Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-06 / 213. szám
v| 2001. Augusztus 6., hétfő TÜKÖR 5. OLDAL BARANYA Nem lesz egyetemi elbocsátás Ősztől a felsőoktatás egyes ágaiban béremelés várható Megállapodás született a szakszervezet és az Oktatási Minisztérium között, hogy a korábbinál kisebb hallgatói keretszámok nem járhatnak együtt a tanárok elbocsátásával a felsőoktatásban. A tárgyalásokon az is körvonalazódott, hogy az egyéb oktatói besorolású pedagógusok (nyelvtanárok, kollégiumi nevelők stb.) ősztől 20 százalékos béremelést kaphatnak, és több fizetést remélhetnek a nem oktatói státusú egyetemi-főiskolai dolgozók is. Pécs-Budapest A hallgatókon kívül az egyetemi oktatókat is érzékenyen érintette a megváltozott keretszámok kihirdetése. Amint arról lapunkban többször is beszámoltunk, a felvételi ponthatárok meghúzásakor került nyilvánosságra, hogy több karon - Pécsett elsősorban a bölcsész- és az orvosi fakultáson - kevesebb lesz a felvehető hallgató, mint azt előzetesen tudni vélték. Emiatt alacsonyabb bevétel keletkezik helyben, és felmerült a lehetőség, hogy egyes egyePonthatárok és esélyegyenlőtlenség Az idei ponthatárhúzó értekezlet után az is szóba került: megfelelőbb lenne közelíteni egymáshoz az azonos szakok ponthatárait országszerte. Kialakult például az a furcsa helyzet, hogy a fővárosi orvosképző helyekre volt a legkönnyebb bekerülni, ugyanis valamennyi vidéki orvosegyetem (beleértve a pécsit is) magasabb pontszámot „kapott”. Az érdekegyeztető tanácson a felsőoktatási szakszervezet felvetette: célszerűbb volna jövőre egységesíteni vagy legalábbis közelíteni egymáshoz a ponthatárokat, mivel a jelenlegi állapot szerint a felvételiző hallgatók nem indulnák egyenlő eséllyel. temeken-főiskolákon ez akár oktatói elbocsátással is járhat. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete a napokban érdekegyeztető tanács összehívását kezdeményezte, ahol a minisztériummal megállapodás született: a kialakult helyzet miatt egyetlen oktatót sem lehet elküldeni, arra azonban van lehetőség, hogy az egyetemek saját hatáskörükben átcsoportosítást hajtsanak végre.- Ezek az áthelyezések természetesen csak szakterületen belül értendőek, máshová képtelenség is lenne az oktatókat átküldeni - vázolta Kis Papp László (képünkön), a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. - Az egyetemek és a főiskolák amúgy sem kezelhetőek úgy, mint egy építőipari cég, ahol, ha éppen nincs elég munka, elküldik a dolgozókat. Az elnök azt is elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba került az egyéb oktatói státusú dolgozók béremelési ügye is. (Ebbe a körbe tartoznak egyebek mellett a nyelvtanárok, a testnevelők, a kollégiumi nevelők, a könyvtárosok és a számítástechnikát tam'tók.) Ez a réteg az év eleji fizetési- rendszer-átalakításból gyakorlatilag kimaradt - csak az általános, 8,75 százalékos bérnövekményt kaphatták meg -, hiszen az új egyetemi-főiskolai tábla csak a felső- oktatási kategóriákban oktatókat érintette. Őszszel azonban a tervek szerint ők is hozzájuthatnak a 20 százalékos fizetésemeléshez, akárcsak a középiskolai tanárok. Nem született ugyanakkor egyezség egy régóta vitatott pontról, a nem oktatói státusú dolgozók bérkérdéséről. Szakemberek szerint ez a kör már régóta jócskán elmaradt a versenyszférától a bérek kérdésében, így rövid időn belül általános emelést kellene végrehajtani, mielőtt tömeges pályaelhagyás indulhat meg az egyetemekről-főis- kolákról. Várhatóan szeptemberre készül el a szakszervezet új bértáblája, amely javaslatot tesz a helyzet rendezésére. Kis Papp szerint célszerű lenne, ha főiskolai, egyetemi végzettségű szakemberek - például az informatikusok, a rektori, dékáni hivatali munkatársak - fizetése elérné legalább a tanársegédi minimumot (azaz a 92 ezer forintot). Hasonló a helyzet a felső vezetésnél, ahol nagyjából a vezető tanárok béréig (azaz legalább 200-250 ezer forintig) emelné a fizetéseket a szakszervezet.- Nem árt tudni, hogy a Pécsi Tudomány- egyetem költségvetése legalább akkora, mint magáé a városé - mondja az érdekvédelmi elnök. - Nyilvánvaló tehát, hogy mekkora a felelősségük például a gazdasági vezetőknek, és úgy vélem, ezt meg is kell fizetni. A tárgyalások tovább folytatódnak, várhatóan januárban kerülhet sor a nem oktatói státuszú alkalmazottak bérkérdésének rendezésére. (Háttér, előzmények: imuw. dunantulinaplo. hu) _______________ NYAKA SZABOLCS Bé rlakásépítés: minden kevés Komló-Mohács-Szigetvár Annak ellenére, hogy állami támogatásból egyre több településen építenek az ön- kormányzatok bérlakásokat, az igényeket így sem tudják kielégíteni. A most létesülő házakban sok helyen olyan magas lesz a bérleti díj, hogy a rászorultak valószínűleg nem tudják majd kifizetni azt. A komlói önkormányzat az egykori Arany János utcai óvoda, a volt nevelési központ és a Függetlenség utcai TE-S1 Klub helyén összesen körülbelül tizenkét lakást alakít ki. Tervezik még további húsz lakás megvásárlását is. Ezek az ingatlanok kétszobásak, és a havi bérleti díjuk a komfortfokozattól függ. Az összkomfortosaké száztizenkét forint négyzetméterenként, a komfortosaké kilencvenhat. A lakásokat a rászorultak öt évre kaphatják bérbe, majd újravizsgálja az ön- kormányzat a szociális helyzetüket. A városvezetés még augusztusban tervezi benyújtani a minisztériumhoz a következő pályázatot, mert a szociális bérlakást igénylők száma jelenleg Komlón meghaladja a hatszázat. Már folynak a rövidesen megüresedő kenderföldi iskola lakásokká történő átalakításának tervezési munkálatai, itt körülbelül 40-50 lakásról lesz szó. Az elmúlt időszakban több város kezdett bérlakásépítésbe, pályázaton nyert pénzből. Mohács közel százmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a beruházásra. A városban jelenleg körülbelül kétszázötven lakásigénylőt tartanak számon. Arról, hogy a Budai Nagy Antal utcában épülő húszlakásos házba kik költözhetnek majd be, még nem döntött a város vezetősége, de az biztos, hogy a havi bérleti díj tizenötezer forintnál nem lesz kevesebb, és ezt nem sokan tudják majd kifizetni. A lakók valószínűleg öt évre vehetik ki az ingatlanokat, és kötelező lesz nekik valamelyik lakáskasz- szánál előtakarékossági szerződést kötniük. A beruházás még az idén november végéig elkészül. A szigetvári önkormányzat a közelmúltban adta be a bérlakásépítési pályázatát. A százötven- millió forint összegű beruházásból a város harmincmilliós önrészt vállalna. A Szent István lakótelepen épülő tizenöt lakásos házba más településekről idetelepülő szakembereket, orvosokat és tanárokat várnak. Az épület - ha a város megkapja a támogatást - még az idén elkészül. Mivel Szigetváron további lakásokra van igény, jövőre a város vezetése újabb pályázatot készül beadni a szaktárcához. ________________________________B. E. V. ORSZÁGOS MOHÁCSI FAZEKASTALÁLKOZÓ. A idei gazdag, már két hónapot is átölelő Mohácsi Nyári Fesztivál egyik kiemelkedő eseménye volt a fazekasok találkozója a hét végén. A szakmai programok mellett kiállítás és kirakodóvásár is várta az érdeklődőket. fotó: tóth l. Világháló mindenkinek Teljesen bekábelezett kisváros A közelmúltban elkészült az intemetszolgáltatók országos felmérése, s e szerint a Bólyban található kábelrendszert üzemeltető cég a lista hatodik helyén áll. Boly Sághy Ferenc, a vállalkozás vezetője lapunknak elmondta: Magyarországon talán ők az egyedüliek, akik egy aránylag kis település csaknem húsz százalékát lefedik internetes szolgáltatásukkal. A város teljes területe kábelrendszerrel van ellátott, és mivel ezen keresztül lehet felkapaszkodni a világhálóra, bárkihez, aki igényli, el tudják juttatni az internetet. Bólyban az internetet használók hetven százalékát a lakosság teszi ki, harminc százalékát a településen lévő cégek. Sághy Ferenc elmondta: ugyan a beszállási összeg magasabb, de a havi előfizetési díj - amiért a megrendelő korlátlan internet- használatot kap - alacsonyabb a többi szolgáltatóénál. A cég jelenleg a hozzá tartozó másik tizenhárom település kábelrendszerét építi át, úgynevezett csillagpontos rendszerben. Ennek segítségével, ha megfelelő igény van rá, ezeken a településeken is használhatja majd a lakosság a világhálót. B. E. 18 dekás tyúktojás - Piroska teljesen kimerült Sásd A Piroska nevű bábolnai fajtájú tyúk Lőrinc József portáján 18 de- tós tojást tojt. A tojásremekről videofilm készült, egy kecskeméti hölgy kifestette, egy fővárosi presz- szóban pedig kiállították. Lőrinc József Gárdonyi Géza utcai udvarán nemrég a kétéves baromfi 18 dekás tojással lepte meg gazdáit. Az általunk is látott filmfelvétel rögzítette az adatokat is: a tojás magassága 22, míg az átmérője 16 centi. Két hónap alatt tíz hasonló méretű tojást hagyott a fészakaljban Piroska. Ezek súlya 12-14 deka között alakult, ami hazai viszonylatban rendhagyó. A megszokott 5-7 dekás, a Lő- rinc-portán azonban a 8-10 deka a normális. A gazda aggódik, mert a kedvence hetek óta nem jár a fészekre, nagyon kimerült. Az eset kapcsán a bári baromfiüzem igazgatója, Vajas József elmondta: générdekességnek tudható be a szokatlan méret. Szerinte a legyengült jó- szág hamarosan felerősödik, cs. j. Nélkülözhetetlen falugondnokok Baranyai körkép A megye az elsők között volt: már 1991-ben nyolc önkormányzat határozott arról, hogy falugondnokot alkalmaz. A kezdet nem volt könnyű; amikor a kormányzat szeme is rányílt a hasznosságára, 1993-at írtak. Ettől kezdve azonban központi forrásból részben normatív alapon kapnak hozzájárulást a működtetők, részben pályázat útján is lehet támogatást kérni. A megyében közel 80 településen alkalmaznak az önkormányzatok falugondnokot. Feladatkörüket felsorolni sem lehet. Valószínűleg több dolgot csinálnak meg szívességből, emberségből, mint amennyi a kötelességük lenne. Az aprófalvas vidékeken ma már nem nélkülözhető segítséggé váltak. Szombaton és vasárnap az ország különböző részeiből érkeztek a meghívottak Szigetvárra, a falugondnokság eddigi tapasztalatait, jövőjét taglaló konferenciára. Az apropó a megyei falugondnoki iatéz- mény működésének 10 éves jubileuma volt. Ám más okok is közrejátszottak abban, hogy minisztériumi, országos szövetségi és megyei közgyűlési szintről is jelen voltak. A falugondnokok országos és megyei szövetsége civil szervezet, az állammal és a közgyűléssel a párbeszéd immár akadálytalan. Ezt emelte ki a jubileumi kiállítást megnyitó Bokor Béla megyei közgyűlési alelnök is, hozzátéve, hogy egyre inkább nélkülözhetetlenné váló intézményrendszer formálódik ezekben az években. Amelyre éppen az aprófalvas vidékek esetében van kiemelt szükség. Falugondnokot előbb 500, most már 600 lakost számláló települések (csaknem 1400 van az országban) önkormányzatai alkalmazhatnak. Hazánkban jelenleg 600 működik. A Szociális és Családügyi Minisztérium a hálózatot - kaptuk a tájékoztatást Faludi Erikától (képünkön), a Falugondnokok Egyesületének megyei ügyvezetőjétől - idén már közel 300 millió forinttal támogatja. Az elmúlt időszak Baranyában lényegében sikerévtized volt, hiszen ma már 80 településünkön számíthatnak - elsősorban az idősebb generációk tagjai - a falugondnokok segítségére. Az ebéd kihordása, gyógyszerek beszerzése, bevásárlások intézése, orvoshoz szállítás - csak a leggyakoribb feladatokat említjük. Pörös Béla megyei közgyűlési alelnök - a falugondnoki szolgálat szerepéről és távlatairól tartott előadást a több mint 150 részvevőnek - szerint Baranyában különösen fontos a működtetése a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt. Az alelnök szerint a hálózatnak a jövőben be kellene épülnie a szociális segítőrendszerbe - ezzel azonban a feloldódástól tartva nem mindenki ért egyet. Tény azonban, hogy a falugondnokok számos megyei programhoz - szociális, roma, informatikafejlesztés, határ menti települések együttműködése - kitűnő információkat, fontos jelzéseket adhatnak. Az alapos képzésben részesülő szakemberek sokrétű munkáját, feladatkörét egyébként a konferencia tegnapi programja is tükrözte. Magyarlukafán a hagyományőrzés, a helyi kezdeményezések volt a téma, Hetvehelyeü a kistérségi együttműködés, az idegenforgalmat szolgáló elképzelések, míg Sumonyban a falugondnoki kisbuszok egyre többeket érintő cseréjének lehetőségéről volt szó. Dráva- iványiban az ormánsági szociális programokról, Szigetváron pedig a várossal, mint kistérségi központtal ismerkedtek az ország minden részéből érkezettek. M. A. Hírek A ZENGŐVÁRKONYI istállótűz okát még nem tudják a helyszínelő szakemberek. Annyi bizonyos, hogy a szombat reggeli tüzet nem gyújtogatás okozta. Feltehető, hogy elektromos szikra lobbantotta fel a lángokat. A becsült kár csaknem négymülió forint. Az istálló teljesen kiégett, csak a falak állnak, a tető pedig beszakadt. A megmentett érték majdnem tízmillió forint. A lakók időben elhordták a palackokat az alig tíz méterre található községi PB-gáztelepről. (cs) CSERKÚTON polgárőrök vigyáznak a kihelyezett öntözőslagokra és tömlőkre, nehogy valaki elemelje azokat. Kinn kell tartani éjjel is a nagy értékű eszközöket, mert rendszeresen öntözik az új futballpálya füvét, valamint a parkokat. Ezen kívül az új zöldterületeknek épeknek kell maradniuk az augusztus 20-i avatásra. (cs) GÖRCSÖNYBEN kukoricáson gázolt át egy autós vasárnap reggel. Két méter szélességben hétszáz méter hosszán tövig ledöntötte a növényeket. A tulajdonos, egy mezőgazdasági rt. valószínűleg a rendőrséghez fordul, ugyanis a kár több tízezer forint. Az eset rendkívülinek számít: kerülőutat ritkán faragnak le ilyen formában. (cs) HÓBÓL Szamuely mellett döntött, ugyanis a Szigetvár melletti kis településen nemrég egy falugyűlésen azt vitatták meg, hogy a jelenlegi Szamuely Tibor utca visszakapja-e korábbi, az ötvenes évekbeli Rákóczi nevét. A mintegy félszáz résztvevő közül csak öten választották a Rákó- czi megnevezést. _________icsji BűnKrimi-Rend Túlélte a késelést. Mellbe szúrta volt élettársát egy asszony tegnap délután Pécsett. Információink szerint a férfi két barátjával hatolt be a József utcai lakásba, hogy az ott tartózkodó nőt számon kérje egy korábbi vitájuk miatt. Egyelőre tisztázatlan, hogy az asszony önvédelemből használta-e a kést. A sérültet szívtájékon érte a dö- fés, de nincs életveszélyben. ■