Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-05 / 212. szám

2001. augusztus 5. ★^CKÉP *7 ZSOKÉT MINDENÜVÉ KÖVETTEK Csurka István a Fradinak drukkol, de már évtizedek óta nem jár focimeccsre a lelátókon tomboló erőszak miatt. A MIÉP elnöke nem a zsidókat nem szereti, hanem a „világon a valódi hatalmat kezükben tartó pénzügyi oligarchiát”. Izraelbe nem kívánkozik, tudja, hogyan fogadnák ott. Még turistaként sem menne, szerinte már arról is tudna a Moszad, ha elgondolkodna az utazáson. Valódi szépirodalmat kevesebbet ír mostanában, jelenleg egy úgynevezett száraz regényen dolgozik. A fiatalkorában bohém Csurka már nem bulizik, nem kártyázik, csak a lovira jár ki időnként. Állítja, az EU nem emelne kifogást, ha pártja bekerülne a kormányba, amire ő jelentős esélyt lát. A miniszterelnöki posztot elvállalná. Lehet, hogy ezt a kijelentését csak tréfának szánta?- Hiú ember ön?- Nem. Miért kérdezi?- Azért, mert a pártja honlapján, a frakció­tagok fölsorolásánál és életrajzánál önről lehet látni egy fotóalbumot, amely a 11, a 21, a 31, a 41 és az 51 éves Csurka Istvánt ábrázolja.- Ezt komolyan mond­ja?! Nem tudtam róla. Vagy levetetem, vagy a többiek is kénytelenek lesznek a fény­képeiket föltetetni az inter­netre. Egyébként most, hogy visszaemlékezem, ké­szült rólam évekkel ezelőtt egy portréfilm, ahhoz gyűj­töttem össze a fotóimat. De hogy ezek miként kerültek a honlapra, fogalmam sincs.- Milyen drukker?- Fradi, de a hetvenes években voltam utoljára meccsen. Akkor egy őrült a Népstadionban fentről le­dobott egy üres üveget, és eltalált valakit, aki meg is halt. A történetet megírtam, Zöld üveg a levegőben volt a címe. A. Magyar Nemzet­ben jelent meg.- Most, hogy az FTC többsége Várszegié lett, felteszem, főleg nem lesz hangulata kijárni az Ül­lői útra.- Ez így van. De tudja, az a szomorú, hogy amikor a MIÉP ennél sokkal fonto­sabb kérdésekben hallatta a hangját, például a státustör­vény, a magyar föld, a zseb- szerződések, a Postabank, a Magyar Nemzeti Bank ügye, gyakran előfordult, hogy csak az MTI, legfel­jebb még a rádió Krónikája volt ránk kíváncsi. Mbst, mivel azt hiszi, hogy nega­tív színben tud bennünket föltüntetni a bankárkézben lévő média, hirtelen a csap­ból is mi folyunk.- Szidja a médiát, hogy hallgat önökről, holott például a Napkeltének ál­landó szereplője.- De csak a Kereszttűz­nek. Mert tudják a szer­kesztők, hogy engem meg­néznek az emberek. Nem egyszer előfordult, hogy szóltak, menjek a műso­rukba, mert növelni akarják a nézettségüket.- A Pannon Rádióra sem panaszkodhat. A MIÉP házi rádiója lett, más pártbéli szinte meg sem szólalhat benne.- Az magyar rádió, ma­gyar zenéket sugároz, és egy-két munkatársa való­ban szimpatizál velünk. De nem utasítom őket semmi­re, így arra sem, kivel be­széljenek és kivel nem. Hal­lottam már interjút a szo­11 évesen cialista Szűrös Mátyással és Csintalan Sándorral is.- Ők az MSZP megtűrt alakjai. A szabaddemok­rata Bauer Tamás példá­ul megszólalhatna náluk?- Nem tartom valószínű­nek. Ebben igaza van, de Kóródi Mária volt már a Pannon Rádióban.- Vastag könyveket lehetne megjelentetni azokból az írásaiból, amelyekben a zsidó­kérdést boncolgatja. Egy mondatban meg tudná fogalmazni, hogy - fino­man fogalmazva - miért nem szíveli őket?- Ezt vissza kell utasíta­nom. Nekem nem a zsidó emberekkel van bajom, számomra ez nem faji kér­dés. Sok zsidó barátom volt, s van, például zsidó hentestől vásárolom a húst, és az égvilágon sem­mi bajunk nincs egymás­sal, sőt. Én egy bizonyos körről, az egész világot be­hálózó bankár-, pénzügyi oligarchiáról - amelyet a New York-Tel-Aviv-KGB- tengely irányít - alakítot­tam ki a kritikámat. Egy mondatban pedig azt mondanám, hogy a hata­lom és a pénz ilyen gátlás­talan összefonódása a ma­gyarság számára súlyos károkat okoz. Meg az egész világnak.- Ezt ön szerint a ma­gyar átlagpolgár megérti? Szerintem nem.- Mindenki találkozott már a hatalmával vissza­élő, kommunista, bolsevik típusú emberrel. Róluk be­szélek. Megértik ezt az emberek.- Ön Izraelt is támadja. Az országgal mi a baja?- Az 50-60 évvel ezelőtti állapotokhoz képest alapve­tően megváltozott a hely­zet, most már van a zsidó­ságnak egy állama, tehát Iz­raelt is ugyanúgy kellene a nemzetközi közösségnek kezelnie, mint akármelyik másik országot. Ehelyett a világ eltűri azt a népirtást, amit a palesztinokkal...- Meg az iszlám terro­ristákkal szemben...-... igen, velük szemben is folytat. De az mégiscsak tűrhetetlen, hogy szélsősé­ges szülők gyermekeit lőjék le izraeli katonák. Egyéb­ként vannak már biztató je­lek, a világ kezd észhez tér­ni, Dánia például nem en­gedte be országába az iz­raeli nagykövetet egykori terroristamúltja miatt.- Járt már Izraelben?- Nem, de nem is vá­gyom oda. 21 évesen- Pedig ott van a ke­reszténység bölcsője is.- Igen, a Szentföld érde­kel, de tudom, hogyan fo­gadnának. Néha a Bibliával kárpótolom magam.- Mehetne turistaként.- Na ne vicceljen! A Moszad már azt is tudná, ha még csak gondolkodnék az utazáson.- Ha oda nem, hova megy a nyáron?- Én a legjobban a bala- tonedericsi nyaralómban érzem magam. Olvasok, írok, nekem ez a pihenés.- Mikor írt legutóbb szépirodalmat? Sokak szerint azzal jobban jár­na mindenki.- A múlt héten. Egy úgy­nevezett száraz regényen dolgozom. Ez dokumentu­mokon alapuló mű. Életem ’56-os eseményeit dolgo­zom fel, Esztéta az ideigle­nes címe. Azért ez, mert amikor pár éve átvilágítot­tak, a bizottság több volt III/III-as tisztet hívott be ta­núnak. S amikor közölték a civil foglalkozásukat, azt mondták, hogy ők esztéták. A könyvből az is kiderül majd, hogy - amellett, hogy a börtönben aláírtam a be­szervező nyilatkozatot, bár információkat nem szolgál­tattam, és az átvilágító bí­rák nem találtak érintettnek Csurka István Született Budapesten, 1934. március 27-én Diploma: Színház- és Filmművészetei Főiskola dramaturgia szak Civil foglalkozása: író, főként drámákat, novellákat ír, 1973 és '86 között a Magyar Nemzet tárcaírója, 1988-tól a Hitel szerkesztő- bizottságának tagja, 1989-től a Magyar Fórum főszerkesztője, majd szerkesztőbizottságának elnöke Politikusi tevékenysége: 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezető­je, 1987-ben az MDF megalapításának egyik kezdeményezője, 1988 és ’93 között a párt elnökségének tagja, 1993-ban zárják ki az MDF-ből, ezután szervezi meg a MIÉP-et, amelynek elnöke. 1990-94-ig, és jelenleg is parlamenti képviselő Családja: két feleségtől három gyemeke van- azok közé tartoztam, aki­ket a leginkább megfigyel­tek a pártállami időben. A fedőnevem egyébként Zso­ké volt. Zsokét mindenüvé követték. ,- Igazi, fikción alapuló drámára, novellára gon­doltam.- Novellát két éve, drá­mát régebben nem írtam. Nincs olyan irodalmi lap, amely közölné, vagy szín­ház, amely bemutatná. Tíz éve egyetlen teátrumban sem mennek a műveim, ho­lott volt idő, amikor egy­szerre öt is színpadon volt. Az utolsó darab, amelyet színre vittek, a Megmaradni című volt, a Nemzeti Szan­31 évesen ház játszotta. Egyébként időm sem nagyon lenne ilyen jellegű művek írására.- Ha már Zsokénál tar­tunk, önről köztudott, hogy fiatalabb korában bohém fickó volt, élvezte az életet, a lovit, a kár­tyát, a bulikat. Mi ma­radt meg ezekből a szen­vedélyekből?- Jóformán semmi. Időnként kimegyek a ga­loppversenyekre, de már nem a korábbi elszántság­gal. Zordak lettek ott a kö­rülmények. Privatizálni akarják az értékes zöld te­rületet, s emiatt az egész le­hangoló. A kártyából vi­szont semmi sincs. De 41 évesen hadd oszlassak el egy félre­értést. Rólam elterjedt, hogy milyen legendásan nagy ivászatok részese vol­tam. Azt soha nem tagad­tam, hogy időnként jókat mulattunk - a lóversenyről könyveket is írtunk -, de mi mindig nyilvánosan szóra­koztunk. Ezzel szemben az elvtársak a külvilágtól el­zárt helyeken, titkos va­dásztanyákon tivornyáz- tak, s jóval nagyobb balhé­kat rendeztek, csak erről nem sokan tudtak.- Hírlik, hogy ön azért tehetett ilyeneket, mert a korszak viszonylag libe­rálisabb kommunista ká­derének, Aczél Györgynek a védelmét élvezte.- Ismertem Aczélt, de hogy védett volna... Előbb mindig megtámadott, aztán a pártfogásába vett. Mások­kal is így tett. Egyszer a szigligeti alkotóházban itta­san arról beszéltem, hogy Lenin szifiliszes volt. Hatal­mas botrány keveredett be­lőle, Aczél szervezte, és ő járta ki, hogy ne börtönöz- zenek be. Csak ügyészi fi­51 évesen gyelmeztetést kaptam. De eleve tudták, hogy így lesz, a felhajtásra volt szüksé­gük. Ma is így van.- Á ttérve a jelenlegi po­litikára. A MIÉP most kormánypárti vagy ellen­zéki? A kérdés azért nem komolytalan, mert a párt­ja jóval többször szavaz a koalícióval, mint ellene.- Kétségtelenül ellenzé­ki. Ami abból is kiderül, hogy a legfontosabb jogsza­bályt, a költségvetési tör­vényt eddig sohasem sza­vaztuk meg. Számtalan esetben támogatjuk a kor­mányt, hiszen mi konstruk­tív ellenzékként dolgo­zunk, nem obstruálunk.- Azt hogyan élik meg lelkileg, hogy állandóan ellenzéki párt maradnak, hiszen a jobboldal esetle­ges győzelme esetén sincs reális esélye annak, hogy beveszik önöket a kor­mányba?- Ezt honnan tudja elő­re? 1994-hez képest 1998- ban megháromszoroztuk az eredményünket, s ez a tervünk jövőre is. 16, 5 szá­zalékkal a harmadik legerő­sebb pártként - amire reális esély van - pedig megkerül- hetetlenek leszünk.- A jó eredményhez ar­ra is szükség lenne, hogy a jobboldali jelöltek visz- szalépjenek a második fordulóban, ha a MIÉP-es előbbre végez, mint ők. Ezt viszont kötve hiszem.- Még szerencse, hogy csak egy újságíró. Ha nem lépnek vissza, mi sem lé­pünk vissza, ez a barátság­talan lépés pedig súlyos következménnyel járhat a választás kimenetelére. Egyébként pedig ha már itt tartunk: nem ártana, ha végre mindenki számára vi­lágos lenne, hogy a MIÉP nem jobb- vagy baloldali párt, hanem keresztény és magyar.- Ön szerint az Euró­pai Unió eltűrné, ha a MIÉP kormányra ke­rülne?- Ugyan már! Mi történt Ausztriával? Szankciókat léptettek'életbe vele szem­ben, azután rájöttek, hogy kudarcot vallottak, és szé­gyenszemre visszakoztak.- De ők már EU-tagok voltak.- Na és? Nincs jelentősé­ge. S ott van Olaszország, ahol Haideréknál jobbolda­libb pártok vannak hatal­mon, és Bush mégis szívé­lyesen parolázott Berlus­coni miniszterelnökkel. Ha kellünk az EU-nak, akkor MIÉP-estül kellünk, ha nem, akkor oly mindegy.- Önök megszavazzák a csatlakozást?- Azt mindenképp, hogy tárgyaljon róla a parlament. A belépésről akkor fogla­lunk állást, ha már ponto­san kiderült, mennyi elő­nye és hátránya lesz. Eleve tehát nem utasítjuk el.- Ha igaza lesz, és a MIÉP kormányra kerül, melyik bársonyszéket nézte ki magának?- Egyiket se. Jó szakem­bereink vannak, de bársony­széket ők sem néztek ki.- Ne szerénykedjen. Mi­lyen feladatot vállalna?- A miniszterelnökséget. Legfeljebb, avagy végső esetben. Almási B. Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents