Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-15 / 252. szám
10. OLDAL CSÁNYOSZRÓ ÉS NAGY CSÁNY BEMUTATKOZIK 2001. Szeptember 15., szombat | HM Bíznak a határátkelő megépítésében Kevés pénzből sok mindent megoldottak Az Ormánság negyedik legnagyobb települése több mint 30 százalékos munkanélküliséggel küzd. Reménye sincs arra, hogy a szociális problémáit egyedül valamikor is meg tudja oldani, hiszen ki akar itt beruházni, a vállalkozók messze elkerülik még a település környékét is. Azért nincsenek elkeseredve, s bár több éve forráshiányosak, lakossági összefogással építik, szépítik falujukat. Attól függetlenül, hogy a pénzünk évről évre kevesebb, az elmúlt tíz évben több mint 30 év lemaradását hoztuk be - mondja Mecskei Károly polgármester, hozzátéve, hogy mindehhez szükséges volt a település lakóinak szemléletváltozása is. Most már magukénak érzik lakóhelyüket, igyekeznek széppé, vonzóvá tenni nemcsak a házuk környékét, hanem az utcákat is. Hogy csak egy példát említsek ennek illusztrálására: szinte minden ház előtt van virágoskert, a füvet is nyírják. Fontos dolog ez, már csak azért is, hogy az idelátogató ne csak a nagy szegénységgel szembesüljön, hanem azt is észrevegye, hogy az itt lakók maguk körül igyekeznek a lehetőségeikhez mérten tiszta, rendezett környezetet teremteni. Persze mindehhez hozzájárult az önkormányzat gondoskodása is, a rendelkezésükre álló beruházási forrásokból fontossági sorCSÁNYOSZRÓ LAKOSSÁGSZÁMA rendben oldják meg a feladatokat. Mindjárt a kilencvenes évek elején felújították az egészségházat. A tetőszerkezet átépítése azért is halaszthatatlanná vált, mert már a ház működőképességét veszélyeztette. Ugyancsak sürgős feladatot jelentett abban az időszakban az önkormányzati utak, járdák burkolatának, valamint a település ivóvízrendszerének felújítása. A falu északi részén új vezetéket fektettek le. Itt eddig fúrt kutakból nyerték az ivóvizet, az itt lakók a falugyűléseken jogosan vetették fel, ők is ugyanolyan polgárai a községnek, mit azok, akik már rendelkeznek vezetékes ivóvízzel. Felújították és három új helyiséggel bővítették az orvosi rendelőt, a kulturált gyógyító munkához a régi már szűkösnek bizonyult. A csapadékvíz elvezetése is sok gondot okozott. A nagyobb esőzéskor az elvezető csövek dugulása és a gazzal benőtt árkok miatt a víz nem tudott elfolyni. A Szabadság út környékén betonburkolattal látták el az árokpartokat. A település külterületén lévő, úgynevezett mezőgazdasági utakat is sármentesítették, s egyben a belvízelvezető árkokat is megépítették. A közvilágítás korszerűsítése is megtörtént. Az Együtt Csányoszróért Egyesülettel (elnökük Szabó Béláné) összefogva megépítették a játszóteret is magában foglaló millenniumi emlékparkot. Büszkén emlegetik, hogy a megyében az elsők között a falu általános iskolájában kezdődött el a gépekkel felszerelt számítás- technikai oktatás. Nemrégiben pályázati pénzekből és saját forrásból új generációs komputerekkel cserélték le a régieket. Számítógépes nyilvántartás van a polgármesteri hivatalban, valamint az orvosi rendelőben is, ennek felszerelését jórészt a falu költség- vetéséből finanszírozták. Sajnos a legforgalmasabb útvonal (ez vezet az iskolához, az orvosi rendelőhöz, a vasútállomáshoz) felújítása még várat magára, ugyanis ez nem az önkormányzaté, a Közútkezelő Kht. pedig mind ez idáig csak hitegeti őket a kátyúzással. Marócsao Gilvánla'-' KáldcSp Drávátok CSÁNYOSZRÓ Besence , :"cBo5,)ásaT * 9 Markóc" 7 NAGYCSÁNY Dfávakeresztúr Drávaiványi Llizsok oSósvertike- Nincs a jövőben sem nagy tervünk - válaszol a jövőképet firtató kérdésre a falu első embere. - Folytatjuk a kis léptékű fejlesztéseinket. Amennyire pénzünkből telik, felújítjuk a körjegyzőség épületét, valamint az óvoda régi épületszárnyát. Egyébként a jövőben is tudatosan törekszünk arra, hogy minden pályázati forrást igénybe vegyünk. Abban reménykedünk, hogy a határátkelőhely megépítéséről valamikor majd csak döntés születik, hiszen az átmenő forgalom fellendítené a szolgáltatóipart, munkahelyeket teremtene. A falu az Ormánság- fejlesztő Társulással közösen sem lesz képes a jelenlegi helyzetén lényegesen változtatni. Állami segítségre lenne szükség, ám a jobbító szándéknak eddig nem sok jelét tapasztaltuk. ____________■ A te mplom a falu főterén C sányoszró. Csány, Kiscsány neve először az írott fonásokban 1257-ben jelent meg Chan alakban, Oszróé pedig 1475-ben Osztró változatban. A Csány helynév alapjául valószínű , hogy szláv eredetű személynév szolgált. Az Osztó helynév is szláv eredetű, jelentése sziget. A község területe a honfoglalás után a Kan nemzetség birtoka lett. A mai falu környezetében három középkori falu érte meg a török hódoltság végét, Kiscsány, Osztó és Zsen. Ez utóbbi valószínű a 17. század végén elnéptelenedett, lakói Kiscsányba költöztek. Állítólag a tatárjárás és törökdúlás időszakában azért menekült meg a lakosság, mert az egész terület ingoványos volt. Ma már csak a dűlők őrzik a környékén lévő, kihalt települések emlékét. Késő barokk stílusú temploma 1812-1822 között épült. A lakosság nagyobb része református, a többiek katolikus hittek. A települések gazdái Csányoszró jelenlegi polgármestere, Mecskei Károly immár három cikluson keresztül a falu első embere. Alpolgármester Géczi Zsolt. Az önkormányzati testület tagjai: Papp Csilla, Tar István, Vida Zoltánná, Géczi Lajosné, Dervár Zsuzsa és Torma Ervin. Nagycsány polgármestere Dávid János, alpolgármester Gáspár Lajosné. A testület tagjai: Szigeti Tamás, Varga Árpádné, Berta Kázmémé és Pénzes Attiláné. A mezőgazdasági bizottság elnöke Szigeti Tamás. A cigány kisebbségi önkormányzat vezetője Kőszegi Attiláné, az elnökhelyettes Garas Csaba, a testület tagja még Kovács Lászlóné. A három falu (Csányoszró, Nagycsány, Besence) körjegyző- je Tóth László.______________■ So kat költenek a gyerekekre Az idei költségvetés csekély hányadát tudják csak beruházásokra fordítani, mert a faluban a munkaképes korú lakosság több mint 30 százaléka munkanélküli, szociális ellátásra szorul. Igen magas a rendszeres segélyezettek száma, de a családok eseti támogatása is sok pénzt visz el a rendelkezésükre álló pénzből. A 116 milliós költségvetésből 33 milliót fordítanak szociális juttatásokra, de meglátásuk szerint ez a pénz semmit sem old meg, arra viszont elegendő, hogy a családokban a gyermekeknek legalább naponta tudjanak adni valami élelmet. Az óvodás- és iskoláskorúak (akik a Csányoszróról, Besencéről és Nagycsányból verbuválódnak) az intézményben is hozzájuthatnak a napi egyszeri meleg ételhez. Az óvodai ellátás egyébként csaknem 11 millióba kerül, az iskola fenntartása pedig 30 milliót visz el a költségvetésből. Egy iskolás évente 210 ezer forint, a napközi 30 ezer forint, az iskolai étkeztetés pedig 49 ezer forint támogatást igényel. Az óvodai ellátás óvodásonként évente 186 ezer forintba, míg az étkeztetés 49,4 ezerbe kerül. Falunap másodszor FOTÓK: MÜLLER ANDREA A faluban nagyon büszkék az új kultúrházra. Az épület a felújítás előtt is rendelkezésükre állt, csak kulturális rendezvények megtartására nem volt alkalmas. Az épületben működött egy diszkó, valamint a mozi, erre - fogjuk rá - megfelelt, ám a települést irányító önkormányzati testület, no meg a falu jobb érzésű lakói ünnepségek lebonyolítására már nem tartotta alkalmasnak az amúgy is tatarozásra szoruló házat. Mivel az igény nagy volt egy „kulturált” kultúrházra, keresték, milyen pénzekből tudják megoldani az átalakítást és a felújítást. Mint már any- nyiszor, most is pályázaton szereztek rá támogatást, s három év folyamatos fejlesztésével el is készült az épület. Szakipari munkák elvégzésére szükség volt a faluban élő mesteremberek társadalmi munkájára is, a lakosság támogatása mintegy 3 millió forinttal csökkentette a Bár Csányoszró az utóbbi évtizedekben nem került olyan helyzetbe - mint jó néhány baranyai település -, hogy harcolnia kelljen a helyi oktatási intézményért, a bővítésért, felújításért hosszú időn keresztül igencsak meg kellett küzdeniük. A három település (Csányoszró, Besence és Nagycsány) nebulóit kiszolgáló intézmény felújítása és bővítése még a rendszerváltás előtt megkezdődött (a megyei tanács akkoriban támogatta is a beruházást), de mivel a tatarozáshoz és az átalakításhoz szükséges állami támogatáshoz csak évenként „adagolva” jutottak hozzá, az építkezés jócskán áthúzódott a rendszerváltás utáni első évre. Az átalakításra és a bővítésre leginkább azért volt költségeket. Az idén már a berendezést is megvásárolták, Az Együtt Csányoszróért Egyesület szervezésében a mai napon megtartott falunapon - ahol a köszöntik a település lakosságát szükség, mert meg akarták szüntetni az összevont osztályokat, mert véleményük szerint az ilyen áldatlan állapotú oktatási formában a gyerekek nem juthattak hozzá megalapozott tudáshoz. A felújítás után 5 új tanteremmel bővült az iskola, az új helyiségek már elegendő férőhelyet biztosítottak az összevont osztályok megszüntetéséhez. Már a rendszerváltás után az intézmények fűtéskorszerűsítését is megoldották, ez sem fillérekbe került, hiszen földgáz még nincs a faluban (a gázvezeték kiépítésének finanszírozására nem volt elegendő jelentkező), olcsó megoldást nem tudtak kialakítani. Saját forrás mellett erre is sikerült pályázati pénzeket szerezniük. hosszú idő után most lesz először színházi előadás a felújított kul- túrházban. S hogy a fiatalok se maradjanak helyiség nélkül, tervezik a kultúrház udvarán egy if- júsági klub létrehozását. ______■ TÁ MOGATÁS házépítőknek. Csányoszróra nem jellemző a „népmozgás”, ide nemigen költöznek, sokkal inkább elmennek az emberek. Ettől függetlenül nagy az építkezési kedv, főként a fiatalok szándékoznak így új otthonhoz jutni. Az önkormányzat ugyan nem tudja közművesített telkekkel segíteni a fészekrakókat, ám szerény lehetőségeihez mérten támogatja az építkezőket. Az 50 ezer forintos egyszeri juttatás ugyan nem sok, ám azt jelzi, hogy a település is hozzá akar járulni a letelepedők boldogulásához. _______ ■ Az oldal a csányoszrói és a nagycsányi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Folyamatos az iskolafejlesztés A fűtéskorszerűsítést is megoldották N agycsány az Ormánság jellegzetes aprófalvainak egyike. A község első írásos említése 1257-es keltezésű. Az 1457-es feljegyzések Nagchan néven említik. A 18. században Viszló, Mecske és Sellye mellett Nagycsány a térség legjelentősebb települése. A község 1828-ban 469 lelket számlál. Református település lévén 1841-ben templomot emeltek, amelynek felújítására legutóbb 1930- ban került sor. Érdekes látnivaló még a ritkaságnak számító temetődomb, valamint a falu központjában lévő műemlék parasztház.- Három évvel ezelőtt alakítottuk ki az orvosi rendelőt a megszűnt bolt épületében - emeli ki az utóbbi években végrehajtott fejlesztési programok közül az egészségügyi intézmény felépítését a polgármester, Dávid János. Ez azért volt nagyon fontos beruházás, mert a nehezen mozgó, idős embereknek nem kellett ezt követően buszra szállniuk, ha orvosi ellátásra volt szükségük. Ugyancsak sürgős feladat volt a fedett autóbuszváró és a hozzátartozó járdasziget kialakítása, hiszen a munkába járók nagyon sokat panaszkodtak amiatt, hogy a menetrendszerű járatokra várakozva az eső, a hó és a szél elől nem tudnak fedett helyre behúzódni . díjasoknak az ebédet. Az ételt Csányoszróról hozatjuk, az idős embereknek csak a költségek kisebbik részét számítjuk fel, többségét az önkormányzat állja. Az infrastrukturális fejlesztések közül a legnagyobb beruházás a Besencével közösen felépített vízmű. volt. Az 1994-ben átadott létesítményre kaptak csaknem 30 millió forintos állami támogatást. Az Ormánságfejlesztő Társulás közreműködésével, közhasznú munkával takarították ki a belvízelvezető árkokat, az önAz iskolások az utóbbi években már nem a Volán-járatokkal közlekednek, a Csány- oszrón lévő oktatási intézménybe nap mint nap a falu tulajdonában lévő mikrobusszal viszik a gyerekeket. A polgármester szerint ez a beruházás sem tűrt halasztást, ugyanis egy gyermekbaleset miatt a szülők a vásárlásra ösztönözték az önkormányzatot. Pályázati pénzből vettük, nem a költségvetést rövidítettük meg - nyomatékosít- ja Dávid János. A járművel két legyet ütöttünk egy csapásra, hiszen a gyerekek szállításán kívül ezzel hordjuk ki a nyugkormányzati utakat pedig a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás igénybevételével hozták rendbe. Ez utóbbi 800 ezer forintba került. Céde-pá- lyázatból nyert pénzen tavaly újították fel a faluházat, a 2,8 millió forintból még a falubusz garázsára is jutott pénz. Természetesen ők is felépítették a millenniumi parkjukat, a másfél hektáros területen sportlétesítmények is épültek, labdarúgó- és kosárlabda- pályával és játszótérrel gazdagodott a falu. ez utóbbiak kialakítását az Ifjúsági és Sportminisztérium is támogatta. Ebben az évben fejezték be a járdák felújítását is.- Hamarosan ravatalozót építünk - említi meg a közeli beruházást a polgármester. - A közeljövőben elkezdjük az építkezést, a költségek nagy részét pályázaton szereztük. Virágosítanak az egész falu területén A ravatalozó létrehozása következik * t > \ 4 Mecskei Károly, Csányoszró polgármestere A szépen felújított kultúrház Nagycsány polgármestere, Dávid János
