Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-17 / 254. szám

4. OLDAL BARANYAI TŰKOR 2001. Szeptember 17., hétfő KALOTASZEGI VARROTTAS, RAFIAZAS, GYÖNGYFŰZÉS. A Pé­csi Napok hétvégi eseményeire kilátogatók nemzetközi játszóházba is betérhettek a Sétatéren. A Szivárvány Gyermekház és a kolozsvári testvérintézménye, a Kuckó Szabadidőközpont is kitelepült egy pavi- lonba a gyermekek örömére.______________________fotó: tóth l. Jobban ismerik a nagy iskolákat A mostani tanévtől kezdve az eddiginél sok­kal több információja lesz az önkormányzat­nak arra vonatkozóan, hogy a szülők milyen szempontok, elvek szerint választanak gyer­mekeiknek általános iskolát a megyeszékhe­lyen. A tavasszal kiosztott kérdőívek kiértéke­lése nemrég fejeződött be. Pécs A válaszokból dobogós helyre került szem­pontok nem hoztak megrendítő meglepetést az ősz eleji értékeléskor: a „jó pedagógusok taní­tanak ott”, a „körzet iskolája”, és a „gyermek testvérei is oda járnak” lehetőségekre adott sza­vazatok összesen több, mint 79 százalékos arányt képviselnek. Minden nagycsoportos óvódás szüleit meg­kérdeztek. A kiosztott 1700 kérdőív több, mint 90 százalékára érkezett válasz, és összesen 2223 szempontot jelöltek meg a szülők. A legvalószí­nűbb válaszokat felsorolta a kérdőív, de volt le­hetőség, hogy mást írjanak be. Az egyéb indo­kok megoszlása: az iskola közelsége a lakóhely­hez, valamelyik szülő munkahelyéhez, a nagy­szülők lakásához (7,5 százalék), az emelt szintű oktatás valamilyen tantárgynál (6,9 százalék), vallás (1,17 százalék) az iskola légköre, gyermekközpontúsága (4,8 százalék), az óvoda-iskola összetartozása (1,94 százalék), a 4+8 osztályos oktatási forma (0,58 százalék), a kis létszámú osztályok (0,52 százalék). Az mindenképpen meghatá­rozó, hogy egy-egy körzetben hány iskolaérett korú gyermek lakik. Vannak olyan intézmé­nyek is, amelyeknek speciális voltuk miatt nincs is körzetük. A vasas-hirdi iskola tanulóinak pedig közel száz százaléka a körzetből való, hiszen eleve nem viszik olyan messzire a gyerekeket más­honnan. Mindezekre Póla József, az önkor­mányzat művelődési, a közoktatási és sportfő­osztályának új vezetője mutatott rá a további elemzések szükségességét hangsúlyozva:- Az iskolák konkrét adataiból előbb az in­tézmények maguk vonnak le következtetése­ket, ezek után érdemes a városi szintű tanulsá­gok levonása. Most, amikor minőségbiztosítás­ról beszélünk, amikor az iskolák létének ve­szélyeztetettsége is felmerült a csökkenő diák­létszám miatt, különösen fontos egy ilyen út­törő jellegű felmerés az iskolafenntartó számá­ra. Nem véletlen, hogy országos érdeklődés is van iránta. A felmérésből máris egyértelműen kiderül: a nagyobb intézményeknek nagyobb az ismert­sége is, és ez nem biztos, hogy jó irányba tereli a választást, a pedagógiai programok üzenete, azok ismerete viszont még nem nyert igazán teret. Az már korábbról való tanulság, hogy az iskolák részéről egy-egy sikeres új kezdemé­nyezés haszna a tanulólétszám emelkedésében csak 4-5 év múlva jelentkezik, és ugyanennyi idő „kell” az örökölt intézményi hírnév elher­dálásához is. MIÉRT PONT AZ ADOTT ISKOLÁT VÁLASZTOTTAK? jó pedagógusok tanítanak ott az a körzeti iskola egyéb indok oda jár a gyermek testvére is a család kötődik ahhoz az iskolához a szomszédok, barátok ajánlották gyermek barátai is azt választották 54 fő 517 fő 442 fő 409 fő 382 fő 220 fő 199 fő 30,41% 26,00% 24,06% 22,47% 12,94% 11,7% 3,17% Elégedetlenek a „hortobágyiak” PÉCS „Vajon miért nem azonos mércével mérnek a kárpótlás so­rán?” Ez volt a fő kérdés azon a fórumon, melyet a hét végén Pécsett tartottak a Hortobágyi Kényszermunka Táborokba El­hurcoltak Egyesületének (HKTEE) kezdeményezésére, s me­lyen főleg a baranyaiakat érintő tragédiákról esett szó. Orlicki Jánostól megtudtuk, a minisztérium asztalán van a ké­rés, s a közeljövőben a hortobá­gyiak ügyében döntés születik. Ezt erősítette meg a szombati fórumon Takács János, a HKTEE elnöke is. A kárpótlás során azonban már egyszer sorra kerültek a hortobágyiak is, miként mind­azok, akik 1939 és 1989 között valamilyen jogsérelmet szen­vedtek. A szabadság jogtalan el­vonásáért havi életjáradék jár. Az első év után havi 500 forint, a további évekért pedig havi 250-250 forint. E körbe tartoznak az elhur­colt zsidók (jelenleg közel 18 ezren kapnak járadékot), a má- lenykij robotosok, az 1950 és 1953 között politikai okokból bebörtönzöttek, deportáltak, in­ternáltak, kitelepítettek és az Mára valójában már mindenféle jogcímen ért sérelemért kaptak bizonyos mérvű kárpótlást az érintettek Magyarországon. A legutóbbi kárpótlás az egykori recski internáltakra vonatko­zott, akik a kormányzat határo­zata alapján havi 20 ezer forin­tos nyugdíj-kiegészítésben ré­szesülnek az elszenvedett kín­zásokért, jogfosztottságért. Hasonlóan zárt táborban vol­tak a hortobágyiak is (mintegy 10 ezer ember, többségük bara­nyai), akik úgy vélik, hogy ne­kik is járna ez a havi plusz, hi­szen mindenüket elvették, őrök dolgoztatták őket és vigyáztak rájuk. Mint azt az Igazságügyi Mi­nisztérium Kárpótlás-felügyeleti Főosztályának főtanácsosától, 56-osok. Általános elv még az is, hogy az így elvett éveket a nyugdíj kiszámításakor a szol­gálati időbe be kell számítani. Van egyfajta nemzeti helytállási pótlék is, havi 50 ezer forint, amely például az 56-os emlék­éremmel kitüntetetteknek jár. Akik 1956 után 3 évet meghala­dó börtönt, jogfosztottságot szenvedtek el, azoknak külön 20 ezer és 60 ezer forint közti járadék jár. A kép rendkívül szí­nes, minden ügy elbírálása egyedi. A Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal igazgatójától, dr. Kamer Ottótól kapott információ szerint a vagyoni kárpótlás során - amely személyenként maximum 5 millió forintot jelenthetett - összesen másfél millióan kaptak kisebb-nagyobb összegeket (161 ügy van még jelenleg jogorvosla­ti szakaszban), a személyi kár­pótlás során pedig közel 650 ezer ügyet zártak le eddig. (Háttér: www. dunantülinaplo.hu) Veszélyben a menhelyek Pécs-Somogy Több állatotthon is megszűn­het a rájuk vonatkozó új elő­írások miatt. A pécs-somogyi telep ugyan egyedüliként már megkapta az engedélyt, de nem lesz képes befogadni az összes, gazda nélküli állatot. A Misina Természet- és Állatvédő Egyesület pécs-somogyi telepén je­lenleg 386 kutya vár gazdára. Az egyesület nemrég kapta meg - ed­dig az ország­ban egyetlen­ként - új műkö­dési engedélyét, mégis komoly problémákkal kell szembe­nézniük. A szervezet elnöke, Farkas Tamás (képün­kön) lapunknak elmondta, hogy a jövőt tekintve aggasztónak tartja a helyzetet: az új állatvédelmi tör­vény végrehajtási rendelete szerint minden állatotthonnak újból enge­délyeztetni kell működését. A pécs- somogyi telep ugyan már megfelelt a feltételeknek, azonban félő, hogy a legtöbb menhely - megfelelő anyagi fedezet híján - nem tudja majd teljesíteni az előírtakat. Az or­szág ötven hivatalos állatotthonából mindössze öt-tíz intézet tud majd tovább dolgozni, ez azonban túl ke­vés lesz az igények kielégítésére. Ennek pedig komoly következmé­nyei lesznek: meg kell ölni az állato­kat, a kóbor kutyák pedig marad­hatnak az utcán. Az állatvédő egye­sületek most azt szeretnék elérni az illetékes minisztériumoknál, hogy azok pályázatok útján biztosítsák a szükséges anyagi forrásokat. Az utóbbi időben megfigyelhető az a tendencia, hogy főleg a kö- lyökkorú és az idősebb kutyákat hozzák az állatotthonba. A bekerü­lő ebek nagy része hathetesnél fia­talabb, így életben maradási esé­lyeik minimálisak, hiszen az anya­tej - amely pótolhatatlan védettsé­get ad - hiányzik. Megfontolt szü­letésszabályozással (például ivar- talanítással) elkerülhető lenne a „fölösleges” szaporulat. _____u Hír ek A FÖLDMŰVELÉSÜGYI és Vi­dékfejlesztési Minisztérium or­szágos tapasztalatcsere-program keretében bemutatókat és ezzel egybekötött fórumokat szervez holnap a megyében. Az érdeklő­dők délelőtt a hidegen sajtolt nap­raforgóolaj előállításáról, csoma­golásáról láthatnak szakmai be­mutatót Egerágon, délután pedig a villányi és a siklósi borvidékkel ismerkedhetnek. (sa) SIKLÓSON nemrég megszüntet­ték a Váralja utcai lakosok által használt átjárót, így a vár alatti ut­cában élők csak kerülővel tudnak eljutni a belvárosba. A héten ala­kítják ki az új átjárót. (kj) A PÉCSI Virágcsokor Nyugdíjas- klubról és Kórusról, amely idén tízesztendős, könyvet ír az egyik tag, Ecsédiné Bagi Erzsébet Őszi rózsák címmel. Az énekesközös­ség főként az ormánsági falvak­ban szerepel a legtöbbet faluna­pokon. A magántóadásban meg­jelenő munka 120 verset és kö­szöntőt is tartalmaz. (cs) A PÉCSI NAPOK Fesztivál záró­programja lesz szeptember 23-án a XI. Szőlő és Bor Ünnepe a Szé­chenyi téren. A Mediterrán Őszt szervező Baranya Megyei Kultu­rális és Idegenforgalmi Központ idén régióssá fejleszti a pécsi szü­reti bemutatót: a baranyaiak mel­lé Somogy és Tolna megyei bor­termelőket is meghívott. (b) A SIKLÓSI művelődési központ és a helyi takarékszövetkezet ve­gyes kara, valamint a zeneiskola hegedűegyüttese egyetlen fellé­pés erejéig Itáliába utazott a mi­nap. A társulatok a Castelfranco nevű zarándokhelyen egy nagy­szabású szentmise alkalmával ' adnak műsort. nui Elfogytak a jegyek az intercitykre PÉCS Soha nem látott rohammal, ám többnyire eredménytelenül pró­bálta bevenni tegnap az utazni vágyók egy része a pécsi nagyál­lomást, ahol már a reggeli órák­ban elfogyott minden helyjegy a fővárosba tartó intercitykre. A roham fő részesei a Buda­pesten tanuló egyetemisták vol­tak, akik közül minden bizony­nyal sokan lemaradtak az első tanórákról a vasút miatt. Mint azt Zolnay Géza forgalmi szolgá­lattevő elmondta, bár az összes mozgatható személyszállító ko­csit összeszedték és felfűztek az IC-kre, ez sem volt elég. A szak­ember szerint a vasárnapi forga­lom általában mindig erős, de ilyen tumultusra még ő sem em­lékszik. K. F. Iszapos ár a dombról Magyarbóly Idén kétszer zúdult iszapos ár a településre a keleti ma­gaslatról. Akut gond a határ­ból a falura törő víz kérdése. Egy polgármester korábban már le is mondott, mert nem talált kiutat. A mostani köz­ségvezetőség nem adja fel, megoldást próbál találni. Az utóbbi öt évben a határ északkeleti részéből nagyobb eső alkalmával iszapos folyások árasztják el a falut. Nagy meny- nyiségű sár is alázúdul, és az árkok kiöntenek. 1996-ban ház­alapok áztak át, akkor fél óra alatt 110, idén augusztusban másfél óra alatt 120 milliméter eső esett. A minapi kiöntést pedig a 24 óra alatt lehullott 80 milliméter csapadék idézte elő. Blázsovics Attila polgármestertől megtud­tuk, hogy mintegy 4 millió fo­rint soron kívüli állami támoga­tást szeretnének kapni, az ag­rártárcánál pedig 20 millió forintért pályáznak. Még idén ugyanis szeretnék elkezdeni a nem mindennapi határát­építést. Az elmúlt fél évszázad során betemetődött a becslések sze­rint 20 kilométer árok, eltűnt 5 kilométer határút, kiszántottak 10 hektár erdőt és szőlőt. A nö­vények felfogták az eső egy ré­szét, az árkok pedig a csapa­dékvizet az azóta elmocsaraso- dott, a községtől keletre húzó­dó Szita-patakba szállították. Az elmúlt évtizedek nagytáblás talajművelései nyomán a hely­ség feletti magaslat fennsíkján 8-10 alkalmi tó keletkezett. Ezek időnként megtelnek, ki­lépnek a medrükből és nem ke­letnek, hanem a nyugatra lévő utcákba folynak le. Az elpusz­tult létesítmények egy részét felújítják, ahogy állami segít­séghez jutnak. ÁTADTÁK A KILÁTÓT. 1910-ben avatták a János-kilátót a Közép-Mecsek legmagasabb csúcsán, a Tubesen, majd 1981-ben lebontották. Sze­rencsére akadtak lelkes lokálpatrióták, akik ezt az állapotot nem tekintették véglegesnek. Az ötéves építkezés végeztével Kovács Szabó János (balról), a Tubes Kilátó Alapítvány részéről szombaton adta át a huszonkét méter magas létesítményt a Pécs városát képviselő Újvári Jenő al­polgármesternek ______________________________________________ FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents