Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-22 / 259. szám
8. OLDAL FEL SÖSZENTMÁRTO N BEMUTATKOZIK 2001. Szeptember 22., szombat Egységes faluközpontot alakítanak ki A csatornázást, gázvezetéket csak több település összefogásával lehet megoldani Valamikor volt város is, élénk kereskedelmi csomópont, aztán folyamatosan elszigetelődött, a határok módosításával meg egyenesen zsáktelepüléssé vált. Dolgos, büszke nép lakja, akik küszködnek az újkori munkanélküliséggel, meg az ön- kormányzati pénztelenséggel. Keresik a kiutat, de ők is csak a határátkelő megépítésében látják az egyelőre kilátástalan helyzet megoldását.- Ez igaz, erre már nem kaptunk állami támogatást. De ha azt nézzük, hogy az általános iskolások itt tartják a tornaóráikat, a település lakóinak sportolási lehetőségei bővültek, hogy a falu ünnepségeit kulturált körülmények között tarthatjuk,- Alapjában véve nem panaszkodhatnak, hiszen a településen gazdaságosan működik a termelőszövetkezet utódszervezete, vagyis a munkahelyek egy része megmaradt. Most is a mezőgazdasági társaság a legnagyobb munkaadó, a legtöbb adót befizető, s a falu fejlesztési elképzelései megvalósításának mindenkori segítője.- Nem is vagyunk pesszimisták, már csak azért sem, mert éppen a gazdaság fennmaradása miatt a környező településeknél - ahol a termelőszövetkezetek felszámolása a totális csődöt jelentette - jobb helyzetben vagyunk - ért egyet a fent megfogalmazottakkal a polgármester, Gulyás Pál. - És azért sem lehetünk borúlátók, mert az utóbbi években olyan jelentős és egyben látványos fejlesztéseket hajtottunk végre, amely több tízéves lemaradást pótolt.- Ezt így érzik az itt élő polgárok is? A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA- Én úgy gondolom, igen. Nézze, a település lakosságának 95 százaléka horvát nemzetiségű, hát hogyne örült volna annak a beruházásának, amely több ugyanilyen nemzetiségű falut köt össze Fel- sőszentmárton- nal. Az árvízi gáton megépült, szilárd burkolattal ellátott kerékpárúton engedélyezett a személygépkocsi-forgalom is, teherautók viszont itt nem közlekedhetnek. Tudja, Drávakeresztúrra addig csak földút vezetett, esős időben nehézkes volt a megközelítése, holott az együttműködés, a közös nemzetiségi programok régóta igényelték a két falu közötti, mindenkor járható út megépítését. Most ez megvalósult, mindenki örül neki. Aztán itt van a legnagyobb büszkeségünk, a nemzetközi mérkőzések megrendezésére is alkalmas sportcsarnok. Nem hiszem, hogy lenne olyan ember a faluban, aki az 1995-ös átadáskor ne lett volna büszke az új létesítményre.- Az örömünnep azonban elmúlik, a létesítmény fenntartása viszont sokba kerül. akkor úgy érzem, nem az a legfontosabb kérdés, mennyibe kerül a fenntartása. Mert még mindig jobb, ha a fiatalok a sportolással töltik szabadidejüket. Például a labdarúgócsapatban (amelyet az ön- kormányzaton és a részvény- társaságon kívül még a Szent- lőrinc-Ormán- sági Takarék- szövetkezet is támogat) rúgják a bőrt. Persze a költségeket is néznünk kell, mint ahogy vizsgáljuk is, hiszen a költségek nem nőhetnek a csillagos égig. A földgázfűtés bevezetése (jelenleg pb-gáz szolgáltatja a hőenergiát) az önkormányzati intézményeknél aránylag nagy megtakarítást jelentene, ám még arra sincs pénze az érintett térségben lévő településeknek, hogy a gerincvezeték megépítését finanszírozzák. A lakosság ugyanis nem képes és egyelőre nem is akarja nagy összegű beruházást támogatni. A szennyvízelvezető rendszer létrehozását, vagyis a csatornahálózat megépítését előbbrevalónak tartja, s erre már az egyik lakás-takarékpénztáron keresztül takarékoskodni is hajlandó. Az önkormányzat nem sajnálja a pénzt a faluközpont kialakítására Gulyás Pál, a község polgármestere k5P Kákics j BOQdáSS ; "K* °' " ' ö Csányoszró 0 Markóc Sellye FELSŐSZENTMÁRTON TJ Drávakeresztúr Sósvertike Kéméé , o o Dravasztára Zatáta sem. Persze igyekszünk minden pályázati lehetőséget kihasználni, ám az önerőt minden pályázatnál biztosítani kell, költségvetésünk pedig meglehetősen feszített. Azért eddig már megépítettük 19 millióért, jórészt CÉDÉ-pályázati pénzekből az új, a körjegyzőséget is magában foglaló polgármesteri hivatal épületét. Most van kialakítás alatt a park, szeretnénk egy szökőkutat is - de ez már csak jövőre épülhet meg. A kul- túrház felújítását is tervbe vettük, hamarosan ez is elkezdődik.- Ezek szerint a lassú, de kitartó fejlesztések lesznek a jövőben is?- Nekünk nincs sok kitörési lehetőségünk. Ha a tervezett határátkelő megépül, ez a faluban is teremthet munkahelyeket. A részvénytársaság is fejleszteni akar, néhány ember ott is elhelyezkedhet. Aztán a falusi turizmus programjaiba is szeretnénk bekapcsolódni, egy Fel- sőszentmárton közelében lévő holtágat (Mrtvica) szeretnénk - természetesen pályázati pénzekből - horgásztóvá alakítani, s idegenforgalmi célokra hasznosítani. A kárpótlás folyamata ezen területen 380 tulajdonost teremtett, velük kell egyezségre jutnunk, hiszen pályázni csak egységes tulajdoni háttérrel lehet. Éppen ezért az önkormányzat szeretné megvásárolni a terület jelentős részét. F elsőszentmárton. A helység neve, Szentmár- ton, a templomának védőszentjére utal. Legrégebbi írásos emléke 1235-ből származik, amikor felbukkan Szent Mártonról elnevezett püspöki birtok és udvarház, a hozzá tartozó 17 majorsággal. A középkorban ezen a vidéken magyarok éltek. Közben hívták Vaskaszentmártonnak, Tószentmártonnak, Drávaszentmártonnak, végül Felsőszentmártonnak. A török dúlás idején a lakosság innen is elmenekült, később horvátok települtek le a faluban. A 18. század első felétől néhány magyar nyelvű család is élt itt. Ekkor került vissza a pécsi püspök joghatósága alá. A község területéhez tartozik Táborpuszta, a múlt század közepén alakult kis település. Az 1848/49-es szabadságharc idején apátsági major volt, aztán kertészeti központtá vált. A hagyomány szerint I. László itt kelt át a Dráván seregével. _____________________________■ Az intézmények támogatása A település 88 milliós költségvetésből gazdálkodik. Az óvodai ellátás 7,3 millióba kerül, a költségeket nagyjából fedezi az állami normatív támogatás. Nem úgy az iskola, amelyet az állami juttatásból, a 26,5 millió forintból nem lehetne fenntartani, az önkormányzati költségvetésből kell az idén 12-13 millió forinttal pótolni a hiányzó összeget. Az egészségügyi szolgáltatás (háziorvos, fogorvos, védőnő) támogatása 7 millió forintba kerül. A szociális juttatásokra (jövedelempótló, gyermek- védelmi támogatás, rendszeres szociális segély) 3,5 millió forintot szánnak. Köztemetésre, közgyógyellátásra (gyógyszervásárlási támogatás) 1,5 millió forint áll rendelkezésre. A községgazdálko- dás az idén 2,7 milliót igényel. ■ A környék legszebb sportcsarnoka itt épült fel Száz nemzetiségi ltisiskolás Jó képességű gyerekek járnak ide - büszkélkedik intézményével az igazgatónő, Hideg Béláné, hoztudásfelmérésen mindig a legjobbak között szerepelnek. Az is az elmondottakat bizonyítja, hogy az zátéve, hogy ugyan az országos tanulmányi versenyeken kimagasló eredményeket eddig nem értek el, ám a résztvevő gyerekek a legtöbb FOTÓK: LAUFERT LÁSZLÓ általános iskolát végzett tanulók (a felsőszentmártoniakon kívül ide járnak a drávakeresztúri gyerekek is) 80 százaléka középiskolában tanul tovább, és csak 20 százalék jelentkezik a szakmunkásképzőbe. Nem is lehet ez másként, hiszen manapság érettségi nélkül már nehezen lehet elhelyezkedni, a faluban működő Dráva-Agro Rt.-ben is jobbára csak olyan munkaerőt, alkalmaznak, aki szakmával és középfokú végzettséggel rendelkezik. Nemzetiségi iskola a miénk - mondja az igazgatónő, ami természetes is, hiszen Felsőszentmárton lakosságának több mint 90 százaléka horvát nemzetiségű. Nagy gondot fordítanak az anyanyelv ápolására, a 13 itt dolgozó pedagógus közül 6 rendelkezik horvát nyelvszakos diplomával. Hozzáteszi, hogy az oktatási munkához eddig még mind az országos, mind a helyi szervezetektől minden segítséget megkapnak. Hamarosan új tantermekkel bővül az iskola, amelyek az integrált és a nyelvi oktatás színvonalának javítását szolgálják. A növénytermesztést fejlesztik Valamikor volt a Zrínyi Termelőszövetkezet (a mezőgazdasági társaságot még jelenleg sem számolták fel, jegyzik a gazdálkodó szervezetek között, ám csak minimális gazdasági tevékenységet folytat). Aztán amikor gőzerővel megindult a téeszek elleni támadás, a jobbára fel- sőszentmártoni lakosokat foglalkoztató termelőszövetkezet átalakult részvénytársasággá. így menekült meg lényegében a megsemmisüléstől, s Szilovics Mihály igazgató szerint még jelenleg is azért nyereséges a társaság, mert mindent saját maguk dönthetnek el, külső beavatkozásra nincs lehetőség. Az igazgató azt is elmondja, hogy felméréseik szerint csak a lakosság 12 százaléka nincs kapcsolatban a gazdasági társasággal, a többieknek mind - ha néhányuk- nak áttételesen is - a részvénytársaság működése biztosítja a mindennapi betevőt. Jelenleg már jóval kevesebben dolgoznak az állat- és növénytenyésztési ágazatokban, ám a 75 állandó foglalkoztatott mellett vannak idénymunkások is. A társaság ugyan foglalkozik állattenyésztéssel is, ám főként a konzervborsó, csemegekukorica és a szója termesztéséből él. Igaz, a konzervgyár nem fizet valami nagy árat a terményért, de legalább az egy évre megkötött szerződés alapján biztosan átveszi a termést. Az igazgató szerint a jövőben sem gondolkoznak új ágazat létrehozásán, a borsó és csemegekukorica termesztését akarják fejleszteni, korszerű öntözőberendezés felhasználásával növelni a terméseredményt. Sikerült is egy Linear típusú gépet vásárolni FVM- és területfejlesztési pénzekből, ha ezt üzembe állítják, a szárazság már nem okozhat nagy gondot. Es ebben az esetben az is elképzelhető, hogy néhány új dolgozót is alkalmazni kell. Remekel az asszonykórus A hagyományok ápolása - ez a cél szinte teljes egészében meghatározza a kulturális intézmény tevékenységét. Az sem véletlen, hogy a kultúrház - amelynek felújítása hamarosan elkezdődik - igazgatásiig az általános iskolához tartozik, hiszen a ház tevékenysége jórészt az itt tanulók szabadidős elfoglaltságára épül. A nemzetiségi tánc, ének, zenekari, valamint a színjátszó szakkörök foglalkozásain (a gyerekek többsége részt vesz tanórán kívüli tevékenységben) leginkább a hagyományok ápolásával foglalkoznak. Az ilyen szakkörökből kinövő csoportok nem csak a település rendezvényein szerepelnek, hanem az országos fesztiválokon is, ahol mindig nagy sikert aratnak. A horvát népdalok, népzenék betanítását Pandumé Greges Krisztina végzi, aki egyben a kul- túrházat is igazgatja. Nemcsak a gyerekek szakköri foglalkozásain téma a horvát népi kultúra ápolása, hanem a falu lakossága körében is - mondja az igazgatónő. Volt olyan időszak, amikor a dalárdát és zenekart is nélkülözni volt kénytelen a település népe. Nem volt ugyanis olyan intézmény, amely biztosította volna az együttesek működési feltételeit. De az agilis, szervezői készséggel megáldott személyek is hiányoztak. Most már van kórusunk, zenekarunk (Podravka), úgyhogy nem jelenthet gondot egy nemzetiségi kulturális előadás megszervezése - dicsekszik Pandurné. Az együttesek közül a legsikeresebb az asz- szonykórus. A tíz állandó tag olyan remek „csapattá” kovácsolódott, hogy nemrégiben egy horvát nemzetiségi kórustalálkozón arany fokozatú minősítést szereztek. Szereplésüket természetesen mindig segíti az önkormányzat is. A település gazdái A polgármester, aki nem főállásban tölti be ezt a tisztet, Gulyás Pál, alpolgármester Szkrajcsics Márk. A képviselő-testület tagjai: Förszter Péter, Keszthelyi Béla, Lantos Mihály, Perjés Gábor, Pécsvári Józsefeié és Szilovics Mihály. A körjegyzőséget pedig úgy alakították ki, hogy a két horvát nemzetiségű, tehát hasonló felépítésű Felsőszentmárton és Drávakeresztúr települések ügyeit egy helyen intézzék. A körjegyzőség vezetője Várnai Ferenc. Az oldal a felsőszentmártoni önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor I t A mezőgazdasági rt. jól felszerelt gépműhelye Az iskola számítógépterme
