Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-24 / 261. szám
I 2001. Szeptember 24., hétfő RIPORT 7. OLDAL K U L T URAÜj hősökre van szükség A pécsi gyerekek az országos átlagnál olvasottabbak Közel 3500 olvasója van a négy pécsi gyermek- könyvtárnak. A Nyitnikék, a Kilenc király, a Csipkefa és a Pinocchio 5-16 éves korú látogatói közül több mint 300 adott választ egy, az olvasási szokásaikat firtató felmérés során, amiből kiderült, olvasásélményeiket elsősorban édesanyjukkal beszélik meg a gyerekek. Komoly jelzése van annak, hogy a megkérdezett gyerekeknek jóval több mint fele a kölcsönzött köteteken túl elsősorban kézikönyveket, enciklopédiákat, lexikonokat forgat. A mesék, a gyermek- és ifjúsági irodalom világa felől a racionalitás felé billen a mérleg. Ezt alátámasztja az is, hogy az utóbbi fél évben megnőtt érdeklődésük a természettudományi munkák iránt. A felmérést elkészítő, az eredményeket elemző, és a tapasztalatokból az „Olvasásról, az olvasás évében’’ címmel a napokban Pécsett rendezett szakmai tanácskozáson előadást tartó Keszi Erika Zsuzsannát, a Pécsi Városi Könyvtár osztályvezetőjét nem lepte meg, hogy ez a korosztály az olvasó nemzedékek közé sorolandó.-.Bizonyosnak látszik a felmérés alapján, hogy a gyerekeknek új hősökre van szükségük. Ezért kiváló az Oktatási Minisztériumnak az a gyakorlata, hogy most már második éve hirdet meg pályázatot gyermek- és ifjúsági regények megírására. Példaképek persze maradtak, Némó kapitány, Dobó István, Hunyadi János és Robin Hood a sorrend a fiúknál, a lányok esetében Sziszi, Kisherceg és Nemecsek. Magyarországon ma szőkébb értelemben fél-, tágabban értelmezve másfél millió a funkcionális analfabéták száma, akik alig tudnak anyanyelvükön is olvasni, izzasztó feladat számukra egy egyszerű kérdőív kitöltése, önéletrajz írása. Ezért is érdemes és kell figyelni az új nemzedékekre, olvasási gyakorlatukra, szokásaikra. A megkérdezett pécsi gyerekeknek közel 20 százaléka a gyermekkönyvtárokon túl más bibliotékát is felkeres. Ám itt sem a meséket olvassák, ezek kedvelt olvasmányaik rangsorában csak a 12. helyen vannak. Hasonló a helyzet a lapokkal, folyóiratokkal is: Tudorka vezet a Tappancs előtt, harmadik a Dunántúli Napló, a kifejezetten gyermekeknek szánt Kincskeresőt pedig a célzott olvasóknak csak egy százaléka veszi a kezébe. Vélhetnénk, a televízió elviszi a gyerekeket a könyvek olvasásától. Meglepőnek tűnhet, a felmérés azonban nem ezt igazolta. Nem akadálya az önművelés ilyen formájának a szabadidő hiánya sem. A megkérdezettek negyedének 3, ötödének 4,14 százalékának 5, 8 százalékának 8 óra szabadideje van naponta, s a 313 gyerekből lényegében csak kilenc válaszolta azt, hogy soha sem ér rá. Egyébként a könyvtárban nem csak olvashatnak, kölcsönözhetnek, mód nyílik itt játékra, csoportos foglalkozásra, beszélgetésre, de sokan a házi feladataikat is itt készítik el. Meghökkentő eredményt is produkált Keszi Erika felmérése. Azt is tudni szerette volna, a gyerekek kikkel beszélik meg olvasmányaikat? Első helyen áll az anya, követi barát, majd az iskolatárs, negyedik az apa - és csak utána következik a pedagógus. MÉSZÁROS A. Szigetvári bor a királynő asztalán Újraéled a városkörnyék szőlő- és borkultúrája Megkapó kiállítás várja október 1-jéig a szigetvári Vigadó Galériában az érdeklődőket. Nem annyira poros-penészes palackokban rejtőző régi borokat mutat be, inkább a hajdani szőlők, a borkészítés hangulatát tükrözi a különös tárlat. Osztopányi László hegyközségvezető (képünkön) külön is kiemeli: ez nem egy teljes kiállítás. Nehéz is lenne mindent bemutatni, hiszen a környék szőlőművelése, borászata az ókorba nyúlik vissza. így régi dokumentumok, eszközök, Csonka Károly szépséges, a ma még meglévő pincékről készült felvételei nyomán, mellettük régi, archív fotók'segítségével is merenghetünk el azon, mi is húzódhatott meg az mögött, hogy a XIX-XX. század fordulóján e környékről származó bort hordtak fel az angol királyi udvar asztalaira.- Eléggé savas volt - ad hozzá egy adalékot Osztopányi László hogy kibírja a tengeri szállítást. Számos forrás bizonyítja, milyen régen foglalkoztak már e vidéken - lényegében most is neves szőlőhegyek: a turbéki, a becefai, a zsibóti és mozsgói - szőlészettel, borászattal. Igen régi az az okirat, amely a nagyvátyi esperesség területén dorégi magyar fajtákkal a minőségben előrelépést eredményeztek. A helesfai pincészet termékei sorbán nyerték az aranyérmeket, mint ahogy a Kozári-féle borok is rangos elismeréssel tértek haza a századelőn a világkiállításról. Ha azt is mondja a neves szőlész-borász Osztopányi László, hogy ezzel a szép leállítással nem a szőlészet-borászat szakmai múltját, a környéken betöltött gazdasági szerepét akarták megmutatni, hanem sokkal inkább a szőlő-és borkultúrával óhatatlanul együtt járó hangulatokat, üzenete természetesen a mának is van. Különösen most, hogy ismét fellendülőben van a vidéken a szőlészet-borászat, s talán a félresikerült jövedéki törvénynek nem lesz olyan erős negatív hatása, mint a múlt századi filoxérának. Más a kiállítás mondanivalója, filozófiája:- A múltban van a jövőnk. Értékeink folytonosságának megőrzése a lényeg! - fogalmazza meg Osztopányi László. MÉSZÁROS A. A SZŐLŐ ÉS BOR ÜNNEPE. Jobb százan vettek részt tegnap délután a borrendekkel, pezsgőrenddel, kórusokkal, táncosokkal, zenészekkel, lovasokkal kísért pécsi szüreti felvonuláson, fotó: müller andrea Tisztelet és alázat Hobo Földes László Villont is megtalálta Hobo Földes László szeptember 25-én a pécsi Művészetek Házában „Légy ostoba!” címmel adja elő József Attila-estjét.- Lázadó típus? - kérdez vissza. - A dolgomat csinálom, nem kategóriákban gondolkodom. Se színész, se előadóművész nem vagyok, a magam útját járom, nincs arra szükségem, hogy behelyettesítsem magam nagy szerepekkel.- Széles közönség előtt kapcsolódott össze neve József Attiláéval.- A verseivel van szoros kapcsolatom, nem magával a költővel. Tény, hogy 1991 óta több mint háromszázszor léptem fel a „Légy ostoba! ” című József Attila- estemmel. Meglehet, összekötik a nevem József Attiláéval, lázadásával, de én máshonnan jöttem mint ő és más felé tartok.- Ott vannak repertoárján Viszockij és Jim Morrison is. Mondjuk így, ugyancsak lázadó típus mindkettő. Az ember szinte hiányolja Villont.- Bizonyos értelemben valóban nem illeszkedem semmilyen sorba, szinte folyamatosan ellen- kultúrában vagyok. Oka természetesen van, hogy most mást ne mondjak, hányingerem van a médiától. Ami pedig Villont illeti, már készülök rá, az előadóest jövőre lesz készen. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem ez az elsőrendű tevékenységem. József Attila és a többeik verseihez tisztelettel és alázattal közeledek. A legfontosabb azonban a Hobo Blues Band. Alkotó vagyok, nem interpretátor.- Két éve tagja a budapesti Új Színháznak.- Bemutatóra készülünk, a „Bolha a fülbe” című darabban van szerepem. Hobo Földes László idén még háromszor jön Pécsre. Viszockij-estje október 30-án lesz a Művészetek Házában, a Jim Monisonnal ugyanitt november 27-én lép fel. December 6- án jön vele a Blues Band is, a koncert az Ifjúsági Házban lesz. m.a. A horvátoknak fontos a nyelvük Az Országos Horvát Önkormányzat Ifjúsági és Sport Bizottsága megbízásából a Pécsi Tudományegyetem politológusból, szociológusból, történészből, környezetmérnökből álló kutatócsoportja végez felmérést a horvát nemzetiségű fiatalok körében. A felmérések háromnegyed része már elkészült. A Pécsi Tudományegyetem kutató- csoportja a Magyarországon élő horvát nemzetiségű fiatalok körében végez életmóddal kapcsolatos felméréseket a szociálpolitika tanszék hallgatóinak tevékeny bevonásával. A felmérés célja az, mondja dr. Gyúrok János, a csoport vezetője, hogy jobban lehessen tervezni a különböző programokat, rendezvényeket, s hogy az életmódra vonatkozó ismeretek birtokában pontos képet kaphassanak a magyarországi horvát fiatalok mindennapjairól. Az EU-ajánlás szerinti 14-25 éves fiatalok életmódvizsgálata egyedülálló kezdeményezés Magyarországon, ilyen típusú felmérésre eddig nem került sor. A kérdőíves és interjús kutatás többek között olyan kérdések megválaszolását tűzte ki célul, hogy milyen a végzettségük, kikkel élnek együtt, müyen rendszeres bevétellel rendelkeznek, naponta mennyi időt fordítanak tévénézésre, rádióhallgatásra, olvasásra, számítógépezésre, milyen típusú olvasmányokat kedvelnek, fon- tos-e nekik a saját nemzetiségi csoporthoz tartozó fiatalokkal való kapcsolattartás stb. . Az ilyen típusú felmérés - amelynek háromnegyed része már elkészült - azért is fontos, mert kiderül, hogy egy sor, az adott kisebbségre vonatkozó megállapítás megdőlhet. Az előzetes eredmények alapján azt látják, hogy a horvát fiataloknak a magyarokkal szembeni különbség csupán az anyanyelv megőrzésében lelhető fel. Az is körvonalazódni látszik, hogy egy új típusú nyelvi-etnikai reneszánsz bontakozik ki, mert a horvát fiataloknak fontos az anyanyelv részben praktikus, részben pedig emocionális okokból. CSERI LÁSZLÓ Vannak nálunk markánsabb csapatok- értékel online interjújában Róth Antal, a PMFC labdarúgócsapatának edzője Pénteken este Róth Antal, a PMFC NB I. B csoportos labdarúgócsapatának vezetőedzője volt lapunk online-szerkesztőségének vendége. Az alábbiakban az interjú legérdekesebb részeit közöljük szerkesztett formában.- Kiket akar, tud szerződtetni a csapat jövőre, illetve a bajnoki szünetben? (jason) Róth Antal: Jó lenne, ha meg tudnám mondani, hogy fél év múlva merre tart a pécsi labdarúgás és ebbe beletartoznak az átigazolások is. A jó igazolás pedig mindig a csapat eredményességében nyilvánul meg.- Nem érzi, hogy a városban a labdarúgást érdemtelenül túlszponzorálják? Jogosnak érzi-e, hogy Európa harmadik legjobb kosárlabdacsapata helyett a magyar másodosztályban sem remeklő labdarúgók kapják a sporttámogatások jelentős részét? (rexfelügyelo) R. A.: Amit én érzek, azok a klubnak a saját gazdasági problémái, innentől kezdve pedig az a pénz, amit a csapatra fordítanak, kevésnek tűnik. Azt vallom, hogy a sport egy nagy kosár és ebbe a kosárba sok sportág beletartozik, így a kosárlabda és a labdarúgás is, a kettő között pedig nincs olyan reálisan mérhető dolog, amely egyik vagy a másik kárára próbálna meg előnyhöz jutni.- Van-e esély arra, hogy komolyabb klubvezetés irányítsa a jövőben a pécsi focit? Igaz-e, hogy ha megváltozik a vezetőség személyi összetétele, több komoly szponzor is beszállna a pécsi futbaÚba? (kakadu) R. A.: A klub irányítását mint edző befolyásolni nem tudom, és a pletykák számomra nem tényszerűek, így arról véleményt sem tudok nyilvánítani.- Elképzelhető, hogy a volt pécsi sztárok összefognak, így Katzirz, Róth, Mészáros, Torna, Garami, lovász, s közösen próbálnak fellépni a klub érdekében? S mü kellene tenni ahhoz, hogy újm bajnokesélyes csapata legyen Pécsnek, ráadásul az első osztályban. Mennyi pénz kellene ehhez? (szalon) R. A.: A labdarúgásban sikereket elért emberek összetartozása és összekovácsolása lehet az egyik legjobb kiindulási pont az anyagilag nehéz helyzetben lévő klubok számára, így van ezzel a mi csapatunk is. Meg kell találni azt, vagy azokat a hiteles embereket, akik ezt a nem kis feladatot képesek felvállalni és a csapat érdekében a klub előrelépésére felhasználni. Hogy ehhez mennyi pénzre lenne szükség, konkrétan megmondáni nem tudom, de a mostani helyzetből kiindulva: sokra.- Emlékszel még a Feyenoord, a Manchester United vagy a németek elleni kupameccsre? Vagy amikor a Ddáriékat, Nyilasiékat aláztuk? Tudod hogy a közönség mennyire örülne, ha végre azétt drukkolhatna a fo ástáknak, men jók? (kakadu) R. A.: A múlt megbecsülése mindig fontos, és a tradíciók őrzése ugyanúgy. Ezért büszkék lehetünk az elért eredményeinkre, de tudnunk kell azt is, hogy az idő nem áll meg, és a világ sportja, ezen belül a labdarúgás is folyamatosan fejlődik. Ha lépést akarunk a világgal tartani, akkor követnünk kell őket még úgy is, hogy esetleg az első lépést hátrafelé tesszük meg.-Ön szerint mién nem képes a város megteremteni egy olyan összefo gást, ami nélkül a leghalványabb esélye sincs annak, hogy egy pécsi csapat, nyüvánaPMFC, tartósan az első osztályban játsszon? (pirisig) R. A.: A pécsi, illetve baranyai labdarúgás miniatűr tükörképe az országos helyzetnek. Alapjában véve nem látható a rendszer, amiben a futballt megpróbáljuk működtetni. Vonatkozik ez a pécsi csapatok megszűnésére, jelenleg Pécsett játszó csapatok kapcsolatára és a labdarúgásért történő városi összefogásra is. Attól a pillanattól kezdve, amikor végre kialakításra kerül ez a rendszer, számolhatunk azzal, hogy ebben a rendszerben mindenki megtalálja a maga helyét.- Milyen típusú játék áll szívéhez a legközelebb? A jelenlegi magyar játékosanyagból müyen válogatottat állítana ösz- sze? Aptopó, van-e vala- müyen kabalája? (har- ryldein) R. A.: Szeretem a látványos, sok átadásra és improvizatív játékra épülő csapatjátékot. Talán lehet brazüosnak vagy spanyolosnak titulálni ezt. Meggyőződésem, hogy lehetne olyan válogatottat felállítani, amely kivívná a szurkolók támogatását eredménytől függetlenül is: Király - Pető, Győri, Juhár, Kiss - Dárdai, Gera, Halmai, Fűzi - Tököli, Kabát. Rengeteg kabalám van és erről csak nagyon kevesen tudnak. Nem mindegy, hogy milyen óra van rajtam, sőt az sem mindegy, milyen alsónadrág van rajtam. És csak néhány példát említettem.- Reálisnak tartja-e, hogy az idd év végén egy osztállyal feljebb jutnak? (Balazska) R. A.: Nyolc forduló után látni lehet, hogy vannak nálunk markánsabb csapatok is, de mint ahogy a győzelmeink is nagyon szorosak voltak, a vereségeink is csak nüan- szokon múltak. Éppen ezért bármi megtörténhet a bajnokság hátralevő időszakában, de tudnunk kell azt is, hogy saját hibánkból hátrányban vagyunk.- Aktív labdarúgó korából melyikegyesületre emlékszik vissza a legszívesebben? (Tatai) R. A.: PMSC és Feyenoord. Talán csak azért, mert ebben a két egyesületben futballoztam. (Az online-interjú teljes szövege olvasható az interneten: www. dunantulinaplo. hu) kumentálja a környező községekben a szőlőkultúrát. Megemlékezik róla a híres-neves török utazó, Evlia Cselebi is. Gyakorlatilag a középkor után minden községben volt szőlőbirtok, sőt - teszi hozzá az anyagot összeállító Osztopányi László -, az a település, amelyik ilyennel nem rendelkezett, „nem is számított igazi falunak.” A különböző szőlőbetegségek ezen a vidéken is pusztítottak, olyannyira, hogy amikor az 1870-es években Amerikából megérkezett a filoxéra és a többi veszélyes kór, a területen a szőlők közel 90 százalékát kipusztította. Tragédia volt, de talán kezdet is, mert a nagy pusztulást követő újratelepítések
