Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-05 / 212. szám

2 ★ KÖRKÉP ★ 2001. augusztus 5. Több hitel, több lakás? A kormány megduplázta a támogatott lakáshitelek futamidejét, ősztől növeli a hitelek adókedvezményét. Ennek nyomán több bank csökkentette a kamatokat. Két év alatt megháromszoro­zódott a hitelállomány. A pol­gárok többsége viszont még mindig nem hitelképes. Hiába emelte meg (visszamenőleg is) a kormány tízről húsz évre az államilag támogatott lakáshitelek visszafizetésének futamidejét, la­punk számításai szerint a magyar családok többsége az alacsony bé­rek miatt továbbra sem képes hi­telből új otthonhoz jutni. Erre csak akkor van esélyük, ha elő- takarékossági formában (például lakástakarék) összegyűjtik a lakás vagy ház árának legalább hetven százalékát. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly az alkalma­zottak nettó átlagkeresete 55,7 ezer forint volt. A bankok elméle­tileg a nettó jövedelem egyharma­dát elérő törlesztőrészletet is jóvá­hagyják. Egy kétgyerekes, kétke­resős család létminimuma viszont 95 ezer forint. Vagyis legfeljebb havi 15 ezer forintos törlesztő­részletet tudnak biztonságosan vállalni. Ha ennél többet „írnak alá”, akkor a családot tíz-húsz évi nyomorgásra ítélik. Könnyebb helyzetben vannak a pályakezdő, még gyermektelen párok, igaz, az ő jövedelmük is alacsonyabb le­het az átlagosnál. Az államilag támogatott hitelek esetén hárommillió forint havi tör­lesztőrészlete 32-35 ezer forint, öt millióé pedig 54-62 ezer forint. A fővárosban egy új lakás négy­zetméterára meghaladja a 200 ezer forintot. Tízmillió forint alatt gyakorlatilag nem lehet új otthon­hoz jutni. A megyeszékhelyeken és a kisebb városokban mintegy harminc százalékkal alacsonyab­bak az árak. A héten több bank csökkentet­te piaci lakáshiteleinek kamatait. A legjelentősebb lakáshitel-állo­mányt nyilvántartó pénzintézet, az OTP 3,5 százalékkal, míg a Földhitel és Jelzálogbank 1,5 szá­zalékkal mérsékelte a kamatokat. A többi bank várhatóan egy-két héten belül szánja el magát erre a lépésre. A használt (emiatt az új­nál olcsóbb) lakások vásárlásához a bankok 13-16 százalékos kamat­ra adnak hitelt. Egy hárommillió forintos piaci hitel havi törlesztése 45-52 ezer forint, ötmillióé pedig már a hetvenötezer forintot is meghaladhatja. Ennyi pénzt a csa­ládok csak akkor tudnak törlesz­tésre szánni, ha a család havi át­lagjövedelme meghaladja a bruttó 230-260 ezer forintot. Jóllehet csak minden harma­dik, negyedik igénylő bizonyul hi­telképesnek, a bankok gyorsmér­legei szerint dinamikusan nő a ha­zai lakáshitel-állomány. Az OTP és a takarékpénztárak lakáshitel- állománya két év alatt mintegy háromszorosára nőtt. A piac 50 százalékát magáénak tudó OTP e hiteltípusból jelenleg több mint ötvenmilliárd forintnyi szerződést tart nyilván. A bankok vezetői a kormány­zati intézkedések nyomán arra számítanak, hogy sok eddig hitel- képtelen család 1,5-2 millió forin­tig mégis kölcsönhöz jut. Különö­sen akkor, ha a kormány által kilá­tásba helyezett adókedvezmény­emelésre is sor kerül. A kabinet ősszel terjeszti a parlament elé azt a törvénymódo­sítást, ami alapján a hitelt felve­Magyarországi lakások komfortfokozat szerint komfort nélküli lakás szükség- és egyéb lakás összkomfortos lakás komfortos lakás ^ félkomfortos lakás vők a törlesztörészletek húsz szá­zaléka helyett 40 százalék - de legfeljebb évi 240 ezer forint - adójóváírására jogosultak. A ked­vezményt elsősorban a gyermek­telen fiatalok, illetve a magas jö­vedelmű gyermekesek tudják majd igénybe venni, hisz az ala­csonyabb jövedelműek már a gyerekkedvezménnyel kimerítik a teljes adójukat. A bankok közti Versenyfutás új konstrukciókat is szült. Több pénzintézet kínál minimálbéren bejelentett kényszervállalkozók­nak lakáshitelt. A piaci kamato­zású hitelnél csak annyit vár­nak el az ügyféltől, hogy a mini­málbérnek megfelelő nettó jö­vedelem (havi 31000 forint) rendszeresen megérkezzen a számlájukra. Ha ez megtörté­nik, a megvásárolni kívánt in­gatlan értékének 50-70 százalé­kát kaphatják meg a banktól, te­hát akár tizenöt millió forintot is. Az ügyfélnek magának kell döntenie arról, bírja-e majd fi­zetni a százezres törlesztést, mert ha a vállalkozása befucs- csol, rövid úton elveszti a la­kást, házat is. események A stabilitás alapkőlerakása Moszkva - A stratégiai stabilitás alapkövének nevezte a rakétaelhárító rakétarendszerek kor­látozásáról szóló 1972-es ABM-szerződést az orosz és az észak-koreai államfő a moszkvai tárgyalásuk után kiadott közös nyilatkozat­ban. Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong II le­szögezte: az Egyesült Államok által bírált észak-koreai rakétaprogram békés jellegű, és nem jelent fenyegetést az Észak-Korea szuve­renitását tiszteletben tartó országokra. Emberrablás és gyilkosság Újdelhi - Az indiai Kasmír államban a terület elszakadásáért küzdő szélsőségesek elrabol­tak húsz embert, közülük tizenötöt meggyil­koltak. A hatóságok közlése szerint 13 holt­testre már rábukkantak, öt további személy sebesülten került ki a fogságból. Macedónia - további tárgyalás Ohrid - Macedóniában tegnap is folytatódtak a szláv és az albán pártok képviselőinek tár­gyalásai a békés megoldásról, s hírek szerint vasárnap Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője rendkívüli látogatást tesz a megbeszélések színhelyén. Jelenleg az albán lakosságú területek helyi rendőrségének felállításáról tárgyalnak. Milutinovicsot nem adják ki Belgrád - Zoran Djindjics szerb miniszterelnök sze­rint kizárt, hogy Milan Milutinovicsot Belgrád kiadja a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A Milo­sevics volt jugoszláv elnök elleni vádindítvánnyal egy időben több munkatársa ellen is eljárás indult. Támadás egy Fatah-vezető ellen Rámalláh - Az izraeli hadsereg rakétákat lőtt ki tegnap egy magas rangú palesztin vezetőt és a testőreit szállító két járműre, amelyek a ciszjordániai Rámalláhban haladtak. Marvan Barguti, a Jasszer Arafat palesztin elnök irá­nyította Fatah mozgalom ciszjordániai vezető­je nem sérült meg a támadásban. Akasztások nemi erőszakért Teherán - Nyilvánosan felakasztottak öt fér­fit, mert elraboltak és megerőszakoltak több nőt. A helyi sajtó jelentése szerint a garázdá­kat az ország északkeleti részén fekvő Gorgánban végezték ki. Iránban gyakran hajt­ják végre nyilvánosan az iszlám törvényei szerint kiszabott büntetést. Orbán Viktor díja Prágában S Orbán Viktor miniszterelnök tegnap délután Prá­gában átvette a Vasek és Anna Maria Polak Alapít­vány díját. Ezzel a díjjal minden évben olyan politi­kust tüntetnek ki, aki jelentősen hozzájárult a kö­zép- és kelet-európai demokrácia és piacgazdaság ki­építéséhez. Orbán Viktor beszédet mondott, amely­ben a rendszerváltás tapasztalatait elemezte. Legitim a Miniszterek Tanácsa ■ A kormány kisgazda tagjainak célja, hogy folyta­tódjék az eddigi földbirtok- és mezőgazdasági politi­ka, amelyet jónak tartanak - jelentette ki Túri-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter. A Kisgazda Mi­niszterek Tanácsa szerinte az egyetlen legitim szer­vezet, amely a jövő agrárpolitikáját körvonalazza. Bush hosszú szabadsága ■ Richard Nixon volt az utolsó amerikai elnök az 1970-es éyek elején, aki olyan hosszú nyári sza­badságra távozott, mint a Fehér Ház mostani lakója. George Bush a nyár hátralevő részét texasi farmján tölti, és a tervek szerint szeptember 3-ig vissza sem tér Washingtonba 30 napos „munka­vakációjáról”. Bush elutazása előtt elnöksége első fél évét eredmé­nyesnek nevezte, külön kiemelve az adócsökkentést, az oktatási re­formot, valamint az egészségügyi ellátás terén tett előrelépést. Tízezrek ünnepelték tegnap London utcáin Erzsébet brit anyakirálynét 101. születésnapja alkalmából, aki a Clarence House belső udvarának díszes kapujában fogadta a királyi lovas testőrség látványos díszelgését. Izrael megnézi a filmet ■ Izrael elfogadta azt az ENSZ-fel- ajánlást, hogy tekintse meg a ta­valy októberben három izraeli ka­tona elrablása után készült video­felvételeket, és a feltehetően az el­hurcolásukhoz használt két gép­járműben talált véres tárgyakat. Az Izrael ellen terrorista módsze­rekkel is harcoló Hezbollah szer­vezet viszont jelezte, nem akar foglalkozni az üggyel. Az oroszok pártolják ■ Az oroszok túlnyomó többsé­ge amellett van, hogy vonják ki Csecsenföldről az orosz csapa­tokat, és hagyják kiválni az Oroszországi Föderációból a szakadár kaukázusi köztársasá­got. A felmérés szerint a meg­kérdezettek 69 százaléka helye­selné, ha Oroszország leállítaná a csecsen lázadók ellen indított „terroristaellenes hadművele­tet”. Ennél is többen, a válaszo­lók 77 százaléka akarja azt, hogy Csecsenföld ne legyen töb­bé része Oroszországnak. Demszky az SZDSZ fővárosi főpolgármester-jelöltje ■ A jövő évi önkormányzati választásokon Demszky Gábor lesz a sza­baddemokraták budapesti főpolgármester-jelöltje - jelentette be a párt elnöke. Kuncze Gábor arról is beszélt, hogy szerinte Áder János házel­nök nem tehet mást, mint hogy összehívja az MSZP és az SZDSZ által kezdeményezett rendkívüli ülést. Holnap még postára adhatják a jelentkezési lapokat ■ A nyári felvételi keretében holnap még leadhatják jelentkezési lapju­kat az egyetemekre, illetve főiskolára jelentkezők, de az aznap postán feladott dokumentumokat az intézmények már nem fogadhatják el. A jelentkezési lapok beérkezési ideje augusztus 6., hétfő. A pontatlanul kitöltött lapok automatikusan érvénytelenné válnak. Baleset-megelőzési akciók az M5-ös autópályán ■ Az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. baleset-megelőzési akciót szer­vez augusztus 9. és 11. között az M5-ös autópálya lajosmizsei pihenő­helyénél. A szervezők a háromnapos eseményt az M5-ös autópálya Bu­dapestről Kecskemét fele vezető oldalán, a Szél csárda előtti füves terü­leten felállított 7x10 méteres fehér sátorban tartják meg. Bili Clinton a héten beköltözött új irodájába, New York feketenegyedébe, a harlemi 125. utcába. A14. emeleti, évi 10 millió forint bérleti díjú iroda hét­főn nyitotta meg ajtaját. Ezt az összeget nem az elnöknek kell fizetnie, az Amerikai Egyesült Államokban minden volt elnök számára élete végéig iro­dát biztosít az állam. Clintont új szomszédai nagy lelkesedéssel üdvözölték. Népszerűbb, mint valaha. A földszinti cukrász egy óriás tortát készített aján­dékba, és sok fekete érkezett üdvözlő plakátokkal. A volt elnök beköltözé­sévé után a környék bérleti díjai jelentősen megnőttek. Folytassa, doktor? FflURONT, ELFOGYOTT LÓRHKFRETEM Alkotmánybírósághoz for­dultak az orvosok, mert a miniszter csak részben ismeri el túlórának ügyelet­ben végzett munkájukat. A magyar Kórházi orvosok, szakápolók rendes munka­idejükön túl évi további öt teljes hónapot ügyelnek. A miniszter rendelete tízez­reket vesz ki a zsebükből.- Több tízezer orvost és egészségügyi szakápolót rövi­dít meg egy Mikola István egészségügyi miniszter 'által kiadott rendelet - nyilatkozta lapunknak dr. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára. A szervezet a héten az Alkotmánybíróság­hoz fordult amiatt, hogy a kórházakban a rendes mun­kaidő után vállalt 16 órás ügyeletekböl mindössze né­gyet számolnak el túlóraként.- Senki nem tudja előre megjósolni, hogy éjszaka az ügyeletes orvos egy-két órát fog csak dolgozni, mert kevés a beteg, vagy éppen a teljes időt a műtőben kell töltenie. A részleges beszámítás miatt az orvosok elfogadhatatlanul hosszú folyamatos munkavég­zésre kényszerülnek. Végső soron a beteg issza meg a le­vét, amikor másnap egy fá­radt, kialvatlan orvossal kerül szembe - véli a főtitkár. A szakember hozzáteszi: a fá­radt orvos a betegjogokat védő törvényeket is megsérti, ha szellemileg és testileg nem fit­ten kezdi műszakját. A kamara felmérése szerint a 35 000 magyar kórházi orvos fejenként évi kilencszáz-ki­lencszáznegyven ügyeleti órát teljesít a rendes munkaideje után, vagyis 12 hónap helyett 17-et dolgozik. Csakhogy a „számítási” szabályok miatt a tényleges túlóránál kevesebb időt számítanak be szolgálati idejükbe, ami hátrányosan érintheti őket (az orvosokat és ápolókat egyaránt) a nyugdíj megállapításakor. Ráadásul az ágazati jogszabály az egész­ségügyieket eleve több túl­órára kötelezi, mint a többi munkavállalót. Míg egy közal­kalmazott a kollektív szerző­dés alapján évi 280 órát köte­les túlórázni, az egészség- ügyieknek 400-at kell teljesíte­ni, hogy fegyelmi következ­mény nélkül mondhassanak nemet az ügyeletre. A részleges beszámítási szabályok nem csak a nyug­díjnál, hanem a túlórapénz kiszámításakor, és a túlóráért járó szabadnapok kiadásánál is hátrányosan érinti az egészségügyieket. A kamara számításai szerint ezzel 7-9 milliárd forinttal rövidülnek meg az egészségügyiek. A magyar egészségügy évi 450 milliárddal gazdálkodik, en­nek hozzávetőleg 60 százalé­kát teszi ki a bérekre, túlórára kifizetett pénz. Az elmúlt öt évben száz or­vos, ápoló indított (állását koc­káztatva) pert munkahelye el­len a túlóradíjért. A tárca az ál­lami intézményekben dolgo­zók pénzét ki is fizette. Az ön- kormányzati intézményekben azonban sok helyütt több évre visszamenőleg 14 milliárd fo­rinttal tartoznak az egészség- ügyieknek, köztük több ezer, a minimálbérnél alig többet kereső ápolónőnek. i

Next

/
Thumbnails
Contents