Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-06 / 213. szám
H 2001. Augusztus 6., hétfő R I P ŐRT 7. OLDAL K U L T Ú R A Czerékvölgyi tiltakozók A roma lakótelep hírére megmozdult Pécsbánya Lesz-e Pécsett roma lakótelep? A tervet, a helyszínt most készítik elő, de a környék lakói már aláírásokat gyűjtenek, meg akarják vétózni a döntést. Milliók forognak kockán, de az álláspontok nem közelednek. A Czerékvölgyben láttak már efféle tüzet, nem akarják még egyszer megégetni magukat. A rendezett porták egészen a tévétoronyig húzódnak Czerékvölgytől felfelé a Keleti-Mecsek- ben, de a beépített terület elenyészik az erdőségben, szóval igen kívánatos panoráma tárul itt az építkező szeme elé. A völgyben és a környékén egyre több elegáns új ház sorakozik, gondozott udvarokkal, de kísért a múlt is, lepusztult viskók, düledező, széljárta, ablakkeret nélküli épületek szabdalják az összképet. A Gőzmalomban - ez volt Czerékvölgy korábbi elnevezése - valaha bányászoknak építettek lakótömböket, majd később romák foglalták el a magára hagyott épületeket. Volt, aki önként foglalt, s akadt, akit idetelepítettek. Most ezen a területen kaphat a Cigány Kisebbségi Önkormányzat 10 lakás építésére helyet, ha a képviselők a következő testületi ülésen 7 A fémtüskék a tolvajok életét is védik fotó, tóth László jóváhagyják a gazdasági bizottság július eleji javaslatát. Jelenleg a völgy romos házaiban mintegy 6-8 roma család él, többségük illegálisan. Valamivel feljebb, a Gödör utcában mintegy 30 ház áll, ők a legközvetlenebbül érintettek. Hamar kiderül, hogy mindannyian rettegnek a lenti kolóniától, úgy ítélik meg, hogy az utóbbi idők mindennapos betöréseire, lopásaira ebben a körben kell keresni a tetteseket. Az utcában pedig már nincs olyan ház, amelyikből ne tűnt volna el valami. Úgyhogy móst aláírásokat gyűjtenek egész Pécsbányatelepen, ne bővítsék tovább itt ezt a bűnveszélyes kört.- A környéken több tucat telken termesztettek paprikát, paradicsomot, sorakoztak a gyümölcsfák, de hiába őriztették a termést, a tulajdonos ritkán szüretelt, lába kelt mindig a zöldségfélének. A faházakat rendre felfeszegették, elvittek minden mozdíthatót - panaszkodik az egyik Gödör utcai lakó. - Nem csoda, hogy már csak két telket művelnek, a többit belepte a gaz, s próbálnak túladni mindegyiken.- Mi, akik errefelé lakunk, csak hatalmas kutyák társaságában érezzük magunkat biztonságban. Ha nem itt élnék, nem hinném el, hogy mi minden megtörténhet. Az egyik éjszaka lelopták az áram alatt lévő vezetéket is az oszlopokról, meg lehet nézni, hogy az áramszolgáltató milyen tüskés koronát eszkábált emiatt hat méter magasságban a vezetékek védelmére. Az egyik házba fényes nappal törtek be, a lakók zavarták el a tetteseket, megvolt a kocsi rendszáma, a betörők lakcíme is, de a rendőrök csak legyintettek a kivizsgáláskor. Mit tegyünk? - kérdezték, hiszen a tolvajok ezúttal nem tudtak elvinni semmit. Nem jó az, ha a romákat egy helyre összezárják, ott mindig a rossz példa lesz a ragadós - közli megfellebbezhetetlen álláspontját egy másik helybeli. Amikor a Gőzmalomban az épületeket felújították, rövid időn belül a rendes családoknak kellett elköltözniük, a többiek meg befalazták az ajtókat, eltüzelték az éghető elemeket.- Pécsbányatelepen van elég hátrányos helyzetű család, nem kell tovább szaporítani a számukat - vélekedik egy másik lakó. Rögtön hozzáteszi, hogy nincs benne semmi előítélet a cigánysággal szemben, nem azzal van baja, aki romának született, hanem aki úgy él. Példával is illusztrálja: a másik utcában a trafóról az ajtókat is lelopták. Nem zavarja őket, hogy a nejlonfóliával letakart életveszélyes berendezések bármikor agyoncsaphatják valamelyik ott játszadozó gyermeket. Úgy ítéli meg, ha összezárják a romákat, akkor a gonoszság felszínre kerül, jönnek a rokonok, ismerősök, s a tisztességesen gondolkodóknak kell elmenekülniük. Megjegyzi azt is, hogy az ingatlan értéke máris rohamosan zuhan a térségben az építkezés hírére. Több vadonatúj épületet is hirdetnek a környéken, s bár a túlzott hitelfelvétel miatt megszorulva jóval áron alul kínálják a házakat, de rá se néznek egyikre sem.- Amint megtudtuk, hogy roma lakótelepet terveznek a Czerékvölgyben, rögtön aláírásgyűjtésbe kezdtünk - mondja Wágner Ibolya, a Pécsbányáért Egyesület egyik vezetője. Több mint 300-an szignózták már az ívet, meg akarjuk vétózni a bizottsági döntést. Egyszer már végigéltünk a Czerékvölgyben egy ilyen romaletelepedési változatot, nem akarjuk ezt újra végigcsinálni. Eleve nem értjük, hogyan kaphatnak a romák ingyentelket a várostól, és a magyar nagycsaládosok miért nem? Ha pedig mindenáron itt kell legyen a helye, akkor azt szeretnénk, hogy a már itt élő három-négy gyerekes nyomorgók legyenek a kiválasztottak, akik már bizonyították, hogy be tudnak illeszkedni. Mindenesetre a képviselő-testületi döntést megelőzően lakossági fórumon szeretnénk a város vezetőivel egyeztetni az elképzeléseinket. Dr. Kosztics Istvántól, a Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat (CKÖ) elnökétől tudjuk, hogy nem volt más lehetőségük, már két esztendeje kérnek építési területet a várostól, de vagy olyan ingatlanokat ajánlottak, amelyeknek rendezetlen volt a tulajdonhelyzetük, vagy olyan helyen adták volna, ahol a közművesítés vitt volna el minden pénzt. Maguk is jobban örülnének, ha a 10 házat a város tíz különböző pontján lehetne felhúzni. Ugyanakkor az országos programból csak most nyerhető ilyen célra támogatás - mintegy 10 millió forintra számít a CKÖ a 10 lakás építéséhez -, s programfeltétel, hogy az önkormányzatnak kell a telket biztosítani. Nem terveztek ide végeláthatatlan roma lakótelepet, csupán ez a 10 lakás épülne meg, aztán már csak szociális fejlesztésekkel számolnak, az intézményi ellátottságot javítanák. MÉSZÁROS B. ENDRE VARÁZSLATOS KÉPEK. Emlékezetes mozifilmek fotóiból látható egy kis tárlat mától a felújított pécsi Café Zaccban. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Új filmek Retina-leválás után Akarja is, meg nem is a jelek szerint Szigetvár a Retina Film- és Videofesztivált. Amikor támogatni kell, akkor nem igazán kelendő, ha rangot hozhat, akkor egyértelműen a város gyermeke. A Retina fesztivál értékét az adja, hogy vidéken a szigetvári Retina filmműhely szervezte az első film- és videotalálkozót, s ennek megfelelően évről évre népes nemzetközi mezőnyt sikerül meghívni az összejövetelre. Időközben már Győrben is rendeznek egy hasonló szakmai fórumot, amelyre ráadásul közel tízszer annyi pénzt szánnak - idén a Retina 3,8 millió forinttal gazdálkodhat, míg Győrben 30 milliós a büdzsé mi több, két éve már a Retina fesztivál sem szigetvári, hanem sellyei székhellyel zajlik. Hanczik János főszervezőtől megtudtuk, hogy idén szeptember 6-9. között négynapos lesz a találkozó, s a jeles magyar animációs filmműhelyek mellett a japán Kobe városából, spanyolföldről és Törökországból is jönnek alkotók. Az esemény egy napra visszatér most az eredeti helyszínre Szigetvárra is, annak ellenére, hogy a rendezők erősen neheztelnek a város vezetésére.- Felháborítónak tartom, hogy a vár működtetésére beadott önkormányzati pályázati anyagban úgy szerepeltetik a Retina fesztivált, mint egyik állandó rendezvényüket, s így tesznek az Eleven Sziget Fesztivállal is. Önkényesen jelzik, hogy a továbbiakban a vár ad majd helyet ezeknek a programoknak, miközben a rendezvények szervezőivel erről semmiféle egyeztetés nem történt - mondja Hanczik János. Teszik mindezt azután, hogy éppen azért vittük két éve Sellyére a találkozót, mert a városvezetés finoman fogalmazva nem ragaszkodott a fesztiválhoz. Mindemellett most az utolsó napon hazatérünk, szeptember 9-én török filmnapot tartunk Szigetváron, melyet a magyarországi török nagykövet és Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nyit meg. A sors furcsa fintora, hogy a város a vár üzemeltetésére elvesztette a pályázatot, Király Lajos pedig, aki a tenderkiírást megnyerte, szintén szerepelteti a Retinát pályázati anyagában, de ő már Hanczik Jánosék beleegyezésével. A sellyei három nap történései közül is érdemes kiemelni, hogy ismét elviszik a fesztivált a környék községeibe. Ezúttal Szentborbás, Hóból és Patapoklo- si ad otthont egy-egy rendezvénynek. MÉSZÁROS B. E. Közösségi segítő képzés Kistelepülési közösségi segítő képzést indított júniusban az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete (EFPSZ) a budapesti székhelyű Autonómia Alapítvány (AA) támogatásával. A segítők szakmunkás-bizonyítványnak minősülő oklevelet kapnak. A közösségszervezői, szociálpolitikai és szociálpszichológiai, számítástechnikai elemeket, valamint a segítő kapcsolatot felölelő képzést indított az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete júniusban, melyen Baranya egy-egy kistelepüléséről 16 fő vesz részt. Idén novembertől a hallgatók saját lakhelyükön állnak munkába. Az egyéves, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ által is támogatott foglalkoztatás célja nemcsak a helyi roma közösségek segítése, hanem a közelmúltban alakult tizenhat települési cigány társadalmi szervezet működésének koordinálása és fejlesztése. E feladatok hatékony végzése olyan embereket kíván, mondja Várnai Márton, az EFPSZ elnöke, akik szakértelemmel és teljes elkötelezettséggel működnek közre kisközösségük felemelkedésében. Éppen ezért a hallgatók kiválasztásában sokat jelentett a helyi társadalmi csoportok és a települési önkormányzat javaslata. Az agrárjellegű program egyik legfőbb kritériuma, mondja Várnai, éppen az alulról való építkezés, a helyi közösség általi célmeghatározás és önfejlesztő tevékenység. Az Etnikai Fórum a közösségi segítő képzéssel és az azt követő, többéves kistérség-fejlesztési programmal elsősorban az ormánsági cigányság gazdasági és társadalmi felemelkedését kívánja elősegíteni. A kifejezetten romák által bonyolított és romáknak szóló program kiegészítéseként a napokban felnőttképzési tréninget tartanak Balatonberényben, ahol már nemcsak a 16 hallgató, hanem az általuk képviselt szervezetek vezetői is érdekeltek. A kistelepülési közösségi segítők szakmunkásbizonyítványnak minősülő oklevelet kapnak, amellyel már köz- igazgatási keretek között is jogosultak tenni a helyi cigány társadalom felemelkedéséért.- Mindegy. Az élet nem áll meg. És itt most minden pillanatban nagy dolgok történnek, barátaim.- Dörzsölgeti a kezeit Moncsicsi. 37. A Mátyás tér nem sokat változott, csak az ecetfák nőttek nagyra és a vakolat hámlott le egészen a falakról. Zsiga elegáns kabrióval fordul be a régi utcájukba. Leparkol az ütött-kopott ház előtt, kicsit megindultan, de ugyanakkor ámuldozva is száll ki, megy be a kapualjba. Megáll a félhomályban, néhány másodpercig tanulmányozza a horpadozott, girbegurba postaládákon a feliratot. Felmegy az első emeletre, végig a gangon. Egy hokedlin ücsörgő fáslis lábú, szódásüveg-szemüvegű, nejlonotthonkás öreg nénit kikerül, majd visszafordul:- Kezicsókolom, Varga néni!-Jó estét!- Nem ismer meg, persze, hogy nem...- Kit keres? Maga nem itt lakik. Kit keres?- De valaha itt laktam...- Nem lakik itt! Mit akar? Ide nem lehet csak úgy bejönni! - Kezd kiabálni a néni. - Lali, gyere ki! Lali!- Csak nyugalom... - nyugtatja zavartan Zsiga. Egy tagbaszakadt férfi lép ki a lakásból, borostásan mackófelsőben, rövidgatyában, műanyag papucsban, sörrel a kezében.- Mi van, mutter? Megy a meccs! Meglátja Zsigát, összehúzza a szemét:-Na?- Vándorékat keresem... A hetes lakásból...- Itt semmiféle Vándorék nincsenek.- Nincsenek? Hiszen itt laktunk!- Ja? De elmentek rég. A papa halála után hamarosan bedugták az Ilonka nénit valami szocott- honba. Talán Erzsébeten - válaszol Lali valamivel enyhültebben.- Bedugták?- Ja. Ilyen világban élünk. És ők is emberek. Mi meg lakunk itt a mutterral öten, hatvan négyzet- méteren.- Hát igen...- De én nem fogom magamat negatívan lejáratni. Bennem még van szív... Csak azért, mert minden a feje tetejére állt, én nem fogok. Közben bentről Knézy hangja: „...Simon kapja az átadást, kicsit megtolja a labdát, Dzurják elé tálal, Dzurják lő - gól!”- Gól! A kurva életbe, berúgta! Ezzel visszarohan Lali a lakásba.- Kezicsókolom, Varga néni... - búcsúzik Zsiga. Ugyanúgy távozik, ahogy bejött. Az öregasszony nem néz utána, valahova maga elé bámul. 38. Egy rettenetesen levedlett szociális otthonban, az igazgatónő kíséretében lépdel fel a lépcsőkön Zsiga. Csodálkozva és iszonyodva figyeli a hol bottal, hol járókerettel közlekedő öregeket, a félhomályból felsejlő zsúfolt szobákat.- A harmadik emeletre tették?- Vándor néni jó fizikai állapotban van. Sajnos, kell a hely az alsó szinteken az elesetteknek.- És... mióta él itt?- Pontosan megmondom. Aznap hozták be, amikor a Brezsnyev temetése volt. Mindenki azt nézte a tévén.- Annak majdnem tíz éve! Felérnek a harmadikra, az igazgatónő benyit egy szobába.- Vándor néni! Meglepetést hoztam! Egy fotelból mosolygós, sovány, gyér hajú néni áll fel.- Nekem? - kérdezi kerekre nyílt szemmel. Abban a pülanat- ban amint meglátja a belépő Zsigát, felkiált:- Kisfiam! Zsiga hozzálép, némán megölelik egymást. A szocotthon kertjében egy árnyas pádon folytatódik a beszélgetés.- Hidd el, jó itt nekem - győzködi fiát Zsiga anyja.- De ne bolondozz, anyukám. Veszek neked egy szép kis házat kerttel. Emlékszem, mindig arra vágytál, hogy egyszer az életben ribizlit szüretelhess, mint gyerekkorodban!- Hm, bizony... Mik meg nem maradtak abban az okos kis fejedben! - simogatja meg fia haját. - De most már késő.- Késő? Dehogy van késő.- Hidd el, ha mondom. Nem kell nekem már semmi.- Hogyhogy semmi? Mindenki akar valamit!- Jól megvagyok én itt. Szeretnek, mindenkit ismerek. Nem akarok új életet kezdeni hetvennégy évesen. Én már csak ilyen vagyok. Majd néha meglátogatsz, ha jut rám időd... Várni, azt az egyet nagyon megtanultam, kisfiam. Mindig csak várni.- Többet nem kell várnod. Most már itt vagyok 39. TRICEPSZ felirattal fekete ano- rákjukon, kigyúrt testű, kopasz fiatalemberek állnak szenvtelenül, az Üllői úti stadion nézőterén, a szurkolók színes forgatagában. 1990 tavaszának politikától átfűtött légkörében járunk, a Fradi- Dózsa meccsen. (Folyt, köv.) * > 1 *
