Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-05 / 212. szám
2001. augusztus 5. ★ GAZDASÁG ★ 5 A FŰSZERPAPRIKÁT ÁLU\GJAVITONAK HASZNÁLJAK, BORAINK NINCSENEK AZ ETTERMEK LISTÁJÁN ISMERETLEN HUNGARICUMOK A nyári turistaszezonban Magyarországra látogató külföldiek többsége nem csak kóstolgatja hazánk jellegzetes ételeit, italait, hanem ha módjában áll, visz is haza a jellegzetes magyar termékekből. Ezek a különlegességek nem kis bevételt jelentenek, s az EU-csatlakozás után is profitálhat az ország az évszázados szakértelemmel készült hungaricumokból. Ám az is az igazsághoz tartozik, hogy a patinásnak tartott magyar termékek némelyike valójában csak nekünk, magyaroknak „világhírű”.- Azokra a termékekre, amelyek jellegzetesen magyar áruk, szívesen használjuk a hungaricum szót. Ám emögött nincs pontos definíció, és külön csoportként sincsenek még összegyűjtve azok a termékek, amelyek jellegzetesen magyar produktumok - jelentette ki Farnadi Éva, az Agrármarketing Centrum témavezetője. Az AMC két évvel ezelőtt indított el egy programot Hagyományok, ízek, régiók címmel, amelynek célja, hogy a honi hagyományos és tájjellegű élelmiszereket összegyűjtsék, s könyv formájában a külfölddel is megismertethessék. Erre bizony szükség is van, mivel a legtöbb kiváló hazai termékről sok esetben csak a külföldi importőrök és mi magyarok tudjuk, hogy valóban nincs párjuk. És persze azok a turisták, akik saját maguk tapasztalják a minőséget. A kalocsai és szegedi fű- szerpaprika a külföldi boltokba legtöbbször állagjavítóként kerül - állítja dr. Márkus FeA magyar méz eladási adatai 1996 1997 1998 1999 2000 (Az elfekvő készletek miatt a korábbi év termése Is kerülhet a külpiacra) Kisvállalkozások fiktív számlái Az idei év első felében főleg a kisvállalkozások próbálkoztak fiktív számlákkal illegális bevételhez jutni - derült ki az APEH felméréséből. Az adóhivatal június végéig összesen negyedmillió ellenőrzést végzett, amiből 92 ezer volt az adó- és járulékellenőrzés. Ennek során a revizorok 46,7 milliárd forint eltitkolni szándékozott adót tártak fel, s 24 milliárd forint bírságot szabtak ki. Az APEH idén különösen nagy figyelmet fordít a kisvállalkozásokra, egyéni vállalkozókra, s közülük is főleg azokra, amelyek már hosszabb ideje veszteségesek. Azok is nagy valószínűséggel számíthatnak az adóhivatal érdeklődésére, akik nem tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek. Ebben a körben általánosak a félrekönyvelések, mivel a kisvállalkozások jelentős része - főleg az egyéni vállalkozók - úgy spórolnak, hogy nem költenek könyvelőre, s inkább maguk intézik ügyeiket. renc, a Fűszerpaprika Terméktanács elnöke. A kevésbé jó minőségű spanyol, marokkói paprikához keverik a magyar fűszert, s ezt gyakran ki is írják a csomagolásra. A régebbi paprikahamisítási botrány ez már lecsengett, ám az árral még mindig gondok vannak. Ugyanis a paprika nagy kiszerelésekben kerül ki, így a fogyasztók nem mint magyar terméket kapják kézhez. Hasonló a gond a libamájjal is. Mind termelésben, mind exportban elsők vagyunk, sőt a világhírű francia pástétomok elengedhetetlen alapanyaga a magyar libamáj - tudtuk meg Takács Lászlótól, a Baromfi Terméktanács elnökétől. Ám hiába az évente világszerte exportált 1400 tonna, az igazi babérokat a franciák aratják le. A fogyasztók nem is sejtik, hogy az alapanyag magyar termék.- Méltán vagyunk büszkék a borainkra, ám hiába ismerek csak én 10-12 olyan kistermelőt, akik vüágszínvonalú termékeket állítanak elő, képtelenek külföldön érvényesülni - állapította meg Zwack Péter. Szerinte az ok egyszerű: a magyar borok nem tudnak felkerülni a minőségi borlistára, mivel nincsenek magyar vendéglők, amelyek megalapoznák a hírnevet. Az Ország- imázs Központ ugyan elhatározta, hogy nyitnak magyar vendéglőket, ám az eddigi próbálkozások nívójáról nem sok jót hallani. Az ismeretlenség átka a presztízsveszteségen túl az is, hogy a magyar áruk tömegcikKozma atya borárverésen: sokszor csak mi hiszünk a világhírben ként ki vannak téve a felvásárlási árak változásának. Példaként felhozható az általunk világhírűnek tartott akácmézet, amelyből 10 ezer tonnát exportálunk, de az árát mégiscsak a piac befolyásolja - mondta Illés Kálmán, a Méhészeti Termék- tanács ügyvezetője. Persze lenne lehetőség a hazai mezőgazdasági termékek jobb eladására, de ahhoz erőteljesebb marketingre, tetszetős csomagolásra lenne szükség. S arra, hogy a külföldi fogyasztóban tudatosuljon: ha a magyar terméket választja, a jobb minőséget kapja - állítja Lux Róbert, a Zöldség- Gyümölcs Terméktanács főtitkára. A magyar étkezési meggy ízben verhetné a németet. Hasonló a helyzet a spárgával és a görögdinnyével is. Ám a már meglévő minőség, és a tradíciók tudatosítása rengeteg pénzbe kerül. A jelenlegi, hazai agrárviszonyokat ismerve az áttörésről egyelőre csak álmodozhatunk. M. L. „Szerényen” fizetett topmenedzserek A magyar topmenedzserek csupán atöredé- két keresik annak az összegnek, amelyet nyugati vagy tengerentúli kollégáik évente hazavihetnek - derül ki Pintér Zsolt Hogyan csináljunk karriert című könyvének friss adataiból. Jelenleg a magyar csúcsvezetői réteg mindössze néhány tízmillió forintot kap egy esztendő alatt, miközben az európai menedzserek éves juttatásainak értéke 100-200 millió forint között mozog. Hazánkban a legjobban az 500 főnél többet foglalkoztató külföldi érdekeltségű vállalatok vezetői keresnek: 19,5-33,8 millió forintot tehetnek zsebre egy évben, s erre még általában 30-45 százalék prémium is rakódik. Magyar viszonylatban ez óriási összegnek számít, ám az amerikai topmenedzserek 200-400 milliós keresményéhez képest mindez szinte csak aprópénz. Nálunk a 100 fő alatti létszámú, külföldi tulajdonú vállalatoknál mindössze 8,7-14,7 millió forintra számíthat évente egy vezető. A magyar nagy- vállalatoknál ez az összeg 14,3-19,3 millió forint (40-70 százalékos prémiummal megfejelve), míg a 100 fő alatti hazai vállalkozásoknál az évente megkereshető topmenedzseri fizetés 6,1-12 millió forint, 45-75 százalékos prémiummal. Ez ugyan elmarad a nyugati juttatásoktól, ám a kelet- közép-európai régióban jónak mondható.- ■ ~ nirmix Milliárdokat érő márkanevek Az év tíz legértékesebb nemzetközi márkaneve közül kilenc amerikai - derült ki a Business Week című üzleti lap, valamint az Interbrand tanácsadó cég felméréséből. Az egyedüli nem tengerentúli „kakukktojás” a Nokia. A legértékesebb márkanév a Coca-Cola 68,95 milliárd dollárral, ezt követi a Microsoft és az IBM. A rangsort aszerint állították össze, hogy mekkora a cég bevétele, s ez mennyiben köszönhető a névnek. Itthon kell forintot váltani Nem sokat lendített a forint külföldi megítélésén nemzeti valutánk konvertibilissá tétele. A forintot ugyanis külföldön továbbra sem váltják, ahol pedig foglalkoznak vele - a szomszédos országokban -, nagyon rossz az árfolyama. Szakértők szerint továbbra is itthon érdemes valutát váltani, méghozzá a határ menti helyeken, ahol jobbak az arányok. Bioerőmű épül Miskolcon Bioerőművet épít egy német beruházó Miskolcon. A Farmatic International még az idén megkezdi a telepítést, s egy év múlva már áramot termel az évente 450 ezer tonna, a városi csatornarendszerből, a vágóhidakról származó biológiailag bontható hulladék hasznosításával működő erőmű. Kelet-Kö- zép-Európában ez lesz az első létesítmény. Terjeszkedik a Tesco A Tesco áruházlánc Győrben nyitotta meg legújabb hipermarketjét. Az angol cégnek hazánkban ez a 18. áruháza. A Tesco legközelebb november végén Tatabányán nyit áruházát. Paul Kennedy, a Tesco magyarországi vezérigazgatója elmondta: cégük évente 5-6 hipermarket nyitását tervezi. Segítségre váró napelemgyár Másfél millió dollárt költ gyártósorának fejlesztésére a Dunasolar Napelemgyártó Rt. A cég ezzel a beruházással a világ napelemgyártásának egy százalékát mondhatja magáénak. A vállalat vezetői szerint hazánkban még nem elterjedt ez a technológia, mivel nagyon drága. Állami segítséggel vonzóvá lehetne tenni a környezetbarát energiaforrást. Agonizál a magyar tőzsde A Budapesti Értéktőzsdén 2001 júliusában 26,9 százalékkal csökkent a forgalom az előző hónaphoz képest, a határidős piac forgalma pedig 29,6 százalékkal maradt el a júniusi forgalomtól - derül ki a BÉT összesítéséből. Az állampapírok forgalma júniusról júliusra 71,5 százalékot esett, a tavaly júliusi 153,7 milliárdos forgalomnak pedig az egy- tizedét sem éri el. Ezt a trendet már előre jelezte Debreczeni Kálmán is, akinek cége, a Dunainvest már kivonult a tőzsdéről. Mi lesz veled, intervestor? Ha a legkorszerűbb értékpapír-vásárlási formák iránt érdeklődik valaki, hamar rátalál az internet- kapcsolatot felhasználó, úgynevezett on-line brókercégekre. Idehaza eddig hét vállalkozás építette fel ezt az üzletágát, amelyek közül a Caibon.hu a hét elején bejelentette szolgáltatásának megszüntetését. A cég nyilatkozata szerint az „intervestoroknak” - a CAIB szellemes szóalkotása szerint az internetre szoktatott befektetőket hívják így - hamarosan újra biztosítják ezt a kényelmes kereskedési formát, addig azonban vissza kell térniük a hagyományos módszerekhez. Személyesen, faxon vagy telefonon adhatnak vételi és eladási megbízásokat. A váratlan döntés azt jelzi, hogy a világ fejlett piacain már korábban megfigyelhető nadrágszij- húzás elérte a magyar on-line bróker-szolgáltatókat is. A CAIB ugyan az európai on-line szolgáltatásainak egységesítésével indokolta a magyar - és vele egy időben a lengyel - internetes kereskedés megszüntetését, de a közelmúltban még ezeknek a portáloknak a fejlesztéséről beszéltek. A fordulat tehát mindenképpen váratlan, s nem zárható ki a gazdasági kényszer sem a döntés lehetséges indokai közül. A héten a hagyományos módon üzemelő értékpapír-kereskedők is újabb jelzést adtak a piac zsugorodásáról. A Budapesti Értéktőzsde a cég kérésére szüneteltette a Credit Suisse First Boston (CSFB) Rt. kereskedési jogát. A CSFB a közelmúltban jelentette be, hogy több kelet-közép-európai kirendeltségén megszünteti a részvénykereskedelmet. Budapesten a jövőben csak vállalati tanácsadást folytat a londoni központú cég. Nagy kérdés, hogy a befektetési piac - remélhetőleg átmeneti - zsugorodását az on-line-szolgál- tatók miképp vészelik át? Képesek lesznek-e az alacsonyabb élőmunka-igény révén hozzájárulni a hét szűk esztendő átvészeléséhez, vagy a szakma hagyományos ágával együtt zsugorodnak, mielőtt közönségük, az intervesztorok tábora megizmosodhatna. Gyors hitel a mellényzsebben Hitelkártyával sokáig csak amerikai filmekben találkozhattunk. Nem csoda, hogy amikor megjelentek hazánkban az első bankkártyák, sokan azt hitték: ez már az. Holott a bankkártya és a hitelkártya legfeljebb külalakban hasonlít. Az előbbihez egy folyószámla tartozik, míg a gyors és olcsó pénzhez jutást biztosító hitelkártya fedezetét a bank adja. A hitelkártyát pénzügyi szakértők univerzális elektronikus hitelnek is hívják. Lényege, hogy a fedezete valamilyen lekötött betét vagy állandó fizetésátutalás legyen. A hitelkártyával annak tulajdonosa a számára megszabott hitelkereten belül szabadon költekezhet (azaz egyenlege tartozást mutat a bank felé), amit meghatározott időben visz- sza kell fizetni. Tehát a bank megelőlegezi a pénzt a vásárláshoz. Fejlett országokban a hitelkártyák jó ideje bevált fizetőeszközként működnek, magyarországi elterjedésükre azonban sokat kellett várni. Ennek több oka is volt, a legjelentősebb: a hitelkártyák csak jól működő gazdaságokban tudnak működni, azaz gazdasági stabilitás - és ezen keresztül fizetés szempontjából megbízható ügyfelek - kellenek hozzá. A hitelkártyákat bevezető hazai bankok többnyire olyan konstrukciót kínálnak, amely mögött egy rugalmas visszafizetésű áruhitel felvételének a lehetősége áll. A kártya igénylése egyszerű, mivel a szükséges dokumentumok csatolása után a bank megállapítja a hitelkeretet, amely aztán szabadon felhasználható. Az igénylő általában két lehetőség közül választhat: számlát nyit, és fizetését a pénzintézethez utaltatja, vagy óvadéki letétet helyez el. Első esetben a hitelkeret összege a fizetés többszörösét (általában 2-3 szorosát) is elérheti, míg a második esetben általában az óvadéki letét 90 százaléka a hitel nagysága. A felhasznált hitel visszafizetésére vonatkozóan például a CIB Banknál a havi felhasználás 10 százalékát kell minimálisan visszafizetni, A fennmaradó összeg görgethető (következő hónapra átvihető). A hitel havi kamata 2,5% (a teljes évre számított kamat 34,56%). Amennyiben meghatározott időn belül nem fizetünk, úgy további büntetőkamatokat számítanak fel. Viszont ha a 30 nap múlva esedékes elszámolási időponttól számított 10 napos türelmi időn belül visszafizetjük a hitelt, akkor lényegében 40 napig kamatmentesen használhatjuk a bank pénzét. A bankkártyákhoz a legtöbb esetben társkártyát is lehet igényelni, azaz a hitelkártya-tulajdonos családtagja is kihasználhatja a kártyában rejlő lehetőséget. (Vásárolhat, pénzt vehet fel, stb.) Bizonyos esetekben a konstrukciókhoz „extraként” jár például 24 órás ügyfélszolgálat, ahová fordulhatunk PIN kód változtatása, kártyaletiltás, egyenleg lekérdezése céljából. A mobiltelefon-tulajdonosok sms-ben értesülhetnek, illetve kaphatnak visszajelzést a kártya használatáról (vásárlásról, pénzfelvételről, egyenlegről, hitelkeretről, stb.). A kártyák mellé biztosítás is járhat, külföldi tartózkodás esetén utas-, pogy- gyász-, baleset- és betegségbiztosítás. A kártya elvesztése esetén a legtöbb bank a bejelentést követően azonnal vállalja az illetéktelen felhasználásból eredő károk felelősségét. A hitelkártyák hazai elterjedésének záloga a jó gazdasági helyzet, a fizetőképes és jó minősítésű hitel- igénylők. A fenti kondíciókból is látszik, hogy jelenleg a hitelkártyák használói a tehetősebb emberek közül kerülnek ki. Az ilyen kártyák szélesebb körben való elterjedésére azonban valószínűleg még várni kell. K. Á. »
