Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-17 / 284. szám

8. OLDAL P O L I T I K A I 2001. Október 17., szerda VITAFÓRUM Szobrot Kádárnak?! Valahol beintettek, vagy csak bólintottak és felzengett a kó­rus: „Szobrot Kádár elvtárs­nak!” Újra ő a bölcs vezető, a tévedhe­tetlen politikus, apánk II. (mert apánk I. természetesen továbbra is Rákosi elvtárs.) Ő az, aki ebben a barakkrend­szerben megteremtette a barak­kok legvidámabbikát. Azért nem lenne helyes, ha el­feledkeznénk arról a tényről, hogy itt egy szöget sem lehetett beverni Moszkva jóváhagyása nélkül. Az is tény, hogy Kádár János Titónak (a láncosnak) köszön­hette főtitkári állását. Moszkva Gerő Ernőt vagy Münnich Ferencet szánta ma­gyarországi megbízottjának, ám Titó véleménye volt a döntő. így került 1956-ban a hatalom csúcsára Kádár János, akinek már voltak tapasztalatai a kom­munista „egyszer fent - egyszer lent” játékban. Különböző magas posztokat töltött be, sőt, volt idő, amikor börtönt is töltött elvtársi unszolásra. Döntő szerepet játszott a Rajk- per előkészítésében és itt már ön­magát múlta alul. Az 56 utáni megtorlásokban a kegyetlenség, a feneketlen gyűlö­let olyan skáláját produkálta, melyre sem mentség, sem ma­gyarázat ma sincs. Természetesen Kádár sem megtorlással kezdte munkáját, hanem bevált kommunista mód­szer szerint ígérgetéssel. Egykori újság első oldalán csupa nagybe­tűs ígérvények:- Haladéktalanul tárgyaláso­kat kezdünk a szovjet csapatok kivonásáról.- Bevezetjük az iskolai hitok­tatást.- Megteremtjük a többpárt­rendszer alapjait.- Teljes büntetlenséget biztosí­tunk az 56-os események részt­vevői számára. És így tovább, és így tovább, szinte a forradalom valamennyi követelését megígérte. Ám min­den ígéretét megszegte. Később ezt a kommunisták úgy magyarázták, azért kellett ígérni, hogy minél előbb helyreálljon a nyugalom, a rend. Aztán meg­teltek a börtö­nök, a temető­parcellák. Egy­re több, lett a nyomorékká vert, rugdosott ember. „Kádár­kolbász” lett a gumibot neve, melylyel kipofásodott rendőrle­gények „népneveitek”. Kádár János rendszeresen megjelent Moszkvában, ahol újabb és újabb bölcs tanácsokkal látták el. Így feltöltődve marxiz- mussal-leninizmussal egyre- másra vette fel a nyugati kölcsö­nöket. Biztos, megfordult a fejében, hogy ez a két világrend úgyis összeugrik és akkor semmit sem kell visszafizetni. Eközben a szocializmus teher- vonata immár gyorsvonati sebes­séggel rohant a lejtőn, megállít­hatatlanul. Amikor Kádárt leváltották, összeroppant. Pillanatok alatt egy szánalmas, beteg öregember görnyedten állt elvtársai előtt. Talán az is megvillant előtte, hogy felelnie kell 56-ért. Elke­rülte. Mi, 56-osok úgy véljük, hogy ez a szoborállítási terv a magyar nép legotrombább kigúnyolása, ami ellen tiltakoznunk kell! Bangó Géza szóvivő, Pécs-Baranyai 56-os Szövetség Az athéni demokrácia A politikai törvényesség modellje Az elmúlt században a legtöbbet hangoz­tatott, de legellentétesebben értelmezett és gyakorolt társadalmi fogalom és be­rendezkedés a demokrácia volt. E görög szónak a jelentése: népuralom, vagyis a közérdek éryényesülése. Szélsőséges gyakorlata azonban az egyén vonat­kozásában a szabadság korlátlanságát, a szaba­dosságot, a közösséget illetően pedig a választás útján létrejött állami hatalomnak ugyancsak kor­látlan ágát, vagyis látszatdemokráciát hozza lét­re. Rendszerváltásunk alapvető indoka is a de­mokrácia megvalósítása volt. Mégpedig gazda­sági szerkezetváltással a hatékony piacgazdaság megteremtése az általános jólét céljával. Mivel az elmúlt 11 évben a magyar demokrácia is sok­szor sajátos, egyedi értelmezést kapott elmélet­ben és gyakorlatban egyaránt, kívánatos az igazi demokrácia lényegi követelményei alapján rendszerváltásunk politikai és gazdasági tényeit számba venni. A reális tanulságok levonásához a 2500 évvel korábbi, az athéni demokrácia jellemzői adnak biztos útmutatást. Bár Kleiszthenész reformja csupán a kis görög városállam helyi társadalmi gondjaira adott választ, ez a reform olyan társa­dalmi berendezkedés előfutárja, amely a jövő­ben a világ népei számára a politikai törvényes­ség megfellebbezhetetlen modelljeként szolgál. Az athéni demokráciának azonban előfeltétele az ún. rabszolga-felszabadítás, amikor az egy szá­zaddal korábban élt Szolón eltörölte az akkori elit­nek járó „hatod” adót. Ugyanis ezen adó fizetésé­re képtelenné vált földművelő rabszolga lett. Ez oly mértéket öltött, hogy a reális gazdasági élet működését akadályozta. Szolón a tevékenységét következőképpen értékelte: „a hatalmat és a jogot kibékítettem..., igaz törvényt írtam, mely minden­hez talál...” Tehát az igaz közérdeket valósította Vesztesek Tudós elmék vitatkoztak nemrég egy szimpóziumon. A rend­szerváltás sokat firtatott hátulütőjéről, a politikai fordulat em­beri oldaláról folytattak disputát. Konkrétan arról, hogy Ma­gyarországon vajon kiket tekintsünk a nemzetre szabadított szerencsétlenség (alias rendszerváltás) veszteseinek? meg. A történelem, a demokrácia 2500 éves múlt­ja során azt mutatja, nemegyszer igaztalan céllal vagy értelmezéssel valósították meg, így a világot megváltani nem tudta. Egyre hatékonyabb azon­ban az a lényegi felismerés, hogy a demokráciá­ban a polgárok, a közösség tagjai döntik el, mi a teendő, és a döntésükkel a saját ke zükbe veszik sorsuk irányítá- ! sát. Az ókori, első demokrácia ■ »j**- -**4 ^ alapvető tanulsága tehát, hogy 1 JA a demokrácia lényegi feladata a valós közérdek biztosítása. Ez pedig nem erőszakkal, ha­nem jogszabállyal, törvénnyel történik, előre meghatározott keret szerint. Első megnyilvánulása azt is mutatta, hogy a polgárok egyetemes gazdasági érdeke lét- fontosságú, amely az elit igénye felett áll. A de­mokráciában a törvény mindenkit - a polgárt, az elitet, a hatalmat - egyformán kötelez. Az ókori görög és roma demokráciák története azt is bizo­nyítja, hogy a hatalom gyakorlása felelősséggel és felelősségre vonással járt. A visszaélés következ­ménye rendszerint a száműzetés volt. Dr. Vejkey Kálmán, MSZDP kai rendszert kiszavaztatni a hata­lomból, melynek jóvoltából teljes volt a foglalkoztatottság.) A tudósok némelyikének - szak­mabeli létére - a vagyoni különbsé­gek keletkezésének nagyságrendje okozott meglepetést. Drámainak tüntette fel a társadalmi piramis csú­csán elhelyezke­dő alig tízszáza­léknyi csoport roppant gazda­godását. (Mint­ha a kapitaliz­musban ez a szokatlan jelen­ségek közé tar­tozna.) Veszte­sek tömegeit gyarapítják mindazok, akik képtele­nek a tőkés viszonyok nyújtotta le­hetőségek kihasználására. Az ügyeskedés! praktikák, az eredeti tőkefelhalmozás és a rablótőke ma­chinációi képezik többnyire a társa­dalmi mobilitás lényegét. Elmondhatjuk: mindenki vesz-' tes, aki a rendszerváltástól egy A VAN..OLYAN MEGOLDÁS. AHOI VAN MINDEN Céges honlap, e-mail. Internet-hozzáférés egyben , ­komplex megoldás kis- es középvállalatok számara saját céges honlap, amely bekerül az [origo] Vizsla keresőbe 15 e-mail cím a telefonos kapcsolatnál akár 26-szor gyorsabb letöltés korlátlan internet-hozzáférés fix havidíj: kalkulálható költ­ségek 2001. november 30-ig akcióban: Belépési díj nélkül, extrákkal! Az Internetvállalat X axelero J—_ i n í i'! fiori" A MATÁV CSOPORT TAGJA hangszer? •e* pó WZt Power PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A PANNONPOWER Rt. pályázatot hirdet a komlói Szénelőkészítő üzem területén talaj- és talajvíz- szennyezés megszüntetésére a Társaságunk által készíttetett „Tényfeltárási záródokumentáció és mű­szaki beavatkozási terv" alapján. A szennyezett talaj kármentesítését 2001. decem­ber 31-ig kell elvégezni, a talajvízszennyezés megszüntetését 2001. december 31 -ig él kell kez­deni. A pályázat beérkezésének határideje: 2001. október 29. 12 óra A pályázat bontása : 2001. november 5. A pályázatok elbírálásának határideje: 2001. november 9. A pályázatban kérjük megadni a talaj kármentesí­tésének vállalási határidejét és ajánlati árát, vala­mint a talajvízszennyezés megszüntetésének aján­lati árát. Az érvényes pályázat feltétele a „Tényfeltárási záródokumentáció és műszaki beavatkozási terv" megvétele. A dokumentáció -a PANNONPOWER Rt. Bányá­szati Divízió Széchenyi aknai pénztárába történt 20.000 Ft + ÁFA befizetésének igazolása ellené­ben- 2001. október 24-ig átvehető a PANNON­POWER Rt. Bányászati Divízió Vagyongazdálko­dási és Rekultivációs Osztályán. A pályázattal kapcsolatban Pallós Péter /tel.: (72) 535-109/ ad felvilágosítást. A pályázatokat „Szénosztályozó kármentesítése" jeligével ellátott zárt borítékban kérjük leadni a PANNONPOWER Rt. központi iratkezelő irodájá­ban (Pécs, Edison u. 1.) vagy levélben : PANNONPOWER Rt. 7630 Pécs, Edison u. 1. címre megküldeni. A pályázók írásban kapnak értesítést a pályázat eredményéről. A PANNONPOWER Rt. fenntartja a jogot, hogy nem hirdet eredményt, illetve a pályázati eljárást eredménytelennek tekintse. PÁRTHÍREK _______ MI NDEN ÉRDEKLŐDŐT tiszte lettel és szeretettel vár egy kötet­len beszélgetésre dr. Mikes Éva október 19-én, pénteken 18 óra­kor a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium klubjába, valamint október 20-án, szombaton 11 órakor a Morik kávéházba. BAYER ZSOLT újságíró-közíró, a Duna Televízió kulturális alel- nöke a Fidesz-Magyar Polgári Párt pécsi szervezetének vendé­geként október 19-én (pénte­ken) 19.00 órától a Dominiká­nus Házban „Közélet, nyilvá­nosság, média a XXI. sz. elején” címmel tart előadást és hívja be­szélgetésre az érdeklődő polgá­rokat. Délután 16.00 órától az „1100 év” és az „1956...., hogy legyen jel” című könyveit dedi­kálja a Magyar írók Király utcai könyvesboltjában. BERNÁTH ILDIKÓ, az Ország gyűlés foglalkoztatási és mun­kaügyi bizottságának alelnöke október 19-én, pénteken 18 órá­tól előadást tart a kormány fog­lalkozáspolitikájáról Siklóson a Központi Szálloda és Étterem pincehelyiségében (Siklós, Kos­suth tér 5.). A rendezvényen is­mertetik a Fidesz-Magyar Polgá­ri Párt vitairatának ehhez kap­csolódó fejezetét is. A RECSKI SZÖVETSÉG októ bér 27-én, szombaton 10.00 órakor a pécsi vasútállomáson a toronyházban gyűlést tart. Ven­dégeik lesznek dr. Zimányi Ti­bor elnök és dr. Horváth János országgyűlési képviselő. Szere­tettel várják tagjainkat is és a szimpatizánsokat is. (Dr. Breuer Pál.) AZ MSZP Pécs városi szerveze­te minden hétfőn 17 órakor in­gyenes jogsegélyszolgálatot tart a Tüzér utcai pártirodán. Föltűnt, hogy kiválóságaink mi­lyen óvatosan fogalmazzák mon­dandóikat, mintha attól tartaná­nak, hogy véleményükkel együtt valaki a nevüket is megjegyzi. No­ta bene, a múltban is ez volt egyik rákfenéje a véleménynyilvánítás szabadságának. Talán ők is féltek, hogy a politika esetleg a rövidebbet húzatja velük. Nem az okokat ele­mezték, holott tudhatnák, hogy igazi tudás az okok ismerete nélkül nem létezik. Nem azt mondták, hogy a társadalom jobb sorsra ér­demesült tagjai számottevő hánya­dának jelenét és jövőjét a mostani rendszer „tette lapátra”, s hogy a kapitalizmus ordastörvényeiből el­kerülhetetlenül ez következik. Ha­nem azt: szerencse vagy balszeren­cse dolga mindössze (amely egy- egy ember életében váltakozva je­lentkezik), hogy a társadalmi mo­bilitás eredményeként vagyonos avagy nyomorgó lett-e valakiből. Némelyikük szerint nem az a legfontosabb, hogy az emberek va­gyonosodnak-e vagy sem, hanem az, van-e esélyük a munkaerőpia­con. Akiknek vannak esélyei, azok - úgymond - a nyertesek, akiknek nincsenek, azok a vesztesek tábo­rába sorolhatók. (Okfejtésük kap­csán egy profán kérdés jutott eszembe: ha ez ennyire nyilvánva­ló, mi végre kellett egy olyan politi­igazságosabb társadalom eljöveteléi remélte, és nem azt kapta. Mind­azok, akik tele voltak illúziókkal akik racionális megfontoltság he­lyett hit függvényében minősítet­ték a tőke természetét. Következés­képp, akik naiv rászedettkéni hagyták magukat orruknál fogvr vezetni, s bomírt módon elfogad­ták a hamis tézist, miszerint a pol­gári demokráciával egy humánu­sabb társadalom jár együtt. Vesztes tehát az a tömeg, mely euforiszti- kus várakozással tekintett a politi­kai fordulat embert és társadalmai nemesítő hatásának kánaáni betel­jesülése elé. Persze, nemcsak r krónikus munkátlanság okán vál tak milliók vesztessé, hanem jog fosztottságuk folytán, a politika ér­dekképviselet, az érdekérvényesí­tés képességének és lehetőségénél hiánya miatt is. A vesztesek a szűk séges anyagiak hiánya mellett kul turálisan is deprimáltak. Anyag szegénységük kultúráját is átadjál következő nemzedékeiknek. Dr. Siidi Bertalar,

Next

/
Thumbnails
Contents