Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-23 / 260. szám

2001. szeptember 23. ★ SZTÁROK ★ 13 Nem éreztem magam sztárnak Krencsey Mariann 35 év után tért haza. A Tenkes kapitánya című film osztrák bárónéja 1966. augusz­tus 2-án hagyta el férjével az országot. Több hóna­pos hányattatás után végül New Yorkban telepedtek le, ahol szívesen fogadták őket. A színészettel végleg felhagyott, és a kint eltöltött évtizedek alatt volt banktisztviselő, majd orvos férje rendelőjének ügyeit intézte. Jelenleg nyugdí­jas, és férje segítségével könyvet ír életéről. S persze egyre többször látja magát a tévében, hiszen a régi filmeket újra játsszák.- Ünnepelt sztárként a fér­jével együtt hagyta el az or­szágot 1966-ban, sokan nem is értették, hogy miért ment Amerikába.- Én nem éreztem magam ünnepelt sztárnak. És képte­len voltam itt maradni, ne­kem is mennem kellett.- Hogyan fogadták New Yorkban?- Halálugrás volt. De azt akkor is tudtuk, amikor el­mentünk.- Neu; Yorkban nem pró­bált bekerülni egy stúdió­ba, vagy egy tévésorozatba?- Nem, egyáltalán nem.- Ezek szerint a kint el­töltött éveket a családnak szentelte.- A családnak és a munká­nak. A férjem orvos - szü­lész-nőgyógyász -, de kint évekbe telt, mire újra meg­szerezte a diplomáját. Mind az elméleti, mind a gyakorla­ti vizsgákat újra le kellett tennie. Egy közkórházban töltötte a gyakorlati idejét. Az Aranyember című filmben Béres Ilonával játszott együtt Ez alatt én különböző állá­sokban dolgoztam, hogy va­lamilyen módon én is hozzá­járuljak a családi kasszához. Alig láttam őt, mert állandó­an dolgozott, vagy ha nem dolgozott, tanult. Rettenete­sen nehéz idők voltak.- Milyen állásokat vál­lalt?- Először két évet töltöttem egy nyugdíjintézetnél, majd két és fél évet egy kereskedel­mi banknál. A férjem ezalatt megszerezte a diplomáját, majd egy kolléga rendelőjé­ben bérelt helyet. Később önállósult és szüksége lett önálló személyzetre is. Az én vállalatom ekkor Bostonba költözött. Felajánlották, hogy magukkal visznek és minden költségemet fedezik. Viszont a férjemnek is szüksége volt rám. Tudja, milyen drága volt egy jó asszisztens? Egyéb­ként nem sokat aludtunk és a fiam is ritkán látott bennün- ket.Nem is akart orvos lenni, mert látta, hogy az apja milyen sokat dolgozd^.- A fia beszéli az anya­nyelvét?- Beszél angolul is és ma­gyarul is. Angolul jobban. A magyart tótosan beszéli, mint az édesapám, aki felvi­déki volt. Egyszer megkér­dezte tőlünk, hogy mi miért nem vagyunk olyanok, mint az igazi amerikaiak. Aztán később, már 16 évesen szem­rehányást tett azért, miért hagytuk el Magyarországot, ezt a csodálatos országot? Mára persze megértette.- Hogy érzi, hol van most a haza? Krencsey Mariann Született 1931. július 9. Félje: Dr. Nemes Gyula (74) Gyermeke: Vince (33) Iskola: Színház- és Filmművészeti Főiskola- Pont 35 év, amennyit itt éltem és egy másik 35 év lesz most novem­berben, amit az Egyesült Államokban, tehát félidőben vagyok a két haza között. New York volt az egyetlen hely a világon, ahol fogadtak bennünket. Előtte Izlandon töltöttünk két hónapot.- Magyarországon hagy­ta a múltját, a barátait, de bizonyára kint is kötődtek é.letre szóló barátságok.- Ott volt nekünk Faludy. Egészen 1989-ig, ő ekkor u- gyanis visszatelepült. Ott kint, az emigrációban nem kapta meg azokat a visszajelzéseket, melyekre egy költőnek szüksé­ge van. Bagi László lesen Itt a Patkányember A nagyváros sötét, bűzös csatornáiban él egy emlékezetét vesztett emberi roncs,s pusztít minden életet, ami elékerül - ezzel a képpel kezdődik a Patkányember című könyv. írója az a Nemere István, aki a legter­mékenyebb magyar szerzőként immáron 310 kötetet jegyez. Mint mondta, legújabb története arról szól, hogy ha mire lehet ké­pes az, aki a beteg emberi tudat gyógyítója­ként visszaél orvosi hatalmával. Mi újság múlt század? A Madách Kamara önálló társulatot épít és igényesebb, szórakoztató darabokat készül műsorra tűzni. A Madách Színház igazgató­ja, Kerényi Imre figyeli a kezdeti lépéseket, no és főként a Madách tagjai szerepelnek az előadásokon. Elsőként a „Mi újság múlt szá­zad?” kerül a színpadra, Mácsai Pál rendezé­sében, s a forgatókönyvet is ő állította össze, múlt századi újságcikkekből. A terrortámadás regénye Az amerikai terrortámadás visszhangja már a könyvpiacot is elérte: egy hét múlva jele­nik meg Henry Hamilton tollából a Támadás Amerika ellen című kötet (Media Nox). Az eddig ismert adatokat felhasználva regény formájában vezeti be az olvasót a merénylet előkészítésének körülményeibe, s bepillan­tást nyújt azokba a borzalmakba is, amelyek a Boeingek fedélzetén lejátszódtak. Bábszínház: kezdés Párizsban Szokatlan módon kezdi a 2001/2002-es éva­dot a Budapest Bábszínház. A társulat a fran­cia fővárosban tartja első előadását. Szep­tember 22-én Párizsban, az Ile de France Fesztiválon a Háry János című bábdarabot adják elő. A Bábszínháznak ez az idei, fran­ciaországi Magyart rendezvénysorozaton már a második vendégjátéka. Kodály Zoltán daljátékának itthoni bemutatója október 3-án lesz a Budapest Bábszínházban. A szenvedély festője A szenvedély festője, mondta Gudovics Veráról az egyik kritikus, s az eroti­kus rajzai alighanem egy­szer majd feltűnnek a Playboyban is. Addig vi­szont el kell mennünk az Atrium Hyattbe, ahol októ­ber 5-én nyílik kiállítása. Gudovics egyébként ere­detileg orosz, a családjá­val költözött át‘95-ben, de már nem is tudna máshol élni. „Magyar festő va­gyok, itt van ihletem. Amikor egyszer Moszkvában nyaral­tunk, megpróbáltam festeni, de nem ment.” Egyébként ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint a születetett magyar festők, neki is mondták már vissza kiállítását, mint nemré­giben az Operaház. Pedig már a katalógus is kész volt, csak közben Szinetár Miklós elment, s egy főigazgató nemcsak az énekesekről dönthet. Még szerencse, hogy Gudovics fér­jének cége van Budapesten, mert amit ő keres abból legfel­jebb a műterem bérére és a benzinre futja. S néha 2-3 hó­napig egyetlen képét sem adják el a galériák.Tavaly viszont hat képe is gazdára talált egy belvárosi szálloda tárlatán. Mindhalálig Moszkva tér Tulajdonképpen az a furcsa, hogy csak most ké­szült film a Moszkva térről. Hiszen ez az a hely, ahol még csak le sem kell hajolni a témáért, min­dig történik valami. Török Ferenc alkotása még­sem csak egy közterület életéről szól: az ő olvasa­tában a tér metszéspont, origó, ahol a dolgok el­kezdődnek, méghozzá nem véletlenül. Valami rej­télyes erő ugyanis egy generáció meghatározó kö­zösségi élményeinek helyszínévé tette ezt a látszó­lag sivár környéket. A Moszkva tér című film az idei filmszemlén elnyerte a legjobb első film díját, s ez nem csoda: a főiskoláról épp hogy kikerült rendező személyes élményeit meséli el. Bulik, sze­relmi találkák, nagy utazások kiindulópontja a tér, s mint ilyen, fogalom. A „találkozzunk az óra alatt” kezdetű mondat tízezreknek jelentett mást és mást - és közben mégis ugyanazt. A film erőssége, hogy látszólag nem film. Egy bekapcsolva felejtett kamerát sejtet inkább, sem­milyen mesterkéltség nem jön át a vásznon: a dol­gok egyszerűen csak megtörténnek. Nos, ugyanez igaz a Moszkva térre is: lepjék el bár flaszterét a csencselők, kínálgassák magukat feketemunká­sok, a felszín alatt megmarad egy egészen kis ge­neráció óriási élményének. Találkozások jó időben Bizonyára nem nagy lelkesedés­sel hallották az időjárásért rajon­gó férfiak a hirt, hogy Barta Sylvia többet nem meséli el szá­mukra, holnap honnan jön a me­legfront. Ám nem kellett a csinos televízióst sokáig nélkülözni, hi­szen az RTL Klub Találkozások című műsor házigazdájaként tűnt fel. Egy biztos, a csatorna jól döntött, amikor leigazolta Sylvi- át, hiszen vele bármelyik sztár szívesen találkozik.- Gyönyörű négy évet töltöt­tem el előző munkahelyemen, de egyre kevésbé éreztem kihívás­nak az időjárás-jelentés konferá- lását - jelentette ki Sylvia, akit az­zal együtt elfogadtak a nézők, hogy gern szakemberként jósolta számukra a jó vagy a rossz időt. Úgy érezte eljött a váltás ideje, így amikor megkereste az RTL Klub, elfogadta a televíziós bul­várműsor háziasszonyi szerepére tett ajánlatukat, hiszen végre mást kínáltak számára, mint amit addig csinált. Ráadásul a megújí­tott Találkozásokban odafigyel­tek a férfiakra, hiszen két szemre- való hölgyet láthatunk esténként.- Külsőségekben lehet, hogy hasonlítunk egymásra Liptay Cla- udiával, ám az egyéniségünk tel­jesen más - véli a volt időjós. Ha már Találkozások, akkor elárulta - ha megkötések nélkül választhatna -: tíz évvel ezelőtt édesapjával találkozna legszí­vesebben időkorlátok nélkül, il­letve Bin Ladennel készítene interjút. A végére még egy rossz hír a férfiaknak: az idén megtartja es­küvőjét a kedvesével. A nagy ese­ménynek megadják majd a mód­ját, az előkészületekről csak any- nyit volt hajlandó elárulni Sylvia, hogy a ruhája már nemcsak a ter­vezőasztalon létezik. BML Béreljen magának művészt! Ha már szinte minden foglalkozást űzőt ki lehet ma Magyarországon bérelni - Hecker Péter festő úgy gondolta, miért maradjanak ki ebből a művészek. A Műcsarnokban a Szerviz című kiállítás ideje alatt 13 művész adja szolgáltatásait, van aki vacsoráért cserébe. Az egyik képzőművész bérbeadása olyan jól sikerült, hogy folytatása várható... Mi minden nem jut egy művészember eszébe?! A kasseli (Németor­szág) főiskolát vég­zett festő, a megle­hetősen egyedi stí­lusú Hecker Péter (37) - most éppen a „Két szénanáthás hippi egymás orrát törölgeti a mezőn” című alkotásán dolgozik - számos pro­jektjét követően most ép­pen művésztársait adja bérbe.- Drága felesé­gem találta ki a bér­beadást, én csak az ehhez kapcsolódó katalógust állítot­tam össze - hárítja el szerényen a festő az ötletért járó di­cséretet. Mindösz- sze annyi hatással voltam dolgokra, hogy én nem kerültem fel a listára, mert azt senkinek sem áru­lom el, hogy én mire len­nék jó. Eddig 13 művész került be a katalógusba, s a bér­beadás feltételei iránt ér­deklődők a Műcsarnokban a Szerviz című kiállítás ideje alatt a bejárat mellet­ti pultnál egy művészettör­ténész segítségével min­dent elolvashat. Sőt, a hölgy azonnal össze is hozza az érdeklődőt a ki- választottal, akivel aztán megegyezhet a bérbevevés részleteiről. Ízelítőül áll­jon itt néhány a művészkí­nálatból. Bada Dada elvál­lalja rendezvények vagy koncertek dekorálását, ugyanakkor másodállás­ban ő a Rákos pataki rém. Follárd Barbara bárkivel elmegy táncolni, de na­gyon jól elénekli például a Homok a szélben című egykori Korái slágert. Erhardt Miklós ellenben minden megrendelő vállá­ról leveszi az elégedettség terhét.- A művészeket csak a kiállítás ideje alatt lehet kibérelni, azaz aki nem si­et, az október hatodika után minderről lemarad - állítja Hecker, aki mind­ezek mellett egy kérdőívet is összeállított, hogy az emberek milyen stílusú művészt és milyen célból vennének bérbe legin­kább. Az már most látha­tó, hogy az emberek leg­szívesebben a fotósokat építkezésekre bérelnének büntetésből. Persze nem fényképezni... Cseke Szilárd képzőmű­vészt - a Fiatal Képzőmű­vészek Stúdiója Egyesület egyik vezetője - már ki is bérelték egy tárlatvezetés­re, melyet a kísért hölgy egy saját készítésű vacsorá­val honorált.- Károlyi Zsigmond rendhagyó kiállítására e- sett a választás - mesélte a művész. Később elárulta, ő az egyik művészeti havi­lap, a Műértő londoni tudó­sítója. Na, innentől azért jóval könnyebben szót ér­tettem vele. Cseke Szilárd képzőművész tárlatvezetés közben Fizetség gyanánt egy vacsorában állapodtak meg egymással. Másnap este a hölgy saját lakására invitálta a művészt, aki­nek egy négyfogásos, ve­getáriánus menüt készí­tett el, amelyben a sütőtök levestől .különféle arab specialitások mellett a Vil­lányi Rose is jól megfért. Olyan kellemesen teltek az órák, hogy elhatároz­ták, lesz folytatás.- A legmerészebb álmai­mat is meghaladta az az es­te, így legközelebb én fő­zök majd valamit - árulta el a képzőművész. B. Molnár

Next

/
Thumbnails
Contents