Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-07 / 244. szám

16. OLDAL OTTHONUNK 2001. Szeptember 7., péntek J1 flj : ܧ Itt és most - az építész otthona Az épület tervezője: Callmeyer Ferenc Callmeyer Ferenc is megépítette a maga házát. Az építészek körében, bármeny­nyire furcsa, csak mostanában válik megszokottabbá, hogy maguknak is ter­veznek, építenek állandó lakást, végle­gesnek szánt családi házat. Ami pedig a Callmeyer nevet illeti, lehetséges, hogy egyik-másik munkája alapján ismerős az olvasónak. Ám valószínűbb, hogy a Nemzeti Színház építésének szerencsét­len sorsa, amelynek folytán a Kamara el­nöki tisztéről lemondott, irányította rá a figyelmet. A szokott logika alapján most az következnék, hogy ezek után visszavonult Telkin létreho­zott új portájára. Ám ez így nem igaz. Az épí­tész ugyanis még elnöksége idején alakította ki új otthonát és költözött oda feleségével, mintegy bizonyítva, hogy a számítógép, az internet és az e-mail korában a tevékeny, „ur­bánus” életforma számos fajtája a nagyváros­tól távol, falun is folytatható. A helyszín tehát Telki. De nem a napjainkban divatossá lett, ne­vezetes új parcellázás, hanem maga a régi falu. Ott vásárolt telket és emelt rá családi házat. Az utca amolyan régi-új, a házai is vegyesek, be­fordulván mégsem keresem a házszámot, a „tornác” sajátosan formázott téglaoszlopai árulkodók. A ház ezzel együtt messzemenően alkalmazkodik a helyhez, a faluhoz. És mégis: nem csupán az „itt” letagadhatatlan, hanem a „most” is. És mindezeken túl az építész egyé­niségének számos jele látszódik. Csak a Callmeyert rosszul ismerők gondolhat­ják, hogy ezek elsődlegesen érzelmi, romantikus jegyek. Akad ilyen is, amit ő maga elé tűzött, az éppen nem a „reprezentálás”, hanem a szolid ké­nyelem. És ez, állítom, célratörőbb, mint jó né­hány pályatársa esetében, akik pedig a funkciót tűzték zászlajukra. Már az beszédes, hogy a földszintre helyezte a teljes lakóteret - két személynek elég, minek foly­ton föl-le szaladgálni! - mondja, az alagsorba csak a műterem, azaz a munkahely került, a tető­térbe pedig hagyományosan a padlás, tehát a ra­kodótér. Természetes anyagokat alkalmazott, de kizárólag korszerűeket. A fűtés, szellőzés, világí­tás, no meg a fürdőszoba és a konyha dolgaiban pedig különösen öüetes, takarékos megoldások­hoz folyamodott, gazdag tapasztalataiból és saját leleményéből. Ez utóbbiakról elég sokat beszélgettünk. Callmeyer ugyanis nem győzi hangsúlyozni, hogy nem elég megépíteni, „üzemeltetni” is kell a házat! És miután nálunk a fűtés a legnyomasz­tóbb költség, elsősorban ezt kell kordában tarta­ni. Ezért raktak gázszüikát falakat, amelyek - ke­vés vizet kívánván - két hét alatt kiszáradnak, azután pedig remekül szigetelnek. A 30 helyett 37 cm-es vastagságot, például északnyugati irányban, már kedvező, téli gázszámlák igazol­ják. Ezt szolgája - a munkahely szeparáásán túl­menően - a műterem és a vendégszoba pincébe helyezése. Ezek folyamatos fűtése ugyanis a fö­lötte elhelyezkedő lakóteret is temperálja. Ponto­sabban a fenti radiátorok minimumra szabáyo- zását teszi lehetővé. Továbbá a nappali-étke- ző-konyha terének kerámia padlóburkolását, amely az említett „kvázi-padlófűtésnek” köszön­hetően folyamatosan langyos. És ami egyátáán nem mellékes: puritán, a „fáusi” környezethez il­lő, tetszetős, ráadásul játszva takarítható. Ha pe­dig fölöttünk a jól szigetelt, laminát deszka pla­fonburkolat „hőpaplanja” és persze a jelenkori aj­tók, ablakok sikeresen akadályozzák a meleg ok- táan elszivágását, akkor már könnyű elhinni, hogy Cálmeyeréknél mintaszerű a „hőháztar­tás”. Megjegyzem, a túlságosan is tökéletes hő- szigetelést szellőzőkürtők beépítésével korrigá- ják, így biztosítják a télen is egészséges légcserét. Mellesleg a faburkolatú mennyezetek nem csupán stílusosak, hanem megóvnak a reparáás és az újráestés költségeitől és piszkától. Ezekhez nem kell többé hozzányúlni. Ahogy a közlekedő­ben és másutt is hasznát „külső” burkolótéglák­hoz sem, vagy a konyha-étkező centrumába tele­pített éléskamra blokkjának fáához sem, ame­lyet - padlónak árusított - Oregon fenyőburkolat takar és véd a szobamelegtől. Figyelmet érdemel Callmeyer több meggon­dolása a kertes ház telepítéséről és a kert növény­zetéről. A Mária Terézia-féle, mág ható keskeny- hosszú telekosztás, az ún. fésűsfogas-beépítés az oldáhatárra építéssel, és a ház, a lakás célszerű megszerkesztésével, ma is jól hasznosítható. Ülünk a ház közrefogta teraszon, és bámulom a messzire nyáó kertet, majd annak végében tele­pedünk le, és onnan nézem a távoli házat meg az utcát, s nagy-nagy tágasságot érzek a végtére sze­rény méretű birtokon. Mert amit optikailag befo­gok, az az enyém - álítja Callmeyer. Ücsörgünk hát a kert végében, a vadvirágává eredetiben megőrzött dombocskán. A táj fantasz­tikus, és mi helyben is érzékeljük dimbes-dom- bos váódiságát. Aztán a házhoz visszatérve, a kerti virágok közt is feltűnik, milyen korlátozot­tan, óvatosan élnek Callmeyerék a beavatkozás­sá. Erről eszembe jut: ezt az építészetet is a józan megfontoltság, egyfajta tartózkodás jellemzi. A téglából formázott oszlopok és kémény csupán „fűszerek” a végtelenül egyszerű karakterhez. Ami pedig a kerti homlokzatból tényleg kiugrik, a nappái háromszögű kinyúlása, fölötte a körab­lakká, az a „bolondériából” készített ikonoknak szolgátat indirekt fényt. Hogy megfelelően érvé­nyesüljenek. Ha tetszik, ennyi engedményt tett szenvedélyének az ikonfestő. Számomra viszont az a meglepő, hogy máris milyen otthonosan jövök-megyek a házban és a ház körül. Mire elbúcsúzom - néhány órácska csupán -, má meg is szoktam. Nagy szó. Callmeyer Ferenc megtette, amit megtehetett. Ki- záólag a hely szelleme segítette. _________■ Fa zsindely alatt Vendéglátónk egy főváros kö­zeli településen született, ne­velkedett, a családi szálak idekötik. Nem véletlen, hogy nősülését követően itt épített házat maguknak. Faipari mérnök lévén a fát mint anya­got nem csupán bútor­készítésre, hanem a ház épí­tésekor is sajátos módon hasznosította.- Szokványos falusi házban töl­töttem a gyerekkoromat, ám va­lahogy hidegnek éreztem azt a környezetet a meszelt falakkal - meséli Zsolt. - Ma már tudom, ennek emléke határozta meg a melegséget árasztó anyag, a fa iránti későbbi vonzalmamat, s terelt a faipar felé. Házunk építé­sekor elhatároztam, hogy tel- jeskörűen, mondhatni rendha- gyóan használom ezt az anya­got, hasznosítva e tárgykörben szerzett mérnöki tudásomat. Ki­dolgoztam a pontos tervet, de olyan bonyolultnak tűnt a kivi­telezése, hogy nem mertünk be­levágni. Az eredetileg elképzelt, íves tetőt végül is félköríves, ra­gasztott fatartókkal építettük meg.- Miért ragaszkodott - látvá­nyossága mellett - az íves tető- szerkezethez?- A hagyományos szerkezet­tel szemben az íves sokkal job­ban kihasználható, rendkívül tágas, szellős, kellemes belma­gasságú, jobban beépíthető tető­teret ad. S mi a tetőteret is hasz­nosítani akartuk. Lehetőséget kínál a nagyfokú nyitottságra is a terek között, ami szintén'az ideám, persze csak bizonyos ha­tárok között.- Ezt kifejtené bővebben is?- A mostanában oly kedvelt egyterűséget - ahogy én neve­zem: nyitottságot - a magam ré­széről azzal a feltétellel fogadom el, ha a közös helyiségek és az intim szféra között úgynevezett „puffer” terek is vannak, ame­lyek jótékonyan szeparálnak. Az egy szinten lévő gyerekszoba és a nappali-dolgozó együttese kö­zé ilyen puffernek a konyha-ét­kezőt iktattuk. Étkezéskor együtt a család apraja-nagyja, utána mi, felnőttek nyugodtan visszavonulhatunk a nappaliba tévézni, rádiózni, beszélgetni, anélkül, hogy ez zavarná a gye­rekek nyugalmát, illetve ha dol­gozom, engem sem zavar a gye­rekzsivaj.- Bizonyára a fa szeretetét jel­zi az is, hogy ezzel burkolta a tereket a mennyezettől a pad­lóig, s hogy maga tervezte, rész­ben kivitelezte is a bútorok na­gyobb részét. Érdekes a gerendákba épített világítás- Az utóbbiak közül - meg­szállott vitorláshajózó lévén - kedvencem egy régi, hajóskapi­tányi bútor alapján készült ka­napé, amely látványosan vá­lasztja el a nappalit a dolgozó­résztől. S hogy mennyire híve vagyok ennek a különleges anyagnak, arra további bizonyí­ték a házat borító fazsindely te­tő. Mást el sem tudnék képzelni helyette. ..v •*> ° •r ° Baranya Megyei __ r Munkaügyi Központ ,/ L / V AFSZ Októberben induló tanfolyamokat ajánljuk munkanélkülieknek, pályakezdőknek és egyéb ügyfeleinknek! Legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek ABC eladó (Siklós) Fonottbútor-készítő Gyorsétkeztetési eladó Hegesztő szakmunkás (Mohács) (E2G2F2) Kisteljesítményű kazánfűtő Konfekció- lakástextil- és méteráru eladó (Siklós) Személy- és vagyonőr Varrómunkás (Sellye) Vállalkozóvá válásra felkészítő tréning Vendéglátó-eladó Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Legalább érettségivel rendelkezőknek Gazdasági informatikus II Pincér Számítástechnikai szoftverüzemeltető Számviteli ügyintéző (vállalkozási szak) Számítástechnikai szoftverüzemeltető+hálózati rendszergazda+ECDL Üzleti ügyintéző+valutapénztáros Vámügyintéző Szakmai előképzettségűeknek Kereskedő-boltvezető I, II. (Mohács) Bármilyen szakképesítéssel rendelkezőknek Angol alapfokú „C” típusú nyelwiszgára felkészítő Német alapfokú „C” típusú nyelvvizsgára felkészítő Számítógép-kezelő (használó) (Komló) A külön nem jelzett tanfolyamok Pécsett indulnak Bővebb információk és támogatás a munkaügyi központ kirendeltségein Pécs, (Zrínyi u. II.) Komló, Mohács, Siklós, Sellye, Szentlőrinc, Szigetvár és a http://www.bmmk.hu Tudja-e hogy Baranya megyében a munkanélkülieknek több mint a fele szakképzettlen? v*oZM U ey 'v o A Baranya Megyei fi __ r Munkaügyi Központ ÁF SZ v támogatást nyújt önkormányzatok, közhasznú szervezetek, munkanélküliek részére közhasznú munkavégzésre, munkanélküliek vállalkozóvá válására és intenzív álláskeresésére. A támogatásokról bővebb információ a munkaügyi kirendeltségeken Pécs, (Zrínyi u. 11.) Komló, Mohács, Siklós, Sellye, Szentlőrinc, Szigetvár ill. a http://www.bmmk.hu Internet címen is beszerezhető. Tudje-e, hogy évente több száz millió forint kerül felhasználásra a fenti célokra Baranya megyében? Munkaadóként tudja-e, hogy a v^OZT4% * r ° Baranya Megyei Cl ___ r Munkaügyi Központ / *Y AFSZ támogatást nyújt munkáltatóknak munkanélküliek vagy pályakezdők foglalkoztatása esetén ill. munkaviszonyba lévő munkavállalóik megtartására? Ezek többek között: foglalkoztatásbővítő (bér)támogatás, utazási költségtérítés, járulékok átvállalása, munkaviszonyos képzési támogatás ill. megváltozott munkaképességűek foglalkoz­tatási, pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének és pályakezdők foglalkoztatási támogatása. A támogatásokról bővebb információ a munkaügyi kirendeltségeken Pécs,(Zrínyi u. 11.) Komló, Mohács, Siklós, Sel­lye, Szentlőrinc, Szigetvár, ill. a http://www.bmmk.hu Internet címen is beszerezhető. Tudje-e, hogy évente több ezer munkáltató él ezekkel a támogatásokkal Baranya megyében! v t i A dísztelen ház egyetlen éke a homokkőtéglából formázott oszlopsor

Next

/
Thumbnails
Contents