Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-04 / 241. szám
Dunántúli De egy gepárdtői nem tud meg semmit arról, hogy mi történik. www.dunantulinaplo.hu Ára: 59 Ft. Előfizetve: 45 Ft. Telefon: 72/505-000 2001. szeptember 4., kedd KÖZÉLETI NAPILAP XII. évfolyam, 241. szám www.dunantulinaplo.hu LÁNCFŰRÉSZEK AKCIÓS VÁSÁRA! Válassza a minőséget! Pécs, Rácvárosi út 14. Tel.: 72/252-545 Tel/fax: 72/257-021 Bolgár köx 10/b. T./F.: 72-251-448 i nteröu n rEIUMHBIllfJ Pécs, Király u. 22. 72/311 -98d oly i GÖRÖGORSZÁG/Parolin artman, utazás autóbusszal, In./ 7 éj .17. 22.200 Ft/fő 09.24. 19.900 Ft/fő 10.01. 17.700 Ft/fő SPANYOLORSZÁG/Costa Brava Fortuna Hotelek*/**, busszal, FP./ 7 éj 09.08. 58.800 Ft/fő 09.15., 09.22. 48.800 Ft/fő HORVÁTORSZÁG/Krk Sziget Hotel Argentum, egyéni uatzással, Fp./ 7 éj 09.08. ................... 09 .15, 09.22. ' / ei 32.200 Ft/fő 29.900 Ft/fő MAI SZAMUNKBÓL VII.ÁGTÜKÖR Simon Peresz minél előbb találkozna Jasszer Arafattal. Vége a svájci mítosznak. A második világháborús semlegességnek is megvolt az ára. (2. oldal) HAZAI TÜKÖR Hadüzenet a kaposvári bliccelőknek. A szomszéd megyékből érkeznek a somogyi megyeszékhelyre ellenőrök. (3. oldal) BARANYAI TÜKÖR Hétvégi orvosi ügyelet nélkül maradhat Szava. (4. oldal) Gyermek vezette az autófeltörő- ket. (5. oldal) SPORT Egyelőre nem lesz egyik labdarúgó utánpótlás-válogatott edzője sem Róth Antal. (13. oldal) Vilutyte visszatér Pécsre elbúcsúzni. (14. oldal) 917 7 0 8 6 5 913029 Dráva-Balaton-csatoma: elvetették a vízpótlás ötletét 0 12 4 1 A két éve tartó viszonylag száraz időjárás miatt a Balaton átlagos vízszintje 12 centiméterrel alatta marad a minimálisan elfogadható értéknek. A tóba jutó víz mintegy 60 százalékát szállító Zala jelenlegi vízhozama másodpercenként csupán egy köbméter, míg a tóból másodpercenként 80 köbméter víz tűnik el. Ez naponta közel fél centiméterrel csökkenti a vízszintet. A szakemberek egy része a megoldást a Dráva-Bala- ton-csatorna kiépítésében látja. Pécs-Budapest Az 1975-ös, második balatoni halpusztulás után építették ki a tó körüli szennyvízcsatorna-rendszert, így azóta nincs probléma a vízminőséggel, mondja Szappanos Ferenc, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Azután jött létre három terv is a víz pótlására, a Rába, a Duna, és a Dráva is felmerült mint víznyerő bázis. De kedvezőbb hidrológiai évek következtek, s a tervek tervek maradtak. Az időjárás azonban kiszámíthatatlan, s bár az emberi emlékezet véges, azért azt jó tudni, hangsúlyozza a szakember, hogy mindhárom nagy tavunk - Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó - kiszáradt már úgy, hogy száraz lábbal át lehetett rajtuk kelni, ám ez - az idegenforgalomból származó milliárdokra tekintettel - ma nyilvánvalóan nem lehet alternatíva. A Dráva-csatorna véleménye szerint technikai szempontból megvalósítható, de azzal számolni kell, hogy a Balaton selymes vize megváltozhat. A Dráva legkisebb vízhozama 120-130 köbméter másodpercenként, tehát legalacsonyabb vízálláskor is tízmillió köbméter vfc folyik le naponta. Ez olyan jelentős vízkészlet, hogy egy esetleges csatorna belépése sem okozhat drasztikus változást. Nem képzelhető el a csatorna megépítése geológiai okok miatt, és a vízminőség esetleges leromlása miatt sem, érvel dr. Iványi Ildikó, a Du- na-Dráva Nemzeti Park igazgatója. A Dráva vízszintje a vízierőművek miatt ingadozik, s ez az élővilág szempontjából nem kedvező. Jelenleg folyik a víz élővilágának felmérése, s jó lenne legalább a mostani állapotot biztosítani. A Park első fokú természetvédelmi szakhatóság, megkerülésével amúgy sem lehet semmiféle beruházást megkezdeni. Műszaki és gazdasági összehasonlító vizsgálatokat végeztek a szakemberek, s az volt a végső Füstbe ment tervek A Habsburg birodalmat a szakadatlan háborúk gazdaságilag visszavetették, ám Bécs fel szeretett volna vetélytársai mellé zárkózni. Fontos lett volna számára, hogy az erdélyi nyersanyagok és az alföldi élelmiszerek megbízható és olcsó vizi úton jussanak el részben Bécsbe, részben a Balkánra és az Adriára. Ezért támogatta az országot kelet-nyugati irányban átszelő hajózó csatorna tervét. 1744-ben készült el a Tisza-Duna- Sió-Balaton-Dráva-csatorna terve, amelynek változatait a reformkoron át a XX. század közepéig dédelgettek. 1948-ban, a szocialista tervgazdálkodás keretében elkezdték ugyan építeni a csatorna Dunát a Tiszával összekötő szakaszát, de a Dunaha- rasztinál a Dunából kiágazó hajózóútból mindössze 22,4 km-nyi készült el. következtetés, hogy nem szabad vízpótlásban gondolkodni a Balatonnal kapcsolatban, mondja érdeklődésünkre Kőszeghy Tamás, a Vízügyi és Közlekedési Minisztérium vízgazdálkodási irodájának szakfőtanácsosa. Három fontos érv is szól emellett. Az egyik a gazdasági: több tízmilliárd forintba kerülne, akár a Rábából, akár a Drávából hoznának vizet. A másik érv, hogy nincs is minderre szükség, ugyanis alacsony vízállásnál is kiváló a vízminőség. De a harmadik érv a legdöntőbb: idegen víz bevitele a Balatonba óriási kockázattal járna. Az ott kialakult flóra és fauna a jelenlegi víz kémiai és biológiai minőségét szokta meg, egy más összetételű víz hatása kiszámíthatatlan. CSERI LÁSZLÓ Négyszáz társ kerestetik Ha valaki most úgy döntene, hogy dolgukat könnyítendő összehívja egy parti erejéig a www.dunantulinaplo.hu társkeresőit, komoly feladatot vállalna magára, ugyanis több mint négyszáz embernek kéne találkát szerveznie. Vas kivételével az ország összes megyéjéből érkeznek kapcsolatvágyról tanúskodó levelek. Bár a társkeresők többsége húsz és negyven év közötti, az érettebb ifjúság is képviselteti magát: a „rovat” két legidősebb résztvevőjét mindössze egy év választja el a hatvantól. Megkezdte munkáját a T. Ház Budapest, Országgyűlés A kormány nyári munkájáról és döntéseiről számolt be Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában, az Országgyűlés hétfői ülésnapján. A miniszterelnök szólt a kormány kibővített otthonteremtési programjáról, a turizmus és azon belül az egészségturizmus kiemelt támogatásáról, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről és a 2012-es olimpiával kapcsolatos döntésekről. A kormányfő kiemelte a millenniumi ünnepségsorozatot és az ehhez kapcsolódó maradandó alkotásokat, kitért a gazdaság erősödését szolgáló köriilményelíe és beszélt a Balaton-kömyéki fejlesztések érdekében hozott döntésekről. Ismertette a mezőgazdasággal kapcsolatos határozatokat, amelyek - elmondása szerint - a családi gazdaságokat helyezik előtérbe. A Fidesz, az FKGP, az MDF és a MIÉP frakciójának szónoka üdvözölte a kormány nyári döntéseit, míg az MSZP és az SZDSZ bírálta a miniszterelnök beszédében elhangzottakat. A magyar nyelv használatáról szóló törvényjavaslatot ismertető expozéjában Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: az alapelv az, hogy a reklámok és az üzletfeliratok szövegét magyarul kell megjeleníteni. A szabályozás nem tiltja azonban meg, hogy idegen nyelvű szöveg szerepeljen a reklámokon és feliratokon, de megköveteli, hogy ilyen esetben ugyanott a megfelelő magyar nyelvű szöveg is szerepeljen. Ugyanezt a követelményt fogalmazza meg a javaslat a közterületi, illetve a középületeken és a közforgalmú közlekedési eszközökön lévő - nem reklámcélú - feliratokkal szemben. (Részletek a 3. oldabn) Együtt a Fidesz és az MDF Budapest Dávid Ibolya két egyenrangú fél megállapodásáról, Pokomi Zoltán pedig egy eljövendő néppártról, mint stratégiai célról beszélt hétfőn, amikor ünnepélyes keretek között ellátták kézjegyükkel a Fidesz és az MDF választási együttműködéséről szóló dokumentumot. A közzétett megállapodás szerint a két párt Fidesz- MDF néven közös területi és országos listát állít, 27 egyéni körzetben demokrata fórumos közös jelöltje lesz, ebből 6-an felkerülnek területi listákra, 1 főnek pedig nem kell egyéniben indulnia. (Részletek a 3. oldalon) m MAJOMSZAPORULAT. Mőkusmajomkölykök születtek a pécsi állatkertben. A dél-amerikai esőerdőkben honos egzotikus állatok, úgy tűnik, nálunk is jól érzik magukat. _____________fotó: müller anprea SC HNEIDER GABOR KOMMENTÁRJA Zsigeri rousseau-izmus A föld, a víz, vagy a levegő tisztaságának védelméről szóló párbeszédbe kapcsolódva mindig azonnal elönt valami ellentmondást és megalkuvást nem tűrő, zsigeri rousseau-izmus. Bezáratni a hőerőműveket, eltüntetni a vegyi üzemeket, kiiktatni a tankhajókat. Nem akarok több tudósítást látni olajban fuldokló kor- moránokról, savas esőtől kiszáradt erdőkről, szennyvíztől pusztuló halak tömegeiről. Kérdés, hogy ez a radikalizmus tartható-e akkor is, ha nem csak a monumentális ipari létesítmények okozta szennyezésekről kell véleményt formálni, hanem a kocsim kipufogójának nagyon is jól mérhető emissziójáról. Mert ha az erőművet bezáratom, akkor a következő lépésben a slusszkulcsot is a szögre akaszthatom. Ha nem vagyok «gy Thoreau, aki évekig él maMert ha az erőművet bezáratom, akkor a következő lépésben a slusszkulcsot is a szögre akaszthatom gányosan, a civilizációtól elfordulva egy erdő közepén, hanem reggel kocsiba szállók, napközben telefonálok, a légkondicionálást élvezem, este pedig kinyitom a tévét és pizzát falok a híradó alatt, akkor mire az a nagy tiltakozás. Bár ez az érvrendszer olykor kínos perceket szül, szerencsére elég avítt ahhoz, ne lehessen betömni vele a zöldek száját. Mert senki ne gondolja, hogy az egyre szigorodó EU-s jogszabályok bevezetéséért az energia- és az ipari szektor moguljai verik az asztalt a parlamentben. A környezetvédelem ma már szerencsére nem választható, hanem kötelező szempont a döntések meghozatalánál, és aki nem partner a föld, a víz, a levegő védelmében, azt joggal sújtják bírsággal. Gyanítom viszont, hogy a bírságot végül mégis a fogyasztó fizeti ki a távhő, az áram és a benzin árában. Levegőben lógó... A4, oldal * í
