Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-10 / 277. szám

2001. Október 10., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Irodalmunk vesztesége Tegnap temették el az 1924-ben Pécsett született Rajnai László irodalomtörténészt, kritikust. Irodalmi pályáját még az 1940- es években kezdte, mint főváro­si folyóiratok kritikusa. írásait közölte a Sorsunk, a Magyarok, a Dunántúl, majd a hatvanas években a Jelenkor, az Életünk, a Filológiai Közlöny és más fo­lyóiratok. 1999-ben jelent meg nagy sikerű Vörösmarty monog­ráfiája. Tanulmányai, esszéi, kri­tikái jövőre látnak napvilágot a Pro Pannónia Kiadónál. Várkonyi Nándor legkiválóbb barátai kö­zött tartotta számon, Kodolányi Jánosról terjedelmes monográfia­kéziratot hagyott hátra, Daniénak egyik legjobb hazai ismerője, Geothenek pedig fordítója volt. Halála a pécsi és a hazai irodalmi élet nagy vesztesége. _________n Pé csett a Kagylókürt A rendszerváltás előtti évek­ben még illegálisan szer­kesztett Kagylókürt című kulturális magazin 30. szá­mát adta közre. A lapot mos­tantól Pécsett szerkesztik. Minden számban ott olvasható az élen, hogy a kagylókürt jellegzetes keleti hangszer, amelyet a régi időkben sok nép használt, így a magyarok elei is, többek között jelek adására, vagyis információ továbbítására. A kezdetben Franciaországban készült, Bécsben megjelent, majd Szegeden, most pedig Pécsen, Bakti Kárnál Tirtha szerzetes és Rácz Géza, a Pécsi Tudomány- egyetemen szanszkritot és hindu filozófiát oktató filozófus által szerkesztett - folyóiratnak és ma­gazinnak egyaránt tekinthető - ki­advány fő tematikáit a korábbiak­ban a természetes életmód, a filo­zófia, az ökológia és a tradíció té­maköreiben jelölte meg, ám mint a főszerkesztő elmondta, a jövő­ben az orientalisztika, a Kelet és a Nyugat kultúrájának konvergenci­ája, a jó értelemben vett ősma- gyarság-kutatás, továbbá korunk társadalmának, benne a magyar társadalomnak a kritikai interpre­tációja is nagyobb hangsúlyt kap a lapban. BEBESSI K. Kultúrák találkozása Operabemutató a Pécsi Nemzeti Színházban I960 januárjában, a pécsi operatársulat második be­mutatója, Puccini Pillangókisasszony című zenedrá­mája volt. A címszerepet a jelenlegi zeneigazgató édes­anyja, Cser Tímea énekelte. Piciny volt és hiteles. A Zümmögő kórus alatt, szentjánosbogárkák repkedtek az alkonyi rózsakertben, ezernyi elemlámpaégő, s a feldübörgő tapsról nem lehetett eldönteni, a zenének szól, vagy a giccs határát súroló látványnak. Népszerű­vé kellett tenni a műfajt. Bár létszámát tekintve a pécsi operatársulat ma az akkorinál is karcsúbb, a nehezen megteremtett opera­kultúra, egyre eredményesebb továbbépítője. Hangsú­lyozom ezt, mert évek óta féltem a társulat létét, s mert olyan adu van a kezemben, mint az elmúlt hétvé­gén született átütő erejű bemutató, amely mindkét szereposztásban élvezetes zenei és színházi élményt nyújt. Ebben a város­ban, egy rendező, Horváth Zoltán, tett a legtöbbet azért, hogy ezt a műfajt, ne avíttsá- gáért gúnyoljuk, hanem színházként megszeressük. Ezért is emelem ki, hogy az új bemutató legfőbb erényének a rendezést tartom. Balikó Tamás világos dramaturgiai képletként tálalja az operát. Ebben nagy segítségére volt Horesnyi Balázs pompás díszlete, s gondolom, a játékmester Rázga Miklós is. A díszlet, a színpad középső harmadát széliében betöltő japán ház, előtte pázsit még lakótérként, mö­götte kert. A hármas osztató ház, mozgó papírfalai tet­szés szerint alakítják a teret. Játszanak is a falakkal ele­get. Ám ebben a folyton változó térszerkezetben a ren­dező kijelöli a tér meghatározó dramaturgiai pontjait. A katedrálisok arányrendszerét sugalló építmény elő­terében, középen történik vagy hangzik el, ami ünne­pélyes, hagyományőrző, reprezentatív. A két különbö­ző kultúra találkozásának, összecsapásának helye is ez. Rendezői balon, nagyjából a színpadkép aranymet­szési pontja terében, a nagyon emberi, érzelmi esemé­nyekre kerül sor. Itt teljesedik be a nász, ide ér legmé­lyebb fájdalmában Cso-cso-szan, ide hinti először a vi­rágszirmokat, amikor azt hiszi, Pinkerton visszajött hozzá. Itt énekli a megrendült, léha amenkai tenge­rész: Isten veled... E hely, térbeli ellenpontja jobbról, a papírfal mögött van, ahol Pillangó a nászra készül, s ahol a haraldri megtörténik. Ezek a fő helyszínek. Jobbra, elöl, két európai szék jelzi a szívesen látott ven­dég helyét, a meüékszereplők,közjátékai a ház közép­ső, nyitott részén folynak. A néző, színpadi helyét lát­va, azt is tudja, mire gondol a hősnő vagy hős. Pontos mása ez annak, ahogy Puccini, a zenei mo­tívumok ismétlésével vagy idézésével él. Ezért válik vi­lágossá, értelmezhetővé az előadás annak ellenére, hogy a szöveg érthetősége nem mindig tökéletes. Hosszan sorolhatnám az eltérő viselkedések kiemelé­sét. A legfeltűnőbb talán, ahogy Pinkerton, az esküvői szertartás végén, mint a kocsmában, felhajtja a szakét, majd új neje szertartásosan hármat kortyol... Amilyen puritán s inkább az eltérő kultúrák találko­zásából fakadó tragédiát hangsúlyozza a rendezés, olyan romantikamentes, drámára koncentráló felfo­gásban vezényli Cser Miklós az előadást. A jelentős ári­áknál, duetteknél és trióknál idilli a zenekar és a szín­pad együtthangzása. A közjátékokra ezt nem mindig mondhatjuk el. Zeneileg ezek nem különösen fontos részek, de fontos információk hangzanak el, amiket so­sem tud meg a közönség, ha a zenekar időnként el­nyomja a szereplők hangját. Sajnos a színház rég le­szokott arról, hogy az operák librettójának vázlatát a műsorfüzetben közzétegye. Pedig a próbafotóknál tán érdekesebb lenne. Kis szerepben is biztos pontja volt az előadásnak a mindig stabil Rubind Péter (Császári biztos) és a fiatal Csajághy Szabolcs (Yamadori herceg). A különösen de­koratív Tóth Bernadett nehéz helyzetbe került Kate Pinkertonként. Legfontosabb mondatai a színpad azon pontján hangzanak el, amit közönségesen süket lyuk­nak nevezünk. Félelmetes atmoszférát teremtett Kuncz László Bosszú áriájával (Bonzo). Jelmeze, maszkja igen hatásos volt. Pilinyi Márta jelmezei finoman il­leszkedtek az előadás egységes koncepciójába. Pécsett vált suta kezdőből operaénekessé Derecskéi Zsolt. Sok éve a Magyar Operaház kényezteti szerepek­kel. Jó volt látni, hogy játéka, hangja érett, mióta nincs szemünk előtt. Goro-t, a másik szereposztásban Haramza László énekelte egyenrangú társként. Vághelyi Gábort hallgatni-látni, mindig öröm. Kon­zulja kemény, gesztusaiban visszafogott genleman. Ko­vács Pált lojálisabb gavallérnak érezzük. Szonda Éva kezdettől drámaira veszi Susuki figuráját, inkább dadá­ja, mintsem szolgálója úrnőjének. Bukszár Márta ele­inte kedves társalkodó csitrinek tűnik Susukiként, ám a harmadik felvonásban már azokat a drámai mélysé­geket érezzük hangjában, amivel a Kékszakállú Judit- jaként lepett meg bennünket. Pinkertont Gyötfi István és Búzás Viktor éneklik. Győrfi énekes teljesítménye, játéka tetszett jobban. Hogy mennyire felnőtt feladatához, bizonyítja, hogy a harmadik felvonás triójában, amikor két olyan nagy- formátumú énekessel van együtt, mint Szonda és Vághelyi, nem marad szégyenben. Búzás daliásabb, ám időnként kissé operettes ízek csillannak meg hang­képzésében. Ritkán húzza ki a vállát, ez sokat ront az összbenyomáson. Kár. Végre egy nagyra nőtt tenor! A címszerepben Bellái Esztert és Váradi Mariannt láttuk. Hangja, alkata egyaránt ideálissá teszi Belláit a szerepre. Váradi Mariann drámai szoprán. Gondolko­dott is, hogy elvállalja-e a feladatot. Nos, a Pinkerton megérkezésének látomását előadó nagyáriája utáni taps már bizonyította, hogy érdemes volt. A Gésa-ária csak megerősítette ezt. Witterte Gábor karigazgató kórusa hangzásában, mozgásában kulturált volt. A sláger Zümmögő kórus, néha tán túl diszkrét. Bükkösdi László Fesztivál a fesztiválban Jubilál a Határon Túli Magyarok találkozója Tizedik alkalommal rendezik meg idén Pécs-Baranyában a Határon Túli Magyarok Fesz­tiválját. Az eseménysorozat ma kezdődik. Egyre rangosabbnak könyvelhető el az eseménysorozat, amely erede­tileg művészeti találkozóként in­dult, mára azonban számos egyéb rendezvény gazdagítja a progra­mot. Amíg az első évben mintegy 200 részvevője volt a Határon Túli Magyarok pécs-baranyai találkozó­jának, addig a ma délután 16 órakor a Baranya Házban az ünnepélyes megnyitóval kezdődő fesztiválnak már több mint 500 szereplője lesz. Már ma megnyílik egy kiállítás a Baranya Ház pincegalériájában, Nyilas Márta erdélyi származású festőművész képei láthatók, hol­nap pedig Pécsváradon, a vár dísztermében 17 órától tekinthető meg A Szent Korona ezer arca cí­mű tárlat. Ugyancsak holnap a Pannon Magyar Házban 17 órától a felvidéki népviseleti babák kiál­lítása várja az érdeklődőket, 17.30- tól pedig „Az erdélyi utakon...” címmel kezdődik ugyanitt pódi­umműsor. Az október 21-ig tartó rendez­vénysorozat központjában idén is a Kárpát-medencéből érkezett ma­gyar néptáncegyüttesek programjai vannak. A pécs-baranyaiakon túl Burgenlanditól, Vajdaságból, Er­délyből, az ukrajnai Kárpátaljáról, a szlovákiai Felvidékről, Horvátor­szágból érkeznek az együttesek, amelyeknek gálaműsora október 21-én 18 órakor lesz a PTE Orvostu­dományi Kara aulájában. Idén természetesen szóba kerül a státustörvény is, a fórum ma 18 órakor lesz a Pannon Magyar Ház­ban, ahol a nyitó előadást Szabó Ti­bor, a Határon Túli Magyarok Hiva­talának elnöke tartja. Jövő hét keddjétől (október 16.) Siklóson a Várgaléria ad otthont a határon túli magyar művészek alkotásaiból nyíló kiállításnak. Számos baranyai településen adnak majd műsort a fesztiválra érkezett néptáncegyütte­sek, s november elején ismét talál­koznak egymással a Kárpát-me­dence meghívott építészei is. M. A. Pécsi könyvek Frankfurtban Ma kezdődik az 53. alkalom­mal megrendezésre kerülő Frankfurti Könyvvásár, ame­lyen Pécs városát két kiadó is képviseli önálló standdal. A Jelenkor Kiadó valamennyi idén megjelent könyvét kiviszi Frank­furtba, mondja Koszta Gabriella, a kiadó marketing vezetője. Ezen­felül olyan életműsorozatokat, mint például Nádas Péteré, akit vol­taképpen nem kell Frankfurtban bemutatni, mert Németországban már jobban ismerik, mint itthon. Márton László műveivel is nagy ér­deklődésre számítanak, nemrég je­lent meg a Jakob Wunschwitz né­metül, az Árnyas főutcát éppen for­dítják, és komoly várakozás előzi meg a történelmi trilógiáját is, amelynek az idei könyvhéten jelent meg az első kötete. Frankfurtba vi­szik a filozófiai sorozatuk eddig megjelent darabjait és új kötetét - Vajda Mihály: Ilisszosz parti be­szélgetések -, mert Frankfurt szer­zőik révén élő, eleven kapcsolatot is jelent a kortárs filozófiai irányza­tokkal és eseményekkel. Külön meg kell említeni még egy érdekes­séget: Kovács András Ferenc meg­zenésített verseinek CD-jét, mert nagy örömünkre Mikó István szín­művész egy lemezrevalót kiválasz­tott és megzenésített közülük Biciklirodeo címmel. Az Alexandra Kiadó saját stand­dal idén először jelenik meg a kiál­lításon, mondja Lelkes Gyöngyi marketing menedzser. 203 saját ki­adványát állítja ki a kiadó: 65 mese­könyvet, 16 ifjúsági könyvet, 99 is­meretterjesztő és 23 szórakoztató irodalom körébe tartozó művet. Néhány érdekesség a sok közül: három nyelvű Magyarország és Ba­laton album, a Látott dolgok: Pécs, amely idehaza novemberben jele­nik meg a boltokban, a Csontváry kötet, Méhes Károly Forma-1 albu­ma. Az Alexandra már „betáblá­zott” naptárral érkezik a vásárra, hi­szen közel ötven partnerrel beszélt meg találkozót a vásár időtarta­mára. CSERI LÁSZLÓ Valóságos vízi csodák Sikondán különleges meglepetések várnak víz alatt és fölött a fürdőzőkre Ma még látványterv, jövőre valóság lehet a 1,5 milliárdos beruházás eredményeként Az országban egyedülálló különle­gességekkel lesz felszerelve a most épülő élményfürdő. Az élmény való­ban jelentést kap úszás közben, vagy csak csendesen szemlélődve. A sikondai strand most egy hatalmas pá­zsitfüves tér közepén nyújtózkodik, és a 33 méteres medence alig észrevehető a lombos fák között. Nem sokáig látható már ez a totálkép, hamarosan karcsú tor­nyok, üvegből és fémből emelt épület­csoda nyújtózkodik itt az ég felé. Másfél milliárdos beruházással az országban is egyedülálló fürdőkomplexum épül ide, a tervek szerint a következő tanévben már ezek a fedett medencék is fogadják a gyerekeket, és felnőtteket. Élményfürdő, így fogalmaznak a pályázati anyagban. De mi lesz az az élmény, mit nyújthat pluszt a fürdő a lubickoláson túl? - kér­deztük a beruházást indító Sikonda Kft. ügyvezető igazgatójától, Völgyesi József­től.- Aki ide érkezik, annak az tűnik majd a szemébe, hogy sejtelmes fények világítják meg felülről, oldalról és a vízből is a meden­céket, különleges színes sugárkoszorúval pásztázva a környéket. A látvány nemcsak kívülről lesz sajátos, a medencékben is szá­mos érdekességgel találkozhatnak a fürdő- zők. Kezdve a vízminőséggel, mely 1100 milligramm/liter sótartalmú hidrogénkar­bonátos lítiumos termálvíz. Másrészt víz és levegő keverékből álló zuhatagok, felszökő gejzírek sora ragadja meg a tekintetet, s masszírozza a felfrissülésre vágyó testet. Mivel az új medencék sem lesznek nagyob­bak 25 méteresnél, az úszásnak is új módo­zatát honosítjuk meg: vízsugárszivattyúk keltenek több fokozatban ellenáramot, így a tavi körülményektől a sebes sodrású folyó- ig több helyzet is modellezhető, miközben az úszó egy helyben küzd meg a vízfolyam­mal. Ez a szabadtéri medence 28 Celsius-fo- kos vizet kap, míg az új, fedett változat 25x14x1,2 méteres nagyságú szabálytalan profilú lesz, 32 Celsius-fokos vízhőmérsék­lettel. Az ugyancsak fedett 90 centis mélysé­gű ülőfürdőt 36 Celsius-fokos termálvízzel töltik fel, és a teljesen amorf alakot oszlopok szabdalják részekre, ezekben a kis vízi boxokban aztán kedvükre regenerálódhat­nak az emberek. A fedett fürdő fölött lesz egy szau­nakomplexum is. Itt négy változatban elté­rő hőfokok és speciális illatosítás fogadja a gőz szerelmeseit. Ugyanakkor kiegészítő elemekként zeneterápiás szobák, relaxáci­ós termek, és a már jól bevált fittnesz- és kondicionálószobák valamint természet- gyógyászati rendelők várják a pihenni, gyógyulni vágyókat.- Hogy mindez mennyibe kerül majd a fürdővendégeknek? - kérdez vissza Völgyesi József. - Nos, ezer forintból példá­ul utazással, két óra fürdéssel és szaunázás­sal akár egy egész napot el lehet itt tölteni. A Disney-parkokhoz hasonló a fizetési rendszer, egy jeggyel gyakorlatilag minden szolgáltatás igénybe vehető. A fürdő befogadóképessége nyáron 1500 fő, a fedett rész pedig 300 személyes. Az üz­leti terv éves szinten átlagosan napi 500 vendéggel számol, és 250 forint a fürdés óradíja. Egy különleges számítógépes rend­szer méri majd, hogy ki mit költött. Érke­zéskor órát, vagy műanyag lapot kapnak a fürdővendégek, melyet a befizetett összeg­nek megfelelően töltenek fel induláskor egy-két ezer forint értékkel. Ez az eszköz rögzíti, hogy ki mit mennyi ideig használt benntartózkodása során. Ha például 500 fo­rintot szán fürdésre, akkor két órát tölthet a vízben - ez akár 20 részből is állhat -, a nap további részében pedig a parkban ingyen napozhat. De a kártyával odabent igény­bevehető minden más szolgáltatás is, a sza­unáktól a csúszdákon át a masszázs- és a kondiszobáig. A távozáskor pedig minden­ki visszakapja a kártyán megmaradt össze­get. A szállodai jegy annyiban tér el ettől, hogy azon pluszként a konferenciatermek, a bár és étterem, valamint a számítógépes terem (internetes hozzáférés) használata is szerepel. Gyakorlatilag éjjel 24 kivételével (ekkor takarítják a fürdőt) mindig minden nyitva lesz. A szabadban mászófal, minigolf- és te­niszpályák is épülnek, és a hely specialitása lesz a hazánkban itt először megvalósuló csúszdarendszer. A több tízméteres zárt műanyagcsöves útvonal több pontján video­filmét vetítenek rá a vízpárára. Az ember a vízben suhanva lefelé hógörgetegben, vagy éppen szörfdeszkáról a toronymagas tenge­ri hullámok közé zuhanva érezheti magát. Magyar viszonylatban egyedülálló lesz a si­kondai élményfürdő, leginkább az osztrák strandok hasonlítanak hozzá az összkép alapján, s Hajdúszoboszlón látható néhány hasonló elem. Sikonda nem kíván Harkány és Gunaras vetélytársa lenni a gyógyászati funkciókban - szögezi le Völgyesi József -, nem regioná­lis összefogás okán, egyszerűen üzleti okokból: nem akarnak versenyezni a jól be­járatott gyógyszolgáltatásokkal. Ugyanak­kor az ott hiányzó elemeket meghonosítják, például a természetgyógyászatnak külön centrumot hoznak létre. A Phare-pályáza- tok is nyitottak még, melyek eredménye­képpen a szanatórium, a komlói kórház és a fürdő együttműködése sokat fejlődhet. A sikondai fürdőt ellátó kutak minősítése még tart, de azt tudni kell, hogy korábban ezt a vizet ivókúrákra is használták, és pár hónapja ismételten ásványvízzé és gyógy­vízzé minősítették. A fürdő azonban az első években főként wellness és fittnesz vonalon akar nevet szerezni magának. MÉSZÁROS B. ENDRE A fürdő tartópillérei A beruházás a Széchenyi-terv gyógyturizmus keretéből több pályázattal nyert. A fürdő­höz 429 milliót kaptak - a beruházás 1130 millió forint értékű, az aquaparkhoz 50,5 millió a központi segítség - ez a fázis 202 millióba kerül, míg a szálloda építéséhez 58,8 millió a támogatás - a beruházás 196 millió forintos. Összesen 538,65 millió a támogatási összeg, és a teljes beruházás értéke 1528 millió forint. Mindhárom területen a munkahelyteremtést is preferálják, egy 123 millió forintos újabb pályázati csomagról van szó, s ha ezt is megkapják a befektetők, akkor a ráfordítások 44 százalékát állják állami keretből. így 658,65 millió forint lesz a költségvetési támoga­tás, 406 millió a társaság önrésze és 461 milliót hitelfelvétellel teremtenek elő. Az üdülőfalu önálló programként 860 milliós önerős beruházásként valósulhat meg, itt 62 házat húznak majd fel. —" d Bellái Eszter és Győrfi István fotó: t. l. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents