Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-06 / 213. szám

v| 2001. Augusztus 6., hétfő TÜKÖR 5. OLDAL BARANYA Nem lesz egyetemi elbocsátás Ősztől a felsőoktatás egyes ágaiban béremelés várható Megállapodás született a szakszervezet és az Oktatási Minisztérium között, hogy a korábbinál kisebb hallgatói ke­retszámok nem járhatnak együtt a ta­nárok elbocsátásával a felsőoktatásban. A tárgyalásokon az is körvonalazódott, hogy az egyéb oktatói besorolású peda­gógusok (nyelvtanárok, kollégiumi ne­velők stb.) ősztől 20 százalékos bér­emelést kaphatnak, és több fizetést re­mélhetnek a nem oktatói státusú egye­temi-főiskolai dolgozók is. Pécs-Budapest A hallgatókon kívül az egyetemi oktatókat is érzékenyen érintette a megváltozott keretszá­mok kihirdetése. Amint arról lapunkban több­ször is beszámoltunk, a felvételi ponthatárok meghúzásakor került nyilvánosságra, hogy több karon - Pécsett elsősorban a bölcsész- és az orvosi fakultáson - kevesebb lesz a felvehe­tő hallgató, mint azt előzetesen tudni vélték. Emiatt alacsonyabb bevétel keletkezik hely­ben, és felmerült a lehetőség, hogy egyes egye­Ponthatárok és esélyegyenlőtlenség Az idei ponthatárhúzó értekezlet után az is szóba került: meg­felelőbb lenne közelíteni egymáshoz az azonos szakok pont­határait országszerte. Kialakult például az a furcsa helyzet, hogy a fővárosi orvosképző helyekre volt a legkönnyebb be­kerülni, ugyanis valamennyi vidéki orvosegyetem (beleértve a pécsit is) magasabb pontszámot „kapott”. Az érdekegyeztető tanácson a felsőoktatási szakszervezet felvetette: célszerűbb volna jövőre egységesíteni vagy legalábbis közelíteni egy­máshoz a ponthatárokat, mivel a jelenlegi állapot szerint a fel­vételiző hallgatók nem indulnák egyenlő eséllyel. temeken-főiskolákon ez akár oktatói elbocsá­tással is járhat. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete a napokban érdekegyeztető tanács összehívását kezdeményezte, ahol a minisztériummal meg­állapodás született: a kialakult helyzet miatt egyetlen oktatót sem lehet elküldeni, arra azonban van lehetőség, hogy az egyetemek saját hatáskörükben átcsoportosítást hajtsa­nak végre.- Ezek az áthelyezések természetesen csak szakterületen belül értendőek, máshová kép­telenség is lenne az oktatókat átküldeni - vá­zolta Kis Papp László (képünkön), a Felsőok­tatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. - Az egyetemek és a főiskolák amúgy sem ke­zelhetőek úgy, mint egy építőipari cég, ahol, ha éppen nincs elég munka, elküldik a dolgo­zókat. Az elnök azt is elmondta, hogy a tárgyalá­sokon szóba került az egyéb oktatói státusú dolgozók béremelési ügye is. (Ebbe a körbe tartoznak egyebek mellett a nyelvtanárok, a testnevelők, a kollégiumi nevelők, a könyvtá­rosok és a számítástechnikát tam'tók.) Ez a ré­teg az év eleji fizetési- rendszer-átalakításból gyakorlatilag kimaradt - csak az általános, 8,75 százalékos bérnövek­ményt kaphatták meg -, hiszen az új egyetemi-fő­iskolai tábla csak a felső- oktatási kategóriákban oktatókat érintette. Ősz­szel azonban a tervek szerint ők is hozzájut­hatnak a 20 százalékos fizetésemeléshez, akárcsak a középiskolai ta­nárok. Nem született ugyanakkor egyezség egy régóta vitatott pontról, a nem oktatói státusú dolgozók bérkérdéséről. Szakemberek szerint ez a kör már régóta jócskán elmaradt a ver­senyszférától a bérek kérdésében, így rövid időn belül általános emelést kellene végrehajtani, mielőtt tömeges pályaelhagyás indul­hat meg az egyetemekről-főis- kolákról. Várhatóan szeptem­berre készül el a szakszerve­zet új bértáblája, amely javas­latot tesz a helyzet rendezésé­re. Kis Papp szerint célszerű lenne, ha főiskolai, egyetemi végzettségű szakemberek - például az informatikusok, a rektori, dékáni hivatali munkatársak - fizetése elérné legalább a tanársegédi minimumot (azaz a 92 ezer fo­rintot). Hasonló a helyzet a felső vezetésnél, ahol nagyjából a vezető tanárok béréig (azaz leg­alább 200-250 ezer forintig) emelné a fizetése­ket a szakszervezet.- Nem árt tudni, hogy a Pécsi Tudomány- egyetem költségvetése legalább akkora, mint magáé a városé - mondja az érdekvédelmi el­nök. - Nyilvánvaló tehát, hogy mekkora a fele­lősségük például a gazdasági vezetőknek, és úgy vélem, ezt meg is kell fizetni. A tárgyalások tovább folytatódnak, várható­an januárban kerülhet sor a nem oktatói státu­szú alkalmazottak bérkérdésének rendezésére. (Háttér, előzmények: imuw. dunantulinaplo. hu) _______________ NYAKA SZABOLCS Bé rlakásépítés: minden kevés Komló-Mohács-Szigetvár Annak ellenére, hogy álla­mi támogatásból egyre több településen építenek az ön- kormányzatok bérlakáso­kat, az igényeket így sem tudják kielégíteni. A most létesülő házakban sok he­lyen olyan magas lesz a bérleti díj, hogy a rászorul­tak valószínűleg nem tud­ják majd kifizetni azt. A komlói önkormányzat az egy­kori Arany János utcai óvoda, a volt nevelési központ és a Füg­getlenség utcai TE-S1 Klub helyén összesen körülbelül tizenkét la­kást alakít ki. Tervezik még to­vábbi húsz lakás megvásárlását is. Ezek az ingatlanok kétszobá­sak, és a havi bérleti díjuk a kom­fortfokozattól függ. Az összkom­fortosaké száztizenkét forint négyzetméterenként, a komforto­saké kilencvenhat. A lakásokat a rászorultak öt évre kaphatják bérbe, majd újravizsgálja az ön- kormányzat a szociális helyzetü­ket. A városvezetés még augusz­tusban tervezi benyújtani a mi­nisztériumhoz a következő pá­lyázatot, mert a szociális bérla­kást igénylők száma jelenleg Komlón meghaladja a hatszázat. Már folynak a rövidesen megüre­sedő kenderföldi iskola lakások­ká történő átalakításának terve­zési munkálatai, itt körülbelül 40-50 lakásról lesz szó. Az elmúlt időszakban több vá­ros kezdett bérlakásépítésbe, pá­lyázaton nyert pénzből. Mohács közel százmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a beruházásra. A városban jelenleg körülbelül kétszázötven lakásigénylőt tartanak számon. Arról, hogy a Budai Nagy An­tal utcában épülő húszlakásos házba kik költözhetnek majd be, még nem döntött a város vezető­sége, de az biztos, hogy a havi bérleti díj tizenötezer forintnál nem lesz kevesebb, és ezt nem sokan tudják majd kifizetni. A la­kók valószínűleg öt évre vehetik ki az ingatlanokat, és kötelező lesz nekik valamelyik lakáskasz- szánál előtakarékossági szerző­dést kötniük. A beruházás még az idén november végéig elké­szül. A szigetvári önkormányzat a közelmúltban adta be a bérlakás­építési pályázatát. A százötven- millió forint összegű beruházás­ból a város harmincmilliós ön­részt vállalna. A Szent István lakótelepen épülő tizenöt lakásos házba más településekről idetelepülő szak­embereket, orvosokat és tanáro­kat várnak. Az épület - ha a város megkapja a támogatást - még az idén elkészül. Mivel Szigetváron további lakásokra van igény, jö­vőre a város vezetése újabb pá­lyázatot készül beadni a szaktár­cához. ________________________________B. E. V. ORSZÁGOS MOHÁCSI FAZEKASTALÁLKOZÓ. A idei gazdag, már két hónapot is átölelő Mohácsi Nyári Fesztivál egyik kiemelkedő eseménye volt a fazekasok találkozója a hét végén. A szakmai programok mellett kiállítás és kirakodóvásár is várta az érdeklődőket. fotó: tóth l. Világháló mindenkinek Teljesen bekábelezett kisváros A közelmúltban elkészült az intemetszolgáltatók országos felmérése, s e szerint a Bólyban található kábelrendszert üzemeltető cég a lista hatodik helyén áll. Boly Sághy Ferenc, a vállalkozás vezető­je lapunknak elmondta: Magyaror­szágon talán ők az egyedüliek, akik egy aránylag kis település csaknem húsz százalékát lefedik internetes szolgáltatásukkal. A város teljes te­rülete kábelrendszerrel van ellátott, és mivel ezen keresztül lehet felka­paszkodni a világhálóra, bárkihez, aki igényli, el tudják juttatni az internetet. Bólyban az internetet használók hetven százalékát a la­kosság teszi ki, harminc százalékát a településen lévő cégek. Sághy Ferenc elmondta: ugyan a beszállási összeg magasabb, de a havi előfizetési díj - amiért a megrendelő korlátlan internet- használatot kap - alacsonyabb a többi szolgáltatóénál. A cég jelenleg a hozzá tartozó másik tizenhárom település ká­belrendszerét építi át, úgyneve­zett csillagpontos rendszerben. Ennek segítségével, ha megfelelő igény van rá, ezeken a települése­ken is használhatja majd a lakos­ság a világhálót. B. E. 18 dekás tyúktojás - Piroska teljesen kimerült Sásd A Piroska nevű bábolnai fajtájú tyúk Lőrinc József portáján 18 de- tós tojást tojt. A tojásremekről vi­deofilm készült, egy kecskeméti hölgy kifestette, egy fővárosi presz- szóban pedig kiállították. Lőrinc József Gárdonyi Géza ut­cai udvarán nemrég a kétéves ba­romfi 18 dekás tojással lepte meg gazdáit. Az általunk is látott filmfel­vétel rögzítette az adatokat is: a to­jás magassága 22, míg az átmérője 16 centi. Két hónap alatt tíz hasonló mé­retű tojást hagyott a fészakaljban Piroska. Ezek súlya 12-14 deka kö­zött alakult, ami hazai viszonylat­ban rendhagyó. A megszokott 5-7 dekás, a Lő- rinc-portán azonban a 8-10 deka a normális. A gazda aggódik, mert a kedvence hetek óta nem jár a fé­szekre, nagyon kimerült. Az eset kapcsán a bári baromfiüzem igaz­gatója, Vajas József elmondta: gén­érdekességnek tudható be a szokat­lan méret. Szerinte a legyengült jó- szág hamarosan felerősödik, cs. j. Nélkülözhetetlen falugondnokok Baranyai körkép A megye az elsők között volt: már 1991-ben nyolc önkormányzat határo­zott arról, hogy falugondnokot alkal­maz. A kezdet nem volt könnyű; ami­kor a kormányzat szeme is rányílt a hasznosságára, 1993-at írtak. Ettől kezdve azonban központi forrásból részben normatív alapon kapnak hoz­zájárulást a működtetők, részben pá­lyázat útján is lehet támogatást kérni. A megyében közel 80 településen alkal­maznak az önkormányzatok falugondno­kot. Feladatkörüket felsorolni sem lehet. Valószínűleg több dolgot csinálnak meg szívességből, emberségből, mint amennyi a kötelességük lenne. Az aprófalvas vidé­keken ma már nem nélkülözhető segítség­gé váltak. Szombaton és vasárnap az ország kü­lönböző részeiből érkeztek a meghívottak Szigetvárra, a falugondnokság eddigi ta­pasztalatait, jövőjét taglaló konferenciára. Az apropó a megyei falugondnoki iatéz- mény működésének 10 éves jubileuma volt. Ám más okok is közrejátszottak ab­ban, hogy minisztériumi, országos szövet­ségi és megyei közgyűlési szintről is jelen voltak. A falugondnokok országos és me­gyei szövetsége civil szervezet, az állam­mal és a közgyűléssel a párbeszéd immár akadálytalan. Ezt emelte ki a jubileumi ki­állítást megnyitó Bokor Béla megyei köz­gyűlési alelnök is, hozzátéve, hogy egyre inkább nélkülözhetetlenné váló intéz­ményrendszer formálódik ezekben az években. Amelyre éppen az aprófalvas vi­dékek esetében van kiemelt szükség. Falugondnokot előbb 500, most már 600 lakost számláló települések (csaknem 1400 van az országban) önkormányzatai alkal­mazhatnak. Hazánkban jelenleg 600 mű­ködik. A Szociális és Családügyi Miniszté­rium a hálózatot - kaptuk a tájékoztatást Faludi Erikától (képünkön), a Falugondno­kok Egyesületének megyei ügyvezetőjétől - idén már közel 300 millió forinttal támo­gatja. Az elmúlt időszak Baranyában lényegé­ben sikerévtized volt, hiszen ma már 80 te­lepülésünkön számíthat­nak - elsősorban az idő­sebb generációk tagjai - a falugondnokok segítsé­gére. Az ebéd kihordása, gyógyszerek beszerzése, bevásárlások intézése, orvoshoz szállítás - csak a leggyakoribb feladato­kat említjük. Pörös Béla megyei közgyűlési alel­nök - a falugondnoki szolgálat szerepéről és távlatairól tartott előadást a több mint 150 részvevőnek - szerint Baranyában kü­lönösen fontos a működtetése a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt. Az alelnök szerint a hálózatnak a jövőben be kellene épülnie a szociális segítőrendszerbe - ez­zel azonban a feloldódástól tartva nem mindenki ért egyet. Tény azonban, hogy a falugondnokok számos megyei program­hoz - szociális, roma, informatikafejlesz­tés, határ menti települések együttműkö­dése - kitűnő információkat, fontos jelzé­seket adhatnak. Az alapos képzésben részesülő szak­emberek sokrétű munkáját, feladatkörét egyébként a konferencia tegnapi program­ja is tükrözte. Magyarlukafán a hagyo­mányőrzés, a helyi kezdeményezések volt a téma, Hetvehelyeü a kistérségi együtt­működés, az idegenforgalmat szolgáló el­képzelések, míg Sumonyban a falugond­noki kisbuszok egyre többeket érintő cse­réjének lehetőségéről volt szó. Dráva- iványiban az ormánsági szociális progra­mokról, Szigetváron pedig a várossal, mint kistérségi központtal ismerkedtek az or­szág minden részéből érkezettek. M. A. Hírek A ZENGŐVÁRKONYI istállótűz okát még nem tudják a helyszí­nelő szakemberek. Annyi bizo­nyos, hogy a szombat reggeli tü­zet nem gyújtogatás okozta. Fel­tehető, hogy elektromos szikra lobbantotta fel a lángokat. A be­csült kár csaknem négymülió fo­rint. Az istálló teljesen kiégett, csak a falak állnak, a tető pedig beszakadt. A megmentett érték majdnem tízmillió forint. A la­kók időben elhordták a palacko­kat az alig tíz méterre található községi PB-gáztelepről. (cs) CSERKÚTON polgárőrök vi­gyáznak a kihelyezett öntöző­slagokra és tömlőkre, nehogy valaki elemelje azokat. Kinn kell tartani éjjel is a nagy értékű esz­közöket, mert rendszeresen ön­tözik az új futballpálya füvét, va­lamint a parkokat. Ezen kívül az új zöldterületeknek épeknek kell maradniuk az augusztus 20-i avatásra. (cs) GÖRCSÖNYBEN kukoricáson gázolt át egy autós vasárnap reg­gel. Két méter szélességben hét­száz méter hosszán tövig ledön­tötte a növényeket. A tulajdo­nos, egy mezőgazdasági rt. va­lószínűleg a rendőrséghez for­dul, ugyanis a kár több tízezer forint. Az eset rendkívülinek számít: kerülőutat ritkán farag­nak le ilyen formában. (cs) HÓBÓL Szamuely mellett dön­tött, ugyanis a Szigetvár melletti kis településen nemrég egy falu­gyűlésen azt vitatták meg, hogy a jelenlegi Szamuely Tibor utca visszakapja-e korábbi, az ötve­nes évekbeli Rákóczi nevét. A mintegy félszáz résztvevő közül csak öten választották a Rákó- czi megnevezést. _________icsji Bűn­Krimi-Rend Túlélte a késelést. Mellbe szúr­ta volt élettársát egy asszony tegnap délután Pécsett. Infor­mációink szerint a férfi két ba­rátjával hatolt be a József utcai lakásba, hogy az ott tartózkodó nőt számon kérje egy korábbi vitájuk miatt. Egyelőre tisztá­zatlan, hogy az asszony önvé­delemből használta-e a kést. A sérültet szívtájékon érte a dö- fés, de nincs életveszélyben. ■

Next

/
Thumbnails
Contents