Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-08 / 245. szám

2001. Szeptember 8., szombat HAZAI T Ü K Ö • R 3. OLr Múló kameraláz Szabályozni kell a megfigyelő rendszerek működését Budapest Esze ágában sincs az Igazság­ügyi Minisztériumnak (IM) kamerákat elhelyeztetni köz­tereken, munkahelyeken vagy az iskolákban. Épp az el­lenkezőjéről van szó: törvény híján szükséges a képi meg­figyelő rendszerek működte­tésének szabályozása - jelen­tette ki Seereiner Imre helyet­tes államtitkár. Benzinkutaknál, áruházakban, pénzkiadó automatáknál, munka­helyeken, köztereken és magán­épületeknél számtalan kamerával találkozunk manapság, amelyek­nek jogszerű használatát egyelőre nem szabályozza az adatvédelmi törvény. Ezek közül a belső intéz­ményi utasításra felszerelt kame­rák alkalmazása a Polgári tör­vénykönyv passzusa szerint sze­mélyiségi jogot sért, amennyiben az érintetteket erről nem tájékoz­tatják, illetve beleegyezésüket nem kérik. Az adatok 48 órán túl történő tárolása pedig adatvédelmi szem­pontból törvénytelen, ha nem bűncselekmény bizonyítására szolgál. Ma kizárólag a rendőrsé­gi törvény ad lehetőséget kame­rák felállítására bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vét­ség elkövetésének megelőzése érdekében. Majtényi László volt adatvédel­mi biztos ajánlására, illetve az uniós jogharmonizáció követel­ményeként készítette el az 1993- es adatvédelmi törvény módosítá­sának tervezetét az igazságügyi tárca, amelyet 70 intézménynek és nagyobb szervezetnek megkül­dött véleményezésre - jelentette be Seereiner Imre, az 1M helyettes államtitkára. Ebben szó sincs ar­ról, hogy hol szeretne felállíttatni képi megfigyelő rendszereket a minisztérium, hisz nem ment el az esze, s nem kíván orwelli vilá­got teremteni - hangsúlyozta Seereiner. A készülő törvény épp azt kí­vánja szabályozni, hogy hol és milyen feltételekkel lehet kamerá­kat felszerelni - megteremtve ez­zel a korrekt törvényi hátteret. Is­kolákban és munkahelyeken pe­dig csak akkor lehetne jogszerűen alkalmazni ezeket az eszközöket, ha arról ágazati törvény rendel­kezne, amihez az oktatási tör­vény, illetve a Munka törvény- könyvének módosítására lenne szükség. Az viszont már ma is tör­vénytelen adatkezelésnek minő­sül, ha a kamera 48 órán túl olyan adatokat tárol, amelyek nem hoz­hatók összefüggésbe bűncselek­ménnyel. (CSERNYÁNSZKY) Szent István ereklyéi A csontok eredetét még kutatják Nagyszakácsi Magyarországon a főváros­ban, Esztergomban, Székes- fehérváron és Kalocsán őriz­nek hiteles ereklyéket állam- alapító István királytól. Nem­régiben kiderült, hogy egy kis somogyi falu temploma is év­századokon keresztül őrzött olyan csontokat, amelyeket a szent király ereklyéjeként hagyott az ottani egyház- községre a falu egykori plé­bánosa. A csontok hitelessé­gét most próbálják igazolni. A szenzációs rit­kaságok nyomára Maries József, Ber- zence plébánosa a veszprémi levél­tárban véletlenül talált rá. A pálosok történetét kutatta, amikor egy vég­rendeletre buk­kant. Az egykori pálos szerzetes, Pacsay János Ist­ván 1816-ban a nagyszakácsi egyházközségre hagyta a birtokában lévő három csontot azzal, hogy a Szent Ist- ván-ereklyéket hozzá hasonló gonddal őrizzék. Maries József Az örökhagyó pálosok Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet 1250-ben Özséb, esztergomi kanonok hozta létre, aki az írások tanú­sága szerint a Szent Jobb egyik őre volt. A pap a Pilisben és a Mecsekben élő remeté­ket gyűjtötte össze és Remete Szent Pálról nevezte el a rendet. lapunk kérdésére elmondta: a magyarországi szerzetes rendek István király szentté avatása után kaptak ereklyéket. így került a pálosok birtokába is. A csontokat a rend 1786-os feloszlatásakor a tagok között szétosztották. Pacsay János István atya pedig magával hozta, majd halálakor örökül hagyta Nagyszakácsiban. A csontokat - amelyekről azt feltételezik, hogy ujjpercek - az év elején Budapestre szállították. Régészek és antropológusok vizsgálják, hogy kideríthessék, valóban Istvántól származnak-e. A szakemberek a leletek korát igye­keznek meghatá­rozni, majd spe­ciális DNS-teszttel összevetik a meg­lévő ereklyékről készült eredmé­nyekkel. A vizsgá­lat akár egy évig is eltarthat. Kövér István, Nagysza­kácsi polgármes­tere elmondta: büszkék a kivéte­les örökségre, és azt szeretnék, ha a bizonyítás után is a falu templomában maradhatnának a csontok. Toborzó a lőtéren Háromezer munkanélküli fiatal a Delta 2001 hadgyakorlaton Tíz megyéből érkező csaknem háromezer munkanélküli fiatal is megtekintette a Delta 2001 fedőnevű amerikai-magyar törzsvezetési és parancsnoki gyakorlat tegnapi éleslövé­szetét a Hajmáskér feletti 0-pontnál, a Köz­ponti Gyakorló- és Lőtéren, a Magyar Honvéd­ség országos toborzókampányának nyitó­rendezvénye keretében. Hajmáskér A Magyar Honvédség (MH) haderőreformjához kapcsolódó toborzás célja, hogy minél több szer­ződéses, főleg legénységi és tiszthelyettesi állo­mányú katona kerüljön a hadseregbe. A lőtéren Erdélyi Lajos dandártábornok, a Honvédelmi Mi­nisztérium humánpolitikai főosztályvezetője, a tárca sajtószóvivője elmondta: a külföldi ötletet átvéve a most induló programsorozat lényegében koncentrált állásbörze, a rendezvényeken ugyan­úgy szeretnék szerződéses katonaságra megnyer­ni a nyolc általánost végzett fiatalokat, miként várják a felsőfokú képesítéssel rendelkezőket is. A legfontosabb feladatnak a háromezer legénységi állományú álláshely betöltését tekintik. Havril András altábornagy, az MH parancsno­kának első helyettese kifejtette: a seregnek jelen­leg mindent el kell követni, hogy a fiatalokat meg­nyerjék a szerződéses katonai szolgálatra. Azért várják a minél fiatalabb, elsősorban 18-22 év kö­zötti jelentkezőket, hogy egy 8-10 éves szolgálatot követően leszerelve, a civil életbe visszakerülve még lehetőség legyen egy újabb karrier elkezdésé­hez. Tegnap több száz fiatal a helyszínen aláírta az első szándéknyilatkozatot a szerződéses szol­gálat vállalásáról. A toborzóprogram ma a szent­királyszabadjai repülőnapon folytatódik. A Delta 2001 gyakorlaton tegnap a Kőris-hegy, il­letve a 0-pont térségében az MH szárazföldi erejé­nek kijelölt egységei és az Egyesült Államok 1. páncélos hadosztályának alegységei század és zászlóalj erejű, halogató, védekező és támadó hadműveleti feladatokat hajtottak végre. Az éles­lövészet előtt Győrössy Ferenc vezérőrnagy, az MH szárazföldi erőinak parancsnoka kiemelte: a ma­gyar parancsnokok, törzsek eddig komoly mun­kát végeztek, hogy a NATO elvárásainak, doktrí­náinak megfeleljenek. A számítógépes-szimulá­ciós gyakorlatok után most élesben is kipróbálják a hadrafoghatóság szintjét. A tábornok felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO alapokmányának ötödik cikkelye kimondja: ha egy tagállamot kül­ső támadás ér, akkor az összes többi tag köteles­sége a segítség, a védekezés. ________ármás jános Ke dvcsinálóként munkanélküli fiatalok is megtekintették a hadgyakorlatot FOTÓ: GÁSPÁR GÁBOR Ismert a magyar találékonyság Közös nemzetközi tudományos kutatási programok indulnak Elsősorban a magyarok találékonyságára, újító erejére épít az Európai Unió és az Egyesült Államok kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézményhálózata. Az űrkutatás, a rák- és gén­kutatás mellett a napenergia hasznosítása, a környezetvéde­lem, a közegészségügy és az információs technológiák terüle­tén húzhatók a jövőben szorosabbra a magyar és uniós, vala­mint a magyar és amerikai kapcsolatok. Budapest Az amerikai kutatótársaságok, tu­dományos központok elismerés­sel adóznak azokért a tudomá­nyos eredményekért, amelyeket magyar tudósok, például Teller Ede vagy Neumann János elértek. A tengerentúli kutatás-fejlesztés műhelyei elsősorban a magyarok találékonyságát, újító képességét csodálják és tartják támogatandó­nak - hangzott el azon a Budapes­ten megtartott nemzetközi tudo­mányos konferencián, amelyen az Európai Unió, az Egyesült Álla­mok, valamint több közép-euró­pai ország küldötte vett részt. A tudományos kutatás terén Magyarország, az EU és az Egye­sült Államok • együttműködése mostantól az egyenrangú felek kölcsönös kapcsolatán alapszik. Az 1990-es évek elején politikai in­díttatású támogatást kapott a Ma­gyar-Amerikai Közös Alapon ke­resztül Magyarország, amelyet a kutatás-fejlesztés különböző terü­letei hasznosítottak. Mára ez a kapcsolat felnőtté vált, vagyis egyenrangú felek kölcsönösen előnyös egymás segítéséről szól - fogalmazott a konferencián Szabó Gábor, az oktatási tárca helyettes államtitkára. Egy hazai kutató már nem csak akkor juthat a szakmájá­ban előbbre, ha külföldre megy, a tudományos érvényesülés lehető­ségei már itthon is adottak. Ám bi­zonyos területeken a kölcsönösen finanszírozott közös kutatások gyorsabban hozhatnak ered­ményt. Az elmúlt évtizedben több mint kétszáz kutatást támogatott a Magyar-Amerikai Közös Alap. A szakértők most is hasonló ered­ményt várnak. h. m. Együttműködési tárgyalások Budapest A Magyar Szocialista Párt kész az együttműködésre a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével, de az MSZOSZ pénteki kibővített elnökségi ülése hangsúlyo­zottan nem a parlamenti kép­viselői helyekről vagy a listák összetételéről szólt. A fővárosban megtartott elnöksé­gi ülés szünetében Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök­jelöltje elmondta: a választások előtt nincs szükség olyan intéz­ményes együttműködésre, mint ami a szakszervezetek és az MSZP között korábban volt.- Ez egyáltalán nem zárja ki azt, hogy egyes szakszervezeti személyiségek az MSZP-frakció tagjai legyenek a választások eredményeképpen - fűzte hozzá a miniszterelnök-jelölt. Kovács László, az MSZP elnöke a tanácskozást követően elmond­ta: az ülésen fel sem vetődött an­nak a kérdése, hogy az MSZP és az MSZOSZ között most valami­féle külön intézményes rendszer létrehozása lenne szükséges. Sándor László, az MSZOSZ el­nöke (egyben MSZP-s országgyű­lési képviselő) közölte: az ülésen a két szervezet arról tárgyalt, hogy ha kormányra jut az MSZP, akkor olyan kapcsolatot alakít ki a munkáltatók, a szakszervezetek és az állam között, ami a munka világának valamennyi kérdését intézményesített módon, egy egé­szen új alapokra helyezett érdek- egyeztetési rendszerben kezeli. Kovács László elmondta: az MSZP kész lesz parlamenti több­ségét felhasználni arra, hogy a Munka törvénykönyvét a munka- vállalók érdekeinek megfelelően módosítsa. DÍJÁTADÁS. M. S. mesterről, a gótika nagy hatású magyar festőjéről nevezték el azt a díjat, amelyet az idén, első alkalommal Patay László hetvenéves festőművész, számtalan templomi freskó alkotója, megálmodója vehetett át Naszvadi Györgytől, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárától. A díjjal azokat a magyar művészeket kívánják jutalmazni, akiknek munkásságában már régóta együtt él az európaiság és a magyar jelleg.________________________________________fotó: europress/kallus györgy Hírek MDF-VÁLASZ. Kétségbeesett próbálkozásnak tartom Torgyán József részéről, hogy egy olyan párt tagjait hívja ma­gához, amelyet korábban nem létezőnek tekintett - nyilatkozta Szőke László pénteken. Az MDF országos választmányá­nak alelnöke, a budapesti vá­lasztmány elnöke az FKGP el­nökének arra a csütörtöki kije­lentésére reagált, mely szerint az FKGP a soraiba várja a de­mokrata fórum - a Fidesz-MDF választási paktum eredménye­ként - kisemmizett tagságát. TÁRGYALÁSOK. Választási együttműködési tárgyalásokat kezdett pénteken a Független Kisgazdapárt és a Keresztény- demokrata Néppárt a 2002. évi országgyűlési képviselőválasz­tásokra való felkészülés jegyé­ben - jelentette be az FKGP sajtóirodája. KEHI-JELENTÉS. Elkészült és aláírás előtt áll az a jelentés, amelyet a Kormányzati Ellenőr­zési Hivatal (KEHI) készített több, az FVM-hez tartozó agrár­cég vizsgálata kapcsán. Sepsey Tamás, a hivatal elnöke pénte­ken elmondta: a körülbelül 600 oldalas jelentésen még formai változtatásokat kell elvégezni a végleges aláírás előtt. DOSZPOT INDUL. Szabó Imre, a szocialisták Pest megyei elnöke pénteken hivatalosan is bejelentette, hogy az MSZP Nagykátán indítani szeretné- a leszerelési kérelmét már be­nyújtott - Doszpot Péter rendőr alezredest a 2002. évi ország- gyűlési választásokon. ELÉGTÉTEL. A Magyar Gyógyszerész Kamara számára erkölcsi elégtételt jelent, hogy az ombudsman kifogásolta az országos tiszti főgyógyszerész intézkedését, amellyel vissza­vonta a gyógyszerek árrésével kapcsolatban a patikákban ki­helyezett aláírásgyűjtő íveket- közölte Hávelné Szatmári Katalin elnök pénteken. TÖRVÉNYJAVASLAT. Lamperth Mónika szocialista parlamenti képviselő törvény- javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben kezdeményezi: az állam legyen köteles teljes körűen a nyilvá­nosság elé tárni a költségvetési pénzek felhasználását. EGY SZÁZALÉK. A rendelke­zésre álló 16,3 milliárd forintból csak 6,9 milliárdról rendelkez­tek az állampolgárok a tavalyi év után befizetett személyi jö­vedelemadó (szja) szabadon felhasználható részéből - jelen­tette be tegnap Varga Árpád, az adóhivatal elnökhelyettese. Az szja-bevallásra kötelezett 4,4 millió emberből 1,4 mil­lióan éltek azzal a lehetőséggel, hogy befizetett adójuk 1 száza­lékát az általuk kiválasztott szervezetnek adják oda. LISTA. Jövő hétfőtől a Kincs­tári Vagyoni Igazgatóság (KVI) internetes oldalán tekinthető meg az a lista, amely azokat az ingatlanokat, ingatlanrészeket tartalmazza, amelyeket a parla­ment társadalmi szervezetek bi­zottsága döntése alapján ingye­nesen civil szervezetek tulajdo­nába adnak. ÉRTELMEZÉS. Birkás Tivadar fideszes országgyűlési képviselő szerint a törvény téves értelme­zése lehet a magyarázata annak, hogy az MSZP továbbra is szere­pelteti a népszavazásra szánt té­mák között a heti két pihenő­nappal kapcsolatos kérdést. A politikus pénteken Győrött rá­mutatott: a gyakorlat nem iga­zolta az ellenzéknek a Munka törvénykönyv módosítása kap- csán felmerült aggodalmait. ■ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents