Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-24 / 290. szám

2 oldal 2001. Október 24., szerda __________________________________________VILÁG TŰKOR___________________________________________ Tar tós Szabadság: háború a terrorizmus ellen Útegyengető bombázások Afganisztán jövőjéről kezdenek ma tanácskozást A bombázások után Kabul felé nyomulnak az ellenzéki erők fotó: europress/epa London, Kabul, Iszlámábád, Pesavar Az amerikai és a brit légierő az al-Kaida terrorszervezet kilenc kiképzőtáborát rombolta le Af­ganisztánban. Ezt Hoon brit vé­delmi miniszter jelentette be kedden Londonban. A szeptem­ber 11-ei merényletekkel gyanú­sított Oszama bin Laden szerve­zete a most megsemmisített a táborokban képezte ki a terror­akciókban résztvevő komman­dókat. Kedden 0 óra után, majd nap­kelte előtt az amerikai légierő újra bombázta az afgán főváros körzetét, Kandahárt és környé­két, Herátot, elemzők azonban ennél is fontosabb jelnek tart­ják, hogy nagy erejű csapások célpontja volt hétfőn a tálib és az Északi Szövetség közti frontvonal Kabul és az észak-afganisztáni Mazari-Sarif térségében. Közben egyre több felhívás érkezik Wa­shington címére, hogy függesszék fel az Af­ganisztán elleni légicsapásokat a november közepén kezdődő ramadán muzulmán böjt­hónap idejére. Mindezek a jelek arra mutatnak, az Egye­sült Államok immár kész hozzájárulni, hogy az Északi Szövetség megpróbálja be­venni Kabult. Az arcvonal menti tálib állá­sok bombázása az ellenzék szárazföldi of- fenzívájához készíti elő a talajt. Az amerikai különleges egységek felvették a személyes kapcsolatot is az ellenzékiekkel. Ez jelentős változás lenne az amerikai politikában, amely eddig inkább a pakisztáni álláspont felé hajlott. Utóbbi szerint a kisebbségeket képviselő Északi Szövetséget a többségi pastu lakosság soha nem fogja elfogadni. Egy amerikai harcoló csoport parancsno­ka arról számolt be, hogy Afganisztánban hihetetlen mennyiségű fegyvert halmoztak fel: Az eddigi bevetések során a pilóták azt látták, hogy mind a tálibok, mind a bin Laden nevéhez kapcsolt al-Kaida szervezet hatalmas fegyverkészletekkel rendelkezik. Nemzetközi menekültügyi illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy milliós nagyságren­dű menekülthullámra készülnek. Egy ENSZ­tisztviselő szerint csak Pakisztánban egymillió afganisztáni menekült­tel számolnak, míg elképzeléseik szerint Iránban félmillióan, északon, a volt szovjet köztársaságokban pedig további ötödmil- lióan keresnek majd menedéket. Állítólag csak a múlt hét végén 13 ezer afgán lépte át a pakisztáni határt, miközben csak vasár­nap 10-15 ezer ember érkezett a határ közelé­be afgán oldalon. Pervez Musarraf pa­kisztáni elnök a CNN- ben komoly aggodal­mának adott okot a helyzet miatt. Szerinte több százezren akar­nak Pakisztánba menekülni, holott az or­szágban máris két és fél millió menekült él. A Pesavarban székelő Afganisztáni Isz­lám Nemzeti Front bejelentette, hogy meg­hívják a tálibok „mérsékelt” képviselőit arra a konferenciára, amely ma kezdődik Afga­nisztán jövőjéről, a békéről és a nemzeti egységről. A tanácskozásra több száz törzs- főnököt, iszlám elöljárót és más személyisé­geket várnak, hogy megvitassák, milyen lé­péseket tegyenek egy széles koalíción ala­puló új afgán kormány létrehozására, amely a tálib rendszer bukása után átveheti a hatalmat Kabulban. Az ellentmondásos partnerország Harci repülőgépeket, páncélozott harckocsikat és rakétákat szállít az Egyesült Államok Rijádnak, a közel-keleti ország pe­dig az amerikaiak legnagyobb nyersolajszállítója. Szaúd-Ará- bia ugyanakkor feltehetően a terrorizmus egyik hátországa is. Hírek LÉPFENE. Újabb amerikai postai alkalmazottnál azonosí­tottak belégzéses anthraxmeg- betegedést - közölték tegnap New Yersey államban. FELSZÓLÍTÁS. Colin Powell amerikai külügyminiszter, aki kedden Washingtonban talál­kozott Simon Peresszel, izraeli partnerével, felszólította Izra­elt, hogy hadereje azonnal vo­nuljon ki a palesztin ellenőrzés alatt álló területekről. Peresz újságírók előtt tompítani próbálta Powell kijelentését, s az „azonnal” szó élességét. ÍGÉRET. Romániában a Ma­gyar Demokrata Szövetség és az oktatási minisztérium közös szakértői bizottságot állít fel a magyar iskolák, illetve magyar nyelvű osztályok tankönyvei­nek felméréséhez. Ennek nyomán az oktatási miniszter megígérte, hogy abbahagyják a Magyarországról érkezett tankönyvek utáni kutakodást a magyar iskolákban. TRAGÉDIA. Jáva partjainál csaknem 400 ember vesztette életét egy hajószerencsétlen­ségben. A baleset még pénte­ken történt, de csak most szá­moltak be róla. Az illegális be­vándorlók közül 44 ember élte túl a katasztrófát. MŰVESE. Hibás szűrőberen­dezések okozták a 23 haláleset­tel járó horvátországi művese- tragédiát - közölték tegnap Zágrábban, miután a kormány elfogadta az egészségügyi mi­niszter lemondását. Az ameri­kai Baxter művesékkel a nyár folyamán Spanyolországban is gondok voltak. BETEGSÉG. Vasárnap ismét kórházba vitték a cseh állam­főt. Az elnöki szóvivő szerint Václav Havel megfázott. A cseh köztársasági elnök legutóbb egy hónappal ezelőtt szívrit­muszavarok miatt több napot töltött a prágai központi kato­nai kórházban. Rosszullét mi­att nemrégiben lemondta előre bejelentett találkozóját a védel­mi miniszterrel. ■ Rijád A tíz évvel ezelőtti Öböl-háború óta jelentős amerikai haderő állo­másozik a térségben, ami szálka jó néhány „arab hazafi” szemé­ben. Bár a szaúdiak kiváló keres­kedelmi kapcsolatokat ápolnak az USA-val, közismert, hogy az iszlám fundamentalizmus böl­csője éppen az Arab-félsziget. A 18. században, az Oszmán Birodalom hanyatlásával párhu­zamosan keletkezett és erősödött meg itt a vahabiták mozgalma. Elindítója - Mohammed Abd el- Vahháb - célul tűzte ki „az iszlám megtisztítását” a rárakódott újítá­soktól. A fanatikus tanítás elő­ször gyűlöletet váltott ki, később azonban a Szaúd-Arábiát megala­pító törzsek hivatalos vallása lett. Eszerint a mecsetekből minden pompát és fényűzést ki kell pusz­títani; tilos a zene, a tánc, a költé­szet és mindenfajta mulatság. A mai szaúd-arábiai dinasztia már nem érvényesíti ezt a vallá­sos szigorúságot, és ez felbőszíti az „igazhitűeket”, akik akár erő­szak árán is szorgalmazzák a „visszatérést a Korán betűjéhez és szelleméhez”. Ez a küzdelem ölt mind torzabb formát napjaink terrorizmusában. Nemzetközi segélyszerveze­teknek és jótékonysági irodáknak álcázott operációs központok há­lózzák be a világot, ame­lyek pénzzel és fegyver­rel látják el az iszlámista harcosokat. Azt követően is működnek, hogy nem­rég zárolták az Oszama bin Laden érdekköréhez tartozó cégek számláit. Például sejthetően Milá­nóban van a terrorista­vezér szervezetének, az al-Kaidának egyik főhadi­szállása, amely „Iszlám Kulturális Intézet” néven ma is működik. Feltűnő, hogy nemcsak az öngyil­kos merénylők és körö­zött segítőtársaik között sok a szaúdi, hanem azok a cégek is rijádi, mekkai vagy medinai érdekeltségűek, amelyek kiterjedt hálózattal ren­delkeznek Kanadától Hamburgig. Maga Bin Laden is va­lóságos gazdasági biro­dalmat épített ki: éppen úgy benne van a keze a csempészésnek is kedve­ző jemeni mézexport­ban, mint számos, sok pénzt hozó építési vállal­kozásban. Szudánt pél­dául már több mint öt éve elhagyta, de üzleti tevékenységét ott sem adta fel. Ezért is aggodalmas- kodnak a terrorizmus el­len fellépő szövetsége­sek, hogy még hosszú ideig számolniuk kell a szélsőségeknek segítsé­get nyújtó hátországok­kal. TORONYI ATTILA ÁLLÁSPONT VÁRADI KRISZTINA Mondjam, ne Vajon mi a helyes módszer: ha beszélünk a problémákról, a félelmekről vagy ha hallgatunk róluk? Odafigyeljünk a környezetünkben élők gondjaira vagy fordítsuk el a fejünket? Terheljünk-e másokat saját bajainkkal vagy zárjuk magunkba őket? Higgyünk-e a szemünknek és a fülünknek, vagy jobban tesszük, ha befogjuk az érzékszerveinket? Mikor fordul át bennünk a közöny együttérzéssé? Életünk hétköznapi felvetései ezek, amelyek azonban nap­jaink közérzetére is jellemzőek. Gondoljunk csak bele, hogy mikor keletkezik nagyobb pánik: ha a rossz hírekkel, a prob­lémákkal kapcsolatban a titkolózást választjuk és a homokba dugjuk a fejünket, bebújva a tudatlanság biztonságos köpönyegébe vagy ha igyekszünk minden apró részletet megismerni, feltárni, nyilvánosságra hozni, vállalva a félelemmel való együttélést! Élhetünk-e úgy, hogy nem bízunk meg senkiben, és áthatolhatatlan falakat húzunk magunk köré? Vagy próbáljuk emberi kapcsolatainkat továb­bra is a bizalomra építeni, annak kockázatával, hogy bárme­lyik pillanatban veszélybe kerülhetünk, megsérülhetünk? Kár volna tagadni, a média sincs könnyű helyzetben mostanában, hiszen amikor elhallgat valamit, azzal vádolják: ha kellőképpen tájékoztatott volna, ha közhírré teszi a bir­tokába jutott - esetleg pánikra is okot adó - információt, megelőzhető lett volna a baj. Vannak azonban, akik úgy vélik: a hírcsatornák felfújják, túlbeszélik, agyontárgyalják, tovább gerjesztik a már meglévő gondot. Mi hát a helyes megoldás? Beletörődni a félelembe vagy tudomást sem venni a veszélyről? Ebben az esetben ugyanis az arany középút nem választható. Csak kicsit benne lenni az eseményekben, a világ sodrásában nem lehet. Mint ahogyan a hullámvasúinál sem dönthetünk úgy, hogy fel is ülünk rá, meg nem is. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 LENGYEL JÁNOS Lobbitan Új, értelmiséginek tetsző szakma alapjaival ismerkednek a hallgatók az egyik budapesti egyetemen. Ismerősöm lob- bitani egyetemi kurzust szervezett, mert akkora az igény. A szakember a „társadalmi kihívásnak” igyekszik megadni a tudományos keretet. Lobbi akkor is volt, amikor nem beszéltek róla. Tőlünk nyu­gatabbra is van. A mi lobbink persze, mint oly sok minden más, sajátos hungarikum. Ebből adódóan is gondolom hát: egyáltalán nem árt mederbe terelni - tudományosan is - azokat a törekvéseket, amelyeket ma Magyarországon lob­binak neveznek. Kár tagadni: az érdekérvényesítésnek ez az útja-módja igencsak előre tört, s ma már a fejvadászok is aszerint válogatnak a különböző pozícióra alkalmas emberek között, hogy milyen az érdekérvényesítő képességük. A lob­biképesség sokszor megelőz számos más kvalitást. Változnak az idők, változnak az értékek. Remélhetőleg a lobbi is átalakuláson megy keresztül, kiváltképpen ha már bekerült az egyetemre. Bármennyire meglepő is: sokakkal ellentétben én örülök annak, hogy a lobbi így mege- gyetemesedett. Ezzel ugyanis nemcsak elismertté válik ez a fajta tevékenység, hanem vélhetően létrejön egy szakmai­etikai keret is, amely megszabadítja mai gátlástalan for­máitól, és viszonylag pontosan meghatározza, hogy meddig és ne tovább. Nekem ugyanis csak a korlátlan, etikátlan lobbival van gon­dom. S alighanem csak akkor rendeződhet át a lobbisták népes tábora, ha az ösztönösek mellett lesznek magasan képzettek is, ha nem csak az erőszakosság, a gátlástalanság, a baráti-rokoni kapcsolatok szövik a siker vásznát. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0090330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. TEMETÉS. Hatezer palesztin búcsúztatta Nablusban tegnap Aiman Halawit, akit izraeli ügynökök robbantottak fel, mert állítólag része volt az öngyilkos merényletek szervezésében. fotó: europress/epa t ♦ I ft

Next

/
Thumbnails
Contents