Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-07 / 274. szám

10 ★ LABDARÚGÁS * 2001. október 7. Hely ÉHm u *arma-csatában Juhár labdarúgó a gólszerzővel, Del Pieróval balettozik A magyar válogatott -utolsó vb-selejtezőjének - igazodva az utóbbi évtizedek trendjé­hez - ismét semmi tétje nem volt. így válogatottunkat semmiféle elvárás nem fe- szélyeztette, nem úgy, mint Grúziában, ahol a felfoko­zott várakozás megbénította Sebőkék lábát, legalábbis a hivatalos indoklás szerint. Egyedül a nemzeti tizenegy védelme pallérozódott az utóbbi időben, s az előző há­rom meccsen mérhetetlenül gólerősen játszott: a néme­tek 2-5-re, a románok 0-2-re, a grúzok 1-3-ra nyertek elle­nünk, s meccsenkénti átlag­ban háromnál is többet kap­tunk. Ilyen előzmények után hitünk szerint tényleg ■ teljesen mindegy, hogy Se­bők Vili vajon tényleg kiszö- kött-e a varsányi edzőtábor­ból mulatni vagy sem, amit a sportsajtó azóta is rendesen cincál, mert a tíz gól után pontosan azt a következte­tést vonhatjuk le: ezekkel a fiúkkal nem az a legnagyobb baj, hogy kiszökdösnek... Nos, Parmában, a kezdés után némileg megleptük az olaszokat, akiken látszott, hogy könnyed menetre szá­mítottak. A taljánok komoly lehetőséget csupán 25 perc után kreáltak, Inzaghi 15 méterről, tisztán lőhetett, Ki­rály lábbal hárított. Egyéb­ként ez a nagy gondtalan­ság, amely a meccs tétnélkü­liségéből adódott, valóban jó hatással volt válogatottunk­ra. A mieink meglepően bát­ran próbálkoztak, sokszor törtek előre, Pető, Bodnár és Dárdai is többször lőtt távol­ról. Del Piero a 45. percben 22 méterről a jobb felsőbe te­kert egy szabadrúgást, Ki­rály csupán szemmel követ­te a labdát, másra esélye sem volt (1-0). Fordulás után is az első félidő kopírozása folyt, az olaszok kavartak, ám a válogatott állta a sarat. 1. Olaszország 20 2. Románia 16 3. Grúzia 10 4. Magyarország 8 5. Litvánia 2 Többre azonban nem futot­ta, ám Gellei kapitány máso­dik fellépése összességében így is sikeresnek volt mond­ható: a kékek nem tudtak porig alázni, s már ez is jóval több, mint amit vártunk. Sz. T. - V. A. Olaszország-Magyarország 1-0 (1-0) Parma, 20 ezer néző, v.: Chavez (paraguayi) Olaszország: Buffon - Cannavaro, Materazzi, Maidini - Zambrotta (Di Livio 80.), Tommási, Albertini (Di Biagio 73.), Coco - Totti - Del Piero (Gattuso 59.), Inzaghi. Szöv. kap.: Giovanni Trapattoni Magyarország: Király - Bodnár, Kuttor, Juhár, Mátyus - Pető, Sebők, Miriuta (Lisztes 56.), Dárdai - Tököli (Egressy 73.), Kabát (Ferenczi 67.). Szöv. kap.: Gellei Imre. Gól: Del Piero (45.) 1. csoport Oroszország-Svájc 4-0, Szlovénia-Feröer-szigetek 3- 0, Jugoszlávia-Luxemburg 6-2. 2. csoport Portugália-Észtország 5-0, Írország-Ciprus 4-0. 5. csoport Lengyelország-Ukrajna 1-1, Wales-Fehéroroszország 1-0, Örményország-Norvégia 1-4. 6. csoport Horvátország-Belgium 1-0, Skócia-Lettország 2-1. 8. csoport Románia-Grúzia 1-1. 9. csoport Németország-Finnor- szág 0-0, Anglia-Görögország 2-2. Egyenes ágon a világbajnokságra Jutott Oroszország, Lengyelor­szág, Horvátország, Anglia, Portugália Pótselejtezőt játszik: Szlovénia, Belgium. Írország az ázsiai zóná­ból kap ellenfelet, míg Németország Ukrajnával mérkőzik. Anti, a talentum A magyar foci ürügyén jobbára csak ledorongo­ló és megvető véleményeket hallok külföldi ba­rátaimtól. Ezúttal fordult a kocka. Az utánpótlás-válogatott mantovai 2-0-ás váratlan győzelme után kedves olaszországi ismerősöm telefonált és szó szerint hozsan­názóit, mondván: „Nincs nektek mitől tarta­ni, ha ennyi tehetséges srácotok van." Néhány nevet is megjegyzett a csapatból, s a góllövő Szabics Imre és Fehér Miklós mel­lett többeknek kijárt nála a dicséret. Erről ju­tott eszembe, hogy 1996-ban Atlantában re­mek csapattal volti/nk kint az olimpián. Az­tán úgy szétverték az ötkarikás társulatot, ahogy az csak nálunk szokás. Holott egyáltalán nem vallottak szégyent azok a valóban tehetséges játékosok. Apropó, annak a csapatnak a szakvezetője az a Dunai II. Antal volt, aki most alkalmi beugróként elvállalta a Mantovában fellépő utánpótlásgárda felkészítését (az eddigi veze­tő, Gellei Imre lett Bicskei utóda). Amikor Atlanta után Dunait ki- paterolták, rögvest elfelejtették, hogy legutóbb 1972-ben, vagyis Münchenben lehetett magyar labdarúgó az olimpián. Ja, akik fúró­val dolgoznak, azok nem az eszükre, hanem a szerszámra koncent­rálnak... Természetesen a jelenlegi utánpótlás-válogatott szakmai hátterét Gellei Imre, a megbízott szövetségi kapitány dolgozta ki, hozta össze. Vagyis a sikert senki sem veheti el tőle, még ha most kilencven perc erejéig Dunai II. Antal volt reflektorfényben. Bicskei eltávolítása után a szövetség keresi a válogatott jövendőbeli veze­tőjét, ám néhány elnökségi tag bevallása szerint a testület tanács­talan az ügyben. Talán az orruknál tovább kéne nézni, és észre­venni azt, ami olyan kézenfekvő: adott a Gellei-Dunai duó. Na persze azoknak, akik külföldi világsztárban gondolkoznak (állí­tólag Cesare Maidini neve is felmerült), ez az ötlet olyan földhöz ragadt. Hiába: ott járunk. Gyenes András 'VS AVObl RUNNING s '2001 NŐI VILÁGFUTÁS , VILÁGDÖNTŐ «I— IS u 4. Avon Női Világfutás Az eddigi versenyek sikerének köszönhetően Budapest lesz a helyszíne az Avon Női Világfutás Világdöntőjének. Október 14-én a világ legjobb futónői mellett több tízezer amatőr hölgy Is felsorakozhat a mar­gitszigeti rajtnál. A 10 km-es táv mellett rövidebb távon - 3,6 km-en - is futhatnak a magyar nők. A két kilométeres gyalogláson többnyire az idősebb korosztály képviselteti magát. Nevezni még lehet a Budapest Sportirodában. A nevezési díj okt. 8-ig a 10 km-re 850 Ft a 3,6 km-re 750 Ft, a 2 km-es gyaloglásra 600 Ft. Bővebb információ a 273-0939-es telefonszá­mon kérhető vagy a www.bpsportiroda.hu oldalon olvasható, ahol letölthető a verseny nevezési lapja. TARSKER HANGSEBESSEGGEL! Meghallgathatja leendő párja ü^e/ietét/ Válaszolhat rá, vagy felmondhatja saját hirdetését! TALÁLJON TÁRSAT MÉG MA! _ 06-90-230 720 I A hívó s díja 99 Ft-*-áfa/porc-f-6 F M-áfa kapcsolási d í j. Axol Springer-Budapest Kiadái Kft. Audiofex 1539 Bp., Pf:S91. Tel.: 488 -5515 FISCHER: HA VALAKI KÉTSZER EGYENEST RÚG A LABDÁBA, MÁR KÜLFÖLDRE AKAR MENNI Paja-kaja Rajongói csak a fejelőkirálynak hívták. Nem éppen magas, a lakú­kat megelőzve mégis rendre jól bólintott. Angyalföldön, Siófokon, Kispesten és az Üllői úton is szinte egyet jelentett a gólörömmel, ha Fischer Pál, vagyis „A Paja” fel­ugrott és belestukkolt a labdába.- Most nem tudok beszélni, mert tele van a bolt, legyen szíves hívjon vissza - szól a telefonba Fischer. Negyedórával később: - A feleségemmel van egy látványpék­ségünk, itt állok a pult mögött.- Hét végén nem ácsorgóit: Ercsiben vágott egy hármast. Volt közte fejes?- Természetesen, igaz, csak egy. De a másik az NB I-ben is véd- hetetlen lett volna.- És miért nem ott lövöldözi a gólokat?- Megállnám a helyem az NB I- ben is, de nem kerestek, én pedig nem ajánlgatom magam. De nem hiányzik az első osztály, mert gyenge a színvonal. Ha valaki két­szer egyenest rúg a labdába, már külföldre akar menni. Többet is kéne edzenem, harmincöt évesen már más elfoglaltságom is van.- A korára nem hivatkozhat, hiszen egy önhöz hasonló bohém kortársa megkomolyodott és...- ...Urbán Flórira gondol? Ő még meghatározó játékos tud len­ni. A mai napig benne vagyok min­den buliban, sokszor hallottam, hogy többre vihettem volna, iga­zuk van, de nem panaszkodom. Sport, búzát, békességet: Fischert ma már kenyérre lehet kenni Szerepeltem az Ajaxban és húsz­szor a magyar válogatottban, gól­király is voltam. Itt, Ercsiben egy régi fradista csapattársam, Zsinka Jani az edző, néha nosztalgiá­zunk. Ercsiben a fiatalok még csak óvodába jártak, amikor mi az élvo­nalban játszottunk. Jó a társaság, a feljutásra is lehet esélyünk. Amúgy nyolc meccsen nyolc gólt lőttem, s ma már inkább irányító középpályást játszom. Addig foly­tatom, amíg örömöt jelent, ahogy mondani szokták: még van két jó és három rossz évem. De ma már jobban izgulok a lányom meccsén, aki a Fradiban kézilabdázik, az ap­jához hasonlóan irányító, csapat- kapitány. És lövi a gólokat. (SCHILLER) FERENCVÁROS, ÜLLŐI ÚT: MEDDIG LEHET ÖNFELEDTEN ÉS BÜNTETLENÜL ZSIDÓZNI? Rassz ízű történet Torgyán elnök nem a nézőtéri rasszizmus miatt emelte fel figyelmeztetőleg a mutatóujját, Szívós prezident viszont még ennyit sem tett Bár sokan most is játsszák a meglepettet, törvényszerű volt, hogy az elmúlt évtized Üllői úti történései ide vezet­nek. Emlékezetes, hogy két hete a Fradi-Győr meccs első félidejének végén kigyúrt, kopasz egyedek özönlöttek a pályára, majd a máso­dik játékrészben a lelá­tón vertek meg néhány „renitens” nyugdíjast és kisiskolást az erős legények. Meglepetés lenne mindez? Legfeljebb azok számára, akik nem akarták észreven­ni, hogy a klub egyes veze­tői és játékosai köztörvé­nyes bűnözőkkel (de mini­mum felettébb gyanús ala­kokkal) tartottak fenn baráti és üzleti kapcsolatot. S azoknak, akiknek nem tűnt fel, hogy a Fradi-pálya szi­gorúan elszeparált öltöző­folyosóin ugyanezek a „mi­nimum felettébb gyanús” egyének grasszálhatnak sza­badon, időnként az ellenfél meccsre készülődő játéko­sait fenyegetve. Persze mit is várhatnánk ott, ahol a tévé­kamerák kereszttüzében kö­vetkezmények nélkül skan­dálhatnak a játékosok az ellenfelet gyalázó, minősít­hetetlen rigmusokat?! Jó egy évtizede, 1992 ta­vaszán egy Fradi-Vác mécs­esén történt, hogy Keller (FTC) oly szerencsétlenül találta el stoplijaival Ronta­nék (Vác) labdarúgó fejét, hogy annak arcából ömlött a vér, s a rohammentő egye­nesen a pályáról szállította a kórházba. Az egyik napilap fotográfusa - aki még a men­tőben is fotózta a sérültet - a Springer-szobor melletti te­rületen próbálta ecsetelni kollégájának a borzalmas látványt, mire mellé lépett a zöld-fehér szakosztály egyik (azóta a sokadik balhé után eltávolított) alkalmazottja néhány erős fiú társaságá­ban, s megfenyegették a fo­tóst, aki filmjét is alig tudta kimenteni, merthogy a „ha­tóságként” funkcionáló kis csapat azt is el akarta venni. A kettes szektor promi­nensei régóta mozgolódnak úgy a klubházban, mintha legalábbis a klub elöljárói lennének. Időnként meg- meg fenyegették az ellenfe­lek készülődő játékosait, majd beszóltak a hazai öltö­zőbe, hogy hajrá gyerekek. A 2001 májusi Üllői úti MK-finálén két kirívó eset is történt - természetesen kö­vetkezmények nélkül. Senki nem vizsgálta például meg, hogy a DVSC-Videoton meccs előtt a szigorú bizton­sági előírások ellenére mi­ként juthatott be néhány tu­catnyi fradista a Vidi-szur- kolók közé (nem valószínű, hogy elutaztak Fehérvárra megvenni az ezekbe a szek­torokba szóló és csak ott kapható 2000 forintos Mé­tákat). Ahhoz, hogy bejus­sanak, valakinek ki kellett nyitnia egy plusz kaput, hogy beengedje őket. De ki volt az? Senki nem kereste! Az már csak hab a tortán, hogy az általuk kirobbantott verekedés után a biztonsági­ak néhány, a fehérváriak se­gítségére siető debrecenit vittek el, miközben a bot­rány okozói röhögve sétál­tak át a Nagyvárad téri kapu mögötti szektorba. Ugyan­csak az MK-döntő második félidejében történt, hogy két szimpatikus nagy­darab kopasz fia­talember a melegí­tő debreceni játé­kosokat fenyegette - célozva a néhány héttel később ese­dékes sorsdöntő Debrecen-FTC meccsre! Aztán jött a Videoton el­leni 4-0-ás győzelem, s a „f...szopó ÚjpestI” - rigmust önfeledten üvöltő játékosok. Mit is mondtak a vezetők? Nem láttuk, majd kivizs­gáljuk. Aztán nem történt semmi. Két hete szombaton a ka­merák rögzítették azokat a drámai képeket, amint egy 35 körüli apuka a lincselés elől kisfiát felkapva halál- félelemmel az arcán mene­kül, s ekkor végre Szeiler József ügyvezető is felemel­te a hangját („Legalább ezer nézőt vesztettünk, nem en­gedhetjük, hogy tucatnyi hü­lye gyerek terrorizálja a bé­kés nézőket!” - nyilatkozta felindultan a sportlápban.) A biztonsági szol­gálat vezetője cé­gével, az In-Kallal együtt távozott az Üllői útról, mint mondta, a _klub tu­lajdonosváltása óta felerősödtek az an­tiszemita hangok. Azóta két hét telt el, s úgy tűnik, el­felejtették ezt a sokadik ügyet is. Ennek pedig bár­mennyire is döbbenetes, de az az üzenete: a zöldeknél elfogadott a zsidózás. Ahogy Torgyán József és elődje, Szívós István elnök sem tett semmit. Szívós pél­dául az Ajax BL-meccse utá­ni rasszista megnyilvánulá­sok után amondó volt: „Nem állhatok ott minden szurko­ló mellett. ” Tényleg nem. De ki mondta, hogy ezeknek az drukkereknek a stadionban kell lenniük? Z. Z. V 4 % 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents