Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-04 / 241. szám
RIPORT 7. OLDAL 2001. Szeptember 4., kedd KULTÚRA DIOTORO. A Bóbita Bábszínház E. T. A. Hoffmann klasszikus meséjéből írt bábjáték bemutatójára készül Bartal Kiss Rita rendezésében Már javában folynak a novemberi bemutató próbái. Felvételünkön Kozma Andrea és Illés Hona. ____________________________fotó: tóth l Az egyetemen a hallgató a király Ünnepi szenátusi üléssel megkezdődött a 2001/2002-es tanév a PTE-n A 26 ezer hallgató és több mint 1600 oktató részére idén újszerű formában, a tegnap délután tartott ünnepi szenátusi üléssel, rektori köszöntővel és fogadással, de karonként külön tartott tanévnyitókkal indult az oktatási esztendő Pécsett „A Pécsi Tudományegyetem második közös tanévének küszöbén áll, egy olyan időszakot élve meg, amelynek talán legmeghatározóbb eseménye az integráció volt, az pedig az eredeti egyetemesség, a teljesség, a tudományok összessége helyreállításaként értelmezhető” - mondta a tanévnyitó köszöntőjének bevetőjeként dr. Tóth József rektor (képünkön). A későbbiekben rámutatott, hogy az amerikaiak szerint a piacgazdaság körülményei között a fogyasztó, és nem a termelő a meghatározó piaci szereplő. Ez azt jelenti, hogy az egyetemen a hallgató a király: a verseny célja az, hogy minél több hallgató jelentkezzen mind az államilag finanszírozott, mind a költségtérítéses képzésekre. Ez ugyanis eldöntheti az egyetem anyagi pozícióit, s végső soron hatássd van az oktatás szakmai színvonalára is. A jelenlegi viszonyok között az egyetemet, a tudást, az oktatási termékeket el is kell adni. A PTE stratégiájának kidolgozása azzal a következtetéssel járt, hogy a legnagyobb érték a 634 éves pécsi egyetem múltja és történelme. Ha ezt a múltat megbecsüli, lesz jövője is. „A mögöttünk lévő évszázad a nagy változások kora volt” - emlékeztetett dr. Tóth József. „Az elmúlt 79 évben a pécsi egyetem neve ötször, struktúrája, karainak száma kilencszer változott. Most talán ebből a szempontból nyugod- tabb időszak előtt állunk, ugyanakkor meg kell felelnünk a harmadik évezred kihívásainak.” Korunk kétségkívül az információ kora, a korszerű információs technika elterjedése és fel- használása jellemzi az oktatást, irányítást, kapcsolattartást egyaránt. Kulcsszó lett a globalizáció, amely nemzetközivé szélesíti a versenyt az egyetemek között a diákokért és tanárokért. „Fel kell készítenünk a hallgatókat az Európai Unióba várható belépésünkre. A lexikális tudás helyett a tanulási készség elsajátítására kell hangsúlyt helyeznünk” - mondta. Kifejtette, hogy a 2001-es évet az egyetem vezetése az informatika évének, míg az előzőt a marketing évének tekintette. A harmadik stratégiai cél a tudományos műhelyek támogatása. Az elmúlt évben tovább emelkedett a minősített oktatók aránya, számszerűleg 508 főállású és 71 részfoglalkoztatású minősített oktató tevékenykedik az egyetemen. Közülük 87 rendelkezik MTA doktori fokozattal, és 7 tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. A Pécsi Tudományegyetemen három tudományterületen tíz tudományágban, illetve egy művészeti területen egy ágban folyt doktori képzés, eddig 15 doktori iskola ideiglenes akkreditációját fogadták el. Ezzel a PTE előkelő helyet foglal el az ország felső- oktatási intézményei között, és a képzések körénél is több tekintetben egyedülálló. Az integrációs folyamat jelentősen felerősítette az intézmény regionális szerepkörét. Az egyetem költségvetésének nagysága és a foglalkoztatottak létszáma alapján a Dél-Dunántúl legjelentősebb gazdasági egysége. A rektor végezetül nyomatékosan a hallgatók figyelmébe ajánlotta, hogy az egyetemi tanulmányok csak a minimálisan szükséges alapok elsajátítására lesznek elegendőek. Szakterületüknek és jövőbeni szakmai életpályájuknak megfelelően újabb és újabb ismereteket kell majd elsajátítaniuk. A népi bölcsességnek megfelelően nem csak a jó pap, hanem a jó szakember is holtig tanul. A köszöntő után a szenátus intézet- és tanszékvezetői megbízásokról döntött, jóváhagyta a doktoriskolák végleges akkreditációs anyagát, elfogadta az 50 millió forintos intervenciós alap felosztását informatikai fejlesztésekre. A bejelentések sorából kiemelkedik, hogy a Dunai Rektorok Konferenciájának idén a Pé?si Tudományegyetem lesz a házigazdája október 14-16-án. (Háttér: www.dnnantnlinaplo.hu) D. I. __________Jegyzet_____________ Mi nd, mi arany Torgyán azért bízta Szabadira a pénzt, mert Szabadi pénzügyi zseni. A hét aranyköpései közül ez volt a legnépibb, napfény-érlelte mondás, ami, úgy lehet, a kecskéről és a káposztáról szól. Most bizonyos hotelbéli bűzökre ne térjünk ki, viszont még arra az ősi kérdésre igen, hogy pártunk miből vásárolt magának pártházat. De csak mert a kérdést (egyik) másik nagy pártunk tette fel, viszonzásul arra, melyet amaz tett fel a közbeszerzési pályázat nélkül épülő utakat tudakolván. Az untató pingpongmeccs helyett néhányon az önbüntetés más, de ugyanilyen gyomorforgató formáját választották a kampány erősödő szelleteiben: nem dumákra, hanem ringlispílre ültek fel, hogy napokig forogjanak rajta. Ez politikai kultúránkat is példázza, azzal a különbséggel, hogy az önkéntes bátrak a havi létminimum napi kétszeresét keresve pörögnek. Bíró Ica és Zalatnay Sarolta viszont teste temploma rejtett aranyáról beszélt vasárnap délelőtt az ATV-n: ötvenen túl se hagyjuk el magunk. Örökös írónőnk elmondta, amikor kilépett a színpadra, „nagy vastaps jött, mint a régi pártüléseken”, s ezzel a Playboyban közzé tett idomai uniós szinten váltak legitimmé. Van olyan arany is, amely szidok ecetsav, köpés, simogatás és Playboy nélkül is fénylik. Erre Vele- mér tempbmát bámulva döbbenhettünk rá. A románnal szövetkező gótikát jómagam a szakrális történelmi építészet csúcsának érzem: meghittebb, élőbb a piramisok kétségbeejtő, monumentális magányánál; transzcendens architektúrájával és díszeivel őszintébb a Keíet omamentikus burjánzásánál. És ha az akció filmek közti kis időtelérekben továbbkotorászunk - ráakadunk Henri Moore szobrászatára, vagy Kréta szigetére a Spektrum műsorán. Vasárnap délelőtt pedig közel másfél órát szánt az ml Hosszúhetény és a környéke bemutatására. Krétán több ezer éves szőlőprés, bor- és olajtartó edények tanúskodnak a mínoszi kultúra alapját adó mező- gazdaságról, a természetet tisztelő munkáról; de alig pár szögnyit kell mozdítani a kamerán, csillagléptékekben pár ezer év se mérvadó, hogy lenyűgözzön bennünket szőkébb pátriánk gazdagsága is. Nem arra a gazdagságra kell gondolnunk, amely a bankfiókokban lapul: hanem amit egy táj és a köznapi, teremtő munka adhat. A természet szakrális ereje a püspök- szentlászlói templombelsőben folytatódik, a választott falujában nyugalmat lelő Andrásfalvy Bertalan felkeresése után Deák Zsuzsa grafikusművészhez, majd Bocz Gyula szobrászművész kővilágába látogatunk, de mit rejt Cseke György portája, mit Kárász Pajta Színháza, madárodú-üzeme? BÓKA RÓBERT Kiállítás egy bankban A Baranya-Steiermarkt Baráti Társaság képzőművészcsoportjának ez évi és immár ötödik alkotótáborát Ausztriában, a Karl Brunner nevét viselő neumarkti Európa Házban tartották. Dr. Schmidt László, a Baranya- Steiermarkt Baráti Társaság elnöke több éves magyar-osztrák kulturális együttműködést is koordinál a partnerterületek között. Idén nyáron nagy sikerrel rendeztek meg Ausztriában egy közös alkotótábort, majd azt követően mód nyílt a művészek műveinek bemutatására is. A korábbi táborok élményanyagát is fémjelző, illetve a Magyarországon is készített képző- művészeti és népi iparművészeti alkotások kiállítóterme ezúttal a neumarkti Volksbank épülete volt, biztosítékként arra, hogy meglehetősen sok helybeli megtekinti azokat. A jubileumi kiállítás alkalmából Nőt Béla és felesége - maguk is alkotók - a vááárvá- ros érdekében kifejtett kulturális munkájuk elismeréseképpen a város bronzérmét kapták meg. A kiállított művek között ott voltak Svasticsné Bogáthy Zsuzsanna, D. Szabó Margit, Takács Dezső, Ágoston Zsuzsanna akvarelljei, rézkarcai, vegyes technikával készült művei, illetve Freud János népi iparművész fából készített remekei. A kiállítás megnyitóján Christa Hofmeister, az Európai Föde- ralisztikus Mozgalom titkára a Baranya-Steiermarkt Baráti Társaságot példaként állította a régiók közti kapcsolat kovászolói között. K.F. Újszülöttek hallásvizsgálata: süket fülekre talál A pécsi klinika professzora a módszer országos bevezetését javasolja Nemzetközi vonzata van annak az audiológiai vándorgyűlésnek, amely csütörtökön kezdődik Pécsett, s amelyen a szakma neves tekintélyei is részt vesznek. Köztük például a No- bel-díjra is esélyes David T. Kemp londoni professzor, aki az objektív hallásszűrő-vizsgálatot kitalálta. E vizsgálat lényege, hogy nem kell a vizsgált személy aktív közreműködése, s hogy rendkívül gyors és pontos. Ez az újszülöttek hallásvizsgálatának szinte egyetlen módja. Nem kell különösképpen ecsetelni, hogy mekkora szüksége van az embernek a hallásra, illetve milyen tragédia az, hogyha egy újszülött gyermekről fejlődése során kiderül, hogy'hallása károsult. A szülő azonban többnyire már későn veszi észre azt, ha gyermeke kevésbé vagy egyáltalán nem reagál a hangokra, s ezzel önkéntelenül is elmulasztja azt az időt, amely a fejlődés szempontjából optimális volna. Ugyanis a nyiladozó értelmű emberke számára az életének első hónapjaiban szerzett információk a későbbi fejlődése szempontjából rendkívül fontosak. Megannyi vizsgálat bizonyította világszerte, hogy azok a hallássérült gyermekek, akiket hat hónapos korukig ellátták hallókészülékkel, szignifikánsan jobban fejlődtek nyelvi képességeikben, mint azok, akiket később diagnosztizáltak. Pytel József professzor (képünkön), a Magyar Fül-Orr-Gége- orvosok Egyesületének elnöke, a pécsi Fül-Orr-Gége Klinika igazgatója szerint volna mód arra, hogy az idővel versenyezve megelőzzük e tragédiákat. Hiszen adott egy új módszer, az objektív hallásvizsgálat, amellyel már a születés utáni második és ötödik nap között (amikorra az újszülöttek füle kitisztul) mérhető a hallásuk minősége, az esetleges halláskárosodásuk mértéke. A módszer rendkívül egyszerű - kitalálása David T. Kemp érdeme -, hasonlít a visszhangeffektushoz. A fülbe egy arra megfelelő berendezés segítségével apró hangot küldenek, s a visszaverődött hang elemzéséből azonnal kiderül, hogy minden rendben van-e, illetve hogy mekkora az esetleges halláskárosodás. S tény, hogy ha kell, gyorsan el lehet kezdeni a „gyógyítást” is. Vagy hallókészüléket kap a csemete, vagy megfelelő műtéti úton egy speciális inplantátum beültetésével hallásélményhez juttatható. Az objektív hallásvizsgálat kutatásában és hazai elterjesztésében Pytel József professzor úttörőként vesz részt: a vizsgálat számítógépes kiértékelésének módszerét maga fejlesztette ki, sőt az egészet úgy indította el Magyar- országon, hogy megnyert egy olyan európai projektet, amely az újszülöttkori univerzális hallásszűréseket támogatta. A támogatás összege csak a hordozható műszer megvásárlására volt elegendő. A hallásszűrést magát a Baranya Megyei Gyermekkórház Audiológiai Állomása ingyen vállalta Vincze Olga főorvosnő vezetésével. Nem véletlen tehát, hogy a Pytel professzor által szervezett és csütörtökön Pécsett kezdődő nemzetközi audiológiai vándor- gyűlésnek fő témája is ez lesz, s hogy az összejövetelen többen is ismételten az újszülöttek hallásszűrésének általános elterjesztését fogják szorgalmazni. S nem véletlen az sem, hogy a konferencián professzori referátum után az a David T. Kemp fog az oto- akusztikus vizsgálati módszerről szólni, aki azt kitalálta. A konferencia ezzel országos figyelmet kap, s a pécsiek nem titkolt célja, hogy ismét hallassák hangjukat. Ugyanis bár néhol végzik az újszülöttek körében ezeket a szűréseket - Pécsett a szülészeti klinikára és a bajai kórház szülészetére rendszeresen bekopognak a hallásvizsgálók -, a társadalombiztosítás egyelőre „kifejezetten” nem finanszírozza a dolgot. Mondván: a szülészetek megkapnak egy keretösszeget minden szülés után, s ha úgy gondolják, ebből fizessék ki az audiológusokat. Ezért aztán mind a pécsi, mind a bajai szűréseket önzetlenül végzik az audiológu- sok (egy fillért nem kapnak érte), s kezdeményezésük bár igen hasznos, csupán kísérleti jellegű, s nem is menne a dolog, ha a hordozható mérőműszer fenntartásához a Rotary Klub nem adott volna közel hárommillió forintot. Pytel József szerint évi 400- 500 millió forintból megvalósítható a szűrések országos elterjesztése, s ez az összeg nemcsak nosztizálni”. a kiadásokat fedezné, hanem az objektív hallásvizsgálat készülékeire is futná belőle. Végül jegyezzük meg, hogy a szakmailag korrekt és az Európai Unió államaiban gyakorlattá vált szűrővizsgálatok bevezetéséről szó esett az idén nyáron a Fül- Orr-Gégészeti Szakmai Kollégium legutóbbi ülésén, s mint azt dr. Kincses Gyula, az Országos Egészségügyi Információs Központ főigazgatója, minisztériumi megbízott lapunknak jelezte, a minisztérium vezetése tud azokról a gondokról, melyek a szűrő- vizsgálatok általános bevezetését hátráltatják, s a téma abba a kalapba került, amelyben a megoldandó feladatok vannak. így van remény arra, hogy az új népegészségügyi program részeként más módon megoldódjék a finanszírozás. S ezzel minden újszülött úgy kerüljön haza a szülőotthonokból, hogy esetleges halláscsökkenését ne csörgővel vagy tapssal kelljen meglehetősen nagy tévedési rizikóval „diagKOZMA FERENC
