkezik, ennélfogva sokkal in­kább befolyásolni fogja a tele­pülésszerkezetet és -fejlődést, mint az állam. Vagyis nem az állami akarat dönt majd, merre akarunk menni, hanem a nemzetközi tőke. Bi­zonyságul elég például arra gondolni, hogy a Ge­neral Electric egymagában a magyar GDP három­szorosát termeli. Mindez már megjelent a régiók közötti különbségekben is, ráadásul olyan terüle­teken tapasztalható, amelyre a társadalom talán a legérzékenyebb: az életszínvo­nalban, a foglalkoztatottságban, a jövedelmekben. Dr. Csefkó Ferenc (negyedik képünkön), az MTA Regionális Kutatások Központja ügyvezető igazgatója tette fel előadásában a kérdést: van-e helyi hatalom Ma­gyarországon 2001 októberében? A kezdetek valóban biztató eredményei után alig egy évti­zeddel - fejtette ki véleményét a kutató - ma már ki sem lehet mondani, hogy az önkormányzatok az államtól akárcsak viszonylagos függetlensé­get élveznének. Csefkó Ferenc számos érvet so­rakoztat fel véleménye mellett. Megemlítette többek között azt, hogy a társulási szabadságtól lassan eljutunk a kényszertársulásokig, azt, hogy a szolgáltatási, ellátási felelősség eredmé­nyeként túlnyomóan intézményfenntartó rend­szert hozott a gyakorlat, eközben például kiüre­sedett a kórházi, magánorvosi ellátásban az ön- kormányzati szerepvállalás, a művelődési háza­kat, kultúrotthonokat bezárták, vagy „kivitték a piacra”, a parlamenti önkormányzati lobbi elve­szik a pártfrakciók szigorú, kemény, szemellen­zős érdekei között.- Ha már a pártoknál tartunk - tette hozzá előadásában - mondjuk ki, hogy a kisebb tele­püléseket kivéve pártosodtak a képviselő-testü­letek, pártérdekek, de legalábbis pártszimpátiák alapján szavaznak még a magukat függetlennek vallók is. Ebbe a pártdzsungelharcba nem kevés civil szervezet lépett be, fogadkozásuk szerint a mérleg nyelvét játszani, így újfajta törésvonalat húzva közöttük, s kétségessé téve a helyi nyilvá­nosság elengedhetetlen részét képező civil kontrollt. Dr. Csefkó egyik végkövetkeztetése: valódi ál­lampolgári részvételről, avagy a közvetlen de­mokrácia lehetőségeiről beszélni sem érdemes. A másik pedig a már feltett kérdés: van egyáltalá­ban helyi hatalom? MÉSZÁROS ATTILA ELMENT A „SZÉPSÉG SZERELMESE”. A múlt héten temették a hetvenhat éves korában elhunyt Vin- cze Győző festőművészt. Az alkotópályája nagy része a Pécsi Nemzeti Színházhoz kötődött, mégis leg­többen a festményein keresztül ismerték meg a pécsi, majd a hosszú betegsége alatt a Dombay-tóhoz köl­tözött mŰvéSZt. • FOTÓ! TÓTH L Régiós fílmműhely új lendületben A Moholy Filmfesztiválon legutóbb nagy sikert aratott az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója. Az Elfeledettek...? című munkájuk a dokumentumfilm kategóriájában elnyerte az ORTT megosz­tott nagydíját, a Külügyminisztérium alkotói díját és a legjobb operatőrnek járó különdíjat. A film alkotói, Martin Tímea ren­dező, Bősz Vilmos operatőr, s ilyen kategória díj hiányában a legjobbnak méltatott Ursprung József vágó. A fesztiválsiker újabb igazolása annak, hogy a Pécsi Körzeti Stúdió visszatért filmkészítő hagyományaihoz. A Moholy fesztiválnagydíjas 31 perces alkotás három horvátor­szági település magyar közössé­geinek életet, sorsát mutatja be. Martin Tímea, a film rendezője maga is arról a környékről jött Magyarországra. Az Elfeledet­tek...? az első nagyobb önálló al­kotása. A pályaindítás tehát ideá­lisnak mondható. Az ilyen igénnyel létrehozott filmeknek történelmi hagyomá­nyai vannak Pécsett. A stúdió ala­pítása utáni években nemcsak dokumentumfilmek, hanem tévé­játékok, mesejátékok is készül- . tek. Volt azonban olyan időszak, amikor pénz szűkében az ilyen munkák háttérbe szorultak.- Mennyire van lehetőség mos­tanában nagyobb lélegzetű doku­mentumfilmeket készíteni? - kér­dez vissza Németh Zsolt (képün­kön), az MTV Pécsi Körzeti Stú­diójának új vezetője. - Négy hete vagyok stúdióvezető, nem tisz­tem megítélni a korábbi okokat. Az biztos, hogy a magazinműso­rok pénzkerete nagyobb filmekre nem volt elég, ezért korábban úgy yélhették, hogy akkor ezekgt felejtsük el. Az arányokat érzé­keltetve: kb. három magazint le­het készíteni egy-egy dokumen­tumfilm költségéből. Én hat hó­napja jöttem Pécsre. Akkor Élő Gábor volt a stúdióvezető. Ő úgy gondolkodott, hogy vissza kell térni a hagyományhoz. Kitalálta a pénzügyi és egyéb kereteit an­nak, hogy nagyobb dokumen­tumfilmeket lehessen készíteni. Megteremtette a lehetőséget, hogy a Híradó, a Magazin, a nem­zetiségi műsorok és a Sorstársak összedolgozzanak. Példaként említi, hogy az Elfe­ledettek.. ,?-be anyagilag be tudott szállni a Horvát Krónika, sőt a költségekből is részesedve a he­tente jelentkező 52 perces maga­zin is felhasználja a filmet. Szin­te minden magazinműsorukban megjelenik egy-egy hosszabb do­kumentumfilm, mint a félórás Ki­rályi szakácsok, vagy az egészet kitöltő 52 perces Rpckmaraton.- Most Fésűs Évával készült film. Aztán Pánovics András film­je, az Autisták szerintem esélyes arra, hogy máshol díjat szerez­zen. A hagyományt úgy visszük tovább, hogy legyen egy hosz- szabb mozi a magazinban, erre gyűjtjük a pénzt, összedolgozunk a regionális híradóval is, ezzel a költségek megoszlanak. Az nem lehet ok, hogy a Magyar Televí­ziónak nincs pénze ilyen produk­ciókra, mert az nem igaz, csak másképp kell gondolkodnia és gazdálkodni a rendelkezésre álló pénzzel - állítja a stúdió- vezető. Az MTV más műsoraiban is van már fogadókészség a régiós stúdiók fümjeire. A Határon túli és regionális műsorok főszerkesz­tőségétől, illetve vezetőjétől, Belé- nessy Csabától megkapták hozzá a támogatást, hogy adásba kerül­hessenek ezek az alkotások. Az ml-en és az m2-n néhány hónap­ja indítottak dokumentumsávo- kat, amelyekben ezeket a filmeket levetítik. A másféle lehetőségekre példa, hogy a főszerkesztőség épp most készít olyan nagy produkci­ót, amelyben a Pécsi Körzeti Stú­dió is részt vesz. Egy németorszá­gi televízióval és a Szegedi Körze­ti Stúdióval közösen forgatnak nemzetiségi történeteket a szom­szédos országokban. „Számunkra nem járható út az MDF útja” Online-interjú Kuncze Gáborral, az SZDSZ elnökével Csütörtökön online-szerkesztőségünk vendége volt Kuncze Gábor (képünkön), az SZDSZ elnöke, aki az interneten válaszolt ol­vasóink kérdéseire. Az interjú érdekesebb részeit szerkesztett formában adjuk közre.- Úgy vélem, hogy az, amit az SZDSZ a saját soraiban csinált, rop­pant közel áll ahhoz, ahogy a kis­gazdák szátrancsírozták magukat. Természetesen a szabad demokra­ták mindezt sokkal kulturáltabban (párt- és egyéb szakadás nélkül) vit­ték végbe, de az eredmény ugyanaz: csekély számú képviselő juthat be a parlamentbe, ha egyáltalán... (onoff)- Kuncze Gábor: Az SZDSZ pá­lyafutása tükrözi azt a folyamatot, ahogy a mai politikai élet átalakul - biztos, hogy egy elveihez ragaszko­dó liberális párt kisebb támogatásra számíthat, mint a magukat néppár­tokként definiáló bal- vagy jobbol­dali formációk. Mindenesetre az SZDSZ létezik, meggyőződésem, hogy bekerül majd a parlamentbe, és bízom benne, hogy a jelenleginél nagyobb támogatottsággal.- Az SZDSZ miért nem határolta el magát a kalocsai polgármester ál­lásfoglalásától? (MuityMijo)- K. G.: Nem kell elhatárolód­nunk a kalocsai polgármestertől. Gondoljon bele, hogy mondjuk a rádióból értesülne arról, hogy más­naptól az ön városának főtere mel­lett egy menekülttábort létesítenek, 4-5000 menekült befogadására. A problémát Kalocsa esetében is az jelentette, hogy a kormány meg­gondolatlanul döntött a helyi lakta­nya mellett. Hadd emlékeztessem, hogy a laktanyát azzal zárták be, hogy túl sokba kerülne a katonák számára alkalmassá tenni. Most az­zal akarták megnyitni, hogy ezt le­het a legolcsóbban a menekültek tartózkodására átalakítani.- „Mértékadó” jobboldali vélemé­nyek szerint Ön és pártja „idegen test” a magyar politikában, (csillés)- K. G.: Én ilyen mértékadó véle­ményt nem ismerek. Akik ilyeneket mondanak, számomra nem mér- tékadóak. Én nem vonom kétségbe senki akaratát arra vonatkozóan, hogy az országnak akar jót tenni a javaslataival. Legföljebb vitatko­zom a javaslat tartalmával. Egyéb­ként kikérem magamnak, hogy bárki az SZDSZ esetében kétségbe vonja, hogy ennek az országnak az érdekében tevékenykedik.- Ha hatalomra kerülnének, ho­gyan áüítanák meg a szélsőjobb nyomulását? (Mad Max)- K. G.: A szélsőjobb nyomulását a választók tudják megállítani, a de­mokratikus pártok feladata itt az, hogy világossá tegyék viszonyukat a történelem szemétdombjáról elő­kotort nézetekkel szemben.- A parlamentben az SZDSZ mel­lett üldögélnek a MIÉP-esek. Szok­tak vitatkozni, pad alatt odamon­dogatni egymásnak? Mert, ismerje el, nagy ötlet volt a Fidesztől egymás mellé ültetni Csurkáékat és Önöket, (freddy)- K. G.: Ez egy cinikus öüet volt, jellemző a Fideszre.- Demszky Gábor azt mondta, hogy le akarják váltani a „polgári kormányt”. A baj csak az, hogy az SZDSZ kis párt ehhez. De hogyan képzelik a leváltást az MSZP nél­kül? (Mad Max)- K. G.: Az SZDSZ választási célja a jelenlegi kormány leváltása. Az MSZP tőlünk függetlenül ugyanezt a célt jelölte meg, és ez kijelöli a lehetséges együttműkö­dés kereteit. Most azonban a fel­adatunk az, hogy a liberális érzel­mű választók részére választási le­hetőséget biztosítsunk. Ezért indu­lunk önállóan, meg azért, mert az SZDSZ-t valóban önálló pártnak látjuk, amelyiknek számos kérdés­ben sajátos, csak rá jellemző mon­danivalója van.- Olvastam, hogy Önök a siker érdekében csak a második forduló­ban kívánnak együttműködésre lép­ni az MSZP-vel. Mivel mindkét párt hajlandó a jelek szerint a választási együttműködésre, a biztos siker ér­dekében nem lenne célszerű már az első fordulóban együtt in­dulni? (Sad)- K. G.: Az SZDSZ önálló párt, önálló programmal indul a választásokon. Szá­munkra nem járható út az MDF útja, hogy egy másik párt listáján az elit bejut a parla­mentbe, mögötte pe­dig a párt megszűnik. Mi a liberális szava­zók számára akarunk választási lehetőséget biztosítani.- Mint köztudott, a társadalom emlékezete igen szűkös. Tervezik-e esetleg a kampány apropóján kicsit felfrissíteni azt, például sokkal jobb kommunikádóval emlékeztetni az embereket, hogy az SZDSZ az egyik rendszerváltó párt, amelynek mag­ja már a szoríalizmus alatt is a Bat- thyány-örökmécsesnél ünnepelte ’56-ot, szamizdatozott és nem leme­Kuncze Gábor szerkesztőségünkben riilve és bekkelve, bátran konfrontá­lódott a hatalommal? (bélus)- K. G.: Ha figyelte az elmúlt há­rom és fél évben az SZDSZ politizá­lását, az ezekről a kérdésekről szólt. Valóban, az emberek emlékezete szűkös, ma a kormánypártok sorai­ban ülő volt MSZMP-tagok kom- munistázzák előszeretettel a de­mokratikus ellenzék tagjait. Ilyen időket élünk. f. z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents