Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)
2001-10-13 / 280. szám
2001. Október 13., szombat SOMOGYAPÁTI 9. OLDAL BEMUTATKOZ I K Új jegyző, régi egység A székely kapu a központi parkok díszíti Az új körjegyző elődje munkájára építve számíthat az önkormányzatok együttműködésére.- Korábban munkaügyi kirendeltségen dolgozva vállaltam el ezt a munkát - mondja dr. Sponga Margit, a település nyáron beiktatott fiatal körjegyzője. - Magam is somo- gyapáti vagyok. Szabálysértési ügyektől a pályázatok elkészítéséig öt község ügyeit kell intézni, az építészeti hatósági feladatok természetesen Szigetvárhoz tartoznak. Szakmai feladataim ellátásában nagy szerepe van az önkormányzatok - Basal, Patapoklosi, Somogyhatvan, Somogyapáti és Somogyviszló - együttműködésének is, amelyhez elődöm, a nyugdíjba vonuló Kissné dr. Fiilöp Márta is nagyban hozzájárult a munkájával. Munkaügyi területről érkezve is tudom, hogy az emberek munkához juttatása az egyik legsürgetőbb feladat a térségben. De talán a legnehezebb is. Általában a nők munkavállalása a nehezebb a gyennekneveléssel járó teendők miatt, és ismeretes, hogy a cipőgyár, a konzervgyár összeomlásával női munkahelyek sokasága szűnt meg. A községek többségéből könnyen elérhető ugyan Szigetvár, de a állásszerzésnek gátja lehet az alulképzettség is. _____________■ A második hazában Az önkormányzat után egy nemrégiben alakult német tulajdonú vállalkozás, az AVO- Farm a legnagyobb helyi munkaadó. Apa és fia, Wolfgang Mauch és Alexander Manch Stuttgart környékéről érkezve fedezték fel Magyarországot az elmúlt években. A cég nevében a mezőgazdász édesapa és az agrármérnök fiú nevének kezdőbetűit találjuk. A Tamásiban üzemi gyakorlaton részt vevő egyetemistának megtetszett az ország, ahol a diploma megszerzése után már befektetőként nézett körül, hogy a So- mogyapátiban felszámolás alatt álló tehenészet gazdája legyen. A Tamásiban eltöltött időszak tapasztalatai alapján, a mi piaci viszonyainkból kiindulva, a szak- dolgozatát is a szarvasmarha-tartás költségtényezőiből írta.- Az ágazat magyarországi szerkezeti gondjai ellenére a szarvasmarha-tartásnak ma is komoly lehetőségei vannak - mondja Alexander. - A legnagyobb gondok egyike a takarmányárak állandó mozgása, ami lehetetlenné teszi a tervezhető, költségtakarékos gazdálkodást. Viszont nincs annyi tej, amit ne lehetne eladni. A megoldást a hatékonyabb munkavégzés, a technológia fejlesztése, jó minőségű takarmány - a tömegtakarmány saját előállítása - jelenti. A húszfős csapatban zömmel somogy- apátiak és somogyhárságyiak vannak - a fiatalok szakirányú tanfolyamokra járnak. A cél egy szakértelemmel rendelkező, a vállalkozást hosszú távon életképessé tevő menedzsment kialakítása. Az is elárulható, hogy az itt dolgozók jövedelme magasabb, mint más, hasonló telepeken. Az AVO-Farmnak modern, szabadtartásos, 200 férőhelyes, etető utas istállója van, míg az ellető istállót az átvétel után korszerűsíteni kellett. A számos társasággal együttműködő cég tejbegyűjtő telephelye Sellyén van, jelentős felvásárlói a környékbeli gazdák takarmánykínálatának is. A fiatal vállalkozónak egyelőre a kommunikáció - nyelvünk megtanulása - jelent gondot, de Somogyapátit - ahol él és ahová emberi kapcsolatai kötik - már második otthonának érzi. Nincs eladó telek Növekvő születésszám Az iskolába járók száma növekszik, a születések száma meghaladja az elhunytakét. Az elmúlt évtizedben a ki- és beköltözők aránya befolyásolta elsősorban Somogyapáti lé- lekszámát, de az éves statisztikák azt is elárulják, hogy az elmúlt évtizedben a születések száma az 1992-es illetve az 1995-ös év kivételével mindig meghaladta az elhalálozók számát. Voltak évek, amikor két-háromszorosan is. Ez azt jelenti, hogy maga a lélekszám nem növekszik jelentősen a cserélődő népesség miatt, de azért a lakosság valamelyest fiatalodik. Ez akkor is igaz, ha a diákok és az óvodások számának emelkedésében jelentős szerepe van a szomszédos községeknek is, elsők között a 450 lelkes Somogyhatvannak. A körzeti feladatokat ellátó általános iskola a somogy- viszlói és a vásárosbéci tagiskolával, a művelődési házzal és a könyvtárral közös gazdálkodási egységként működik Perintfalvi József iskolaigazgató irányításával. Költségvetésük számára is bizonyos könnyebbséget jelent az a tény, hogy amíg az általános iskolák döntő többségéből országszerte „elfogytak” a gyerekek ebben az időszakban, addig Somogyapátiban, ha mérsékelten is, de emelkedett a számuk. 1995-ben 206 diák kezdte meg a tanévet, tavaly már 217-en. A körzeti óvodába több mint 60 kisgyerek jár, azaz hosszú évek óta telt ház van. A település iránti érdeklődést az 1992-ben megnyitott két utca - a Pirkadat utca és a Nefelejcs köz - megnyitása is jelezte, ahol nagyon szép új házak épültek, de egyelőre kimondottan magánházas beépítésre váró önkormányzati telek nincs Somogyapátiban. Ugyanis a meglévő községi tulajdonú négy telekkel az önkormányzat- Évek óta telt ház van az óvodában nak közcélú elképzelései vannak, ahol a tervek közt elsősorban egy helyi hagyományokra is építő, de a körzetet is ellátó sportcentrum kapna helyet. A letelepedni szándékozók e nélkül sem maradnak hoppon, hiszen az említett utcákban még mindig vannak magántulajdonban lévő foghíjak, és a falun belül is mindig akadnak eladó házak. Vállalkozás, nemcsak mentőövnek gazdatanfolyamot végzett. A 25 éves Norbert, aki ugyancsak aranykalászos gazda, Kaposváron állattenyésztési szakon tanul - sorolja. És van egy 12 éves örökmozgó fiam, Zoli, csupatűz gyerek, aki talán jobban ért a gépekhez, mint a bátyjai. A mezőgazdaságban mindig van kockázat, ha év elején elindul egy beruházás, nem tudni előre hány éjszakát alszik a befektetett pénz... Az idei évtől azért könnyebbedett a helyzetünk, le lehet rakni közraktárra a terményt, így a banknak is kisebb rizikót kell vállalni, amikor hitelt nyújt. Még nem állunk úgy, hogy hitelek nélkül is előre tudnánk jutni. Most például a kukoricának alig van ára, a piac áll, a kereskedő kivár. Nekünk viszont el kell adnunk, hogy pénzt is lássunk belőle, mert lejárnak a hiteleink novemberre... Nemcsak a Forró család pergeti éveit munkával a napi nyolc órán túl. Hajnali 4 óra körül gyakran ott találni Pécsett a piacon Fodor Zoltánt, vagy ha a nagybanira viszi a termékeit, akkor 'éjszaka rostokol ott. A Dióspusztán házat építő Fodor civilben 24 órás szolgálatokat ellátó mentődolgozó Szigetváron, felesége női fodrász; nagykorú lányuk és két kisebb gyermekük van. Nem kis terhet vállaltak, amikor a nagyapa dióspusztai örökét is növelve ma már 60 hektáron gazdálkodnak, amellett gondját viselik 2 hektárnyi gyümölcsösnek és a hektárnyi szabadföldi kertészetnek is.- Új gépek, beruházás apró lépésekben: ez volt az elvünk - latolgatja Fodor Zoltán. A gyümölcsösben alma, körte van, a kertészetben paprikafélék, a maradék területeken szántóföldi növények. A kettőnk fizetése összerakva is kevés három gyerek neveléséhez, már csak ezért is volt szükség erre a „második” munkahelyre a civil foglalkozás megtartása mellett. A magángazdálkodás vállalása nélkül házépítésre soha nem is gondolhattunk volna. A kertészet intenzív művelést követel, két alkalmazottunk is van. Piaci kockázat nélkül sem megy - amikor az egyik növénynyel, például a szójával megbuktam, káposztával próbálkoztam, igyekeztem alkalmazkodni. Talán az utolsó öt évben alakult már úgy, hogy ma nyugodtabban tervezhetünk. De azért az ősz általában nagyon nehéz időszak. Valamennyien jól tudjuk ezt. A feleségem fodrász ugyan, de a paprika- szedés idején az ő számára is ez a munka az első. Számos vállalkozó próbált szerencsét a rendszerváltást követően Somogyapátiban is. A kemény munkával talpon maradó mező- gazdasági vállalkozások egyike a Forró és Társai Bt., amely 100 hektár földterületen gazdálkodik, amellett jelentős sertéstelepük van. A kisebb, 140-es állományFerenc, a vállalkozás elindítója és motorja, aki hozzáteszi azt is, hogy anyai ágon már dédapja- nagyapja is földművelő paraszt volt. Megvolt hát az indíttatás, hogy a család a saját lábára álljon, a kárpótlásul kapott néhány hektárt újabb területekkel bővítsék az évek során, gépeket vásároljanak. A vállalkozásoknak is köszönhető a falu rendezettsége nyal számoló telep mellett egy 160 férőhelyes törzstenyészettel is rendelkeznek. Egy alkalmazottjuk van, de a családi vállalkozás bizonyára nem élne meg a család összefogása nélkül. A szárítón kívül ma már szinte mindenük megvan, ami a munkájukhoz szükséges, mondja Forró A recept - a sikeres gazdálkodás titka - látszólag egyszerű: a kockázatot, a nehézségeket is valahogy túl kell élni, soha nem szabad abbahagyni. A családfő középkorú férfi, akinek a neje egy kis virágboltot vezet, büszke a fiaira is.- A nagyobbik, Zsolt 27 éves, autószerelő, de aranykalászos Száz hektár csillogás Ezt a gyönyörű, Zselicség felé elnyújtózó tavat be sem lehet látni a somogyapáti oldalról. A nagy, 105 hektárnyi tó a százhalombattai Tógazda Halászati Szövetkezet tulajdona, felfedezetlen turisztikai lehetőségekkel. A falu határában legelőterület és csodás fák várnak arra, hogy majd védetté legyenek nyilvánítva, nomad táborozók népesítsék be. Az Árpád Népe Vadásztársaság nagyvadas területet kínál a környéken, de a tájék idegenforgalmi kulcsa ez a szép tó lehet. A képzelet máris éttermet varázsol a partjára, horgászhelyeket, de a tükrét szárnyaikkal borzoló vadkacsákra már az elmúlt években szemet vetettek olasz vendégvadászok is. A tavat a mozsgói szövetkezet hirdette meg, tudom meg Németh Istvántól, a tó üzemeltetőjétől, akinek a helybéli Oláh Sándor halászmester a jobbkeze, mindenese. A Tógazda Halászati Szövetkezetnek ez az egyik legnagyobb tava az országban, nagyon jó vízellátású, 2,5-3 méteres mélységű, melyet a Keleti-Gyöngyös táplál. Medrét kikotorták, a haltakarmány számára 500 tonnás tárolót építettek. A tóba évente 50 tonna halat - elsősorban pontyot, busát és csukát - telepítenek, majd 180- 200 tonnát halásznak le. Számos horgászegyesület vásárol tőlük, nem szólva arról, hogy egyre több falusi konyha asztalára kerülhet így az értékes halhúsból nálunk is, ahol az éves halfogyasztás egy főre elosztva 27 kilogramm, fényévnyire a 215 kilogrammos nyugat-európai átlagtól. Mivel a környező országok vámmentesen szállíthatnak halat az uniós országokba, Magyarország pedig még nem, a szövetkezetnek az árharcot is egyre nehezebb megvívnia. Mindenesetre ebből a tóból tonnaszám kerül hal - elsősorban busa -, a gdanski konzervgyárba is. A sokhelyütt fákkal övezett tó környéke egyre gondozottabb, és az is biztosan állítható, hogy Baranya eleddig felfedezetlen értékei közé tartozik. Természetesen a mostanság részvénytársasággá alakuló szövetkezet is latolgatja az idegenforgalmi célú fejlesztés esélyeit, amelybe a bérhorgászat, panzió, éttermek építése, bérlovaglás egyaránt beleférhet. Mindebben szívesen partner az önkormányzat is, nem szólva arról, hogy Somogyapátiban a lótartásnak komoly hagyományai vannak, hiszen nyolc-tíz házban ma is nevelik, gondozzák ezt a nemes, érzékeny állatot. És nem is kell messzire mennünk innen, hogy felfedezőket találjunk: hiszen a közelben van Demjén Ferenc, a népszerű énekes egyhektáros tava, tanyája is, aki tíz lovat tart. A megye felfedezetlen értékei közé tartozik a helybéli halastó
