Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)
2001-10-28 / 294. szám
2 ★ KÖRKÉP ★ 2001. október 28. események Püspöki feladatok, új kihívások Vatikán - Az „egészséges doktrína” védelmére, az isteni akarat „viszonylagosságát” hirdető eszmék elleni fellépésre ösztönözte a világ püspökeit II. János Pál azon a szentmisén, amellyel bezárta a püspöki szi- nódus tizedik rendkívüli közgyűlését. A püspöki szinódusnak az volt a témája, hogy milyen szerepet kell betöltenie a püspöknek az új évezred új kihívásainak tükrében. Nem sérült a Kurszk reaktora Moszkva - A Kurszk atom-tengeralattjáró teljes legénysége életét vesztette a robbanásokat követő 6-8 óra alatt - jelentette ki az orosz főügyész, Vlagyimir Usztyinov. Az elmúlt két napban a szakemberek felnyitották a Kurszk 6. részlegét is, ahol az atomreaktor környékén ugyan vizet találtak, de a veszélyes berendezések teljes épségben maradtak. Az eddig megtalált 19 áldozatból hetet azonosítottak. Palme gyilkosát mentették fel? Stockholm - „Az Olof Palme svéd miniszterelnök meggyilkolásával vádolt, és később felmentett Christer Pettersson többször bevallotta nekem bűnösségét” - állítja egy férfi az Expressen című svéd lapban. „így szólt hozzám: persze, hogy én lőttem le, de a fegyver nincs meg” - idézi a lap Gert Fylkinget. Büntetőügyi szakértők szerint nem valószínű, hogy ez bizonyít bármit is, mivel Pettersson szavainak kevés hitele van, csakúgy, mint a lap információinak. Halálos zavargások Indiában Málegáon - Heten meghaltak és legalább tízen megsebesülteit pénteken este az indiai Málegáon városában egy Amerika-ellenes tüntetésen. Az India nyugati részén fekvő városban a rendőrség belelőtt a tüntető muzulmán tömegbe. A megmozduláson az ellen tiltakoztak, hogy a hatóságok meg akarták akadályozni az amerikai termékek bojkottjára felszólító röplapok osztogatását. Tragédia után találkozó Kljev - Ariel Sáron izraeli kormányfő közölte Leonyid Kucsma ukrán államfővel, hogy nagyra értékeli a Szibéria orosz légitársaság Tel-Aviv-Novoszibirszk járatának katasztrófája kapcsán hozott döntéseit. Mindkét politikus hangsúlyozta: mielőbb gondoskodni kell a hozzátartozók kárpótlásáról. Sáron elfogadta Leonyid Kucsma Ukrajnába szóló meghívását, és Izraelbe invitálta az ukrán államfőt. Havel már jobban van Prága - Václav Havel cseh államfő, akit kedd óta hörghuruttal a prágai Központi Katonai Kórházban ápolnak, már jobban érzi magát, de egyelőre nem tudni, mikor engedik haza. A politikus orvosai csak ma döntenek arról, hogy Havel részt vehet-e a nemzeti ünnep- Csehszlovákia megalakulásának évfordulója- alkalmával a rendezendő gyűlésen. NINCS ARA AZ EGESZSEGNEK Nem találkozott háziorvosával* 18-34 éves 35,9%- 42,3%' 35-64 éves 27,0% | 35,7% 65 év felett 15,0% 19,0% (* A felmérést megelőző egy esztendőben) Nők: Férfiak I zT § S <3 i Több száz milliárd forint és öt év kellene ahhoz, hogy a magyar egészségügyi ellátást átalakítsák. A kormányok számára drágasága miatt a téma nem népszerű. A rosszul finanszírozott intézményekben műtétek maradnak el, nővérek állnak kasszírnőnek, miközben a lakosság egészségi állapota akkut válságban van. Ahhoz, hogy a két hét múlva a parlament elé kerülő kórházprivatizációs törvény sikeresen tudjon működni, 400-500 milliárd forintot kellene „beletenni” a magyar egészségügybe. Ebből rendbe lehetne tenni a kórházakat. További 200- 300 milliárd forint kellene, hogy az intézményeket jól tudják működtetni, felemelhessék az orvosok és ápo- ló(nő)k fizetését - jelentette ki lapunknak dr. Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. A professzor szerint így négy-öt év alatt érezhető változást lehetne elérni az ellátás színvonalában. A héten újabb kórházak csatlakoztak az Országos Baleseti Intézet Mikola István miniszter elleni lázadásához. Van olyan intézmény, ahol a tervezett műtétek 30-40 százaléka elmarad, mert nincs elegendő szakszemélyzet, vagy a kórház nem tud fizetni a szállítóknak. A miniszter szerint azonban a magyar egészségügy rendben van, a privatizációs törvény behozza majd a működötökét. Az orvosok azért lázadoznak, mert saját egzisztenciájukat féltik a versenytől. Mikola szerint a traumatológiai ellátásnak félkatonai körülmények között kellene történnie. Az egészségügyben nincs helye a rebelliónak.- Az egészségügy hiányzó forrásainak pótlását bármelyik kormány meg tudta volna csinálni, ám nem törődtek azzal, hogy a felmérések szerint az emberek az egészségi helyzetüket tartják a legfontosabbnak - véli Kupcsulik profesz- szor. Szerinte jó, ha a kórházi privatizáció nyomán külföldi tőke jön be az országba, ám rossz, ha az úgy történik, mint manapság.- A befektetők kimazsolázzák az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által árán finanszírozott szolgáltatásokat, még fel is hajtják az árakat, aminek az árát a kórházak fizetik meg. Miközben a magánosított vizsgálólaborokban minden eredményért külön fizet az OEP, addig a kórházakban a vizsgálatok számától függetlenül csak annyi pénzt kapnak, ameny- nyi a felvételkor felállított diagnózisra jár. Csak az orvos lelkiismeretén múlik, hogy a beteg élve hagyja-e el a kórházat - summázza a helyzetet a szakember. A vidéki kórházak vezetői rettegnek, hogy a közelükben bevásárlóközpont épül, mert ahol ez megtörtént, rendre elszippantották a nővéreket, akik a magasabb bérért beálltak pénztárosnak. A kórházakban felbomlott az orvos és orvosi asszisztencia aránya. A páciensek sok helyütt már nemcsak a saját gyógyszerüket, hanem élelmiszert és vécépapírt is otthonról visznek, nem tudják, hogy a műtét, amit rajtuk elvégeztek, menynyit vesz ki a közös kasszából. A Gallup közvélemény-kutatása szerint a hazai lákosság több mint harmada keringési betegségben szenved, a nők kétharmada, a férfiaknak majdnem a fele fájlalja a gerincét, hátát. A középkorú nők ötödé, az idősebbek kétharmada az elmúlt öt évben nem járt nőgyógyásznál, de riasztóan magas a nőgyógyászati daganatos megbetegedések miatti halálozási arány. Önkéntesen beszolgáltatott, illetve a hatóságok által begyűjtött fegyvereket zúz össze ez az úthenger Pakisztánban, Lahore városában. Ám ez csak a kezdet: az illegális fegyverek elleni kampány tovább tart. Iraki menekültek eltérítettek egy hajót ■ Az indonéz parti őrség kutat az után a kereskedelmi hajó után, amelyen 170 iraki menekült utazott. A hajó feltételezések szerint Ausztrália felé tart, mivel utasai eltérítették. Az akció keretében három hadihajó indult útnak. Ausztrália is segít, bár erősen kételkedik az eltérítésről szóló hírekben. Vietnami áradások gyermek áldozatokkal ■ A Vietnam déli és középső részén pusztító áradásoknak 382 ember, köztük 260 gyermek esett áldozatul. Az ország déli részén, a Mekong-deltában apadni kezdett ugyan a vízszint, de veszélyesen magas maradt. Az árvíz becslések szerint 1277 trillió dong (85 millió dollár) értékben okozott károkat. Irán: veszélyesnek ítélt, elkobzott antennák ■ Iránban a hatóságok két nap alatt több mint ezer parabolaantennát koboztak el, hogy az iráni ellenzéki csoportok ne férhessenek hozzá amerikai műholdas tévécsatornákhoz. Az Iran című állami napüap szerint még további 150 ezer illegális parabolaantennát akarnak begyűjteni a hatóságok. Karácsonyra új otthon ■ November 30-ra befejeződik az újjáépítés az árvíz sújtotta beregi falvakban, és a karácsonyt már valamennyi károsult új vagy felújított otthonában töltheti - közölte a belügyminiszter tegnap Csarodán. Pintér Sándor elmondta: a cégek annak ellenére is vállalták a határidő megtartását, hogy több házat vissza kell bontani egészen az alapokig. Vitatott eskü ■ Az Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a köztisztviselői esküvel kapcsolatos visszásságok miatt - jelentette be Vastagh Pál. Az MSZP-s politikus, volt igazságügy-miniszter elmondta: azért döntöttek így, mert az „Isten engem úgy se- géljen!” mondat esetenként az írásos eskü szövegében is szerepel, és az aláírt dokumentumot csatolják a köztisztviselő személyi anyagához. Bírósági rendszerváltás ■ Az igazságszolgáltatásban megtörtént a rendszerváltás - jelentette ki az utóbbi bő évtized eredményeit értékelve a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke egy pécsi konferencián. Solt Pál szerint bár a bírói hatalom - mint a parlament és a kormány melletti harmadik hatalmi ág - beemelése az Alkotmányba nem történt meg, a magyar bíróság így is független, semleges és állandó hatalmi ág. Orbán-Kovács nyilatkozatpárbaj ■ Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz Országos Választmányának tegnapi ülésén hangsúlyozta: az emberek többsége sértve érzi magát, amikor teljesítményét az ellenzék állandóan lebecsüli. Kovács László, az MSZP elnöke minderre úgy reagált: pártja igenis nagyra értékeli a helytállását azoknak a millióknak, akik bár fogyó türelemmel, de elviselik, hogy életkörülményeik nem javulnak a gazdasági fejlődéssel arányos mértékben. Romafórum Dávid Ibolyával ■ A cigányság és a kormányzat együttgondolkodását állították középpontba a Romafórum elnevezésű rendezvény résztvevői tegnapi tanácskozásukon. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter előadásában a rendezvény fő céljának a magyarországi cigányság helyzetéről alkotott valós kép felvázolását nevezte. Forradalmi képviselők - alanyi jogon? ■ Az 1956-os Magyarok Világszövetsége tegnapi, Budapesten tartott kongresszusán egyhangú szavazással Pongrátz Gergelyt választotta a világszövetség elnökének. A gyűlésen elhangzott: szeretnék elérni, hogy a magyar Országgyűlésben alanyi jogon lehessenek jelen a szabadságharcosok, illetve azok utódai. Békétlen Betlehem m _______________________ Ez ek a palesztin fiatalok az ellenkezőjét érték el annak, mint amiért küzdöttek: Izrael meghatározatlan időre elhalasztotta a tegnap estére tervezett csapatkivonását Betlehemből a nem szűnő erőszakos cselekmények miatt. Az izraeli hadsereg azután vonult be, hogy október 17-én merénylet áldozata lett Rehavam Zeévi idegenforgalmi miniszter. Amerikaiak küldik a lépfene-baktériumokat? Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) feltételezése szerint egyesült államokbeli szélsőségesek, és nem a szaúdi születésű Oszama bin Laden követői állnak az októberi lépfenetámadások mögött - írta tegnapi számában a The Washington Post. A legmagasabb rangú tisztségviselőket egyre inkább nyugtalanítja, hogy a biológiai hadviselés kórokozói elterelték a közvélemény figyelmét a nagyobb fenyegetéstől, amelyet Bin Laden és Al-Kaida hálózata képvisel. Valószínűsítik, hogy a szeptember 11-i gépeltérítéses terrorcsapások első számú gyanúsítottja a hazai és külföldi amerikai érdekeltségek elleni támadások második hullámát tervezi. A lépfeneesetekkel kapcsolatban egy magas rangú kormánytisztviselő kijelentette: „Minden egyetlen belső forrás irányába mutat. Semmi nem utal arra, hogy egy terrorista típusú, tengerentúlról irányított műveletbe illeszkednének”. Az FBI a hazai lehetséges elkövetők széles körében gondolkodik, beleértve a gyűlölködő szélsőjobboldali csoportok egyesületeit és az iszlám szélsőségesekkel rokonszenvező amerikai lakosokat. Az újság szerint az Izrael-elle- nes mondanivalókat, amelyeket a Tom Daschle dél-dakotai szenátornak, illetve az NBC News- hoz küldött levelekben találtak, és elhangzottak Bin Laden üzeneteiben is, olyan amerikai szélsőséges csoportok is hajtogatják, mint a szeptember 11-i merényleteket dicsőítő Aryan Action (Árja akció). Tegnap folytatódtak a légicsapások Afganisztán ellen. A fővároson kívül támadták a keleten fekvő Dzsalálábadot, a nyugati Hérát, a tálib fellegvárt, Kandahárt, valamint bombázták a tálibok és az Északi Szövetség mögött húzódó frontvonalat is. Szövetségesek most először támadták az északi Tahár tartományt is. A tálib vezetők Abdul Hak után kivégezték az Északi Szövetség öt parancsnokát is. A tiszteket és tizenöt társukat azután vették őrizetbe, hogy visszaverték az ellenzék egyik támadását Észak-Afganisztánban. Pervez Musarraf ellenzi, hogy a mohamedán nagyböjt alatt is folytatódjanak a légicsapások, mert az szerinte tovább táplálná az iszlám világban az USA iránti ellenszenvet. A pakisztáni elnök ugyanakkor kijelentette, mindaddig támogatja az Afganisztán ellen folytatott amerikai katonai akciót, amíg a szövetségesek el nem érik céljaikat. Tovább folyik az afgán menekültáradat Pakisztánba. Eddig hatvanezren lépték át a határt, de hosszú távon másfél-két millió menekülttel kell számolnia Iszlámábádnak. Ugyanakkor Pakisztánból több ezer felfegyverzett harcos teherautókonvojban utazik Afganisztánba, hogy szent háborút vívjon az Egyesült Államok ellen. Az összecsapásokat jelentősen befolyásolja, hogy Oroszország mintegy 45 millió dollár értékben új haditechnikát ígért az Északi Szövetségnek. Az év végéig negyven T55 típusú harckocsit és több mint száz páncélozott járművet szállít a tálibok ellen harcoló csapatoknak. 4 t 1
