Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-19 / 286. szám

6. OLDAL ' E G E R A G BEMUTATKOZ 2001. Október 19., péntek E gerág. A régészek szerint környéke már az őskortól lakott település volt. A késő római kor régészeti emlékeinek feltárása jelenleg is folyik. Egerág nevét először a XVI. századi forrásban lehet megta­lálni. Már akkor is a jelentősebb települések közé tartozott, plébániája volt. Korábban a pécsi püspök, majd Zrínyi Péter birtoka, később a Pálffyaké, majd a Batthyányi családhoz ke­rült. Az üszögi uradalomtól a község 1846-ban váltja meg magát. Az első iskola 1730-tól működött, jelenle­gi templomát - amelyben Angster-orgona működik - 1774-ben szentelték fel Sarlós Boldogasszony tisztele­tére. Ekkor épült fel provinciális barokk stílusban plé­bánia is. Már az elmúlt évszázadokban is a környék egyik egyházi központja volt. A község lakóinak túlnyo­mó többsége magyar ajkú. Viszonylag kisebb számú, erősen asszimiláló­dott német lakóinak többségét a háború után kitelepítették Németországba. A községnek az ötvenes évekig vásártartó joga volt. Lakói között, bár több­ségük földműveléssel foglalkozott, jelentős volt az iparosok száma. A falu környékén csörgedező patakokon több malom is működött. STÁCIÓK A TEMPLOM ELŐTT. Az 1774-ben épült műemlék jellegű ró­mai katolikus templom gyakran célpontja az átutazóknak, turistáknak. ___ FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ Fe lújítják az óvodát Több mint kétszáz éve folya­matosan működik a faluban az általános iskola. Jelenleg az intézmény Egerág, Áta, Szőkéd és Kisherend körzeti általános iskolája és óvodája. Az iskola épületét 1990-ben telje­sen átépítették, most a húsz éve épült óvoda van soron, felújítása elkezdődött. Az idejáró 155 tanu­ló és 50 óvodás több mint fele egerági, a többiek a társközsé­gekből bejáró gyerekek. A két óvodai csoport és az évfolyamon­ként egy-egy osztály mellett gyógypedagógiai tagozat, három napközis csoport, hétezer kötetes iskolai könyvtár, új ebédlő és két­száz adagos, nemrég korszerűsí­tett konyha tartozik az intéz­ményhez. Az iskolában a német a kötele­ző idegen nyelv, de ha valaki igényli, heti két órában angolul is tanulhat. A számítástechnikát is magas szinten oktatják, öt éve jól felszerelt informatikai szaktante­remben folyik az elméleti és gya­korlati képzés. A beszédhibás gyerekekkel logopédus foglalko­zik az iskolában és az óvodában egyaránt. Hatodik éve az iskolá­ban működik a Kozármislenyi Művészeti Alapiskola kihelyezett zeneiskolája - itt hangszeres ze­nét és néptáncot tanulhatnak a gyermekek. A kis néptáncosok már külföldön is sikerrel szere­peltek. A tehetséggondozást első­rendű feladatunknak tarjuk - em­líti Krauter Ferencné igazgató. - Büszkék vagyunk azokra a gyere­kekre, akik a különböző .verse­nyeken, felméréseken eredmé­nyeket érnek el. Az elmúlt évben például a matematikai versenye­ken születtek nagyon jó eredmé­nyek. Baranya megyét képviselte az országos Zrínyi Ilona matema­tika versenyen Cickái Brigitta ta­nárnő tanítványa, Bányai Mihály. A nyolcadikosok közül a leg­többen a gimnáziumban folytat­ják tanulmányaikat, de kedvel­tek a szakközépiskolák is. A két iskolatípusba a tanulók közel fe­le jelentkezik, a többiek a szak­munkásképzőt választják. Hosz- szú évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy az általános tanulmányi átlagukat az itt vég­zett tanulók kevés kivételtől el­tekintve a középiskolában is megőrzik. Lesz munkalehetőség Négy évvel ezelőtt, 1997-ben 25 évi működés után beszüntették a község szomszédságában állomá­sozó honvédségi laktanya műkö­dését. Az üresen maradt épületet az önkormányzat szociális otthon céljára, valamint termelőüzemek elhelyezésére igényelte. Sikerrel, nagyjából a terület felét sikerült megvásárolniuk. A laktanya má­sik részlegére, az úgynevezett „műszerkert”-re is igényt tártnak, az itt lévő épülteket is hasznosíta­ni akarják. Az elképzelések sze­rint a laktanya területén létesülen­dő vállalkozások, bérlemények je­lentős számú munkahellyel bőví­tenék a helyi munkavállalási lehe­tőséget. A község önkormányzata szerint a falunak nincs arra pénze, hogy maga hasznosítsa a terüle­tet, éppen ezért a testület szinte egységesen azon a véleményen volt, hogy a területet, az építmé­nyeket bérbe kell adni. De nemcsak ez a munkanélkü­liség csökkentésének egyedüli le­hetősége. A faluban működnek olyan vállalkozások, amelyek a fo­lyamatos fejlesztésekkel, bővíté­sekkel általában munkahelyeket is teremtenek. Ezek közül az egyik, a legdinamikusabban fejlődő cég az Oleum Európáé Kft. A társaság nö­vényolaj előállítására alakult 1994- ben. Fő tevékenységi köre a kör­nyéken termett napraforgóból ét­olaj előállítása, valamint a gyártás során keletkezett melléktermékek hasznosítása. Az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, az üzem bővítéseként meg­épült az olajfinomító, ezzel jelen­tősen javították az előállított olaj minőségét. Az országban ez a har­madik olyan cég, amely rendelke­zik az olaj előállításának teljes technológiájával. A gyártás során emberi szervezetre káros anyago­kat nem használnak fel. ■ Erősítjük központi szerepünket Nagyon jó az együttműködés a körjegyzőséghez tartozó települések között Egerág sokáig a falu mellett lévő, titokzatos katonai laktanyájá­ról volt nevezetes, bár az itt lakók váltig állítják, a környék te­lepülései között mindig is központi szerepet töltött be. Nos, le­het hogy a kilencvenes évek elejétől kezdve katonai bázisként már nem működő terület lesz a falu fellendülésének alapja. Központi szerepüket mi sem bi­zonyítja jobban, minthogy a köz- intézmények többsége ebben a faluban található. De itt van több falu iskolája, óvodája, állatorvosa. Valamikor innen irányították tele­pülés legfontosabb gazdasági egységét, a termelőszövetkezetet is, hogy aztán máig megmagya­rázhatatlan intézkedéssel, szerin­tük minden ésszerűséget felrúgó politikai döntéssel áttegyék Uj- petrére. A közeli laktanya ugyan bizonyos mértékig hátráltatta a falu fejlődését, de csak annyira, hogy a térségközpont szerepe ab­ban az időszakban valamicskét halványult.- Sajnos a lakosságszám, vala­mint a gazdasági erő miatt olyan státuszba kerültünk, amelyikhez már csak csordogál az állami tá­mogatás - kesereg ifj. Hegyi Győ­ző, a nemrég megválasztott pol­gármester. - Nem számíthatunk jelentős mértékű, a kistelepülése­ket előnyben részesítő térségfej­lesztési, valamint az elmaradott EGERÁG LAKOSSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA vidékeket támogató állami támo­gatásra. De azért nem olyan tragi­kus a helyzetünk, hiszen szeren­csére közel vagyunk a megye- székhelyhez, amelynek eredmé­nyeképpen sokan akarnak zajos városból menekülve ebben a csendes, rendezett faluban letelepedni. Talán az is elő­nyünkre szolgál, hogy közelünkben vezet az út Villány­ba. A Villány-Siklósi borútra igyekvő tu­risták egy kis szem­revételezésre talán hozzánk is betér­nek. Mert van itt lát­nivaló bőven, s ha tervünk sikerül, még olyan, többna­pos programmal is tudunk szolgálni, amely egyedülálló a környéken. A polgármester nem árul el titkot az­zal, hogy megemlíti a laktanyával kapcsolatos tervei­ket. Ám ez még a jövő zenéje - ahogy a nagy ívű terveit felvázol­ja -, aminek természetesen az alapja a már megvásárolt 12 hek­tár, amelyen mindenféle katonai műtárgyak találhatók, s amelyek különféle szabadidős tevékeny­ségre felhasználhatók. És akkor még ott van a másik 15 hektár, je­lenleg az ÁPV Rt. tulajdonában. Ez a legértékesebb része a volt laktanyának, nem véletlen, hogy a köznyelvben „műszerkert”-nek nevezett területért már a külföldi befektetők is érdeklődnek.- Azt szeretnénk, ha végre megépülne az Egerágot Kishe- renddel összekötő út - említi meg a fejlesztési programot a polgár- mester. - A 2,5 kilométeres szaka­szon ugyan most is lehet közle­kedni, ám az út nem szilárd bur­Ifjabb Hegyi Győző, a település polgármestere A fiatalok kedvence: a teleház A megyében az elsők között ismerték fel a tele- házak jelentőségét, ám a felszerelés megvásár­lását, a szolgáltató létrehozását, s működteté­sét kezdetben vállaló Egyesült Gazdakör nem tudta volna állami segítség nélkül megoldani. A technikai hátteret a társaság a Teleház Közszol­gáltatási és Közösségi Innovációs Közhasznú Tár­saság által kiírt pályázaton nyert pénzből vásárol­Három munkaállomás várja a falu közönségét ták meg. Ezzel sikerült a faluban egy olyan intéz­ményt megteremteni, ahol tulajdonképpen vala­mennyi elektronikus szolgáltatást igénybe lehetett venni. A gazdakör profiljába ez nem nagyon fért be­le (a kilencvenes évek elején az elszaporodott lopá­sok megakadályozására hoztak létre önvédelmi csoportokat), éppen ezért a sikeres pályázat után a működtetés jogát átadták az önkormányzatnak, így került át a művelődési ház alaptevékenységébe. A teleház szolgáltatásait leginkább a fi­atalok veszik igénybe, holott vala­mennyi korosztály számára nyitott a működésük. Itt lehetőség van szá­mítógép használatára, nyomtatásra, fénymásolásra, telefon- és faxszol­gáltatásra, kiadványok, szórólapok, névjegykártyák készítésére. Baran­golni lehet az interneten, részt lehet venni számítógépes nyelvtanfolya­mokon. A ház szerepet vállal a mun­kanélküliek esélyeinek növelésében, igény szerint a vállalkozók rendelke­zésére is áll. Szolgáltatásait nemcsak az egerágiak vehetik igénybe, hanem a körjegyzőség és a kistérség vala­mennyi lakója is. Központ a kultúrház A falu kulturális életének motorja a községi művelődési ház, az itt dolgozó szakemberek igyekeznek az itt lakók igényei­nek megfelelő programokat szervezni, megteremteni a lehető­séget a különféle klubok működéséhez. Működik itt néptánccsoport, amely nemrégiben (2000 novemberében) alakult, de máris több sikeres fellé­pést tudhatnak maguk mögött. Többek között részt vettek a sziget­vári és siklósi folklómapokon, a pa- tapoklosi falunapon és természete­sen minden helyi rendezvény elma­radhatatlan szereplői. Az ifjúsági klub is nagy népszerűségnek ör­vend, a nyugdíjasok is szeretnének összejönni valÁol, már alakulóban van szervezetük, a klubhelyiség rendelkezésükre áll a művelődési házban. A művelődési ház rendezé­sében hagyományosan megünnep- lik március 15-ét, a lányok nem ma­radnak szárazon a húsvéti locsolko- dáson, majális is elmaradhatatlan, meg a gyermeknap, a búcsú, a szü­reti felvonulás. Minden évben a Mi­kulás ajándékát is megkapják a falu gyermekei. A kismamák is szeret­nék a tapasztalatcserés összejövete­lek megszervezését, kézműves fog­lalkozásra, játszóházra is van igény - természetesen mindezeket igyek­szik összefogni a művelődési köz­pont. A fiataloknak programot adó, szabad idő kulturált eltöltését meg­szervező egyesületet is létrehoztak (Egerági Fiatalok Egyesülete), a ci­vil szervezet tevékenységében egy­re többen szeretnének részt venni. J j Martonfa Cserkút \ ' 9 pJ Pécs W Bogád Perekedo Tv , p. Nagykozár oPellérd /) V" Magyarsarlós J Kozámtfsleny \9 Keszüó i 1 / Ó cf' f- Gyód Kökény PécsSvard S“mely ' Pogány Utea Bioán " mEGERAG kolatú, rossz minőségű. Ha meg­épülne - amelyre állami támoga­tást igényel a két település - az is­mét csak Egerág központi szere­pét erősítené, hiszen Kisherend közvetlenül kapcsolódna Egerág- hoz. Ha az itt lakók hozzánk igye­keznének, nem kellene a Villány­ba vezető, kerülő útra rátérniük. Sokat várunk a pogányi repülőtér A gyerektánccsoport is gyakran szerepel a kultúrház színpadán kiépítésétől is. Már csak azért is, mert a településünk szinte köz­vetlenül rákapcsolható a repülő­térhez vezető útvonalra, s ez a le­hetőség kinyitja a világot a gaz­dag turisták, s a kedvező befekte­tési lehetőséget keresők felé. Mindenre nyitottak vagyunk - nyomatékosítja erőfeszítéseiket a polgármester -, amely a falu ered­ményességét, fejlődését elősegíti. Szeretnénk, ha a jövő évi válasz­tások alkalmából sikerülne létre­hozni a német kisebbségi önkor­mányzatot. Nagyon fontos kér­désről van szó ugyanis, ha nem is döntő mértékű a német nemzeti­ség jelenléte a faluban, a második világháború után kitelepített csa­ládokkal való kapcsolat feleleve­nítése a tőkeerős vállalkozások idecsalogatásának reményében - nos, ez mindkét fél érdeklődésére számot tarthat. Nem véletlenül említettem a központi szerep erő­sítésének lehetőségét. A körjegy­zőséghez tartozó települések ugyanis nagyon jól együtt tudnak működni, általában elfogadják Egerág vezető szerepét, hiszen az itt lévő intézményeket nehéz len­ne egyik napról a másikra másho­vá áttelepíteni. A település gazdái A polgármester if]. Hegyi Győző, alpolgármester dr. Paulai János. A testület tagjai: Bányai Sán­dor, Bólyi Gábor, Bólyi László, Fider László, Nagy András, Né­meth István. Körjegyző (Egerág, Szőkéd, Áta, Kisherend) dr. Bíró Károly. A szociális bizottság el­nöke Nagy András, tagjai: Bólyi László, Fider László, KarlJakab- né és Krauth Ferencné. Sportol a falu Az iskolában legeredményesebb sport a labdarúgás. A kis focis­ták évről évre jobbnál jobb ered­ményt érnek el a körzeti kispá­lyás bajnokságban, a területi labdarúgó-bajnokságban és a Pepsi Kupában. A labdarúgás mellett az atlétikában is szép eredményt értek el az iskola ta­nulói. A területi atlétikai bajnok­ságban egyéni összetettben aranyérmet szerzett Szabó Fran­ciska, akit Homonnay Dávid testnevelő tanár készített fel. Az Egerági Sportegyesület 1946 óta folyamatosan működő szervezet, jelenleg három labda­rúgó-csapata van. A falut a me­gye I. A. osztályban újoncként is sikeresen szereplő felnőtt, vala­mint a korosztályos bajnokság­ban játszó ifjúsági és serdülő csapat képviseli. Hatvan igazolt versenyzőjük van. A sportese­mények színhelye, a füves pálya alkalmas esti rendezvények, at­létikai versenyek lebonyolításá­ra is. Az egyesület fő támogatója a helyi önkormányzat. Elnöke Bólyi Gábor, szakosztályvezető­je Markó Lajos. Mindhárom csa­pat edzője Rákóczi Gábor. Az oldal az egerági önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor A A-*■> 6 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents