Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-06 / 243. szám

2001. Szeptember 6., csütörtök 13. OLDAL TÉSENY BEMUTATKOZIK T éseny. A határban lévő leletek szerint a környék a kő- és a bronz­korban is lakott hely volt. Az 1332. évi pápai tizedlajstromban szereplő nevét földesuráról kapta. Az egykori Kistésenyből és Nagytésenyből csak az utóbbi falurész maradt fenn a hódoltság után, mindvégig döntően magyar lakossággal. A roma népesség a hetve­nes-nyolcvanas évektől jelenik meg, arányuk 30 százalék, azonban napjainkban ez már nem jelent feszültségforrást a kistelepülésen. A katolikus lakosság mindvégig döntően mezőgazdaságból élt, a lélek- szám az utóbbi évtizedekben indult csökkenésnek, amelynek a falu önállósága, fejlődésének első lépései mérsékelhetnek. A földrajzilag az Ormánság határán lévő, Pécstől 25 kilométerre lévő falunak vasútállo­mása nincs, átlagos adottságú földjein hagyományos földművelés fo­lyik. Az állattartás hagyományából elsősorban a baromfitartás gyökere­sedett meg, melyet egy helyi nagy csirkenevelő telep is tanúsít. A kacsatánc nyomában Szinte csak ezek a virágtartók maradtak a Mándli-kastélyból Az út szélén sorakozó kő- kelyhekben futómuskátlik pi- roslanak. Az egykori Mándli- uradalom nevezetes kastélyá­ból, mit kiárusított a régi ta­nács, majd a nyolcvanas években a föld színéről is el- dózerolták, mára ennyi ma­radt - mutatja a polgármes­ter. A teraszából is csak ezek a töredékek. A földbe döngölt köveket benőtte a fű. Egykor a kastélyban nagyterem, színpad, környezetében gyönyö­rű gyümölcsös, kovácsoltvas ka­puk, strandfürdő árulkodott az uradalom gazdagságáról, és per­sze az épületet a téeszesítés éveit követően jó ideig terményraktár­nak használták a kor ostoba szo­kása szerint. Alig valamit szépít ezen a múlton, hogy később egy időre szállóféle lett. Itt, a falu szélén, az egykori szolgálati lakások egyikébe, öz­vegy Fuksz Ferencnéhez, a nyolc­vanéves Bözsi nénihez kopogta­tunk be egy forró kávéra. Az ap­ró, fürge mozgású, idős asszony a kastély hűlt nyomával szem­ben, akácfák zöld csendjében él. Ám nem erről, hanem csodás ke­délyéről nevezetes. Azt mondják, ma is a nyugdíjasklub nótafája. Férje hajdanán még az uraság, Mándli György lovai fölött su­hogtatta az ostorát. Három lá­nyuk és három fiuk született - mindamellett Bözsi néni ma ti­zenkét unoka mosolyra és mun­kára is kész, korát hazudtolóan fürge nagymamája. Most is nyüzsög, a búzadarán és a táp árán tépelődik - 1960- ban 400 forintja volt, most 16 500 forint a rokkantsági nyugdíja, és ezt a semmi kis pénzt, mint mondja, részben felnőtt gyerekei segítségével, és néhány hold föl bérbeadásával tudja csak kiegé­szíteni. A polgármester szavaira, aki a nótás napokra emlékezteti, ne­vetve, gyors mozdulattal legyint: „Á, dehogy, nem tudnám én már eljárni a kacsatáncot”. Kis lépésekben Kacsóta ha«» ínflőrinc r A kistelepülés polgármestere, Németh József a következetes, higgadtan érvelő emberek közé tartozik. Úgy érzi, Téseny, ha nem is az egyik napról a másikra, de határozott léptekkel és önerőből indult fejlődésnek a rendszerváltás éveitől kezdődően.- Az önkormányzat gazdálkodásá­nak egyik kulcsát valóban a pályá­zatok jelentik - latolgatja a legérzé­kenyebb kérdések egyikét Németh József. Az igaz, hogy alig van in­tézményünk, nincs iskolánk, óvo­dánk, de az évi 32 müliós költség- vetésből kell fizetnünk azok után a gyerekek után is, akik a szomszé­dos Baksára járnak. Gyerekpárti a költségvetésünk, és a magas mun­kanélküliségi ráta miatt is van elég kiadásunk. A költségvetési keret­ből most egymilliós önrészt külö­nítettünk el, ami 20, illetve 30 szá­zalékos önrésszel számolva 4-4,5 milliós pályázati igényt tesz lehető­vé. Ami a már beadottakat illeti, 1,2 milliót nyertünk az ifjúsági klub felújítására, 1,5 müliót a nyugdíjas­klubunkra, ugyanennyit a telepü­lésrendezési tervre. Az ivóvízháló­zat bővítésére - egy elöregedett ve­zetékszakasz felújítására - 4,5 mil­liót tudunk fordítani. Most folyik a faültetési programunk, amely 130 TÉSENY NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA zöld tuja, 360 tűztövis, 60 hárs ki­ültetését jelenti.- A rendszerváltás évéig, 1990-ig tulajdonképpen leépülési folyamat zajlott a faluban az ismert okok mi­att: egyes településeket a politika a többiek rovására kiemelt, fejlésztett, másokat mellőzött. Tésenyt elha­nyagolt közterületek, házak jelle­mezték, egy évtizede csak vezeté­kes ivóvize volt. Időrendi sorrend­ben 1991-ben először a hivatali he­lyiséget, a klubot és a kápolnahelyi­séget újítottuk fel, amely a kibővített kultúrházzal közös épületegyüttest alkot. 1992-ben újult meg a harang­torony, a következő évben a ravata­lozó, ahová a villanyt és a vizet is bevezettük; 1994-ben létesült a falu- gondnoki szolgálat - azóta már az első kisbuszunkat is kicseréltük újabbra. Kiszélesítettük a műutat a főut­cán, majd a szabadidőpark, a sport­pályák és a játszótér kialakítása kö­vetkezett. A kultúrház 1996-ban bő­vült színpaddal rendelkező nagyte­remmel. Járdákat, árkokat, átere­szeket építettünk, majd az említett épületegyüttes fűtésének korszerű­sítése következett. A gázberuházás számos község összefogásával ta­valy valósult meg, az idén a közvilá­gítást korszerűsítettük. A legköze­lebbi közös feladat a szennyvízcsa­torna lesz, amely legkorábban 2003-ra valósulhat meg.- Született tésenyi vagyok. 1990- ben Ócsárdon dolgoztam, amikor szállításvezetőm, Szilágyi Imre ösz­tökélt, induljak a polgármesterjelöl­tek között. Feleségem kézbesítő, a nagyobbik fiamnak autószerelő szakmája van, nősül; a kisebbik fes­tő szakmunkás; itt nemigen tudna megélni ebből - nálunk mezőőr. ujtcsei Szentdénes Szabadszentkirály _ X % Királyegyháza Gerdeo Pellérdc Bicsérd „Aranyos- °gadány <$ '""""o, Gyód J Pécsbagota __ ’ Velény Gyöngyfa * Magyar- Kisasz­JÉSENY l Görcsön)/, Regenye ő' Magyar- Kisasz- Baksai. a ' Magyar- telek szooyfa­O O m ide mecskeo o kezéséért, a buszbérletért és a isko­lai tankönyvekért sem kell fizetni. Igény szerint a baksai iskola kony­hájáról rendelünk ebédet az idősek­nek is. Tésenyben is beindítottuk a Németh József, a település polgármestere Otthon sertést nevelünk, 4,5 hektá­ron gazdálkodunk, amibe a gyere­kek is besegítenek. Nem lehet más célunk, mint a több lábon állás. Szerencsére mind a három ciklusban olyan emberek­kel dolgozhattam, akikkel megértet­tem magam, együtt tudtunk dolgoz­ni. A testület, mint említettem, gye­rekpárti, 95 gyerekünk van, akik ki­egészítő támogatást kapnak. Ők az elsődlegesek - a kisdiákoknak az ét­FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ szociális földprogramot - jómagam úgy érzem, hogy a jövő kulcsát a korszerűbb gépesítés jelentené, és az értékesítés érdekében is előbb- utóbb össze kellene fogniuk a gaz­dáknak. Ma még nincsenek meg azok az anyagi kondíciói a gazdák­nak, hogy ki tudják várni, amíg a terményüknek értékük lesz, így gyakran már lábon kénytelenek el­adni. Falunap Szeptember 9-én, a Boldogkis­asszony napja alkalmából tartott falunap 10 órakor ünnepi misével kezdődik a kápolnában. Körhintát, a mutatványosok játékait vehetik igénybe a lakók, 16 órától sportdél- után lesz, a nap este bállal zárul. ■ A község vezetői Polgármester Németh József, alpol­gármester Florváth Józsefné. A kép­viselő-testület tagjai: Bodai Győző, Dávodi János, Sárközi József, Pan- kotai István. Kisebbségi önkor­mányzat nincs. Téseny Tengerivel, Kisdérrel és Siklósbodonnyal együtt a Baksai Körjegyzőséghez tartozik. Átmenetileg dr. Fekete Zsoltot kérték fel a köijegyzői mun­kára, október 1-jétől dr. Jávorcsik Béla látja el ezt a feladatot. ■ Az oldal a tésenyi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Átalakuló falukép A régi vágyak újakkal bővülnek: a falu szépülő központi épület- együttesében 1929-ben az egyházi iskola és a kápolna kapott helyet, majd az 1960-ban tovább növő épületben a hetvenes évekig isko­la is működött. A gyerekzsivaj ugyan sajnálatosan ki­költözött a falak mögül, a kápolna vi­szont maradt, újjáéledt, ma is itt gyüle­keznek a hívek. Itt van a polgármesteri hivatal, és a kultúrház is, amely nemré­giben bővült ismét - ezúttal nagyterem- mel-színpaddal. Az épület hátsó traktu­sában rövidesen átadják a nyugdíjas­egyesület új klubhelyiségeit, és geszte­nyével, gyümölcsfákkal övezett szép udvari előterét is kicsinosítják. A Rákóczi utcai katolikus harangláb a világháborúkban elesett áldozatok em­léktáblájával, klasszikus formájával a fa­lu egyik vonzó építészeti színfoltja. Az önkormányzat kísérleti földje mellett el­haladva vezet az utunk a fehér virágok­tól, s rövidesen őszirózsáktól is díszlő temetőbe, amely növendék akácossal szomszédos. A temetőn túl több felha­gyott borospince tanúsítja, hogy az idő­sek elhunytéval a szőlőművelés is sok helyütt abbamaradt. A katolikus harangláb oldalán a világháborúkban elesettek neve olvasható ____________________________. * Em ber, a zsákkal- Hát már nem tudom úgy a váltamra fordítani a zsákot- dohog a hatvanas éveiben járó Mátics Attila a szem­üvege mögül. Kevesen hinnék, hogy a motoro­zástól sajgó térdű, szívpanaszokkal küszködő erős, testes férfi ma is 13,2 hektáron gazdálkodik. Mohá­cson végzett mezőgazdasági szak­iskolát, dolgozott téeszben gépcso­portvezetőként, évekig volt felvá­sárló huzatos csarnokokban állva. Antikor sorsa úgy hozta, traktorra szerelt szalagfűrésszel vállalt tűzi­favágást, nemrégiben is még több tehenet tartott. De - mint mondja - most is nevel kocákat, gazdálkodik. Azóta se tudja feladni.- Három gyereket neveltem, a nyugdíjam 31 ezer forint. De az öregapám földjét különben se hagynám magára. Sőt, ha jobban volna nyugdíjam... A fiam is gaz­dálkodik Zalátán. Én magam he­lyett munkást nem alkalmazok; hogy én üljek, ő meg dolgozzon? Mire kiadnám, mit csináljon, ad­digra elvégzem magam is. Pontosan kalkulál: mit adjon el, mire költsön, hogy vetőmagra, újrakezdésre jusson. Azt mondja, akár az ötvenes években is jobban éltek - s ezt úgy érti, a szegény­ségben is törekvők voltak az em­berek, nem álltak félre, ha dolgoz­ni kellett. A tán sírig tartó szorga­lom hátterében ott az önkormány­zati szándék is: a szociális föld­program egyik elemeként 60 na­poscsibét helyeztek ki a házakhoz tavaly, a falubeliek kemikáliát, ve­tőmagot igényelhettek; és nagy lé­pés lehet az elaprózott földek kö­zös gépekkel való művelése is. A korszerű gépekre a kisasszonyfai önkormányzattal közösen adtak be pályázatot. MENTA, TÁRKONY A KERTEK ALATT. A határban nemcsak ku­korica és lucerna terem, hanem egyre többen foglalkoznak gyógynö- vények termesztésével is. __________________________________■ Sz ervezKedő nyugdíjasok Szervezett formában 1994 óta találkoznak és tartanak programokat, tudom meg Kovács Lászlónétól, azaz Marikától, a nyugdíjasklub vezetőjétől. A programoknak, melyeket Ra- csek Lászlónéval közösen szer­veznek, anyagi vonzatúk is van, és mivel döntően kisnyugdíja­sok, rokkantak az egyesület tag­jai, ezért a klub az önkormányzat keretein belül működött, és csak most vált önálló civil szervezetté. Kéthetente találkoznak; a név­napok, a beszélgetések, valamint egy-egy pécsi színházlátogatás, zalakarosi fürdőkúra, máriagyű- di kirándulás teszik vonzóvá ezt az együttlétet, ahol a nőnapnak természetesen vendégei a férfiak is. A nemzetközi gyereknapot sü­teményekkel, Mária vagy Erzsé­bet napját egyebek közt kakas­pörkölttel is megünneplik. A té­senyi hímzőasszonyok azóta már két kiállításukra is büszkék lehet­nek. Évekig nem volt hely és al­kalom, hogy így, ezen a módon együtt lehessenek, amely első­sorban egy-két ember szervező­erején, akaratán múlik. A fiatalok összefogása, noha klubjukat most újítja fel az önkor­mányzat, már fogósabb kérdés. Mindenesetre Tóth László falu­gondnok a környékbeli falvak kö­zül Tésenyből szállítja a legtöbb kisdiákot a Baksai Általános Isko­lába, és sokat az óvodába is, ami a község fiatalodását mutatja. Emellett mintegy 20 ember mun­kába járását is segíti. Az önkor­mányzat most létesített szociális gondozói állást is az idős emberek ellátására, ezt a munkát, a szüksé­ges szakmai tanfolyam elvégzése után, Farkas Dezsőné vállalta. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents