Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-08 / 275. szám

I 2001. Október 8., hítfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Vissza a gyökerekhez Lemezújdonságok a világ minden tájáról A világ vezető kiadói ősszel is számos újdonsággal lepik meg a komolyzene kedvelőit. Egé­szen biztos, hogy minden zene­szerető talál köztük magának megfelelő felvételt, olykor rit­kán hallható érdekességet is. Napjaink egyik legcsodálatosabb hangú énekesnője, Ceciüa Bartoü Gluck operaáriáit énekli a Decca és a Philips kiadót bekebelező Uni­versal Music Group legújabb felvé­telén, melynek külön érdekessége, hogy a nyolc ária közül hat még so­ha nem jelent meg eddig lemezen. A pécsi Pillangókisasszony be­mutatóval egyidőben jelenik meg az Universal Music Pillangókis­asszony operafilmje DVD-n, Her­bert von Karajan dirigálásával. A főszerepet Mirella Freni, Pinker- tont Plácido Domingo, Suzukit Christa Ludwig alakítja. Ugyancsak az UM ad ki októberben egy Mo­zart szonátalemezt, amelyen a K 332, a K 333 és aK 457-es szoná­ták mellett a K 540-es Adagio is megszólal. Az Emi Kyung-Wha Chung he­gedűművész közreműködésével mutatja be Brahms D-dúr hegedű- versenyének új felvételét, amelyen megszólal Beethoven 5. szimfóniá­ja is a Bécsi Filharmonikusok által, Sir Simon Rattle vezényletével. Bartók három zongoraverse­nyét tartalmazza a Sony újdonsá­ga. Zongorán a Grammy-díjas mű­vész, Yefim Bronfman játszik, a Los Angelesi Filharmonikusokat Esa-Pekka Salonen dirigálja. A Deutsche Grammophon együk ér­dekes újdonsága a Bachiana című lemez, amely a Bach család külön­böző tagjainak muzsikáját hordoz­za a Musica Antiqua Köln tolmá­csolásában Reinhard Goebellel az élen. Mottójuk a „Back to the roots” (Vissza a gyökerekhez) mintájára: „Bach to the roots”. CSERI LÁSZLÓ REJTETT KINCSEK. Az ország talán legnagyobb modern képzőművészeti magángyűjteményéből vá­logatott kiállítás látható a pécsi Művészetek Háza tetőtéri galériájában október 22-ig. Vajda Lajos, Bálint Endre, Ámos Imre, Anna Margit, Korniss Dezső és Bokros Birman Dezső most bemutatott alkotásai csak egy töredékét képezik a teljes anyagnak. _______________________________________________fotó, tóth l. SZ ATIRKÁK Genomen est omen. Cyratio mátkája: Orrleányi Szűz. Találós kérdés: „Ki az? Jobbról előz, s balról támad?” Majd az utálkor igazságot szol­gáltat! Turbófeltöltővel új távgyalogló- világcsúcsot állított fel. Aki nem hiszi, járjon utána. A hölgynek obelikszlába volt. Az abszolút vég: Cosa Nostra­damus. Placebo, a háromszoros élvezet. Stockholm: Volvográd. Libidóka: Amikor volt, nem mert. Amikor mert, nem volt. Dilettáns: Anonymand. Marafkó László Októberi Jelenkor Megjelent a Pécsett szerkesztett Jelenkor októberi száma, amely .Szijj Ferenc, Nagy Gáspár és Vis- ky András verseivel indul. Pályi András Szabadíts meg című no­vellája után Schein Gábor és Tor­nai József versei olvashatók, va­lamint Grecsó Krisztián Krisz­tus, utolsó című elbeszélése. De- mény Péter és Fekete Vince ver­seit Kiss Ottó novellája, Bódis Kriszta versei, Peer Krisztián el­beszélése, valamint Karafiáth Orsolya verse követik. A szép- irodalmi rovatot Heimito von Doderer magyar vonatkozású, az 1956-os forradalomról is megemlékező esszéje zárja V. Horváth Károly fordításában. A tanulmányok között Thom- ka Beáta A történelem mint ta­pasztalat, regény és retorika címmel Esterházy Péter Harmo­nia caelestis című regényéről kö­zöl elemzést, Bacsó Béla az ész­lelés fogalmának ezredvégi filo­zófia értelmezéséről szóló írása után pedig Tiümann J. A. képző- művészeti tárgyú esszéje olvas­ható Átjáró-kérdések címmel. A kritikarovatban Mikola Gyöngyi méltatja Grecsó Kriszti­án Pletykaanyu című novellás- kötetét, Péterfy Gergely leg­újabb regényéről Szilágyi Zsófia írt recenziót, Krommer Balázs pedig Halász Margit Csillagkerti szonáta című prózakötetét elemzi. A lapszámot Gönczy Gabriella kritikája zárja a klasz- szikus német író, Heinrich von Kleist nemrégiben közzétett le- yelezésgyfljteményéről. ______■ Tá ncmaraton Ladányi Andreával Október a Pécsi Harmadik Színházban Különleges csemegében lesz részük azoknak, akik szeretik a táncművészetet, s akiknek si­kerül majd jegyet szerezniük a három előadás egyikére. Ladányi Andrea fellépéséről van szó a Pécsi Harmadik Színházban. Bombameglepetéssel startol a Pécsi Harmadik Színház őszi évadja, már amennyiben Ladányi Andreáról és az „Éjféli Marathonról” hall az ember. És nem azért, mert a művésznőt (ma­ga fogalmazta meg) mindig valamiféle „bot­rány” kíséri az útján. Kezdetekben ugyanis ki akarták rúgni a balettintézetből, de Markó Iván győri társulatában sem volt csöndes körülötte az élet, s ekként legóvatosabb kritikusai is úgy fogalmaznak,^ hogy Ladányi különös, öntörvé­nyű táncos. Ám mindig sűrű bocsánatkérések közepette hozzáteszik: ő maga egy csoda, na- gyon-nagyon meg kell becsülni, örvendeni an­nak, hogy van. Hát ezért merjük állítani azt, hogy különös csemege a pécsi látogatás, s öröm, hogy a mű­vésznő és társulata, a La Dance Company októ­ber 9-én 19 órakor, október 10-én pe­dig két alkalommal, 16 és 19 órakor Horváth Csaba koreográfiasorozatából a „Botolót” mutatja be, majd az elő­adás második részében egy igen friss darabot (szeptemberben volt a bemu­tató), a finn Jarma Uotinen UNI (Álom) című alkotását táncolják. Ők: Ladányi Andrea, Fejes Kitty, Turós- Máté Kinga, Kovács Martina, Bajári Levente, Sádli Péter, Csákvári Gyula és Pintér Balázs. * A társulat két éve dolgozik együtt, s az eddig már hét részből álló és teljes egészében 6,5 órás táncmaraton pro­dukciójuk egyes darabjaival több fesz­tiválon és megmérettetésen arattak osztatlan sikert (az idén tavasszal egyvégtében táncolták el a Műcsarnokban a teljes reperto­árt!). A három előadás támogatója a Nemzeti Kulturális Alapprogram, s a Pécsi Harmadik Színház az idei évadra tervezett táncszínházi sorozatát evvel szeretné alapozni. Októberben a La Dance Company előadása mellett öt alkalommal mutatják be egészen fia­taloknak és szüleiknek a Mátyás mesék című zenés mesejátékot (15-én, 16-án, 17-én, 24-én, és 25-én 15 órai kezdettel), melyet Moravetz Levente rendezett. Végül szóljunk a Pécsi Harmadik Színház filmprogramjairól is, mely a már megkezdett Jancsó-sorozattal tiszteleg Jancsó Miklós mű­vészete előtt nyolcvanadik születésnapja kör­nyékén. A Művész Örökmozgó programjában október 14-én, vasárnap este 19 órakor vetítik az Utolsó vacsora az Arabs szürkénél című fil­met, majd a film után beszélgetés következik az alkotókkal, Jancsó Miklóssal és Grünwalsky Ferenccel. _______________________________________________________ KOZMA F. Jelenet az egyik előadásukból Roma művészeti iskola Fund Cigány Művészeti Isko­la elnevezéssel, nyolc pedagó­gus közreműködésével új ok­tatási intézmény működik szombattól Pécsett. A most megnyílt intézmény az is­kolarendszerhez illeszkedő kép­zéssel segíti elő a roma gyerekek felzárkózását és tehetséggondo­zását - mondja Orsós Ferenc, a Cigány Kulturális és Módszertani Bázis vezetője. - Ugyanakkor az alapcél, a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásra is mód van - a kiemelkedő képességű roma gyerekek részére. A képzés három lépcsős: egy évfolyamos előképző, hat évfo­lyamos általános képző, két évfo­lyamos továbbképző. A tematika négy fő területre koncentrálódik: zenei, képző- és iparművészeti, tánc- és mozgáskultúra, valamint nyelvi oktatás. Az intézmény a Kertvárosi Úti Általános Iskolá­ban kapott helyet 3 helyiségben, délutáni rendszerben működik, egyelőre négy főállású és négy óraadó pedagógus közreműkö­désével - az általános és középis­kolás korosztályba tartozó diá­kok részére. Később, ha lesz rá igény, 18 éven felülieknek is szer­veznek csoportot. A zenei ismereteknél főként a roma népzenei hagyományokra építenek, számos hangszert vásá­roltak már, ezeken tanulhatnak, gyakorolhatnak a diákok. A kép­zőművészetnél pedig az általá­nos képző- és iparművészeti alapelvek mellett a roma képző­művészet úgynevezett naiv ha­gyományaira is tekintettel lesz­nek. A művészeti képzés ebben a formában lehetőséget ad az egye­temes kultúra, az európai, mű­veltségi, nemzeti, népi hagyomá­nyok, értékek átadására, az ér­tékmegőrzés formáinak kialakí­tására is. Ráirányítja a tanuló fi­gyelmét az emberi és a természe­ti környezet esztétikumára, szép­ségére. Megismerik a legfontosabb ki­fejezési eszközöket, kompozíciós eljárásokat, és megtanulják azok használatát. A képzés fontos ele­me az alkotás folyamatában tör­ténő önkifejezés, a kreatív ener­giák mozgósítása, a képzőművé­szeti eszközök használatával va­ló megismerkedés, az anyagok alakítása révén. A táncoktatás általában moz­gáskultúra kialakítását, fejlődését szolgálja, ugyanakkor ugyancsak elsősorban a népművészetre és a hagyományokra épül. Ezzel együtt az oktatás egészében az általában vett nyelvi készségek, a kommunikációs képességek és az olvasási képességek és szoká­sok fejlődését segíti. Az oktatásban, nevelésben a hangsúly az egyes fiatalok képes­ségei, hajlamai, tehetsége alapján kerül erre vagy arra a művészeti ágra. A most megkezdődött okta­tásban részt vevő fiatalok ennek megfelelően felvételi vizsgát is tettek. BEBESSI K. Mennyit érnek a pályázati milliók? Az Istenkúti Közösségért Egyesület kálváriája egy sikeres foglalkoztatási programmal Családsegítő, munkahelyteremtő pályázatokat nyernek az egyesületek, de a jelek szerint nem kellene ilyen aktívnak len­niük, mert a pénzfolyósítás feltételei saját tőkét, és állandó működési helyet is megkövetelnek. A város pedig egy-egy épü­letet még csak át tud adni hosszabb-rövidebb időre, de pénzt, önerőt nemigen tud biztosítani, s így könnyen elúszhatnak a pályázati milliók. df (e m * Rlr * Kiállítók a művelődési házban FOTÓ! TÓTH L. Istenkút igazi oázis a városi renge­tegben. A gyerekek nagyot köszön­nek mindenkinek az utcán, a ka­pukban vidáman cseverésznek a szomszédok, s rákérdeznek az ide­genre, hogy mi járatban van erre.- Jaj lelkem, azok nagyon rendes emberek - kezd a helyi dolgok is­mertetésébe az egyik vizet töltő idős asszony a forrásnál, amikor meg­kérdezem, hogy hol találom az Is­tenkúti Közösségért Egyesületet. - Ha a saját szemével akar meggyő­ződni, hogy mi mindennel foglal­koznak, akkor nézze meg azt a kiál­lítást, amit a környékbeliek munká­iból állítottak össze a művelődési házban - teszi hozzá.- Kalendáriumot írtak a környék történetéből, s olyan színházat csi­náltak, hogy az itt élők apraja-nagy­ja eljátszhatja benne, hogyan éltek az őseink. Még nekem is jutott egy kis szerep - jegyzi meg egy közép­korú úr, majd rámutat egy közeli épületre a forrással átellenben, hogy ott keressem az egyesület tagjait. A művelődési ház málladozó fa­lai mentén jó ideig keresgélni kell, míg egy kis hátsó ajtó megnyílik az épületen. Odabent sem vár fényes belső, de minden arra utal, hogy itt nyüzsgő élet zajlik.- Ez az irodánk, s a mindenes he­lyiségünk, itt születnek az ötletek, a pályázatok, mutat körbe Thiesz An­géla, az egyesület egyik vezetője. Megjegyzi, hogy muszájból virágzik a társaság, hiszen az iskola bezárá­sával meghalt itt minden kulturális kezdeményezés, valakinek tovább kellett vinni a jó programokat. Pályázatok nélkül pedig semmi­re sem lenne pénzük. Több tűzben tartják a kezüket, s pillanatnyilag két nagy programban is nyertesek, ebből adódnak az újabb problémák is. Nemrégiben Istenkúton egy munkaügyi felmérésből kiderült hogy igen nagy a rejtett munkanél­küliség. Az ellátatlanoknak találták ki a retextil programot, egy olyan iparművészeti tevékenységet, ahol háztartási textilhulladékokból egy. itt kitalált különleges technikával állítanak elő iparművészeti termé­keket. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól nyert milliók há­rom évig fedezik majd 20 ember­nek a munkabérét. Á késztermék lakástextil, melyből függönyök, szőnyegek, bútormatracok, vá­szonbetétek készíthetők. A foglal­koztatási programhoz azonban csak akkor kapja meg az egyesület az elnyert támogatást, ha állandó helységgel rendelkezik.- Mi ugyanis csak bérlők va­gyunk itt, az önkormányzat pedig időnként meghosszabbítja a szerző­désünket, most éppen december 31­én jár le az éppen érvényes változat. Ha pedig nem tudjuk igazolni, hogy három évig biztos helyünk van itt, akkor mindent elveszítünk - mond­ja egy másik egyesületi tag.- Nem csak ez a pénz úszik el, hanem a környéknek több sokat je­lentő program is meghiúsul - részle­tezi a gondokat Thiesz Angéla. 33 milliót kapnánk a retextil program­ra, 2 milliót nyertünk teleház létre­hozására, 2 milliót pedig családvé­delmi tevékenységre. Az önkormányzaton Póla Jó­zsef, a művelődési, oktatási és sportfőosztály vezetője rögtönzött szakmai fórumot szervezett a gon­dok megoldására. Az egyeztető be­szélgetés aztán olyan önkormány­zati felvetésekkel indult, hogy az egyesület hogy mert egyáltalán pá­lyázni, ha nincsenek meg hozzá a feltételei? Mindemellett hamar konszen­zusra jutottak az érintettek: a ház használatára a szerződést az egye­sülettel meghosszabbítják, s az is­kolaév végétől, 2002 júniusától pe­dig új szervezeti formában működ­tetik majd ezt az intéz­ményt. Akkortól az egyesülettel várhatóan haszonkölcsön-szerző- dést körnek - a képvi­selő-testület elé novem­ber 15-én kerül a végle­ges változat. A bajoknak azonban nincs vége, a foglalkoztatási pályázati pénzhez saját tőkét is fel kell mutatni. Önkor­mányzati részről a szakemberek hozzátették, hogy a pécsi egyesüle­tek jellemző módon úgy adnak be pályázatokat, hogy nincs hozzá egy fillérjük sem, aztán ha megnyerik a pénzt, akkor szaladnak a városhoz. Mert ugyan van egy ötvenmilliós ke­ret ilyen célokra, de azt az év első fe­lében kiosztják az előre jelentkező alapítványok, egyesületek között. Az Istenkúti Közösségért Egyesü­let egy másik pályázaton ugyan a sa­játerő összegét is megnyerte, de ezt a pénzt csak később kapja meg, a városnak pedig ilyen célokra nincs hitelkerete. Másrészt hiába a foglal­koztatottak bértámogatása, az intéz­mény működésének rezsiköltségét ugyancsak az egyesületnek kell majd kigazdálkodni. Á helyzet az egyesületi pályáza­tokat illetően tehát tipikus. Az ingat­lan még úgy ahogy összejön, a jó öt­let, a társadalmi összefogás is meg­van a pénz szociálisan hatékony fel- használásához, csak az a kis plusz lökés hiányzik a városi kasszából vagy máshonnan, ami az egészet pályára állítja. A városházán úgy vé­lekedtek, ha már idáig eljutott az egyesület, majd csak működni fog valahogy ez a program. Másrészt az sem megoldás, ha a város ad min­dent, az egyesület meg csak a pályá­zatot. Az is ott lebegett a levegőben: meggondolatlanul cselekedtek, amikor ebbe az egészbe így bele- kezdtek. Sokkal megfontoltabb lett volna, ha nem csinálnak semmit. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents