Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-19 / 256. szám
Ü 2001. Szeptember 19., szerda RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A AII. világháború új szemszögből Pécsi szerző kutatásai diplomáciai anyagok között Harmadik történelmi tárgyú könyve jelenik meg a héten dr. Páva Istvánnak. A Jelentések a Harmadik Birodalomból című munka a magyar diplomácia eredményeit elemzi a II. világháborúban, elsősorban a németországi magyar képviselet jelentései alapján. A megállapításai minden történelemre fogékony olvasó számára tartogatnak érdekességeket.- Ötven éve foglalkoztat, hogy a II. világháborúban mi volt a szerepünk, mert gimnazistaként átéltem az eseményeket, de a későbbiekben jó néhány könyvből nem az köszönt visz- sza, amit a valóságban tapasztaltam. Ezért kezdtem gyűjteni évtizedeken át a dokumentumokat, bújni a levéltárakat, s külföldről is beszerezni minden fellelhető forrást, hogy valós képet adjak Magyarország akkori magatartásáról - összegzi a pécsi szerző, dr. Páva István (képünkön) most megjelent kötete születésének előzményeit. Magyarázatképpen hozzáteszi: - Borzasztó sematikus és elnagyolt képe van az emberek többségének az eseményekről, túlzottan fekete, vagy fehér színben állították be a történelmi szereplőket, pedig a'valóság sokkal árnyaltabb volt, s ezt próbáltam igazolni Homlok Sándor altábornagy jelentéseinek vizsgálatával. Ő volt ugyanis Magyarország berlini katonai attaséja a háború alatt, és információi jelentősen befolyásolták az akkori idők magyar politikai lépéseit. A kötet a Hadtörténelmi és az Országos Levéltár dokumentumait dolgozza fel, és a Pro Pannónia Kiadó jelentette meg. A három részből álló anyag nem csak a háború alatti történések kronologikus ismertetésével és a berlini jelentések értelmezésével foglalkozik, de a magyar katonai attaséi szolgálat háború előtti megalakulását és működését is bemutatja, valamint foglalkozik a II. világháború végkifejletével is. A könyv a jelentések eredeti változatait is közli, már ami megmaradt belőlük az Országos Levéltárban 1956-ban pusztító tűzvész után. Dr. Páva István máris a folytatáson gondolkozik. Egy tanulmánya van készülőben, amelyben a német-angol kapcsolatokat értékeli a II. világháborút megelőző időszakban, ugyancsak diplomáciai jelentések alapján. MÉSZÁROS B. E. (fácsf^ayiétzooi Bálint András még fiatal színész volt, amikor első előadói estjét a József Attila Művelődési Házban bemutatta. Elsők között állt közönség elé olyan irodalmi összeállítással, amely egy monodráma dramaturgiájával építkezett. Első estjének sikere késztette arra, hogy Pécs-Meszesen mutassa be Magyarország messzire van... című estjét is, amit már pesti színészként, a Szerelmesfilm forgatása után készített, s amivel még negyedszázad múltán is vendégszerepeit szerte az országban. Legfrissebb produkciója ebben ä sorban Márai-estje, amely a fővárosi Irodalmi Színpad produkciója. Márai Sándor 1945-49 közötü naplójegyzeteiből és az író egyéb följegyzéseiből, írásaiból válogatott a népszerű színművész, hogy Márai soraival szóljon politikáról, világirodalomról, művészetről, karrierről erkölcsről. Az est 19 órakor kezdődik a Művészetek Házában. ■ Míves lakatrácsavató Művészek álltak össze aprómunkám A pécsi Janus Pannonius utcai sarokrácsok valamikor valakik által (erre már kevés az emlékezet) lakatrácsokká váltak. Előbb a keresztpántokat, aztán a tartóvasakat lepték el a szerelmes párok által rájuk aggatott különböző méretű és formájú lakatok, egyedülálló kuriózumot adva evvel Pécsnek. Valójában ma már senki sem tudja, hogy ki vagy kik voltak akik a Szent István téri fák alól kifelé jőve a Széchenyi térre, az első lakatot az apró sa- rokvédő-kerítésre rákulcsolták. Mindenesetre tettükkel egy különös szokást alapoztak. Olyat, ami pécsi kuriózum a javából. Szerelmespárok dolga lakatot tenni a rácsokra, osztozni a kulcsokon, s e lakat jegyében vállalni kötődést és hűséget mindaddig, amíg ott csüng a lakat, s a szerelem tart. Az anonimitást a következő névsor azonban megtöri (legalábbis az utókor számára), és valami támpontot adnak majd azoknak a pécsi helytörténészeknek, akik a lakatrácsok múltját kutatják. A Janus Pannonius utca 6-8. előtti rács ugyanis Dévényi Sándor építész-tervező keze alatt újjászületett, a lakatosmunkát Ulrich Tamás, a címert Király Gyula, a rács alatti esőkifoíyó térplasztikát pedig Böszörményi István készítette. A rács tehát kicserélődött, vadonatúj, ám a régi rácson lévő lakatok egytől-egyig visszakerültek. Lokálpatrióta művészek vállalkoztak aprómunkára, a maguk örömére. Persze a tegnapi avatás során illetlenség volna megfeledkezni a fd- újítás ötletadójáról, aki valamikor vendégként érkezett Pécsre, sőt Magyarországra is. Dieter Epp- ler nyugalmazott gyárigazgatóról (képünkön), aki a hamburgi Hauni cégnek eladott nagy múltú Sopiana Gépgyár termelését fogta össze a rendszerváltást követő években, s támasztotta fel a halódó fémipart élelmiszer-csomagoló és egyéb gépek reinkamádójával. Eppler úr azonban nemcsak német tőkét forgatott a gyárban, hanem felfigyelve a pécsi művészekre egyfajta mecenatúrát is fölvállalt. Ennek jegyében került például Pécsre a villányi szoborparkból Bocz Gyula szőlőfürtje, a „Gömbök" című alkotás, lepték el művészek a gyárat, s ennek jegyében újult meg a már említett lakatrács is. kozma f. B. KOLEP ILONA KÉPEI. Pécsett a Gyöngyszem Galériában látható a közelmúltban a városba visszaköltözött alkotónő új kiállítása. A Mesélő Szülőföldem című tárlat Pécs és Baranya tájaira vezeti el a látogatókat. A tárlat október közepéig látogatható a Tímár utcában. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Sikeres mázai fúvósok A zene és az együttlét szeretete mellett néhány támogató önzetlenségének is köszönhető, hogy a Mázai Bányász Fúvószenekar változatlanul működhet. Legutóbb a bányásznapi ünnepségen bizonyították felkészültségüket, sokoldalúságukat Pecze Gábor karnagy vezetésével. Az elmúlt egy évben számos sikert könyvelhetett el az alapítványként működő együttes. Éppen egy esztendeje lesz, hogy - immár másodszor - elnyerték a német nemzetiségi fúvószenekarok vándorzászlóját. Szerepeltek a fővárosban, a magyarországi németek központi ünnepségén, Szekszárdon, a pünkösdi fesztivál tizenegy rendezvényén, többször adtak térzenét Pécs belvárosában, hatalmas sikert arattak a németországi Tübingenben, a Városi Játékokon, nyáron fergeteges menetzenét produkáltak öt kilométeren keresztül Törökbálinton, és persze rengeteg rendezvényre, helyszínre hívják az együttest a környező településeken is. A fennállásának 50. évfordulójára készülő - 1952 óta működik - és 1992 óta Pecze Gábor által vezetett 25 tagú együttes a jövő évben nagyszabású fesztivállal köszönti Mázán a jubileumot. M. A. Fedélzeten a legjobbak ismét kifut a Médiahajó Egyed Kálmán vállalati kapcsolatok menedzsere. BAT Esterházy Péter Illés Zoltán környezetvédelmi bizottság, elnök Iványi Dalma kosárlabdázó, MiZo-Pécsi VSK Jung László irodavezető, Pécs, Westel Mobil Rt. Ahol a piacvezetők találkoznak... A miénk. 2000 Medgyessy Péter Papp Lajos szívsebész, Pécs Bellyei Árpád Fábry Sándor Göncz Árpád Higi Gyula Kékes Ferenc Kovács Ágnes Lovasi András Mikes Éva Rátgéber László Somosi László Szili Katalin Jung László Kurucsai Csaba Mádl Ferenc Ormos Mária Pallag László Páva Zsolt Rátgéber László Szekó József Toller László Tóth József Uhrin Benedek miniszterelnök-jelölt, MSZP egyetemi tanár, Pécs, PTE Páva Zsolt vezérigazgató, MBVH Rt. Somosi László PANN0NP0WER Rt., elnök-vezérigazgató Szili Katalin az Országgyűlés alelnöke A rendszerváltás évétől, 1990- től indul útjára minden év őszén a Médiahajó: a Budapesttől Visegrádig tartó úton a politikai-gazdasági-kulturális élet - és nem utolsósorban a hazai sajtó - legjobbjai utaznak a fedélzeten. Bár sem kötelezettséggel nem jár, sem jutalom nem társul mellé, az évente megválasztott „Közéleti Tizenegyek” az újságíró szakma megbecsülését bizton magukénak tudhatják. Idén tizenegyedik alkalommal indul budapesti kikötőjéből Vi- segrádra a Médiahajó: az alig néhány órás út jelentősége azonban a hazai közéletben vélhetően több, mint azt a néhány órás kötetlen víziút indokolná. A szerkesztőségek ez alkalomból választják meg közéleti tizenegyüket. Szerkesztőségünk - hagyományaihoz híven - ez alkalommal is összeállította saját listáját. Az idei őszön nyolc közszereplőt szerkesztőségünk újságírói, míg három „válogatottat” lapunk fő- szerkesztője delegált a Dunántúli Napló tizenegyes csapatába. Bár vannak visszatérő vendégek, az idei csapatban jópéhány új név szerepel. A tavalyiak közül ismételten helyet kapott a válogatottban Jung László, a Westel Mobil Távközlési Rt. irodavezetője, tizenegyünk „stabil embere”; szintén szerepel Páva Zsolt volt pécsi polgármester, az MBVH Rt. jelenlegi vezérigazgatója is. Visszatekintésül: tavaly mellettük Kurucsai Csaba országgyűlési képviselő, az Európa Tanács tagja, Mádl Ferenc köz- társasági elnök, Ormos Mária egyetemi tanár, Pallag László országgyűlési képviselő, az egykori olajbizottság elnöke, Rátgéber László, a Pécsi VSK és a női kosárválogatott vezető edzője, Szekó József mohácsi polgármester, Toller László, Pécs első embere, Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, valamint Uhrin Benedek, az első hazai internetes médiasztár, énekes, dalszerző kapott helyet. Lapunk összeállításában idén is a baranyaiak vannak túlsúlyban: mindössze három, a megyéhez nem köthető országos jelentőségű személyiség került a legjobbak közé. Listánkon mindhárman „újoncnak” számítanak: így először szerepel Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje, Illés Zoltán, az Országgyűlés környezet- védelmi bizottságának elnöke és Esterházy Péter író. Szintén idén került először a „tizenegyek” közé Nagy Imre, a Pécsi Tudományegyetem professzora, Papp Lajos szívsebész és Iványi Dalma válogatott kosárlabdázó, a MiZo-Pécsi VSK oszlopos tagja. Visszatérő vendégnek számít ugyanakkor Somosi László, a PANNONPOWER Rt. vezérigazgatója és Szili Katalin szocialista politikus, az Országgyűlés alelnöke - ők legjobbjaink között 1999-ben már szerepeltek. Szintén listás volt három évvel ezelőtt tizenegyedik nevünk, Egyed Kálmán, a BAT Pécsi Dohánygyár vállalati kapcsolatok menedzsere is. Szoros versenyben, egy-egy szavazattal maradtak le az idei listáról Dévényi Sándor építész, Ormos Mária egyetemi tanár és Vincze János, a Harmadik Színház vezetője. A kikötőből kifutó Médiahajó és közéleti tizenegyünk további útját szerkesztőségünk természetesen idén is figyelemmel kíséri. T.G.
