Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-28 / 294. szám

A gépi kiszolgálásé a jövő Automatizált világunkban ne csodálkozzunk, hogy már egy pohár tejért sem kell a boltba leugrani. No nem a tehenet hozzák házhoz, hanem az étel- és italkiadó automatákat, amelyekből szendvicseket, dobozos üdítőt, kávét vásárolhatunk olcsóbban, mint a közért­ben. Szakemberek szerint az automaták piacában nálunk még sok lehetőség rejlik. Az ételkiadó automaták piaca az elkövetkező években ígéretes növe­kedés előtt áll - állítja Ábrányi Tamás. A Ma­gyar Ital- és Áruautoma­ta Szövetség elnöke sze­rint jelenleg 16-17 ezer automata van szerte az országban, s számuk az év végére 20 ezerre is emelkedhet. Idén össze­sen 16-18 milliárd forin- ítot szórnak az éhes, szomjas, vagy csak nas­solni kívánó polgárok a gépekbe, s jövőre ez az összeg jelentősen emel­kedni fog. Azonban az így kikalkulálható egy­millió forintos gépen­kénti átlagos forgalom idén nem lesz elérhető. A piacon ugyanis nagy a verseny. A konkurencia- harc miatt nyomottak az árak, és ezek még vala­melyest csökkenhetnek is. Ezért a hazai vállal­kozók leginkább az EU- ból szerzik be használt, olcsóbb gépeiket. Idővel azonban a helyzet nor­malizálódik, s akkor majd az árak is emel­kednek. Ma egy kávé 50-60 fo­rint a büfében, míg az automata átlagban 30-35 forintért adja a feketét pohárral együtt. Ez az ár­különbség várhatóan csökkenni fog. Némi kü- lönpénzt akkor szerez­hetnek az üzemeltetők, ha a hely kevésbé forgal­mas, és a bérbevevő fizet partnerének, hogy ezzel egészítse ki a szűkösebb bevételt. Ám ennek az ellenkezője is megeshet: a hipermarketekben havi 50 ezer forintot is át kell adni a bevételből a hely tulajdonosának, cserébe a kiváló forgalomért. A gépek Magyaror­szágon kétharmad rész­ben „poharas” automa­ták, vagyis pohárból iha­tó termékeket - kávét, teát, kapucsínót, üdítőt - adnak ki. Ezek hozzák a legnagyobb hasznot. A gépek 28-30 százaléka dobozos üdítőkkel szol­gál, amelyekre igazán nem lehet alapozni a meggazdagodást, illetve 2 százalékban snack-, il­letve szendvics-, csoki-, süteményautomaták áll­dogálnak a félreeső sar­kokban. Utóbbiak a sza­vatossági idő miatt szin­te kivétel nélkül ráfizeté­sesek, de a megrendelő gyakran ragaszkodik az ételautomatákhoz. Má­sik komoly gond az éte­lekkel, hogy azok be­szerzéskor 12 százalé­kos áfa alá esnek, de au­tomatán keresztüli érté­kesítéskor már 25 száza­lék adót kell fizetni. Különleges, megmo­solyogtató automaták Magyarországon is van­nak, de számuk statiszti­kailag nem jelentős. Ma­karónikészítő, illetve krumplisütő gépekkel is találkozhatunk. Sőt tu­lajdonképpen bármilyen gép forgalomba állítható. Legtöbbször az ilyesmi egy termék bevezetésé­hez is jó lehetőség. Az. árut könnyen el lehet juttatni a forgalmas he­lyekre, maga a gép pedig reklámfelület. Ezzel a le­hetőséggel élt az egyik Túró Rudi gyártója is. Az egyik forgalma­zással, bérbeadással és szervizeléssel foglalkozó cég munkatársa szerint az egyszerűbb automa­ták néhány százezer fo­rintért már beszerezhe­tők, de a drágábbakért 2- 3 millió forintot is fizetni kell. Komoly ráfordítást ezek után nem igényel­nek, a tisztítás és a feltöl­tés mellett ritkán kell csak szervizelni őket, s ennek költsége elenyé­sző. Vállalatuk főként ki­sebb gépeket helyez ki, amelyeket 50-100 fős munkahelyeken hasz­nálnak. Ennek előnye, hogy nem az irodának kell beruháznia kávéfő­zőre, illetve az alap­anyagok beszerzésével sem kell foglalkozni. Afféle külön juttatásként az amúgy 50 forintos fe­ketéért, vagy a drágább italokért csak 20 forintot kell bedobni, a különb­séget a főnökség állja. Érdekes ötletként röppent fel, hogy a Coca­Cola olyan automatákkal rukkol elő, amelyek a termékek árait a környe­zet hőmérsékletétől te­szik függővé. Horváth- Magyary Nóra elmond­ta: valóban volt ilyen öt­let, de ez még nem való­sult meg. A közkapcso­lati és kommunikációs igazgató szerint az el­képzelés vásárlóbarát lenne, mert ha lehűl az idő, jutányosán jutnának a fogyasztók az italok­hoz, miközben a meleg­ben sem emelkedne a tarifa a standard ár fölé. S bár ez a terv egyelő­re nem valósult még meg, ötletben nincs hiány. A cég az egyik mobilszolgáltatóval és a Matávval összefogva el­érte, hogy készpénz nél­kül is lehessen gépből vásárolni. Egyik lehető­ség szerint a masina a te­lefonkártyát is elfogadja, s arról vonja le a megfe­lelő számú egységet. Vagy a mobilosok rácsö­röghetnek az automata számára, választanak, és a telefonszámla terhére máris koppan a palack. Az igazgató szerint kül­földön olyan gépek is működnek, amelyekkel az italokat a fogyasztók tetszőlegesen vegyít­hetik egymással. M. L. Erdőterületek csökkenése az ország teljes területének százalékában □ emberi tevékenység előtt ■ emberi tevékenység után tf) crí LC :E ■ V) JÉ o J* so JÉ 50 a. i© o o> a> a> — o — o a o E cv) j- v) 'g v) §* v> a> vo s g, 5 * S 'js -Sis js-üs s Ä Ä JÉ 3 a> =3 Kj 3 ■£ *4) ° *p ifi-= > ST o Ü Ef V) V) _ oü: ü) jss 43 ,£ 43 -° 43 = = *© a> "2 “ Forrás: Bartlu Dénes Magyarország területének 85 százaléka volt erdő, mi­előtt az emberi tevékeny­ség következtében elkezdő­dött volna a táj átalakítása - derül ki a WWF Magyaror­szág felméréséből. Ma ez az arány mindössze 7,5 százalék, ha a valóban „ter­mészetszerű” erdőtársulá­sokat nézzük. A tanulmány szerint ugyanis ma már a hivatalos statisztika alapján erdő kategóriába sorolt területek sem nevez­hetők valójában erdőnek. A WWF szerint alapvető fontosságú, hogy a nagy gondokkal küzdő, magán­kézben lévő területeket ál­lami vagy más, természet- védelmi szervezet fennha­tósága alá kell helyezni. Kamatot csökkent az OTP A számítások szerint az OTP jelzálogbankja még az idei év végén vagy 2002 elején, mintegy 25 milliárd forint kihelye­zett hitelállománnyal kezdheti meg működé­sét. Az OTP Bank a ki­egészítő kamattámoga­tást élvező forráshitelt a jelenlegi 5,75 százalék helyett 2,75 százalékos éves kamat és 1,75 százalékos kezelési költség mellett nyújtja november 1-jétől - közölte Oszlányi Zsolt ügyvezető igazgató. Hozzáfűzte: a támogatás nélküli használt lakás vásárlására, lakásbővítésre, korszerűsítésre is igényelhető .forráshitel kamatai né­hány hónapon belül az OTP jelzálogbankjának keretei között mérsék­lődhetnek, a modellszá­mítások szerint 2-2,5 százalékkal. Az éves ka­mat jelenleg 12,5 száza­lék, 2 százalékos kezelé­si költség mellett. A tavaly bevezetett Lakáshitel 2000 kiegészí­tő kamattámogatásos kölcsönnél az OTP Bank a kormányrendelet módosítása alapján 2 százalékos kamatmérséklést érvényesít. Az 1 százalékos kezelési költség nem változik, a jelenlegi 7 százalékos éves kamat azonban 5 százalékra csökken november 1-jétől. 2001. október 28. ★ GAZDASÁG ★ 5 Az Alcoa fehérvári ajándéka Az Alcoa Alapítvány 30 ezer dollárral támo­gatja a székesfehérvári Sóstó természeti te­rület fejlesztését. A csekket Warvasovszky Tihamér polgármester vette át a cég képvise­lőitől. Az összegből Sóstó területén a termé­szet- és környezetvédelmi oktatást és tájé­koztatást támogatják, ökoturizmust szolgáló nyitott tantermet alakítanak ki. A város, ahol a multinacionális vállalatok közül elsőként telepedett le az Alcoa cégcsoport, nem elő­ször részesült támogatásban. Korábban or­vosi berendezések vásárlására, a Csitáry kút kialakítására kaptak pénzt. Lőszergyár lesz Sírokon Egy nemrég alapított osztrák-magyar vegyes­vállalat lőszergyártó üzemet épít Sírokon. A Hirtenberger Hungária Lőszergyártó Kft. 35- 40 millió lőszer készítését tervezi évente első­sorban vadászfegyverekbe és pisztolyokba, 2003-tól pedig katonai fegyverekbe is. Az osztrák többségi tulajdonú cég várhatóan de­cemberben kezdi meg a termelést. Járai: csökken az infláció Járai Zsigmond szerint a fogyasztóiár-emelkedés 2002 végére 4,5 százalékra, 2003 végére 3,5 százalékra csökken az ez év végi várha­tó 7-7,5 százalékról. A Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke hangsúlyozta, hogy Magyar- ország uniós csatlakozásá­nak feltételei közül a meg­határozott inflációs szám elérése lesz a legne­hezebb. Az eurózónához való 2006-os csatla­kozás feltétele ugyanis, hogy 2004-ben és 2005-ben 2-3 százalék közötti legyen az inflá­ció hazánkban. Többet költünk cipőre Nő a ruházati cikkek forgalma - derül ki egy nemrég végzett felmérésből. A háztar­tások az idei év első hat hónapjában 15 százalékkal többet költöttek cipőre, ruhá­ra. Szakemberek szerint a teljes összeg eb­ben az esztendőben elérheti a 250 milliárd forintot. Az egyes terméktípusokat össze­hasonlítva kiderül, hogy mind az eladott mennyiség, mind pedig az érték tekinteté­ben nőtt a cipők forgalma, csökkent vi­szont a fehérneműk részaránya. A legin­tenzívebben vásárlók átlagosan 14 ezer fo­rintot költenek havonta öltözködésre. Nem zár be a Győri Kekszgyár Sajtóinformációk szerint mégsem szünteti meg a francia Danone-csoport a Győri Kekszgyárat. A döntés értelmében a vállalat a székesfehérvári gyárát is megtartja, ám a győri üzem több mint hatszáz dolgozójából 320-at elbocsátanak. Közülük 120-nak mun­kát ajánlanak Fehérváron. Az az alkalma­zott, aki vállalja az áttelepülést, egymillió fo­rint vissza nem térítendő lakástámogatást kap. Az elküldött munkatársak a kollektív szerződésben meghatározott végkielégítés­nél nagyobb összeget kapnak. Hasznot hozott a szünnap Ugye ismerik a viccet az egy­szeri boltosról, aki csak úgy tudott megélni ráfizetéses üzletéből, hogy a hétvégén zárva tartott? Nos, a magyar tőzsdén is valami hasonló­nak lehettünk tanúi. A hosz- szú hétvége idején ugyanis azok jártak jól, akik nem csök­kentették rész­vényhányadu­kat. Péntektől szerdáig egy egymillió forin­tos portfolio 20-40 ezer fo­rinttal értékelődhetett fel. Amíg Magyarország ün­nepelt, az amerikai és a nyugat-európai részvényin­dexek lendületesen emel­kedtek. Szerdán, az első ha­zai tőzsdenapon a magyar papírok is meglódultak, így a BUX majdnem két száza­lékkal erősödött. Az OTP 3, a Matáv 4 százalékkal lett értékesebb. A nemzetközi piacokon a telefonszektor értékelődött fel, s ennek vál­tak haszonélvezőivé a ma­gyar távközlési társaság részvényesei. A középkate­gória néhány papírja is erősödött: a Rába 9, a Synergon 6,5, a Skála majdnem 4 százalékkal drágult. A Skálára is újabb vételi ajánlatot kaptak a be­fektetők. A nyár elején a Callum Rt. 1200 forin­tos árfolya­mon szándékozott megven­ni a többi részvényes papír­ját. Erre a görög tulajdono­sok kezében lévő Athina Kft. adott 1300 forintos 'ellen- ajánlatot. Erre érkezett meg szerdán az 1365 forintos vi­szontválasz, ami a tőzsdén is meglökte az árfolyamot. Néhány nap múlva ismét mérlegelniük kell a befekte­tőknek, mert újabb hosszú hétvége következik. Vajon ezúttal a kint maradóknak, vagy a részvénykockázatot vállalóknak hoz profitot a kereskedési szünet? MÉG A CSEHEK ÉS A LENGYELEK IS MERÉSZEBBEN INTÉZIK PÉNZÜGYEIKET Magyar ember keveset kockáztat Rendkívül óvatos befektetők a magyarok - derült ki a GfK Piackutató Intézet 12 országban végzett felméré­séből. A magyaroknál ugyanis még a csehek és a lengye­lek is sokkal merészebb befektetőnek bizonyultak, nem is beszélve a nyugat-európai országok polgárairól. Magyarországon a legtöbb embernek banki kötvénye és életbiztosítása van, ahogy ez Európa többi országában is ál­talános. A magyar háztartások 17 százalékának van banki kötvénye, 14 százalék kötött életbiztosítást, 11 százalék pe­dig valamely nyugdíjalapban is takarékoskodik. Nálunk a befektetők a legkevésbé a részvényeket és az államköt­vényeket keresik. Ha a magyar háztartások befektetéseit fajtánként megnézzük, megállapítható, hogy Magyarországon min­den fajta befektetés iránt ke­vesebb az igény, mint a tér­ség többi államában. Még a biztos megtérülést jelentő értékpapír sem olyan nép­szerű nálunk, mint máshol: a magyar háztartásoknak mindössze az egyharmada teszi ebbe megtakarításait. Ez az arány kevesebb, mint a csehországi 39 vagy a len­gyelországi 54 százalék. Ugyanakkor ez az arány Nyugat-Európa kilenc orszá­gában a magyarországinak csaknem a háromszorosa: átlagosan 79 százalék. A magyar háztartások közül csaknem minden ötödik vásárolt már banki kötvényt, ami első hallásra nem kevés, viszont alig a fele annak, amit a csehek produkálnak, s har­mada a lengyelek hasonló faj­tájú befektetéseinek. A nyu­gat-európai átlag pedig még ennél is magasabb: 56 száza­lék. Az ottani kép azonban ko­rántsem egységes: Hollandiá­ban például a hazaihoz hason­lóan csekély arány jött ki, míg Franciaországban az ottani megtakarításoknak a három­negyedét teszik ki a banki köt­vények. Míg a befektetések kivá­lasztásában a magyarok sok­kal óvatosabbak a felmérés­ben részt vevő országok pol­gárainál, addig hasonló hely­zetű cseh és lengyel társaik­hoz képest sokkal optimistáb­ban ítélik meg a jövőbeni meg­takarítási lehetőségeiket. Je­lenlegi helyzetükről a magyar háztartások képviselőinek több mint fele - 52 százalék - állította, hogy ugyanannyit tu­dott költeni az elmúlt egy év­ben, mint amennyit megkere­sett, ezért nem tudott pénzt félretenni. A megkérdezettek egynegyede tett szert valami­vel nagyobb jövedelemre a ki­adásainál, így tudott takaré­koskodni. Magyarországon a válaszolóknak csak alig vala­mivel több mint az egytizede nyilatkozott úgy, hogy felélte korábbi megtakarításait, illetve többet költött a jövedelménél. A felmérésben részt vevő hazai családok csaknem két­harmada az előző évihez ha­sonló helyzetre számít a jövő­ben is. A válaszadók 12 száza­léka a korábbinál kevesebb, 11 százaléka sokkal kevesebb megtakarítással számol. Ez utóbbi - optimizmusról tanús­kodó - mutató kevésbé jó a környező országokban. A cse­heknek ugyanis csak 10, a len­gyeleknek 7 százalék számít a jelenleginél több megtakarí­tásra a jövőben. Természete­sen jóval kedvezőbb a kép Nyugat-Európában, ahol a vizsgált kilenc országban a vá­laszadók egyötöde véli úgy, hogy több pénzt tud majd fél­retenni, mint az ezt megelőző időszakban. BUXa F 1 )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents