Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-08 / 245. szám
Ül 2001. Szeptember 8., szombat RIPORT 7. OLDAL KULTÚRAFizikuspalánta oroszlánkörmökkel Szász Marci nyerte el először az Oroszlánköröm-díjat. Ebből talán kiderül: különlegesen tehetséges ifjaknak ítéli oda egy kuratórium, melynek tagjai között tévés személyiségek és gazdasági emberek vannak. A díjat évente egy fő kaphatja meg. Tizenkettedik osztályos a pécsi Árpád Fejedelem Gimnáziumban Geresdi Attila (képünkön), de valójában már hajtja maga előtt az időt, hiszen országos fizikai versenyeken elért eredményei alapján felvételi nélkül bejutott a budapesti műszaki egyetemre. A fizika tankönyvet azért a szülei megvették - jó lesz majd a húgának vagy az öccsének -, ő is átlapozta, majd föltette a polcra. Attila a napokban osztályzó vizsgát tesz és felmentik az óra látogatása alól.- Hogy kezdődött?- Édesapám egyetemi docens, maga is fizika szakon végzett...- így már jobban érthető a dolog.- Valójában az áram érdekel, és minden olyan szerkezet, ami az elektromossággal kapcsolatban van. Ha bármi ilyesmi a kezembe kerül, azonnal szétszedem.- Édesanyád mit szól hozzá?- Eleinte aggódott, de most már ő is biztos abban amiben én, hogy össze is tudom rakni.- Mi szeretnél lenni?- Mérnök-fizikus. Valójában az elmélet érdekel, a tervezés. Egy olyan laboratóriumban vagy tervezőirodában tudnám jól érezni magam, ahol újabb és újabb berendezéseket álmodnak meg és aztán a gyakorlatban is kivitelezik. Legyen az bármi.- Hogyan kerültél az Oroszlánköröm-díj bizottságának a látókörébe?- Felkértek, hogy pályázzak. írtam egy önéletrajzot, amibe be kellett írnom az - eredményeimet és azt is, hogy mi a hobbim. Néhány éve már sorra nyerem a fizikaversenyeket.- És mi a hobbid?- Érdekel a csillagászat, de mostanában nemigen futja az időmből. Ugyanis meglehetősen időigényes dolog az eget bámulni, s csak akkor teszem, ha különleges csillagászati jelenségeket tudok megfigyelni. Például a meteorrajok érkezését.- Azt tudod-e, hogy mitől pislognak a csillagok?- Természetesen. A fénytörés miatt. Egyszer felénk töri a légkör, egyszer nem és emiatt látjuk úgy, mintha pislognának.- Úgy hírlik, hogy előrébb tartasz a fizikában mint a tanárod... Előfordult, hogy az esetleges tévedését észrevetted?- A tanár is ember. Én úgy tanultam és tanulom a fizikát, hogy különböző feladatokat oldok meg, s amikor egy új problémába ütközők, utánanézek a megoldásnak, így természetes, hogy másutt járnak a gondolataim, mint amivel éppen az órán foglalkoznak.- Árammal foglalkozol. Tényleg káros hatású a mobiltelefon?- Fogalmam sincs. Mindenesetre éppen a Békési György-fizikaversenyen elért első hely után kaptam az első mobiltelefonomat.- Szétszedted már?- Csak addig, amíg a jótállás miatt lehetséges. Bizonyos dolgokat ugyanis nem szabad egy évig lebontani a panelről, de ahogy letelik az év, azonnal apró darabokban lesz.- A csillagászat időigényes. Mi marad a szabadidőben?- Gyűjtöm az öreg, dobozos-lámpás rádiókat, a rosszakat pedig megpróbálom megjavítani. Már több mint egy tucat ilyen régi világvevőm van.- Hogy telt a nyarad?- Édesapám Coloradóban, Denver mellett dolgozott egy kutatóintézetben, s most a család, mi is vele voltunk. Néhány nap múlva lesz az angol nyelvvizsgám, s úgy gondoltuk, hogy nem árt rátanulni egy kicsit Amerikában is. És nem is ártott.- Talán illetlenség megkérdezni: mit volt az Oroszlánköröm-díj?- Kaptam egy nagyon értékes számítógépet, a sorban a legújabbak közül valót. Egy hordozható note-book. Óriási élmény dolgozni rajta. KOZMA FERENC HETÉNYVEZERT AVATTAK. A legkeményebb európai kőből, a szomszédos Kövestetőn bányászott fonolitból készült Hosszúhetény új büszkesége, az Ezeréves Hetényvezér. Az impozáns művet a település és az alkotó, Bocz Gyula régi barátja, Göncz Árpád, egykori köztár- sasági elnök avatta tegnap a hetényi agórán, az egykori kőfejtőben. ______________________________ __ fotó, tóth László RO MA SZÍNHAZAK TALÁLKOZÓJA. Pécs Baranyai Roma Nap (Roma Színházi Találkozó) címmel szervezett rendezvénysorozatot a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület Pécsett, a Rácz Aladár Közösségi Házban, melyet tegnap délután nyitott meg dr. Hargitai János országgyűlési képviselő. A megnyitó után Hargitai, mint az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának alelnöke tartott előadást a kisebbségi törvény tervezett módosításáról, majd Vidákovics Antal, ^ Pécsi Horvát Színház igazgatója ajánlotta a találkozó eseményeit. A tegnapi nap a Gyere Josephin című zenés játékkal zárult, amelyben Jónás Judit (képünkön) és Deák Mihály színművészek működtek közre. Ma és holnap több színházi előadás is lesz. cs. l. - fotó, tóth l. Jelenkor: Pécs-tanulmányok Megjelent a Jelenkor szeptemberi száma, melynek élén Kovács András Ferenc, Bogdán László és Szálinger Balázs versei olvashatók. Szántó T. Gábor Keleti pályaudvar, végállomás című készülő regényéből közöl részleteket, ezt követik Géczi János és Makay Ida versei. Körösi Zoltán Januári hó című esszéisztikus prózája, vala-. mint Gazdag József A sziklaomláson túl című novellája mellett Meliorisz Béla, Hortobágyi Katalin, Lack ftJános és Tatár Sándor közöl verseket. A szépirodalmi rovat Zeke Gyula Anyag és alkat című interjújával zárul, melyet Csontos Erika készített. A tanulmányrovat írásainak centrumában Pécshez szoros szálakkal kötődő alkotók állnak: Anghy András „Nagypécs”, világváros címmel írt bevezetőt V. Májerszky Róbert utópikus Pécs- ábrázolásai elé. Várkonyi György Sárkányok ideje című írását a közelmúltban elhunyt Székely Péterről Jankovits László tanulmánya követi Huszti Józsefnek a hetven évvel ezelőtt, a Janus Pannonius Társaság kiadásában megjelent Janus-monográ- fiájáról, majd Medve A. Zoltán tanulmánya olvasható a hatvan éve megjelent Sorsunk folyóiratról. A kritikarovatban Bárdos László méltatja Csorba Győző Hátrahagyott versek című posztumusz-kötetét, Szálinger Balázs Zalai passió című eposz-paródiájáról Keresztesi József írt bírálatot, Merényi Annamária elemzi Nagy Imre A dramaturgia nyelve és a nyelv dramaturgiája című tanulmánykötetét, Vallasek Júlia pedig Bogdán László novellásköny- vét recenzálja. néptáncegyüttesbe t Ife www.tanac.hu 09. 11. és 13. este 6-7 óra között az Ifjúsági Házban Telefon: 06-30/9391 -620 Egy öregember emlékirataiból Csirkepaprikás-főző verseny Kisasszony napja van. Gyerekkoromban Sásdon ekkor volt a templombúcsú. A piactéren sátorsor kínált édességet, gyerekjátékokat. Az első híd mellett céldobáló, céllövölde, körhinta és ördöghinta csábított. Este bál, némi verekedéssel, amit hetekig meséltek, s majd minden családnál vendégek, ünnepi ebéd. A húst még jegyre adták, kevés volt, de baromfihoz, ügyességgel, hozzá lehetett jutni. Sokszor ettünk ilyenkor tejfölös csirkepaprikást nokedlival és uborkasalátával. A fenséges szaftos nokedli ízét ma is érzem a számban. A csirkecombot csak látom a tányéromban, ha lehunyom a szemem. A szaft volt feledhetetlen, a kézzel szaggatott galuskák, s anyám pompás tejfölös uborkasalátája. Ma harmadszor rendeznek Bóly- ban csirkepaprikás-főző versenyt, a Mediterrán Ősz programjaként. Hódolatom a főzőknek, rendezőknek. Az úri közönség azon része, akit gyermekkorában nem csak himlő, de életöröm ellen is beoltottak, ilyenkor fanyalogni szokott. De nem csak őket zavarta meg a vírus, amely azt terjeszti, hogy minden káros, ami finom. Jómagam is évtizedek óta olajjal, margarinnal főzök pörköltet, paprikást a zsírtól való irtózásomban, de ezek még az élvezhetőség határán vannak. Ettem már első osztályú helyen olyant, aminek alig volt leve, szinte aprópecsenyének tűnt. S megértem, hogy nagyon rangos borospincében a borkóstoló ceremónia előtt híg csirkepaprikást kapott csoportunk. Mikor szóvá tettük, a főzőaszszonyok suttogva panaszkodtak: a főnökasszony nem engedi, hogy jó paprikást főzzenek, nehogy az étel elnyomja a bort. Hát nem nyomta el. De a bor mennyivel jobban esett volna, ha... ha, olyan szaftot tunkolhat az ember, akár kenyérrel, mint amilyent tizenöt éve a Markó csárdában kaptunk, a 6-os út mentén, ahol nem szakács főzte a pörkölteket, paprikásokat, hanem egy korosabb falusi menyecske, aki tudta, párolni kell az ételt, hogy egynemű legyen a leve a teljesen elfőtt hagymától és paprikától, az átlényegült víztől. S fogadok, nem margarinnal főzte! De, hogy jut manapság az ember minőségi házizsírhoz? Még a zsírszalonna is gyanús. Egyszer, egy kis toscániai faluban ötféle, fantasztikus tésztát ettem. Az egyiknek tejfölös csirkepaprikás íze volt, kagylótésztából készült, s több mint egy évig nem tudtam rájönni a titkára. A megfejtés: az elkészült csirkepaprikást kicsontozzák, a húst apróra vágják, a tésztát sós vízben csak félig főzik ki, s a paprikásban párolják puhára. Ahogy nagyanyáink néha, a paprikásban főzték meg a csipkedettet is, hogy megszívhassa magát, s ne csak futkározzon a felületén a szaft. Kíváncsi lennék hát a bólyi főzőversenyre, mert ha az alakom őrzöm, finom zöldséget párolok, ha viszont paprikással bűnözök-, nem heréket kérek. Mindenből a legjobbat. Emberek százezrei mennek tönkre, mert bedőlnek a tudomány álarcába csomagolt üzleti lob- byknak, a szervezetet sorvasztó fogyókúráknak. Mára már azt is meg merik írni, hogy zsírra, szénhidrátra egyaránt szükség van. De egy pohár jó borra mindenekelőtt. Az örömháztartásunk teljessége érdekében is. A Fehérborút, amely Hásságytól Dunaszekcsőig tart, évről évre szebb borokat produkál. Ha a hírük még szerény is, egyre több versenyen bizonyítanak a Bóly és Mohács környéki borok. Nem csak a cirfandlikra gondolok, például Eberhardt György több évjáratára, nem csak arra, hogy rangos mezőnyben a szakértő zsűri alig tudta eldönteni, hogy a szajki Szabó Dezső melyik borának adja a kitüntető Luca bora címet? Végül a Sauvi- gnon blanc nyerte, de arra is, hogy a Mediterrán Fesztivál vetélkedőjén a Fehérborút tagja, Rottné Erzsébet asszony vörösborral, Cabemet sau- vignonnal nyert, megelőzve nagyhírű villányi pincészeteket. Dicsérhetném Hauk István vagy Erdélyi László borait, de jut eszembe, azt kéne jobban kihasználni, amit a Hamisfőgel pince produkál. Csoro- nikával kevert Juhfarkjuk méltó lenne arra, hogy ritka hungarikum- ként népszerűsítsék. Az Eberhardt pince 98-as Sauvi- gnon blanc-járól írja a Borkalauz: Koncentrált és komplex bor, jelentős potenciállal. Úgy gondolom, ez a mondat a második baranyai borút egészére igaz. Ezért szurkolok a mai csirkepaprikás-főző versenyért is, a komplexitás jegyében, hogy mielőbb beérjen a borúiban rejlő potenciál. Egyébként nem szoktam ilyen csúnyákat mondani. Magyarul, a Fehérborút tehetséges termelőinek nagy jövőt, szép szakmai sikereket jósolok. Persze csak akkor, ha a parlament előbb- utóbb rájön, hogy a jövedéki törvény bormaffia sugallta részei a minőségi bortermelés ellenségei, s így az országé is! Bükkösdi László
