Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-10 / 247. szám

2001. Szeptember 10., hétfő BARANYAI TŰKOR 5. OLDAL VESZÉLYES TÁBLA. Nem tudni, vajon kinek volt útjában Pécsett, Fehérhegyen a KRESZ-tábla, de kidöntve veszélyezteti a közlekedést.____________________________________fotó: müller andrea Távol maradtak az MDF vezetői Dávid Ibolya és Herényi Károly is hiányzott az Összefogás napján Felemásra sikerült szombaton Siklóson az Összefogás napja, a rendezvényen - amelynek keretében felavatták a Kanizsai Dorottya rózsakertet - ugyanis az előzetes hírekkel ellentét­ben sem az MDF elnöke, sem pedig szóvivője nem vett részt. Siklós A Magyar Szocialista Párt és a Ma­gyar Demokrata Fórum helyi szer­vezetei, illetve különböző helyi civil szerveződések által még a 90-es évek végén létrehozott rendezvé­nyen - melynek idén Szili Kataän, a parlament alelnöke volt a fővédnö­ke - megjelent Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, ám az MDF részéről végül senki sem tette tiszteletét a városban. A szer­vezők Dávid Ibolya pártelnöknek (első képünkön) küldtek meghívót, és az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy az igazságügyi tárca gaz­dája végül meg­érkezik-e. Pénte­ken • Herényi Károly, az MDF országgyűlési képviselője, a párt szóvivője úgy nyilatkozott lapunkban, hogy az elnök­asszony helyett ő képviseli a pártot a rendezvényen, de Siklóson őt is hiába várták. Darvas Miklós, az MDF helyi ve­zetője Dávid Ibolya távolmaradásá­val kapcsolatban elmondta, a ren­dezvény előtt 10 nappal tudták meg, hogy az elnökasszony várha­tóan nem tud megjelenni, míg a he­lyettesnek kijelölt Herényi Károly érkezése az utolsó pillanatban bu­kott el: a képviselő saját választóke­rületében egy iskola avatásán vett részt. Az igazságügyiminiszter üze­netében sajnálatát fejezte ki azért, hogy nem tudott eljönni, s ígérte, az első adandó alkalommal ellátogat a városba. Dávid Ibolya az MTI-nek szom­baton elmondta: a parkavatásra szóló meghívást már korábban le­mondta, mert a Tolna Megyei Bün­tetés-végrehajtási Intézet dolgozói­nak ünnepségén vesz részt.- Sem az MSZP frakcióvezetőjé­től, sem Medgyessy Pétertől nem kaptam jelzést arra vonatkozóan, hogy szakmai megbeszélést akar­nak velem folytatni - mondta Dávid Ibolya arra reagálva, hogy egyes hí­rek szerint Medgyessyvel Siklóson a kétkamarás parlamentről folyta­tott volna egyeztetéseket. Hozzátet­te: ha erről a szándékról előre érte­sül, akkor.sem tartja megfelelő alka­lomnak a parkavatást arra, hogy az MSZP-frakció tagjaival és miniszter­elnök-jelöltjével erről tárgyaljon. Medgyessy Péter lapunk kérdé­sére, miszerint Dávid Ibolya távol- maradásában szerepet játszhatott-e a közelmúltban aláírt Fidesz-MDF választási megállapodás, diplomati­kusan úgy vélekedett: a kérdésben megtalálható a válasz is. Kemé­nyebben fogalmazott Halmai Lász­ló, az MSZP városi elnöke, aki el­mondta, az Összefogás napja soha­sem volt politikai rendezvény, hi­szen minden évben csak egy apró dolgot szeretnének letenni az asz­talra a szűkös költségvetés mellett. Épp ezért a távolmaradást nagyon negatív üzenetnek tartja, amelynek révén az MDF-es vezetők lenézték a helyi szavazóikat, semmibe vették munkájukat. A város művészeti csoportjának fellépésével tarkított programsoro­zat alkalmává Máté János polgár- mester (második képünkön) meg­nyitóját követően a helyi pártok és civil szervezetek képviselői mond­tak beszédet. Kocsi László, a város korábbi országgyűlési képviselője, az MSZP megyei elnöke felhívta a figyelmet, hogy minden egyes év­ben lehet olyan dolgot találni, ami sok ember számára fontos, amit meg lehet váósítani, s erre a mun­kára táán a pártok is képesek. Szili Katalin köszöntőjében el­mondta, a város ünnepe szépen példázza a kü­lönböző világ­nézetű emberek összefogását. Úgy vélekedett, az ilyen összefo­gásokból szület­het meg a tole­rancia, amire szükség van. Medgyessy Péter elmondta, az elmúlt években a magyar társadáom erkölcsi válság- ba került. Hiszi, hogy az emberek a bosszúálás helyett megbékélésre vágynak, meggyőződése: olyan idő­szak kell Magyarországnak, amely a kiegyezést hozza. Úgy vélekedett, ma a becsület, a tisztesség küzd jo­gáért. Hiszi, hogy még mindig sok­ká több szá köti össze, mint amen­nyi szétszakítani akarja a nemzetet, hogy megváósulhat a cél, ahol béke van, hozzáértés és biztonság. Medgyessy elmondta, tíz év gazda­sági eredménye az ország közös si­kere. Az ország minden polgáa a nemzet részvényese. Itt az idő, hogy megkapják jussukat, mert megér­demlik - tette hozzá. A felszóláások után adták át a nagyközönségnek az újjávarázsolt Kanizsá Dorottya rózsakertet, melyben öt nagyméretű térplaszti­kát - köztük Ann Roberts, Garányi József eddig sehol sem látott alkotá­sát - is megtekinthetik az érdeklő­dők. (Háttér: umnv.dunantulinaplo.hu) Nem nő a kórházak adóssága Több pénzt kapnak az intézmények, de a gondok nem oldódnak meg Valamivel több központi pénzt folyósítanak október végén a kórházaknak júliusi teljesít­ményük után, az intézmények anyagi prob­lémái azonban ettől úgy tűnik továbbra sem oldódnak meg. A finanszírozás változásai­nak köszönhetően adósságállományuk előre­láthatólag nem emelkedik tovább, az ellátás színvonala azonban a jövőben sem javul. Baranyai körkép Az aktív betegek után a korábbi 90 ezer helyett 95 ezer forintot kapnak a jövőben a kórházak, az ellá­tott páciensek számától függően tehát havonta né­hány millió forinttal magasabb bevételre számíthat­nak. Dr. Kovács Ágnestől, a Magyar Kórházszövetség illetékesétől megtudtuk, az október végi kifizetés­kor már - amikor is a júliusi teljesítményük utáni pénzt folyósítják az intézményeknek - ezt a meg­emelt összeget veszi majd alapul a társadalombizto­sító. A 95 ezer forintos alapdíjak szerinti számítást a szaktárca három hónapra garantálja, a finanszíro­zás további alakulása egyelőre bizonytalan. Az egészségbiztosítási pénztár számításai szerint nem kizárt, hogy év végére további emelkedés várható. Dr. Kovács Ágnes hozzátette, a mostani változás lát­ványos javulást nem hoz majd, eredménynek te­kinthető viszont, hogy az intézmények anyagi hely­zete nem romlik tovább. Horváth Zoltán, a Baranya Megyei Kórház fő­igazgatója kérdésünkre elmondta, az intézmények már három hónappal ezelőtt kérték a fekvőbeteg alapdíjak emelését, a változtatás tehát már akkor is indokolt lett volna.- A nyári hónapokban lényegesen kisebb a kór­házak betegforgalma, mint az év más időszakaiban, ebből következik, hogy teljesítményük is kevesebb, mint máskor - emelte ki a főigazgató. Mivel a most megemelt alapdíj épp ezekre a nyári hónapokra vo­natkozik, komolyabb bevételnövekedéssel úgy tű­nik, egyelőre nem lehet számolni. A megyei kórháznak például márciusra, a korábbi 90 ezer forin­tos alapdíjjal számolva mintegy 150 millió forintot folyósítottak. A júliusi teljesítmény alapján azon­ban, az 5 ezer forintos emelést fi- v gyelembe véve sem biztos, hogy ennél többet kapnak majd. A főigazgató kiemelte, a legerő­sebb hónapokban is legfeljebb 7-8 mülió forinttal magasabb bevételre számítanak. Ez azonban mindössze a fűtési költségek fedezésére lesz elegendő. A megemelt alapdíj tehát az adósság- állomány csökkentésében biztos nem jelent majd segítséget, annak növekedését azonban talán meg­állíthatja. A megkérdezett baranyai kórházigazgatók hang­súlyozták, a finanszírozás megváltozásából a bete­gek semmit nem éreznek majd, az ellátás színvona­la továbbra sem javul. Legkevesebb 110-120 ezer fo­rintos fekvőbeteg alapdíjakra lenne szükség, hogy az épületekre és eszközökre vonat­kozó minimumfeltételeknek meg tudjanak felelni az intézmények. Uj műszerek beszerzésére to­vábbra sem lesz pénzük, a jövőben is csak a legszükségesebb alapfel­szereléseket tudják megvásárolni. Épületfelújítások pedig szóba sem kerülhetnek. Dr. Dénes László (képünkön), a mohácsi kórház vezetője kiemelte, csak remélni tudják, hogy jövő év elején a béremeléseket és az inflá­ció mértékét is figyelembe veszik majd a finanszírozás mikéntjének meghatározásakor. Ellenkező eset­ben a zökkenőmentes működtetést már nem biz­tos, hogy mindenütt garantálni tudják. WALD KATA PÉCS megkérdőjelezte a kilátó létesítését. Megfontolandó, hogy a tábor újraé­pítése nélkül, illetve előtt érdemes-e kilátót emelni. Az Égertető mind­össze 362 méter magas, tehát a ki­rándulóhely közelségével, szépsé­gével, vonzerejével együtt van létjo­gosultsága egy itteni kilátónak. Albert Páltól (képünkön), a PW Rt. közterület-igazgatójától úgy tudjuk, most sem jutottak egyértelmű kö­vetkeztetésig. Ugyanakkor fel­merült, hogy ha lesz, érdemes esztétikusabbá formálni. Mindezek el­lenére a PW Rt. megbízta az Unibert, hogy az éger­tetői kilátó kivitelezését versenyez­tesse meg. A felhívásra öt értékelhe­tő ajánlat érkezett a napokban zá­rult határideig. Az ajánlatok között 2-3 millió forintos különbségek vannak, a döntés a következő he­tekben várható. d. i. Három éve tervezi a Mecseki parkerdő kezelője, hogy a te­rületén új kilátót épít. A szomszédos táborban keletke­zett tűz azonban kétségessé tette a program indítását. Fából készült kis kilátó volt koráb­ban az Égertetőn, de szerkezete annyira leromlott, hogy 1996-ban le kellett bontani. A Mecseki Park­erdő gondozója, a PW Rt., illetve elődje 1997 óta foglalkozik egy új kilátó létesítésének gondolatával. Pályázati pénz is került hozzá és ta­valy építési engedélyt is kapott a ki­látó tervdokumentációja. A kilátó 16-18 méter magas len­ne: nagy monolit alapú, ácsolt fa­szerkezettel, és néhány millió forint beruházási költséggel számolnak. A parkerdőnek szánt támogatások között a kilátó megvalósítása szere­pel, tehát elvileg nincs akadálya az építésnek, csak éppen majdnem okafogyottá vált. Tavaly ugyanis le­égett az égertetői tábor. Az eset Sürgető a rekonstrukció Matty Amennyiben a megyei területfej­lesztési tanács pozitívan bírálja el szeptember második felében a község pályázatát, úgy két lép­csőben - ősszel és jövő tavasszal- teljesen megújulhatnak a tele­pülés csapadékvíz-elvezető ár­kai, illetve a portákat a közúttal összekötő hidak. Miként Balogh Antal polgár- mester elmondta, a munkálatok szükségességét - a jelenlegi csa­padékos időjárás hatására szinte az összes árok csordultig megtelt- az elmúlt esztendőben a ka­tasztrófavédelem által végzett fel­mérés is alátámasztja. Az összes­ségében mintegy 20 millió forin­tos munkálattal kapcsolatban az­óta több pályázatot is benyújtot­tak - a polgármester tájékoztatá­sa szerint a mostani épp a harma­dik a sorban -, közülük az illeté­kes minisztériumhoz beadott azonban nem járt sikerrel, azt ugyanis a tárca elutasította. A munkálatok során a vízelve­zetőket a község egész területén kibélelnék, a hidakat - melyek közül a használhatók visszaállí­tásra kerülnének - azonos szintre hoznák. A beruházással kapcso­latban már több árajánlat is érke­zett különböző cégektől, a pályá­zati elbírálást követően a telepü­lés képviselő-testülete dönt majd a kivitelező személyéről. Akció az illegális lerakók ellen Az illegális szemétlerakókat a mai napig senki sem térké­pezte fel. Az esetek többségében azt sem tudni, kik azok, akik a hulladékot hordják ezekre a helyekre. A most indult országos kampány talán közelebb visz a megoldáshoz. PÉCS-SZEKSZÁRD Országos kampányt indított az illegális szemétlerakók feltérké­pezése és felszámolása érdeké­ben a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) - tájékoztatta lapun­kat a Baranya-Tolna megyei ré­gió programkoordinálását végző Pécsi Zöld Kör elnökségi tagja, Zöldi Miklós. A kampány augusztus végén „Tájsebészet” néven, társadalmi szervezetek és iskolai csoportok részére kiírt pályázat közzététe­lével vette kezdetét. A pályázat három fázist foglal magában: az illegális hulladéklerakók feltér­képezését, felszámolásának megtervezését, s végül felszámo­lását. A HuMuSz elképzelése sze­rint a szeméthalmok felszámolá­sa mellett a fő célkitűzés a lakos­ság szemléletformálása. Ennek megfelelően a pályázati győzte­sek azok közül kerülhetnek ki, akik az illegális lerakók meg­szüntetését a legszélesebb társa­dalmi összefogás révén tudják megvalósítani, s akik a program mindhárom fázisához gazdag médiadokumentációt és illuszt­rációt csatolnak. A fődíj egy több egységből álló, fából készült ját­szótér lesz. A szétküldött adatlapok kitöl­tésével a csoportok jelzik a lerakó pontos helyét, annak nagyságát, a hulladék mennyiségét és összeté­telét, azt, hogy van-e benne ve­szélyes hulladék, s végül arra a kérdésre is választ kell adniuk, ki tudták-e deríteni, ki rakta le. Az adatok folyamatosan felkerülnek egy központi számítógépbe, s bárki nyomon követheti az ered­ményeket a www.humusz.hu/ta- jsebeszet honlapon. Hírek A BATASZEK-DOMBOVAR vasútvonalon ismét zavartalan a közlekedés. Helyreállították Őcsény közelében a töltés alatti átfolyót, amelyet a megduzzadt patak vize meglazított. Félő volt, hogy váratlanul beszakad az át­eresz, és kisiklik a vonat. Egy na­pon át vonatpótló buszok közle­kedtek három helyen, így Hidas és Bátaszék között is. (cs) BIKALON egy férfi szörnyethalt pénteken, amikor a száraz fa nye­sése közben a több mint ötméte­res mélységbe zuhant a községi parkban. Az időben érkező köror­vos már nem tudott segíteni rajta. (cs) BARANYA jelentős vízfolyásai­ban alig emelkedett a vízszint az elmúlt napok esőzése után. Az árkok, csatornák és patakok telt- sége továbbra is 40-50 százalé­kos. Ez igazolja, hogy a koráb­ban aszály veszélyeztette földek sok csapadékot nyeltek el. (cs) A SOMOGYHATVANI műem­lék-értékű magtár az államé lett, ugyanis nem sikerült a községve­zetőség által szervezett árverés. Az érdeklődők egyik kikiáltási áron sem vették meg a több év­százados létesítményt. Az önkor­mányzat azon fáradozik, hogy egy beruházó munkalehetőséget teremtve végezze el az épület ál­lagmegóvását. (cs) A KOVÁCSSZÉNÁJA!- és az orfűi Pécsi-tavon több mint hét mázsa, egyenként 30-40 centis pontyot telepített a megyei hor­gászegyesület. Idén már másod­szor volt telepítés. (cs) A PÉCSI Csilla Gondviselés Házban készülő speciális lakás­otthon javára jótékonysági estet szervez szeptember 15-én a Collegium Seraphicumban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Területi Szervezete. _____________________(M) 1 4 4 Az alapdíjak alakulása Az év első felében a tavalyi 75 ezer 500 forint helyett 81 ezer forint alapdíjat kaptak a kórházak az aktív betegek után. A do­logi kiadások mellett a béreket is ebből kellett finanszírozniuk. A kötelező béremelések - amelynek mindössze 40-50 szá­zalékát fedezte az 5500 forintos alapdíj-növekedés - kisebb intézményeknél havi 7-8, a nagyobbaknál közel 20 millió fo­rintos többletkiadást jelentettek. Felújítások, új műszerek vá­sárlása szóba sem kerülhetett, az intézmények adósságállo­mánya tovább nőtt. Ezt követően, július 1 -jétől az alapdijak 90 ezer forintra emel­kedtek, jelentős javulást azonban ez sem eredményezett. Újabb kilátó épülhet Az égertetői tábor sorsától függ a kivitelezés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents