Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-15 / 282. szám

I 2001. Október 15., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Millenniumi mérleg Számvetést készít a Pécs-Bara- nyai Millenniumi Emlékbizott­ság az elmúlt egy-másfél év eredményeiről, eseményeiről. Eredményesnek, néha jogos kriti­káktól is kísértnek minősítette a millennium baranyai rendezvé­nyeit dr. Újvári Jenő, az emlékbi­zottság társelnöke. Különösen fontosnak tartotta, hogy az elmúlt másfél-egy évben nemzeti örök­ségünk új hangsúlyokat és érték­rendet kapott, többek között megnőtt az érdeklődés történel­münk iránt is. Visszaigazolta ezt Nagy Sándor, a pécsi Ifjúsági Ház igazgatója, az emlékbizottság tag­ja is, amikor jelezte, hogy az IH- ban a magyarság őstörténetéről indított sorozatukat a nagy érdek­lődés miatt kénytelenek a terve­zettnél hosszabban folytatni. Sajnos, a millennium nyújtotta szinte természetes célok közül nem sikerült megvalósítani Pé­csett a-középkori egyetem feltárá­sát, megnyitni a Dóm kőtárát, be­fejezni a sírkamrákban folyó munkákat. Sikere viszont a mil­lenniumnak például a világörök- ségi diploma megszerzése, a Jó­kai tér kialakítása és számos olyan létesítmény, amelyet az ál­lamalapítás 1000. évfordulója kö­szöntése jegyében avathattak fel. Baranyában - vont mérleget Bokor Béla, a bizottság másik társelnöke - 71 település millen­niumi rendezvényeit támogatta összesen 220 millió forinttal a kormánybiztosi hivatal. A megyé­ben 272 település kért programjai megvalósításához segítséget az emlékbizottságtól, néha még a meghívók elkészíttetése is nehéz­séget okozott a szűkös anyagi for­rások miatt. Az emlékbizottság pénteki ülé­sén arról döntött, hogy még eb­ben az évben elkészítik azt a kö­tetet, amely pontos mérleget, ösz- szefoglalót, széles tájékoztatást ad majd a millenniumhoz kötő­dően Baranya megyéről. M. A. CIGÁNY ALKOTÓK KIÁLLÍTÁSA. A pécsi Rácz Aladár Közösségi Házban működő képzőművészeti stúdió alkotóinak munkáiból látható kiállítás a Szent István téri Műhely Galériában. Az október végéig lá­togatható tárlaton többek között Fenyvesi József, Kosztics László és Ráczné Kalányos Gyöngyi alkotása- it láthatják az érdeklődők. _________________________________________ fotó: laufer László Sz atirkák Szegény ország vérrel főz. . Afgán népi mondóka: „Totálibe tálibe az erdőbe...” Jó wap holtig tanul. Vegytisztító: kelmegyógyinté­zet. „A gyorsan bekapott ötven gól akár végzetes is lehet a csapatra nézve...” Nyugágyasai voltak. Píálmenedzser: „A forgalmazók a kisebb kiszereléssel gondoltak a hajléktalan vásárlókra is..." Par(a)nasszus - Jókai Mór: A kőszáli ember fiai. Site-áti. Helóta - ókori rabszolga. Helló- ta - újkori szlogenrab. Marafkó László Sohasem számoltam a túlórákat” A lakatosműhelyből indult a rendőri pálya felé, a hetvenes években már adócsalók után nyomozott, egy évtizeddel ez­előtt, a pápa pécsi látogatásakor a biztosítás egyik felelőse volt. Harmincegy évi rendőri szolgálat után vonul nyugdíjba dr. Dobra Tibor ezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapi­tányság közbiztonsági igazgatója (képünkön). Határtalan kultúra- Gépésztechnikusként érettségiz­tem 1968-ban Pécsett, a Ziper- nowskyban, de csak négy hónapot dolgoztam a szakmában. A rendőr­ségen bűnügyi vonalon kezdtem a pályafutásom. Soha nem felejtem el, a hetvenes évek elején vizsgál­tam egy ügyet, amelyben végül adócsalás miatt három év hat hó­napra ítélték a tettest. Ez talán az el­ső adócsalás volt Baranyában, amelyben jogerős ítélet született. Nyolc év után az igazgatásrendé­szet területére tértem át. Úgy gon­dolom, hogy az embernek időnként meg kell újulnia, különben meg­csontosodik. Az államigazgatás egy teljesen más jellegű kihívás volt. 1988-ban, a világútlevél beveze­tésének évében újabb váltás követ­kezik, igaz, nem a feladatkör, ha­nem a beosztás változik. Dobra Ti­bort - aki a ranglétrán folyamatosan felfelé haladva időközben elvégzi a rendőrtiszti főiskolát, majd summa cum laude végez a pécsi jogtudo­mányi karon - ekkor a megyei főka­pitányság igazgatásrendészeti osz­tályának vezetésével bízzák meg. Baranyában jelenleg három olyan rendőrtiszt dolgozik, aki az ezredesnél korábban került az állo­mányba, és ketten vannak, akik ve­le együtt kezdték meg a szolgálatu­kat. 1991-ben, nem sokkal az előtt, hogy II. János Pál Pécsre látogatott, az ezredest a megye közbiztonsági igazgatójává nevezik ki. Egyik első feladata a pápalátogatás biztosítási tervének elké­szítése volt. r Nem volt sok idő a munka elvégzésére, de én soha nem néztem, hogy mikor jár le a munkaidőm. Az életemben egyetlen plusz szolgálat elrendelő lapot nem töltöt­tem ki a túlórák miatt. A közbiztonsági szakterületeken eltöltött évek egyik legnagyobb ki­hívása a délszláv háború közvetett hatásaival való szembesülés volt.- Azt hiszem, hogy mindvégig si­került megőrizni a határ menti la­kosság nyugalmát, biztonságérzet­ét, és ebben a határőrséggel együtt mi is kivettük a részünket. Senki sem költözött el a délvidékről azért, mert veszélyben érezte volna magát a háború miatt. A személyi sérüléses balesetek száma 1991-ben ezerháromszáz volt Baranyában, a közlekedésbiz­tonságért is felelő ezredes szolgálati ideje alatt évi hat-hétszázra csök­kent. - Az, hogy a folyamatosan nö­vekvő gépkocsipark ellenére csök­kent a balesetek száma, a rendőrség közúti aktivitásának is köszönhető - mondja az ezredes, és hiszek ne­ki, mert láttam már, hogy milyen, amikor sorozatban történt halálos balesetekről kap hírt telefonon.- Siker, ha valakit lebeszélünk az öngyilkosságról, ha erőszakos bűn- cselekmény elkövetőjét elfogjuk, és kudarc, ha nem. Szerencsére ritkán történik olyan eset, mint 1999-ben, amikor két kollégámat lőtték meg Pécsvárad mellett, de a négy gyanú­sított elfogása a gyors információ- áramlás és a megyék közötti együtt­működés iskolapéldája volt. A leg­nagyobb kudarc egyébként az, ha az ember tudja, hogy kivel áll szemben, de a jogszabályok kere­tei között nem tud hatékonyan fellépni. Az ezredes nyugdíjba vonul, de nem pihen. A tervek szerint ja­nuárban kezdi meg működését Pécsett a bevándorlási és állam­polgársági hivatal dél-dunántúli kirendeltsége, amelynek meg­szervezésével és vezetésével Dobra Tibort bízták meg. s.e. A Jelenkor Bécsben Nagy sikerrel fogadott felolva­sóestje volt a Pécsett megjelenő Jelenkor Irodalmi és Művészeti Folyóiratnak. A bécsi Colle­gium Hungáriáim rendezvé­nyén kicsinek bizonyult az iro­dalmi rendezvények terme. A meghívó nem csak a Collegium Hungáriáim volt, hanem a Bécs­ben működő, magyarokat tömörí­tő Bornemissza Péter Társaság is. A jobbára emigránsokból álló tár­saság tagjai természetesen az idő­sebb nemzedékekhez tartoznak, ám az érdeklődők között igen sok volt az osztrák főváros egyetemén magyarul tanuló diák is. Ágoston Zoltán, a Jelenkor fő- szerkesztője adott rövid ismertetőt a lap történetének fontosabb ese­ményeiről, s felolvasott idei moszkvai utazása benyomásairól, élményeiről megírt munkájából. Prózát olvasott fel lapunk főmun­katársa, Méhes Károly is, részben bécsi naplójából, illetve részletet új regényéből. A nagyközönség most hallhatta először a szerző előadásában Ber­ták László új költeményét. A vers Pécsről szól, kötődik a november 16-ra várható rendezvényhez, amikor átadják a városnak a Világ­örökség-diplomát. A bécsi esten Márton László is fellépett, a könyvhétre megjelent legújabb re­gényéből olvasott fel résdetet. M.A. Pécsett rendezte október 11- 14. között nemzetközi kong­resszusát az Európai Kulturá­lis Intézetek Hálózata (ENCC). A különböző orszá­gok önálló művelődési intéz­ményeit összefogó hálózat mindössze hétéves. Két fontos feladat bontakozott ki az ENCC előtt. Az egyikre dr. Új­vári Jenő, Pécs alpolgármestere hívta fel a figyelmet tegnap a Do­minikánus Házbán tartott meg­nyitójában: ellenerő kell, jelesül az elit kultúra megőrzése annak érdekében, hogy a tömegkultúra hatalmas áramlatai ne roncsol­hassák az előbbit is. Erre az ENCC programja, gyakorlata, szellemisége nagyon jó. A mási­kat lapunknak adott interjújában Ivo Peters (képünkön), az ENCC belga elnökhelyettese említette: szükséges a hálózat működtetése annak érdekében is, hogy a kü­lönböző országok művelődési in­tézményei a megfelelő anyagi erő hiányában js részesei lehessenek az európai művészeti, kulturális életnek. Peters úr gyakorlati pél­dát is említett. Az október 11-én rendezett ismerkedési esten a pé­csi Arcofontrió lépett fel, s az al- elnök szerint bizonyos, hogy e szereplésnek is köszönhetően hamarosan meghívásokat kap­nak majd európai színpadokra. Az ENCC-nek jelenleg 45 fize­tő tagja van - az éves díj mind­össze 75 euró -, ám kétezer euró­pai kulturális intézmény címe szerepel a listájukon, és nyolc­százzal állnal^ sérti az intéz­mények önállóságát, illetve hogy ez nem jelent rangsor felállítását a különböző nemzetek kultúrája között, hanem az együttműkö­dés segítése, szorgalmazása az ENCC egyik alapvető feladata. Ugyanakkor megismerni más nemzetek kultúráját, művészeti életét felfedezést jelenthet min­denkinek, s ehhez az ENCC se­gítséget tud adni szervezetével. A pécsi közgyűlést a Nemzeti Kulturális Örökség Múzeuma képviseletében köszöntő Por- dány Sarolta jelezte, a közép-ke- let-európai országok kulturális központjainak meg kell találniuk a helyüket az EU-csatlakozás utánra, s ebben a pécsi konferen­cia - amelyre Európa hat országá­ból érkeztek szakemberek - nagy segítséget adhat. ___________».*. Ol ykor nagyon jó asztal mellé ülni, s csak úgy, kötetlenül elbe­szélgetni dolgokról. Hétköznapokról és ünnepekről. S talán még érdekesebb, ha az asztalfőre egy olyan ember kerül, mint Hámori József agykutató, aki nemcsak a tudományos élet hét­köznapjairól, hanem a mindennapok történéseiről is lebilin- cselően tud véleményt mondani. A beszélgetés apropója a Du­na Televízió róla készített portréfilmjének pécsi vetítése volt. A filmkockák egy olyan embert mutatnak be, akinek a pécsiségét (első munkahelye a POTE Szent- ágothai vezette anatómiai intézete volt) nem illik vitatni még akkor sem, ha tudjuk, hogy Fegy- verneken született és időről időre máshol is felbukkan. Példa rá: mi­közben a pécsi egyetem rektora 1992 és 1994 között, Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és az MTA közös neuro- biológiai kutatócsoportját vezeti. (Még amikor miniszteri tárcát vál­lal, akkor is kiszakít magának a hétből néhány napot a tudomány miatt.) Szereti Pécset, mint ifjúságá­nak mediterrán városát, mint a kultúra egyik hazai kiemelkedő központját. Hámori nyíltan és közérthető­en fogalmaz akkor is, ha a tudo­mányról beszél, és akkor is, ha a világról, mindennapjainkról szól. Hivő katolikus, polgári értékren­det követ, s mint a Professzorok Batthyány Körének tagja, foglal­koztatja a magyar nemzet jövője, a szellem közintézményeinek sorsa. Amíg valami ellen kellett küz- denünk - jegyzi meg keserűen -, addig a magyar értelmiség na­gyon együtt tudott működni, de amikor, már valamiért cselekvőén és felelősséggel kéne tenni, a cé­lok és eszmék sajnálatosan szét­választották ezt az értelmiséget. Ám előbb-ntóbb találkoznunk kell, hiszen az értelmiség hivatá­sa, hogy aki magát annak vallja, az ország jövője érdekében kell cselekednie. Természetes azon­ban, hogy ez az értelmiségi csa­pat sokféle gondolkodású ember­ből áll össze, ám e sokféleség mel­lett kell lenniük általános célok­nak és általános morálnak... Ezt azért is hangsúlyoznám, mert a 40-45 éves sötét korszak ebben okozta a legtöbb pusztítást az or­szágban. ” Hámori vallja, hogy a „polgár” szó számára az értékőrző és ér­tékfejlesztő magatartás megteste­sítője, a polgár magáénak vallja a köz ügyeit, önálló véleményt for­mál róla. Toleráns. Ugyanis a pol­gári demokráciákban csak kölcsö­nös tisztelettel lehet szövetsége­seket szerezni, szövetségeket fenntartani... Hámori a „kétezermilliárd ideg­sejt” kutatója. Világhírű. Kutatási eredményeit (az idegrendszer plaszticitása) már az újgenerációs számítógépek megálmodói tanul- ják-olvassák, s hisznek abban, hogy az idegrendszer utánzásának mesterséges mechanizmusa új vi­lágot nyithat. Hámori is hisz az „érzékelő számítógépekben”, ab­ban, hogy a „molekuláris mérnök­ség” ma már nem utópia, s hogy ennek a jövő számítógépének a megépítéséhez a mérnökök mel­lett fizikusokra, biofizikusokra, kémikusokra és biokémikusokra is szükség van. Miközben nem hisz abban, hogy agysejtjeink egy része arra ítéltetett, hogy „pihen­jen”. Szerinte állandó tréninggel és az agyunk minden idegsejtjének kihasználásával kell és érdemes él­ni, fogékonyan a tudományra és a művészetekre. Humorral jegyzi meg, hogy bár a férfiak agytömege köztudottan nagyobb, mint a nő­ké, ez egyáltalán nem jelenti azt, amire ebből azonnal következtetni szeretnének az erősebb nem tag­ja. Sőt, e különbözőségben nem találunk választ arra sem, hogy a statisztikák szerint miért élnek a nők 6-7 évvel tovább, mint a férfi­ak. „Tudományos - kutatásaim alapján arra a következtetésre ju­tottam - említette hallgatóira ka­csintva-, hogy talán azért adatott nekik hosszabb élet, mert a nők­nek nincs feleségük...” A professzor nagyon bízik a jö­vőben, a jövő nemzedékében. Lát­ja és érti a „tisztaszemű ifjakat”, és örvend annak, hogy az előttük járó generációnál ők jóval határozot- tabbak, talpraesettebbek és céltu­datosabbak. Ahogyan fogalmazta: „Nekünk magunknak kellett meg­találnunk a szakmánkat és hivatá­sunkat ott, ahova az élet kényszerí­Hámori József akadémikus (beiről), Szakály Sándor történész és Újvári Jenő alpolgármester tett bennünket vagy ahova csep­pentünk, abból gazdálkodtunk, amilyen lehetőségünk adódott. A mai fiatal értelmiség viszont már saját magának teremt lehetőséget, hivatást és célt..." Végezetül a portréfilm készítői­ről és utóéletéről is essék néhány szó. Bakos Katalin a film rendezője, aki a Duna Televízió által fölvállalt értékkereső-misszió jegyében minden bizonnyal könnyen rálelt a tudós-akadémikus-politikusra. Ám külön érdeme, hogy nemcsak megtalálta Hámorit, hanem élve- zetesen-elgondolkodtató félórába sikerült besűrítenie azt az életutat, amely „címszavakban elmondva” is órákat venne igénybe, remek vá­gásokkal faragva ki egy különösen érdekes ember portréját. Nem vé­letlen tehát, hogy a Dominikánus Házbéli beszélgetésen szóba ke­rült, hogy a pécsi egyetemi tévé számára is át kéne adni a tekercset (ez megtörtént), s így minden bi­zonnyal több alkalommal is újra láthatják majd a „2000 müliárd idegsejt” című portréfilmet a pécsi­ek. Mindenesetre a Duna Televízió programja szerint november 9-én, pénteken délután az égi csatornán megismétlik a Hámori-portrét. Érdemes lesz megnézni. KOZMA FERENC Kétezermilliárd idegsejt Portrévázlat Hámori József agykutatóról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents