Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-04 / 211. szám

MAGYARTE LEK 11. OLDAL 2001. Augusztus 4., szombat BEMUTAT K 0 Z I K M agyartelek soha nem tartozott a népes települések közé, en­nek ellenére mindig jelentős szerepet töltött be a környék­beli falvak között. A baranyai községek többségétől eltérően mindig magyar la­kói voltak a történelem során, amelyre a nagyobb népességmozgás sem volt so­ha jellemző. Első írásos nyomát 1493- ban találták meg, ahol Kystheleknek ne­vezik. Változó „gazdákkal” ugyan - Czindery, Batthyány, Gyulasics -, de mindig uradalmi birtokközpont az évszá­zadok során, amelyről ma egy, a helyiek által csak „kastély”-nak nevezett uradalmi épület is tanúskodik. Ma az Agro Rt. irodáját találni benne. Az ötvenes évek elejétől Magyartelek már téesz-központ, melyet a rendszerváltás után is egyre élénkülő me­zőgazdasági orientáció jellemez. Aprófalu ugyan, de méretei ellenére jelentős szerepet betöltő, népes gazdaköre, sportköre, szociális és kulturális egyesülete van. Az ünnepeik sorában augusztus 20-nak van kitüntetett helye. Az új ke­nyér és az államalapítás ünnepe Teleken a falunapot is jelenti, amely részben ökomenikus jellegű, amikor a faluból elszármazottak is rend­szeresen hazalátogatnak. Minták mintagazdaságokra A magyarteleki központú terme­lőszövetkezet átalakulása után is kimondottan mezőgazdasági vál­lalkozások születését jegyezheti fel a krónika, ha az elmúlt évti­zedre visszatekintünk. Ez a kö­rülmény a munkanélküliek - közhasznú munkások és alkalmi munkavállalók - magas számát is érthetővé teszi. Ugyanis a téesszel a szinte minden családot érintő legna­gyobb munkaadó szűnt meg, és a létrejövő kis gazdaságok, egy-két kivétellel, mind családi jellegű­ek. Ebből is adódik, hogy az ak­tív, munkaképes korúak száma százra tehető 5 faluban, de csak ötödének van állandó munkahe­lye. Tízen - többségében asz- szony-lány - az Elqotec pécsi vál­lalatánál dolgoznak, s körülbelül ugyanennyi magyartelekinek van állandó munkahelye helyben vagy másutt. Az egyetlen nagyobb gazda­ság, az Agro Rt., amely kevés nagyrészvényes tulajdona, több mint ezer hektáron gazdálkodik. Takács László elnökletével integ­rálni igyekszik azokat a gazdá­kat, akiknek a földjeit bérli, és in­tenzív segítséget szándékozik nyújtani a helyi kistermelőknek termékeik piaci értékesítésében is. Ugyanis Magyarteleken 17 csa­lád levételével mindenkinek van kisebb-nagyobb földje. Nagy Gyula négy-öt hektáron gazdál­kodik, néhány tehenet tart; Török Béláné, az Agro Rt. szárítóüzemé­nek vezetője és családja otthon mintagazdasággal büszkélked­het, de még a pár hektárnyi föl­det birtokló Orsós Ferenc is a le­hető teljességre törekszik népes családjával, amikor a szarvasjó­szág mellett sertésekkel is bajló­dik. A szívós élni akarás követendő példája Szabó Gyuláé is, aki het­venéves már, de két tehene van, és most vásárolt traktort. Az ipar­szerű csirkenevelés Fábos Pál ne­véhez kötődik. Amikor a község­ben élők 35 tehene hajnalban a legelőre indul - Illés István trom­bitálja őket össze - akkor a csor­dából a legtöbb, összesen tíz Ludwig Jánosé, és a már sorolt gazdák mellett ott baktatnak Dömsödi Lajos, Bite Lajos jószá­gai is. Talán Dombay Jánossal kellett volna kezdeni a sort; a munká­ban önmagát soha nem kímélő magángazdával. Noha „maszekké” válása annak idején megosztotta a közvéleményt, ma a 30 hektárját hozzáértéssel, szívvel művelő gazda a harmoni­kus, önellátó paraszti gazdaságra ad példát. A falu megtartó erő Az 1995-ben a községben szociális földprogramot elindító dr. Szekeres János polgármester minduntalan visszatér régi vesz- szőparipájára, a paraszti autonómia - életforma és szülőföldi közösség - gondolatára, amikor kedves falujáról beszél.- Alapelvem szerint abnormális gondolkodású az, aki nem a nö­vénytermesztésben és az állattar­tásban látja a falu jövőjét - szöge­zi le a polgármester. - Boldogulá­sának egy lehetséges programját- polgármesteri munkám prog­ramjaként is - tíz pontban össze is foglaltam. Elsők közt ez a mun­kavállalók helyzetének felméré­sét, a kiegészítő foglalkozások le­hetséges rendszerét jelenti; ter­mesztési kultúrák kialakítását, a család alapszükségletét kielégítő termékeket és állattartást; falusi gépsort, ismeretterjesztést. Két- havonként hívunk össze falugyű­lést, hogy mindenben közösen döntsünk -, például elsők közt a közhasznú munkásokat szeret­nénk arra kötelezni, hogy a me­gyei munkaügyi központ által fi­nanszírozott, rövidesen induló kisállattenyésztő tanfolyamon részt vegyenek. Mert a segélye­kért való ácsingózás helyett ez el­ső lépés lehet a szükséglet szerinti önellátás,« paraszti autonómia felé. A falu nem pusztán lakhely és termelés­re szervezett embe­rek csoportja, ha­nem szerves közös­ség, értékek és érde­kek szövetsége, amelyen belül a pa­raszti munka közös­ségteremtő életfor­ma is. Ezzel együtt válik a falu „árnyas szülőfölddé” - aho­gyan Tamási Áron fogalmaz.- Az elmúlt rendszer az önálló­ság eltörlésével kiirtotta ezt az ér­zést az emberekből - folytatja a polgármester egy kis szünet után. 1994-ben választottak meg, majd 1995-ben ezeknek az elvek­nek a jegyében indult meg a szo­ciális földprogram Magyartele­ken. Mint ismeretes, a programot a Népjóléti Minisztérium dolgoz­ta ki és most a Szociális és Család­ügyi Minisztérium működteti, hogy az agrártérségekben élő, ne­héz helyzetű családok életminő­ségén javítsunk. Németh László, Esztergár Lajos és mások nyom­dokain magam is ilyen alapokon működtetett, XX-XXI. századi fa­luközösségben gondolkodom. Néhány éve a most 251 lelket számláló faluban felmérést is ké­szítettünk, amely szerint 1999- ben a 70 magyarteleki család kö­zül 12 tartozott a gyarapodók kö­zé - számuk mára 15-re növeke­dett. A szegény, de szerényen megélő családok száma 28-ról 37- re nőtt, a hátrányos helyzetű ház­tartások száma ugyanakkor 18-ról 10-re, a kimondottan lecsúszóké, veszélyeztetettekké 12-ről 8-ra csökkent. Az 1995-ös szociális földprogram segítette ezt a folya­matot, ennek keretében ötven család egy-egy 100 kilós anyako­cát kapott összesen 1 millió forint értékben. Sok gazda sáfárkodott sikeresen az ajándékgöbékkel, de az önkormányzat 11 hektár földet is vásárolt, hogy azzal elsők közt a veszélyeztetett családokat tá­mogassa. Mindamellett az önkor­mányzati gépsor révén gépi mű­veléssel, vetőmaggal, műtrágyá­val, növendék állattal, kertek mű­velésével, kerti vetőmaggal is se­gítette a falu a gazdákat a család rászorultságának mértéke sze­rint. Az önellátó gazdálkodás a paraszti élet méltóságának bizto­sítéka is. Nagyon sajnálatos, hogy a globalizácót szolgáló gazdaság- politikai törekvések, a piac fetisi- zálása nem ebbe az irányba hat­nak. Az ésszerű birtoknagyság, a földkoncentráció demagógiája nem veszi figyelembe a helyben boldogulást, amely a paraszti ön­becsülésnek, a falu létbiztonságá­nak is alapja. Dr. Szekeres János, a falu polgármestere Falunap Augusztus 19-én falunap lesz, színhelye a kastélypark. 9 óra­kor a pécsi buszpályaudvarról különjárat indul a faluba. ■ Képviselő-testület Polgármester dr. Szekeres János, alpolgármester Horváth József- né. Képviselők: Nagy Gyula, Varga Istvánná, Bite Lajosné, Tóka Istvánná. Roma szószóló Czeglédi János. Ä Magyarmecs- kei Körjegyzőséghez tartoznak, körjegyző dr. Bíró László. m Az oldal a magyarteleki önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Mindenkire figyelve Az elmúlt évtized fejlesztése­inek sorát dr. Szekeres János elődje, Tolnai József akkori polgármester nyitotta meg az iskolaépület bővítésével, te­tőzetének felújításával. Az épületben van a polgármes­teri hivatal, de szépen beren­dezett terme misék, istentisz­teletek, falugyűlések színhe­lye is. Az önkormányzat a na­pokban lett telekkönyv sze­rint is a közterületén lévő utak gazdája - a Fő utca 700 méteres szakaszát tavaly ká- tyúztatták ki, 4 milliót fordí­tottak az árkokra és a hidak­ra; a közeljövőben a dűlő- utak, legelők rendbetétele követ­kezik. Tavaly, augusztus 20-ra ké­szülve, minden család építőanya­got kapott a falutól a háza renová­A polgármesteri színhelye is hivatal istentiszteletek, falugyűlések lására, a munkaerőt döntően a közhasznú munkások biztosítot­ták, és felújították a Fő utcai kis harangtornyot is. A telefonnal jól ellátott községben ingyen ju­tottak a családok a kábeltele­vízióhoz, és nagyon jelentős az a teljes körű tanszertámo­gatás, amelyben a több mint harminc teleki diák részesül, akik a Magyarmecskei Általá­nos Iskolába járnak. A kommunális adó évi 2 ezer forint, a szemétszállítás szervezettségét a falu két ki­járatánál elhelyezett konté­ner is jelzi. A gáz- és szenny­víz-vezeték terveit tavaly már egyeztették egymással a kör­nyező települések, a tervdo­kumentációk is készen áll­nak a csak társulással és álla­mi támogatással megvalósít­ható két nagyberuházáshoz. Ez legkevésbé múlik a magyarteleki­ek szándékán. Végtelen történetek emléke kovácsoltvas kerítéssel dí­szes. Kis kapuját néhány hónapja elemelték. Itt-ott látni a vasfűrész nyomat is. Hiába, hogy az elhuny­takra fényesülő fejfák vigyáznak, akadnak hívatlan látogatók is. Ha innen a falu közepe felé vesszük az utunk, az önkormány­zat általt megvásárolt magtár öreg, kopott, de masszívnak tetsző épü­lete mellett haladunk el. Az útke­reszteződésnél az uradalomét látni ősi fák zöldje mögé bújva, zsalugá- teres ablakokkal. Klasszicizáló stí­lusú tornácos bejárata előtt egy né­met juhász vigyáz szunyókálva a csendre.- A vár úrnője Varga Ilona - mondja tréfásan kalauzom, a pol­gármester - a házat ő felügyeli. Tudna mit mesélni a régi téesz- időkből.- Nem hiszek a falusi turizmust hangoztató operettfaluban - áll meg egy pillanatra, ahogy ott a dű- lőúton poroszkálunk -, és a globa­lizáció is megsebezte a falut! Ami­kor a földkoncentrációval ellopja talpa alól a földet, ellopja a munka örömét is. A faluközösség is így sat- nyul, sőt, jött a tévé, a video, és a parasztember egy kvázi-nyilvános- ságra bámul, és nem a valósággal, a természettel folytat párbeszédet. Az egyszerűen csak Újsornak nevezett utcában nyeregtetős szeré­nyebb méretű házak sorakoznak, a A település egyik idegenforgalmi látványossága a „kastély" épülete másik oldalon több padlását vesz­Erzsébet királynő százados tölgyfái borostyánsállal a nyakukban néz­nek le a sírokra a temetőben, mint­ha maguk is gyászolnának. A ke­resztek előtt két ember térdepel, ám de nem imádkoznak, hanem az elfakult, elmosódott betűket pin- gálják-festik át feketével, arannyal az évszázados sírköveken. Szó nincs hát gyászról, inkább jelképes újjászületésről.- Órákig elgömyed az ember - mondja egyikük, Czeglédi János - Főleg most, hogy aranyozunk. A mokány kis fekete ember hiá­ba ügyes kezű épületasztalos, Ma­gyarteleken, de a környéken se jut­na neki annyi munka, ami a szak­májában tarthatná. Nagylánya a pé­csi Kodály Gimnázium olasz tago­tett sátortetős is. Az 1948-as eszten­dő néz farkasszemet a hetvenes évekkel. A falusi hagyományokra fi­tyiszt mutatott a kor az építészet­ben is. Mi a Fő utcán ballagunk a Fórum Románum, vagyis a kocsma felé. Az első házak egyike Nemes Nándorék portája. A házigazda - tagbaszakadt fiatalember - szíve­sen mutatná, hogy már tíz kismala­cot nevel, mióta az önkormányzati akció elindult, és minden házhoz kihelyeztek egy-egy százkilós álla­tot, de a kánikulai délidő meg az éhség becsábította istápoltjait az ól­ba. Mindenesetre gyors fejszámo­lást végzünk - vajon a hattagú csa­lád meg tudna-e élni havi nyolcvan­egyezer forintból, ami a családi pót­lékból, a gyesből és két közhasznú munkás béréből összeadódik? A disznók, a fél hektár kukorica, a kedvezményes táp nélkül?- És ez még csak az átlag - figyel­meztet a polgármester. - Van olyan kisnyugdíjas is, aki még soha nem fordult segélyért az önkormányzat­hoz. Néhány házzal följebb Böször­ményi József és felesége, Rózsika se rest állatokkal bajlódni. Ha igaz a feleség állítása, miszerint Magyarte­lek £ világ közepe, ahonnan ennél fogva nem is lehet elkívánkozni, ak­kor a dérütötte fejű házigazda nem is a falunak, hanem a világ közepé­nek a gépparkját kezeli. Am a dis­puta inkább arról szól, hogy több helyen már göbe is van, sőt, van ahol már negyven disznóval és tíz göbével számolnak. A szóváltásra - hogyan is éri meg disz­nót tartani - már szépen összegyülekezünk. A ro­kon szomszéd, Böszörmé­nyi Tivadar megjelenése okot ad az ugratásra is. A fiatalember az, aki fedez­tetni jár a kanjával, ámde „félpénzen födöztet” - tó- dítják. Hogy a másik felét mire fizetik ki, arra a tele­kiek szóforgató képzelete változatot ismer. A kocsma menhely a kánikulá­ban, és ha a fehérboros kannák ép­pen ki is ürültek, a sör hideg, és a kócos fekete puli se hiányzik a kü­szöbről.- Elmehettem volna Magyarte­lekről, feleséget is Mecskéről hoz­tam - magyarázza Költő Tibor, a hentes -, de itt születtem, itt van a haveri kör. Róla azt is tudják, hogy a falunapokon ő az étkek - főként persze a húsételek - fő felelőse, hi­szen amikor több mint háromszá­zan összegyűlnek a falu ünnepén és gregorián dallamokkal telik meg a kastélypark, nemcsak a léleknek kell töltekeznie, hanem az éhes testnek is. A kocsma mögötti udvaron ta­licska pihen, medrében háromágú villa. Előtte egy szelíd tekintetű, ősz hajú öregember áll meg egy szus- szanásra - ő Torbó Zsigmond. Ne­vezetes arról, hogy tán félszáz kecs­kéje van. De tán még nevezetesebb, hogy ő ezen a mezei szorgalmon - dacára annak, hogy a kecske drága húsú, finom tejű állat - soha nem gazdagodott meg. Talán mert fel­adattal élni a nap alatt fontosabb ennél. Most se tesz mást, mint in­dul füvet kaszálni. Búcsúképp az idős Ködő Zsig­mond házába kopogtatunk be egy ismerkedő köszönésre. Az orosz hadifogságból hazatérő Költő a té- esz első elnöke volt az ötvenes évek elején. A Horthy-érában kenyerét napszámosként kereső öregember görcsös boton nyugtatja el a kezeit, ahogy a kerti székbe ül és a múltat próbáljuk felidézni. Végtelen törté­net előre és visszafelé is. A temetőt is helyiek gondozzák, szépítik számos j 1 zatán tanul, a kisebbik négyéves, de hiába a család, „itt nincs fizető­képes kereslet” - fogalmaz szaksze­rűen. Marad számára is az önkor­mányzat által kínált közhasznú munka. Társa, Demeter Károly, aki több mint két évtizedet húzott le az uránbányában, csak a feleségét he­lyettesíti alkalmilag.- Ez lehet a legöregebb sír - mu­tat János az 1789-es születésű Babolcsay Mária homokkő fejfájá­ra. Óvatosan kell csiszolni, külön­ben megsérül a betű vagy el is tű­nik - magyarázza. Ő már május óta tölti be e nyomozói tisztet, ed­dig közel ötven sírkövet mentettek meg a méltó kegyelet számára. Dezséry Országh Lajos családi sír­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents