Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-26 / 263. szám

8. OLDAL GAZ PASA G I TŰKOR 2001. Szeptember 26., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. szeptember 25.) Borsodchem 3245R ű Egis 11100 Ft Matáv 724 Ft a Mól 3 900 Ft OTP 13495 Ft ú Richter 15100 Ft TVK 2 070 Ft u Zalakerámia 1310 Ft O ű BUX: 5974,53 +3,37% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 6000 INDEX IX. 19-25-IG =5858.57: 5974.53 5900 679925 ; .5779,96* 5800 ^ 5670,98 5700 í 5600 t pont co t: jc •O :p QJ >0 -a jü? -5 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár forintban) 415,35 7,62 260,55 133,22 18,93 67,48 178,57 5,94 283,92 HÍREK ROMLÓ VONZERŐ. Az elmúlt két évben romlott Magyar- ország tőkevonzó képessége - mondta Inotai András, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Vi­lággazdasági Kutatóintézetének főigazgatója az ENSZ Kereske­delmi és Fejlesztési Konferenci­ája által készített, külföldi tőke- befektetésekről szóló jelentés bemutatóján kedden Budapes­ten. Tavaly a térségben a külföl­di tőkebefektetések 27 milliárd dollárt tettek ki, amelyből Magyarország 8 százalékkal ré-' szesedett, Lengyelország, Cseh­ország és Oroszország mögött. KONFERENCIA. A kormány nem annyira a kis- és közép- vállalkozások számának továb­bi növelését, hanem a meg­lévők üzleti megerősödését és a GDP-hez való, a mostaninál na­gyobb mértékű hozzájárulását szeretné elérni - mondta Terták Elemér, a Pénzügyminisztéri­um helyettes államtitkára ked­den Budapesten egy, a kisvállal­kozók finanszírozását elemző konferencián. ÚJRA DOLGOZOM. A leg utóbbi három évben 982 tartós munkanélküli jutott álláshoz az Újra dolgozom elnevezésű program segítségével Nyíregy­háza térségében. A programot szervező Regionális Érdekvéde­lem Alapítvány keddi konferen­ciáján Cseh Sándor ügyvezető igazgató elmondta: 1999-től az idei év szeptemberéig 2677 hát­rányos helyzetű, hosszú ideje elhelyezkedési gondokkal küz­dő ember munkához juttatásá­val foglalkoztak, és közülük minden harmadiknak sikerült munkahelyet találni. ELSZÁMOLÁS. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közzétette az október 1-je és december 31. között alkalmaz­ható üzemanyagárakat, ame­lyek alapján a magánszemé­lyek adóbevallásukban elszá­molhatják az üzemanyagkölt­séget, A 2001. október 1. és de­cember 31. között elszámolha­tó üzemanyagárak a követke­zők: az ESZ-95-ös ólmozatlan motorbenzin 232 forint, az ESZ-98-as ólmozatlan motor­benzin 242 forint, a keverék 231 forint, a gázolajok 210 forint literenként. Az alagút vége A pályázatok a regionális gazdaságépítés eszközeiként is értékelhetőek Úgy tűnik, már látható az alagút vége. A göte- borgi értekezleten bizonyossá vált, hogy Ma­gyarország belátható időn belül tagja lesz az Európai Uniónak. Az EU-nak érdeke, hogy a gyengébb országokat „felhozzák” a fejlettebb tagok szintjére. Ezért kapott és kap még ma is Spanyolország vagy Görögország jelentős tá­mogatást. Mire számíthatunk mi? - kérdez­tük dr. Cséfalvay Zoltánt, a Gazdasági Minisz­térium helyettes államtitkárát. Budapest- A támogatás felső határa a GDP 4 százaléka. Ez mintegy 500 milliárd forint, mindez fejlesz­tésre! Ehhez költségvetési, önkormányzati és vállalkozói forrásból ugyanennyi hazai társfinan­szírozást kell felajánlani. A részvétel a fontos- Ha elgondoljuk, hogy eddig a Széchenyi-terv há­rom év alatt 300 milliárddal számol, akkor ez fé­lelmetesen nagy összeg.- Az Uniónak is vannak finanszírozási szabá­lyai, a pénzek lépcsőzetesen, szakaszosan érkez­nek. Van olyan beruházás, amihez az első évben csak a megítélt összeg 20 százalékát bocsátják rendelkezésre, a többi pedig szakaszosan, a beru­házás tervben meghatározott ütemben érkezik.- Fel vagyunk-e készülve a pénzek fogadására, felhasználására?- Eddig tárgyaltunk, egyezettünk, törvénye­ket módosítottunk, most a legfontosabb felada­tunk azonban az, hogy alkalmassá tegyük gaz­daságunkat a pályázatokon való részvételre. En­nek több feltétele van. Az egyik - talán minden­nél fontosabb feltétel -, hogy a régiókban, az ál­lamigazgatáson belül olyan intézményi rend­szert fejlesszünk ki, hozzunk létre, amelyben a beérkező forrásokat tisztán, átláthatóan hasz­nálják fel. Az intézményi rendszernek elsőren­dű feladata elősegíteni, hogy a régióban minél több élet- és versenyképes, támogatásra méltó beruházás legyen alkalmas a pályázatok vissza nem térítendő pénzeinek elnye­résére.- A vállalkozókat is fel kell ké­szíteni - hogy mást ne mondjunk- arra, hogy miként kell egy Unió­ban elfogadható pályázatot elké­szíteni.- Bátran mondhatom, hogy a Széchenyi-terv jó főpróbája az európai pályázati rendszereknek. Három ponton készíti fel a vállalkozókat. Egyrészt az eddig szerzett, vissza nem térítendő támogatással meg­erősödve újabb pályázaton vehetnek részt. Más­részt a pályázati kiírások formájukban és tartal­mukban követik az EU-pályázatok szellemisé­gét, sőt többnyire megegyeznek az EU-pályáza- tok követelményeivel. Harmadikként említem, hogy a pályázatok lebonyolításában mi magunk is gyakorlatra tettünk szert, mert a Gazdasági Mi­nisztérium négy programja keretében 6000 pá­lyázat elbírálása után 2500 nyertesnek 42 milli­árdnyi vissza nem térítendő támogatást ítéltünk meg. így remélhetőleg sem a pályázóknak, sem a lebonyolítóknak nem lesz teljesen új, ismeret­len az EU-pályázatok - a mieinknél talán kissé bonyolultabb - rendszere. Aki nem mer, nem nyer!- A nagyoknak nem okoz mindez gondot, de a kicsiknek talán igen...- Elsősorban azt kell elérnünk, hogy jó beru­házási, fejlesztési ötletekkel merjenek pályázni, mert aki nem pályázik, az nem is nyerhet! Csak ezután következik a második feladat, tehát hogy szakszerű érvekkel és adatokkal alátámasztva készítsék el pályázatukat. Számunkra nagyon fontos ez a vállalkozói réteg. Néhány nappal ez­előtt Berlinben, egy magyar-német vállalkozói találkozón a hozzánk már betelepül nagyok, az Audi, a General Electric, a Bosch, a Siemens kép­viselői egyaránt állították, versenyképességük megőrzésének és fejlesztésnek kulcskérdése, ta- lálnak-e megfelelő beszállítói hátteret orszá­gunkban. KOÓSTAMÁS Felrobbantják a határátkelőt Jelenleg csak kamionokat és autóbuszokat fogadhatnak A ma még álló épület tartóoszlopait robbantják fel csütörtökön, megfelelő biztonsági intézkedések mellett FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A gyulai határátkelőhely rekonstrukciója az országos korsze­rűsítések sorában főleg az ukrán, a román és a szerb határsza­kaszokon megvalósuló beruházások szerves része. Tegnap a határátkelőhelyen román-magyar egyeztetés folyt, ugyanis a tervek szerint csütörtökön 14 órakor a gyulai oldalon rob­bantással bontják a régi személyforgalmi épületet. Gyula Az építők szeretnék kihasználni a jó időt, ezért a régi épületet rész­ben robbantással bontja le egy miskolci cég. Amennyiben más módon bontanának, az napokig eltartana. A robbantás előtt kiürí­tik a román és a magyar határát­kelők közötti területet, s bizton­sági okokból a gyulai oldalon mintegy százméteres sugarú kör­ben távol tartják a kamionokat, amelyek belépését 13 óra 30 perc­kor megállítják. A szakhatósági engedélyt megadták - mondta el Bodies András, az Orosházi Ha­tárőr Igazgatóság határforgalmi osztályvezetője. Repeszhatás nem lesz, mivel több lyukba kis tölteteket helyeznek el és drót­hálóba, geotextíliába is csomagol­ják a robbanóanyagot. A gyulai határátkelőhely sze­mélyforgalmi területének átépí­tését 1996 óta tervezik - mondta el lapunknak Novak Mihály, a gyulai vámhivatal parancsnoka. Két halasztás után, ez év július 19-én kötötte meg a szerződést a beruházó, a Vám- és Pénzügyőr­ség és a kivitelező, a Strabag Kft. A Strabag februárban nyújtotta be pályázatát, azt egy hazai előzsűri minősítette, s a cég ajánlatát, mint a legjobbat küld­te ki Brüsszelbe jóváhagyásra, mivel PHARE-támogatással épül a hármas ütem. A magas- és a mélyépítési munkákat is a Stra­bag végzi. A kormány a 2002-es költségvetésben 737 millió forin­tot irányzott elő, s mintegy 350 millió forintot a PHARE biztosít a gyulai személyforgalmi re­konstrukcióra. A munkaterüle­tet a kivitelezőnek augusztus 28-án adták át; az előző napon 19 órakor lezárták a személyfor­galmat és átterelték a battonyai, illetve a méhkeréki határátkelő­re. A csütörtöki robbantást kö­vetően az alapok megerősítés után megmaradnak, ezen épül az új létesítmény azonos alap­területen, de 60 százalékkal na­gyobb irodai elhelyezést nyújtva a tetőtér-beépítéssel, amely összhangban áll majd az 1997- ben átadott kamionterminál­épületekkel. A határátkelőhely rekonstruk­ciójának egyes ütemét a kami­onterminál mélyépítési munká­latai jelentették 1996-ban, majd következtek a magasépítési munkák a kettes ütemben. A te­herforgalom 1997. október 31- étől indult meg a terminálban. A ma még álló személyforgalmi épületrészt 1971-ben adták át, amely napi átlagban 1500-1800 személygépkocsi- és 3-4 ezres utasforgalmat bonyolított le korábban. SZŐKE MARGIT Akinek sok a minimálbér Miközben a munkavállalói oldal egyértelmű helyesléssel fogadja a januárban esedékes újabb minimálbér-emelést, a kisvállalkozói szektornak ko­moly fenntartásai vannak az 50 ezer forintos legkisebb bruttó fizetés bevezetésével. Ahogy idén a 40 ezer forintos mi­nimálbér bevezetése, úgy jövőre az újabb 10 ezer forintos emelés sem okoz majd különösebb gon­dot a hazai gazdaság nagy, illetve közepes méretű szereplőinek. Lényegesen nehezebb helyzetbe kerülhetnek viszont a néhány embert foglalkoztató mikrovál- lalkozások. Különösen vidéken jellemző, hogy egyéni vállalko­zók, kisebb cégek egy-két embert foglalkoztatnak, akiknek a havi illetménye általában a minimál­bérrel egyenlő, ennél nagyobb fi­zetést ugyanis nem tesz lehetővé a forgalom, a kereslet alakulása. Az egyéni, illetve családi megél­hetést biztosító kisvállalkozások számára azonban már az újabb 10 ezer forintos emelés és min­den járuléka is olyan terhet je­lenthet, amely a vállalkozás létét fenyegeti. Különösen igaz ez a megállapítás többek között az agrár, az építőipari, kereskedelmi és feldolgozóipari ágazatokra. Bár az idei felmérések nem tet­tek említést számot tevő elbocsá­tásokról, a kisvállalkozók köré­ben fordult elő a legtöbb leépítés. Várhatóan jövőre sem lesz más­ként. Az előre látható kedvezőt­len hatások kiküszöbölése érde­kében a Kis- és Középvállalkozá­sok Érdekképviseleti Szövetsége az egészségügyi hozzájárulás csökkentését, a tb-járulék terve­zett 2 százaléknál nagyobb mér­séklését indítványozza. KASZÁS E. Egyre több a hitelgarancia A forint árfolyamát biztosítással ellensúlyozzák Budapest A forint árfolyamsávjának ki- szélesítése miatt számos ex­portáló kisvállalkozó került nehéz helyzetbe. Ezért a Ma­gyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) október-november táján új árfolyam-biztosítási konstrukciót kínál fel a kis- és a középvállalkozások ár­folyamkockázatának fedeze­tére - jelentette be tegnap Huber Eszter vezérigazgató- helyettes. A kis- és középvállalkozások ré­szére tartott szakmai tanácskozá­son a Mehib képviselője elmond­ta: nagyon fontos ennek a gazdál­kodói körnek a megerősítése, megsegítése. A kis- és a közepes cégek szenvednek a legtöbbet at­tól, hogy a vevők nem fizetnek időben, az általuk kiszolgált nagy cégekkel szemben pedig szinte tehetetlenek. Különösen sújtják őket a késedelmes fizeté­sek pénzügyi költségei, a folya­matos tőkeigényt ugyanis vi­szonylag magas kamatozású rö­vid lejáratú bankhitelekkel vagy számlatúllépéssel kell kielégíte­ni. Az európai uniós integráció is komoly kihívást jelent a kisvállal­kozások számára. Nem közöm­bös, hogy ez a gazdálkodói szfé­ra miként lesz képes reagálni a versenyhelyzetre és a piaci ki­hívásokra. A Mehib által fedezett export­hitelek összege tavaly az év egé­szében 95 milliárd, az idén az el­ső nyolc hónapban hatvanmilli- árd forint volt. A kisebb teljesít­ményt a vezérigazgató-helyettes azzal magyarázta, hogy a tel­jes exporthitel-állományon belül csökkent a közép- és a hosszú lejáratú exportügyietek száma. Huber Eszter szerint a társaság számára „járatlan terület” az árfo­lyam-biztosítás, ezért nem önálló konstrukcióval, hanem valame­lyik bank szolgáltatásához kap­csolódva jelennek meg a piacon októberben. A nemzetközi egyez­mények nem teszik lehetővé a költségvetési támogatással bizto­sított árfolyam-garanciákat az ex­portügyleteknél, ezért az csakis piaci alapon jelenhetnek meg. Singlovics Béla, a Magyar Export-Import Bank Rt. vezér­igazgató-helyettese bej elentette: szolgáltatásaik az idén számos ügylettel bővültek. A többi kö­zött például a környező orszá­gokban végrehajtott magyar be­fektetések kockázatát csökkentő konstrukcióval is megjelentek a piacon. Az Eximbank a vállalko­zások részére az exporthoz kü­lönféle - például hitelfedezeti, előleg-visszafizetési, jól teljesíté­si garanciákat nyújt. Ebben az évben az exportgaranciákra 80 milliárd forintot nyújt az állami költségvetés. A bank a hitelállo­mány és a garanciaállomány nö­velése révén tavaly mintegy 380 millió dollár értékű magyar kivi­telt tett lehetővé. Kismarty Lórántné, a Hitelga­rancia Rt. vezérigazgatója beje­lentette: a kis- és a közepes vállal­kozások megsegítésére folyama­tosan és lendületesen bővítik garanciaszolgáltatásaikat. A Szé- chenyi-tervhez kapcsolódóan újabb kedvezményes konstruk­ciókat kínálnak ennek a gazdál­kodói körnek. A Hitelgarancia Rt. által a kis- és a középvállalkozá­sok számára adott garanciákhoz 70 százalékos mértékig állami vi­szonygarancia társul. Bővülő te­vékenységüket jól tükrözi, hogy tavaly csaknem annyi garancia- szerződést kötöttek, mint az el­múlt hét esztendőben összesen. ÚJVÁRI Veszthet a fogyasztóvédelem Budapest Első fokon pert vesztett az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) az Elektro­mos Művek (ELMÜ) ellen in­dított perben. Ha az ítéletet másodfokon is helybehagy- ják, a szakemberek kezdemé­nyezni fogják a fogyasztóvé­delmi törvény módosítását. A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint a szolgáltató cég részéről nem volt tetten érhető a fogyasz­tók megtévesztése. Nem tartotta tisztességtelen eljárásnak, hogy a budapesti Elektromos Művek a fogyasztókat két számlázási mód közötti választásra kényszeríti. Ezt ugyanis - olvasható az indok­lásban - törvényi tilalom hiányá­ban megteheti, függetlenül attól, hogy a fogyasztó egyetért-e a szerződésmódosítással vagy sem. Az előző évi adatokon alapuló el­számolás, valamint a mérőóra ál­lásának a lakosságra áthárított le­olvasása nem okoz hátrányt. A közüzemi szerződés módosítását - szögezte le a perirat - nem kell írásba foglalni, éppúgy, mint ma­gát a szerződést sem. Végül a bíróság szerint az OFE-nek nincs joga a fogyasztó nevében és érdekében fellépni. Mindazok a magánemberek, akik nem értenek egyet az elekt­romos szolgáltató egyoldalúan bevezetett új elszámolásával, polgári pert indíthatnak, miután kifogásukat írásban jelezték a cégnek. Ujlaki-Vátz László, az egyesület szóvivője közölte: ha a mostani ítéletet a másodfokon el­járó Fővárosi Bíróság helyben­hagyja, az OFE azonnal kezde­ményezni fogja a hatályos fo­gyasztóvédelmi törvény módosí­tását. - UG ­A i I

Next

/
Thumbnails
Contents