Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-12 / 279. szám

2001. Október 12., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL SZÍNHÁZI DÍJAZOTTAK. Füsti Molnár Évának és Rázga Miklósnak (képünkön a művészek az Aranyember című színdarabban) ítélte idén a Pécsi Nemzeti Színházért Alapítvány nívódíját az alapítvány kuratóriuma. A kiemelkedő teljesítményért adományozott díjat ma este, a Víg özvegy bemutató előadása előtt Balikó Tamás, a színház igazgatója adja át a művészeknek. _______________fotó; laufer László Fe lvidéki babák üzenete Kilencvenkilencen a Pannon Magyar Házban Jórészt a Caram mente vidékének népviseleteit bemutató kiállí­tás nyílt tegnap délután Pécsett, a Pannon Magyar Házban. A különös és értékes gyűjteményt Mézes Rudolf, a CSEMADOK or­szágos tanácsának elnöke ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Alig fél évtizedes a szlovákiá ma­gyar pedagógusok szövetségének kezdeményezése, s az azóta ösz- szegyűlt népviseleti babáknak már csak egy része fért el a tegnapi pécsi kiállításon. Ez is oly gazdag, oly sok fontos dologról szól az értő látoga­tóhoz, hogy követendő példaként kell említenünk a felvidéki magya­rok múltőrzését, jövőmentését. A népviselettel - ezen belül a fel­vidékivel - alig, vagy semmit sem foglákozókat alaposan meglepheti, hogy ebből a földrajzi értelemben vett aránylag szűk világból is mi­lyen gazdagsággá árad a nemhez, életkorhoz kötött viseletek sokasá­ga. Van, akit a káapok vátozatos- sága, másokat az lep meg, hogy már a karon ülő csecsemőt is a ma­ga varrta-szabta anyagokba, ötlötte díszekbe bugyoláta édesanyja. A Pannon Magyar Ház kiállításán ki­lencvenkilenc felöltöztetett babán csodálhatjuk meg ezt a vátozatos- ságot, Mohitól Martosig, Kisgyar- mattól Búcsig. Utóbbi helyről pél­dául „Idős férfi ünneplő viseletben, fekete ásó ujjasban, ingben, posztó mellényben, vászongatyában, ka­lapján fekete pántlika. Varrta Bajká Csabáné, szül. Bielokosztolszky Eszter (1963)” Mozgalommá terebélyesedhe­tett a gyűjtőmunka Felvidéken. És­pedig generációkat átölelővé. A kü­lönböző, táán 30-35 centiméteres babákra Felsőahán például az 1917- es születésű Bulajko Imréné szüle­tett Mikié Erzsébet varrta a népvise­letes öltözéket, Martoson ellen­ben az 1972-ben született Hegedűs Andrea készítette el a menyasszony esküvői ruháját. Ami azt jelenti, hogy generáció­kat ível át a men­tőmozgalom, a kötődés a magyar­sághoz, múltjá­hoz, hagyomá­nyaihoz. Ez lehet az igazi hozadéka a szlovákiai peda­gógusok törekvé­sének, s ez megje­lent már a vissz­hangban is. Az öt évvel ezelőtti kez­déstől mág immár igen sok helyen voltak kíváncsiak a felvidéki népvi- seletes babák kiállítására. Pécsett most először nyílik lehetőség a megtekintésükre. M. A. Egy radikális időszak tanulságai Pécsi szerző tanulmánykötete az 1930-as évekről A Nemzeti Egység Párt szerepéről, Gömbös Gyula „vezérleté­vel az 1930-as években a németek felé sodródó Magyarország lehetőségeiről, és a baranyai németek akkori viszonyulásáról szól többek között az a tanulmánykötet, melynek Vonyó Jó­zsef, a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti tanszékének docense a szerzője. Magyarul - magyarán Figyelj! Kapu a kisfilmeknek Menekülés a rövidfilmbe - ez a címe annak a kisfilmes fesztiválnak, amelyet négy éve rendez meg folyamato­san a budapesti Banán Klub és a Francia Intézet. Idén a rövidfilmek seregszemléje kilép a fővárosból, a másik helyszíne Pécsett lesz. Az alapötlet Franciaországból származik, s a magyar változat az úgynevezett Aranybanán pá­lyázattal indul minden eszten­dőben. Ennek a filmvetélkedő­nek idén Enyedi Ildikó, Réz And­rás és C. Togay a zsűrije, s 84 produkcióból kell kiválasztani a legjobbakat - tudtuk meg a Ba­nán Klub vezetőjétől, Derdák Andrástól. A közönség számára is nyitott rendezvény (350 forint a belépő) Pécsett október 14-16. között zaj­lik az Uránia moziban az Alliance Francaise közreműkö­désével, s este hat órától lesznek a vetítések. Másfél órás blokkok­ban a francia fesztiválról hozott alkotásokból mutatnak be csok­rokat, hétfőn egy belga összeállí­tást, kedden és szerdán pedig francia munkákat. 5-8 kisfilm kerül vászonra esténként, de a fesztiváldíjas hazai alkotásokból majd csak pár héttel később lesz ugyanitt vetítés. Műfajilag kötetlen 1-45 per­ces alkotásokról van szó, s tudni kell, hogy Franciaországban ez a műfaj a fiataloké, amelyet ki­használva szabadszájúan mondhatnak véleményt társa­dalmi problémákról. M. B. E. Akik biztosan tudják használni ezt a tanulmánykötetet, azok a korszakkal foglalkozó kutatók és történelemtanárok, de a tanulmá­nyok olyan problémákkal foglal­koznak és olyan megfogalmazás­ban, hogy a XX. századi magyar történelem iránt érdeklődő laiku­sok is pontosan értelmezhetik a segítségével az akkori helyzetet.- Véletlenül kerültem kapcsolat­ba ezzel a korszakkal, még dr. Szi­ta László, korábbi levéltári igazga­tó hívta fel a figyelmemet egy ak­kor előkerülő rendkívül érdekes iratanyagra, a Baranya megyei Nemzeti Egység Párt dokumentá­ciójára. Később kiderült, hogy egyedülálló forrásanyag ez az egész országban. így kutatásaim fő területe lett, mert az is nyilvánvaló volt, hogy ennek a pártnak a mű­ködése, helyének-szerepének az értelmezése Gömbös Gyulának, az 1930-as esztendők magyar minisz­terelnökének a politikai megítélé­séhez szervesen kapcsolódik.- Az egyik fejezet részletesen foglalkozik a baranyai németek és a „nemzeti egység” viszonyával. Kiderül, hogy a magatartásuk tel­jesen ellentétes azzal, amit feltéte­lezhetnénk.-Tévhit él a magyar köztudat­ban a magyarországi németek ak­kori politikai magatartásáról, és a náci mozgalmakhoz való viszo­nyáról. Tény, hogy a németek egy része valóban szimpatizált a hit­■MB .......................;................■ vo nyó József Gömbös Gyula és a jobboldali radikalizmus Tanulmányok leri eszmékkel, de messze nem a németség egésze. Hogy többen mégis odasodródtak, abban az is jelentősen közrejátszik, hogy 1920 után ezek az emberek igen korlátozottan juttathatják érvény­re nemzetiségi érdekeiket. Maga Gömbös Gyula is igen sajátosan kezelte ezt a helyzetet, hiszen nagyszülői közül hárman is né­met származásúak voltak, mind­emellett ő a magyarországi né­metség magyar mivoltát hangsú­lyozta. A németeket azzal sikerült szembeállítania gondolataival, hogy teljes nemzeti egységet hir­detett, vallási, társadalmi közös célokkal és akarattal, eltörölve minden identitási törekvést.- Mi az aktualitása a kötetnek, és milyen napjainkban is kama­toztatható tapasztalatok szűrhe­tők le belőle?- 15 év kutatómunkájának eszenciájáról van szó, és az az aktualitása, hogy célszerű pon­tosan ismerni a radikalizálódási folyamatok társadalmi gyökere­it. Másrészt tudni kell azt is, hogy Gömbös Gyula nem volt véreskezű, embertelen eszközö­ket alkalmazó diktátor, mint Hit­ler. Soha nem hangsúlyozta az ilyen eszközök szükségességét, nem alkalmazta azokat. Radiká­lis nemzeti reformprogramot akart megvalósítani a gazdasági problémák megoldására, s erre igyekezett erős központi hatal­mat szervezni a már ismert eredménnyel.-Ez a korszak tartogat még fel nem tárt meglepetéseket?- Jelenleg is két nagyobb léleg­zetű összegző munkán dolgo­zom. Félkész állapotban van a Nemzeti Egység Párt egész törté­netét tartalmazó monográfia, másrészt két történész kollégám­mal gyűjtöm az anyagot egy átfo­gó Gömbös Gyula életrajzi kötet elkészítéséhez. MÉSZÁROS B. E. A nyelvi közlőkapcsolat (kor­szerű nevén: a verbális kom­munikáció) három fő feladata (szaknyelven: funkciója) az ábrázolás, a kifejezés-közlés és a felhívás. A cím e harmadiknak egyre gyako­ribbá és divatosabbá váló megnyi­latkozása. A nyelvhasználat ugyanis elsődlegesen párbeszéd (dialógus), amely beszédtársak, partnerek között folyik. Ezt azon­ban kezdeményezni kell. A legálta­lánosabb formája: a megszólítás. Ennek is két változata van: a sze­mélyfelhívás és a személyemlítés. Az első a kapcsolat megteremtésé­re szolgál. Igen változatos lehet a partnerek egymáshoz való kapcso­lata és a beszédhelyzet különböző­sége alapján. A nagy nyilvánosság előtti megszólalás szinte törvény­szerűen ezzel kezdődik: Kedves (tisztelt) Hallgatóim! - Hölgyeim és Uraim! Testvéreim! Barátaim! Honfitársaim! Tisztelt Gyülekezet! stb. Ismeretlen személy esetén: Uram! Hölgyem! Asszonyom! Pol­gártárs! stb. Bizalmas viszonyt fel­tételez a: (rokonsági kapcsolatok esetén) Szüleim! Édesanyám! - Apám! Öcsém! Bátyám! stb. - illet­ve még bizalmasabb töltetű a: Ked­vesem! Édesem! Drágám! Szívem! stb. Mindezeket mellőzve hangzik el (nyüván az élőbeszédben) a cí­mül választott: Figyelj! esetleg: Fi­gyeljenek! Elterjedésének a divatos után­zás mellett lélektani oka van'. Nap­jainkban egyre ritkább az egymás szavaira való odafigyelés. Többek szerint a dialógust a monológ(us) váltja fel. Sokszor szimultán, egy­idősen hangzik két ember mono­lógja. Úgy szoktuk ezt kifejezni, hogy „mindenki mondja a magáét". Ezért korunknak nincs igazi vitakultúrája. Érvek, bizonyí­tás, cáfolás helyett vaskos gorom­baságokat vagdosunk egymás fe­jéhez. Ezért a figyelmet csak ezzel, a maga helyén egyébként fontos felszólítással irányítjuk magunkra. Sűrű, gyakori használata miatt se nem oszt, se nem szoroz, azaz nem figyel rá senki. E mellett ún. redundáns (fölös­leges, szószaporító) eleme is lehet a párbeszédnek. Érdemes megfi­gyelni a tv újabb sorozatfilmjeinek a dialógusait. Elsősorban a fiatalok kezdenek így minden mondatot: Figyelj! Megyünk holnap mozi­ba?; Figyelj! Még mindig szeretlek; Figyelj! Nem akartalak megbánta­ni. - Fölösleges, mert semmiféle nyelvi vagy stiláris szerepe nincs. Végül adódnak olyan helyze­tek, amelyekben a felhívás felso­rolt eszközei vagy módozatai nem alkalmazhatók. Ilyenkor fogalmi tartalommal nem rendelkező han­gos kiáltással élhetünk, főként ha térbeli távolságot kell áthidalnunk. A Haló! Halló! Heló! különböző dinamikai változatai esetleg széles taglejtéssel kísérve segíthetnek hozzá bennünket a közlőkapcso­lat felvételéhez. Rónai Béla Kezdem megszokni magam”- vallja Demjén Ferenc a lapunknak adott online-interjúban Online-szerkesztőségünk tegnapi vendége Demjén Ferenc ze­nész volt. „Rózsi” két órán keresztül válaszolt olvasóink inter­neten feltett kérdéseire. Az interjú részleteit az alábbiakban szerkesztett formában közöljük. Az időhiány miatt megvála­szolatlanul maradt kérdésekre adott válaszokat a jövő héttől a zenész egyetlen hivatalos honlapján, a www.demjen.dunan- tulinaplo.hu internetes címen olvashatják.- Ki és hol fedezte fel? (zsiga) Demjén Ferenc: Nekünk kellett fel­fedezni az új műfajt. Magunkat kel­lett megvalósítanunk. A pop, a rock éppen csak megtűrt volt. Külsőségei az első években, évtizedekben ren­geteg bosszúságot okoztak. De mint minden, ami életképes, ez is kinőtt, mint a fű a beton alól.- Mindig üyen séród volt? (pi­pacs) D. F.: Bár a hajam természetesen göndör, az első időkben, a divat mi­att megpróbáltam kiegyenesíteni. De a természet itt is kinőtte magát.- Nagyon kedvelem a Bergendy dupla albumát. Nem gondoltatok arra, hogy újra összeálljatok? (hétfő) D. F.: A Hétfő című lemez nagy kihívás volt, mert a hétfői nap mind a 24 órájáról egy dal készült. Az egész Bergendy-időszakot sikeres­nek és színvonalasnak tartom. De nem vagyok a folyamatos nosztalgi­ázás híve.- Emlékszel az első autogramké­rőre? (tatai) D. E: Az autogramkérések észre­vétlenül lettek részei az életünknek, mivel az első években szinte csak a baráti körünk járt velünk.- Egy barátom számára Te vagy a magyar John Lennon, (hétfő) D. E: Minden hasonlítás, ame­lyik neves és zseniális sztárokkal ál­lít párhuzamba, hízelgő. Bár legjob­ban Demjén Ferenchez hasonlítok.- Nem gondok arm, hogy maibb zenét használjon? (ripley) D. E: Nem, a napi toplista nem irányít, és főleg nem bizonyos zené­nek titulált stílus, ami nem fér bele az általam játszottak közé. A gépek­ről, lemezekről levett technikai munkához már énekelni sem kell. A szöveg elhanyagolható, a kapcsolat előadó és hallgató között leegysze­rűsödik egyszerű ritmusok fiziológi­ai hatására.- Nem szokott megijedni, amikor tükörbe néz? (csillés) D. E: Műiden reggel kénytelen vagyok belenézni a tükörbe, de mi­vel mindennap látom, kezdem meg­szokni magam. A rémületet azokra hagyom, akik csak néha-néha lát­nak fényképen.- Soha nem vök igényed arra, hogy összegyűjtsd szövegeidet? (zu­lu) D. E: Igény volt, de nem tőlem. Sokan kérdezték, lesz-e esetleg kot­tás dalszöveg-gyűjtemény? Lustasá­gomnál fogva nem lett belőle sem­mi. Az interneten (www.demjen. dunantulinaplo.hu) a jövő héttől megkezdjük a hiány pótlását.- Egyetlen politikusabb szöveged­re sem emlékszem. Neked mit jelen­tenek az elmúlt 10-20 év változásai? (hétfő) D. E: A politikai szövegek nem voltak kiadhatók. A sanzonbizott­ság átolvasott mindent. A legeny­hébb célzás, hasonlat levelet ered­ményezett: a szöveg igénytelen, a dal jelentéktelen. Ezért megpróbál­tuk áttételes, másodszorra érthető szövegmódosítással belecsempész­ni valódi gondolatainkat. Mivel a rendszer megváltozott, nem szüksé­ges a politikai véleményeket elfojta­ni, és írni sem kell róluk. A mi mű­fajunk nem a politika.- Figyelemmel kíséred pályatársa­id művészetét? A mai magyar írók közül olvasol-e valakit rendszeresen? (hétfő) D. E: Igen, akiket pályatársaim­nak tartok. Azoknál viszont, akik nem tudtak belopózni az ízlésvi­lágomba, kap­csolok egy másik állo­mást. Rend­szeresen olva­sok nem csak magyar, ha­nem külföldi kortárs szer­zőket is. Ha mindenkit fel­sorolnék, nem férnének el a lapon.- Döntöttél már? Iszol, vagy énekelsz? (ql2) D. F.: Már megtörtént. Akik a dolgok hátterét nem ismerik, vá­daskodnak. A tények tudatában ez nem zavar. Bajaim okát az or­vosok megtalálták, és azt minden­ki megismerheti a jövő héten a honlapomon.- Mikor láthatunk újra Pécsett részegen a jégpályán hamisan énekelni? (ulweczky) D. F.: Nem lehettél annyira ré­szeg, ha még láttál, viszont halla­Demjént felesége, Rebecca is elkísérte FOTÓ: T. L. ni nem hallhattál hamisnak, mert a műsor play-back volt.- Van olyan élménye fellépésáről, amelyet soha nem felejt el? (publik) D. E: Tatabányán játszottunk, a műsor közepe táján egy menyasz- szony felpördült a színpadra, és énekelni kezdett. A közönség első pillanatban azt hitte, hogy ez show- elem. Mikor megjött a felbőszült vő­legény, kiderült, hogy barátai lopták el a kislányt az esküvőről. (Az interjú teljes egészében olvasható az interneten: mvw.dunantulinaplo.hu) ■ 4 V «

Next

/
Thumbnails
Contents