Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-16 / 253. szám
2 ★ KÖRKÉP ★ 2001. szeptember 16. események Peresz nem találkozik Arafattal Tel-Aviv: Elmarad a vasárnapra tervezett találkozó Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jasszer Arafat palesztin elnök között. Az izraeli közszolgálati televízió Ariel Sáron miniszterelnök környezetéből származó értesülésre hivatkozva szombaton este arról számolt be, hogy a külügyminiszter nem tudta meggyőzni a kormányfőt az Arafattal való találkozó szükségességéről. Ugyanakkor a kormányilletékesek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a tárgyalásokra a jövő keddi és szerdai zsidó újév után sor kerül. Marad néhány NATO-katona? Madrid: Az EFE spanyol hírügynökség úgy értesült, hogy George Robertson NATO-fő- titkár elvi egyezségre jutott a macedón vezetőkkel, miszerint 200-350 nyugati katona a balkáni országban marad a Hatékony begyűjtés nevű misszió szeptember 26-i lezárulta után is. Ennek fejében a macedóniai kormány bővíti az albán kisebbség jogait az augusztusi békemegállapodás szerint. Visszakért egyházi ingatlanok Kolozsvár: Az erdélyi történelmi egyházak rövid- időn belül találkozni szeretnének Iliescu román államfővel és Nastase miniszterelnökkel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának és a felekezeti oktatás egy évtizede húzódó ügyében - hangsúlyozták a Romániai Magyar Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletének tanácskozásán. A magyar történelmi egyházak vezetői alkotta testület megvitatta azt a törvénytervezetet, amelyet személyesen kívánnak a politikusokkal. Kínai bányaszerencsétlenség Datong: Huszonhárom ember halálát okozta Kínában az a gázrobbanás, amely az északi Sanhszi tartományban szétvetett egy szénbányát. Az Űj Kína hírügynökség tegnapi jelentése szerint a Datong város melletti bányában összesen hatvanan tartózkodtak a csütörtöki robbanás idején. A bánya tulajdonosa és üzemeltetője a tragédia után állítólag elmenekült a felelősségre vonás elől. A világ legnagyobb széniparával rendelkező Kínában a kitermelő ágazat mérhetetlenül nagy emberáldozatokat követel: tavaly a hivatalos adatok szerint 5300 bányász halt meg, idén pedig 3000-nél tart a negatív statisztika. Martonyi: hétfőig szigor Balatönöszöd: A magyar kormány semmilyen jelzést vagy felkérést nem kapott arra vonatkozóan, hogy az Amerikai Egyesült Államok magyar segítséget akarna kérni a keddi terrortámadásra adandó válaszlépésekéhez - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter tegnap Balatonöszödön az informális kormányülés szünetében megtartott sajtótájékoztatón. A külügyi tárca vezetője közölte: a fokozott biztonsági intézkedések hétfőig még életben maradnak, akkor a Nemzetbiztonsági Kabinet ismét áttekinti a helyzetet, és dönt arról, hogy milyen további lépésekre van szükség. Minimálbér-emelés: államérdek Több tízmilliárd pluszbevételhez jut a kincstár, ha jövőre 25 százalékkal emelik a minimálbért. A dolgozók borítékjában csak havi ötezer forinttal lesz több, sok munkahely megszűnik, a cégek pedig emelik termékeik árát. A minimálbér, az átlagbér és az árindex növekedés* 1990 1992 1994 1996 1998 1999 2000 Ha szeptember 25-ig nem születik megállapodás a jövő évi minimálbérről, akkor a kormány döntése szerint az idei 40 000 forintról 50 000 forintra emelik a legalacsonyabb bért. Szakértők szerint azonban a 25 százalékos emelésből nem a rosszul fizetett alkalmazottak profitálnak majd, hanem a magyar államkassza. A plusz tízezer forintból az alkalmazottak havonta - az inflációs hatásokat is figyelembe véve - reálértékben alig több mint hatezer forintot vihetnek haza. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének számításai szerint viszont a 617,7 ezer érintett után a vállalkozások 71 milliárd forintot fizetnek majd ki a dolgozóknak, illetve közterhek címén az államnak. A tb-jámlék, szja együttesen több mint 25 milliárd forinttal gazdagítja az állami költségvetést. így most először a szakszervezetek álláspontja közelebb áll a munkaadókéhoz, mint a kormányéhoz. Az MSZOSZ eredetileg arra tett javaslatot, hogy a minimálbért emeljék 57 500 forintra, míg a munkaadók azt mondták, jövőre ne emeljék az idei minimálbért, de tegyék azt adómentessé. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a legalacsonyabb bérért dolgozók tisztán negyvenezer forintot vihetnek haza. Az Országos Munkaügyi Tanács pénteki ülésén ezt az álláspontot a szakszervezetek is elfogadták volna, ám a kormány ragaszkodott a számára előnyös megoldáshoz. A gyáriparosok hiába érveltek, hogy a kis- és középvállalkozásoknál tömegesen szűnnek majd meg a munkahelyek, a kormány azzal érvelt, hogy az idei 57 százalékos emelés sem járt elbocsátásokkal. Ez az adat azonban nem tartalmazza az intézkedéssel leginkább sújtott mikrovállalkozá- sokat, de azt sem, hányán lettek hirtelen részmunkaidősek, egyéni vállalkozók. Hogy az idei emelés valójában milyen hatással járt, az leszűrhető a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) esettanulmányából. A kutatást végző Berki Erzsébet több száz cégnek küldte szét adatlapját. A mikrovállalkozások 44 százaléka jelezte, arra számítanak, hogy a minimálbér emelése miatt az év végére veszteségessé válnak, a 6-10 fős cégeknél ez az arány 13 százalék, a közepes vállalatoknál viszont két százalék alatti. A megkérdezett vállalkozások 58 százalékát érintette érzékenyen az idei emelés. A létszámleépítés ugyan csak két százalék alatti volt, ám ezt bőségesen megfejelték más intézkedésekkel. A cégek nyolc százaléka döntött úgy, hogy megemeli az árait, vagyis az átlagpolgárral fizetteti meg a drágább munkásokat. Sokan részmunkaidőssé minősítették át alkalmazottaikat, ami azzal járt, hogy a dolgozók fizetése a régi maradt, ám a későbbiekben nem kapnak majd teljes összegű nyugdíjat. A vállálko- zások egy része a korábban tervezettnél alacsonyabb emelést adott nekik. A cégek két százaléka megemelte a normát, ugyanennyien kényszerítették vállalkozásba a minimálbéres alkalmazottakat, hogy a többletköltséget a dolgozóra háríthassák. A jövő évi 50000 forintos emelés következtében még inkább jellemző lesz a „bértorlódás”. Egy főiskolát végzett pályakezdő pedagógus mindössze 6,5 ezer forinttal magasabb bérre számíthat, mint egy általános iskolai végzettségű takarítónő vagy egy iskolai pedellus. R. Cs. Hallgat a külügy ■ A magyar Külügyminisztérium nem reagál Iliescu román elnök és Nastase kormányfő nyilatkozatára, miszerint Magyarország a státustörvény elfogadása előtt nem konzultált a román féllel. Horváth Gábor külügyi szóvivő elmondta: a tárca nem üzenget a sajtón keresztül. Csurka-vélemény ■ Az amerikai katasztrófáért a felelősség megoszlik a globális politika és a terror kiagyalói, végrehajtói között - mondta Csurka István. A párt elnöke a választási esélyekről szólva kijelentette: az időközi dabasi választás 14, az óbudai 17 százalékos MIÉP-tá- mogatottsága jelzi előre, hogy milyen arányú szavazatra számíthat a párt 2002-ben. Parasztbírálat ■ A kormánynak fel kell hagynia halogató taktikájával - jelentette ki Szilágyi István, a Magyar Parasztszövetség Hajdú-Bihar megyei elnöke. Szerinte a termelési költségek és a felvásárlási árak közötti szakadék egyre nagyobb. Aggódó orvosok ■ Az egészségügyben dolgozók nem támogatják egyöntetűen a kórházak gazdasági társasággá alakításáról és a szellemi szabadfoglalkozású orvoslás bevezetéséről szóló törvénytervezetet - mondta Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára. Szerinte az egészségügyi intézmények privatizációja során elbocsátásoktól kell tartani. Kisgazdák találkája ■ Biztatónak és reményt keltőnek minősítette Szabó János honvédelmi miniszter, a Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségének (FKDSZ) elnöke a Torgyán-ellenes csoportok képviselőinek első találkozóját. Az FKDSZ elnöke beszámolt arról: az általa vezetett szervezet választási együttműködési szerződést írt alá a Cseh Sándor nevével fémjelzett Kisgazda Szövetséggel. Karambolozott a közlekedési miniszter ■ Kisebb közlekedési balesetet szenvedett Fónagy János közlekedési miniszter szolgálati autója pénteken este Budapesten. A miniszter Audi 6-osa a VII. kerületben egy Renault gépkocsival ütközött. Személyi sérülés nem történt. Az eset körülményeinek tisztázása, valamint az anyagi kár megállapítása még tart. Bezárt a gyöngyösi gyermekosztály ■ Orvoshiány miatt szeptember 12-től ideiglenesen szünetel a gyöngyösi Bugát Pál Kórház gyermekosztályán a fekvőbeteg-ellátás. Az osztályon dolgozó orvosok létszáma ugyanis rövid idő alatt négyről mindössze egyre csökkent, s ilyen körülmények között nem volt biztosítható az osztály további működtetése. Leszja Gongadze, az éppen egy éve eltűnt ukrán újságíró, Georgij Gongadze édesanyja is ott volt azon a tüntetésen, amelyet tegnap este tartottak Kijevben. A nagygyűlés résztvevői Leonyid Kucsma elnököt nevezték meg fő gyanúsítottként az újságíró eltűnése ügyében, és az államfő távozását követelték. Georgij Gongadzénak, az Ukra- jinszka Pravda kiadvány vezetőjének tavaly szeptember 16-án veszett nyoma A cigányság készül a választásokra ■ A jövő évi választások az első alkalom lehet arra, hogy a cigányság képviselői megjelenhessenek az Országgyűlésben és a megyei közgyűlésekben - jelentette ki Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Mint mondta, csaknem 10 ezer, közéleti feladatot vállalt roma polgár él az országban, s erről a demokratikus erőről már nem lehet nem tudomást venni. Farkas szerint akár kormányzati feladatok vállalására is készen állnak. Iraki férfiak egy csoportja hallgatja Szaddám Húszéin szózatát, amelyet a helyi rádió közvetít. Az iraki diktátor legutóbbi beszédében már óvakodott attól, hogy - mint azt első reagálásaiban tette - örömét fejezze ki az Amerikában történt terrortámadással kapcsolatban, ám figyelmeztette az USA vezetőit, hogy mostanáig az erő legszélsőségesebb formáit alkalmazták, mégsem értek el eredményt. „A jövőben bölcsességre, nem erőre van szükség” - jelentette ki Szaddám. Amerika bármikor lecsaphat a terroristákra A hét végén is gőzerővel folyt az áldozatok mentése és a romeltakarítás az Egyesült Államokban, s üléseztek a nagyhatalom nemzetbiztonsági munkatársai is. George W. Bush újra megerősítette: az Egyesült Államok háborúban áll. Flosszan elhúzódó, elsöprő küzdelmet ígért, amelynek eredményeképp elpusztítják a gonoszt és a terrorizmust. Első számú gyanúsítottként ismét Oszama bin Ladent említette; az afgán ellenzék egyik munkatársa is megerősítte, hogy a szaúdi milliárdos áll a merényletek hátA Pentagon elleni támadás áldozatainak száma 190 terében. Az amerikai külügyminiszter pedig arra figyelmeztette az afganisztáni tálibokat, hogy komoly következményei lesznek, ha oltalmazzák a szaúdi terroristát. A tálibok szerint nem korlátozzák Ladent, aki elhagyhatja Afganisztánt, ha akarja. Ugyanakkor megtorlással fenyegették meg a szomszédos országokat, ha segítséget nyújtanának az Afganisztán elleni amerikai csapáshoz, és felszólították a külföldieket, távozzanak az országból. A tálib kormányt elismerő Pakisztán és az Egyesült Arab Emírségek támogatásukról biztosították a terrorizmus elleni nemzetközi erőfeszítéseket. A pakisztáni külügyminiszter kijelentette, az esetleges katonai akciót az ENSZ keretén belül kell végrehajtani, ugyanakkor a fővárosban, Iszlámábádban több százan tüntettek az esetleges Afganisztán elleni amerikai válaszcsapás ellen. A tüntetők arra figyelmeztettek, hogy „az Egyesült Államok tanulhatna a Szovjetunió példájából”, utalva Moszkva súlyos afganisztáni vereségére. A hivatalos amerikai politikát bírálja egy ismert amerikai írónő is. Susan Sontag egy cikkében azt írta, a washingtoni kormányzat eredendően magának köszönheti a merényleteket, és nem a civilizáció, a szabad világ és az emberiség elleni gyáva támadásról van szó, hanem a világ egyetlen önjelölt szuperhatalma elleni akciókról. A legfrissebb adatok szerint a Világkereskedelmi Központ (WTC) elleni támadásnak 152 halottja - ebből csak 92 holttestet tudtak azonosítani - és 4972 eltűntje (döntő többségük szintén halott) van. A Pentagon elleni merényletben a repülőgépen utazó 64 emberen kívül 126-an haltak meg. Közben megjelentek a lepusztult városrészek fosztogatói is, egy áruházat akartak kirabolni nem messze a WTC-től. Az ikertorony pusztulása után a 102 emeletes Empire State Building maradt New York legmagasabb épülete, de az ott dolgozók egy része fél bemenni oda, attól tartanak, hogy az esetleges következő merénylet ezt az épületet érheti. Az amerikai légierő egyik tisztje elmondta, hogy miután értesültek a repülőgépek eltérítéséről, néhány elfogó vadászgép azonnal felszállt, de már nem sikerült elérniük a Boeingeket. Az őrnagy bevallotta, arra ők sem számítottak, hogy a légikalózok az épületeket veszik célba. Németországban, Bochum- ban is a nyomára bukkantak az egyik arab férfinak azon három személy közül, akik éveken át Hamburgban laktak, és részt vettek a terroristaakcióban. A férfi a Az USA haderejének létszáma Összes: 1384338 Ebből Európa Közel-Kelet és Ázsia 117411 Japán 40159 Dél-Korea 36565 Szaúd-Arábia 7053 Kuvait 4602 Törökország 2006 Bahrein 949 Thaiföld 526 Pennsylvaniában lezuhant gépen utazott. Továbbra sincs hír arról, hogy magyar áldozata lenne a merényleteknek. Jelenleg 20-30 eltűnt személy keresését végzik. A hét végén még biztosan érvényben maradnak a szigorú biztonsági intézkedések Ferihegyen. ■i \
