Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-04 / 211. szám
MAGYARTE LEK 11. OLDAL 2001. Augusztus 4., szombat BEMUTAT K 0 Z I K M agyartelek soha nem tartozott a népes települések közé, ennek ellenére mindig jelentős szerepet töltött be a környékbeli falvak között. A baranyai községek többségétől eltérően mindig magyar lakói voltak a történelem során, amelyre a nagyobb népességmozgás sem volt soha jellemző. Első írásos nyomát 1493- ban találták meg, ahol Kystheleknek nevezik. Változó „gazdákkal” ugyan - Czindery, Batthyány, Gyulasics -, de mindig uradalmi birtokközpont az évszázadok során, amelyről ma egy, a helyiek által csak „kastély”-nak nevezett uradalmi épület is tanúskodik. Ma az Agro Rt. irodáját találni benne. Az ötvenes évek elejétől Magyartelek már téesz-központ, melyet a rendszerváltás után is egyre élénkülő mezőgazdasági orientáció jellemez. Aprófalu ugyan, de méretei ellenére jelentős szerepet betöltő, népes gazdaköre, sportköre, szociális és kulturális egyesülete van. Az ünnepeik sorában augusztus 20-nak van kitüntetett helye. Az új kenyér és az államalapítás ünnepe Teleken a falunapot is jelenti, amely részben ökomenikus jellegű, amikor a faluból elszármazottak is rendszeresen hazalátogatnak. Minták mintagazdaságokra A magyarteleki központú termelőszövetkezet átalakulása után is kimondottan mezőgazdasági vállalkozások születését jegyezheti fel a krónika, ha az elmúlt évtizedre visszatekintünk. Ez a körülmény a munkanélküliek - közhasznú munkások és alkalmi munkavállalók - magas számát is érthetővé teszi. Ugyanis a téesszel a szinte minden családot érintő legnagyobb munkaadó szűnt meg, és a létrejövő kis gazdaságok, egy-két kivétellel, mind családi jellegűek. Ebből is adódik, hogy az aktív, munkaképes korúak száma százra tehető 5 faluban, de csak ötödének van állandó munkahelye. Tízen - többségében asz- szony-lány - az Elqotec pécsi vállalatánál dolgoznak, s körülbelül ugyanennyi magyartelekinek van állandó munkahelye helyben vagy másutt. Az egyetlen nagyobb gazdaság, az Agro Rt., amely kevés nagyrészvényes tulajdona, több mint ezer hektáron gazdálkodik. Takács László elnökletével integrálni igyekszik azokat a gazdákat, akiknek a földjeit bérli, és intenzív segítséget szándékozik nyújtani a helyi kistermelőknek termékeik piaci értékesítésében is. Ugyanis Magyarteleken 17 család levételével mindenkinek van kisebb-nagyobb földje. Nagy Gyula négy-öt hektáron gazdálkodik, néhány tehenet tart; Török Béláné, az Agro Rt. szárítóüzemének vezetője és családja otthon mintagazdasággal büszkélkedhet, de még a pár hektárnyi földet birtokló Orsós Ferenc is a lehető teljességre törekszik népes családjával, amikor a szarvasjószág mellett sertésekkel is bajlódik. A szívós élni akarás követendő példája Szabó Gyuláé is, aki hetvenéves már, de két tehene van, és most vásárolt traktort. Az iparszerű csirkenevelés Fábos Pál nevéhez kötődik. Amikor a községben élők 35 tehene hajnalban a legelőre indul - Illés István trombitálja őket össze - akkor a csordából a legtöbb, összesen tíz Ludwig Jánosé, és a már sorolt gazdák mellett ott baktatnak Dömsödi Lajos, Bite Lajos jószágai is. Talán Dombay Jánossal kellett volna kezdeni a sort; a munkában önmagát soha nem kímélő magángazdával. Noha „maszekké” válása annak idején megosztotta a közvéleményt, ma a 30 hektárját hozzáértéssel, szívvel művelő gazda a harmonikus, önellátó paraszti gazdaságra ad példát. A falu megtartó erő Az 1995-ben a községben szociális földprogramot elindító dr. Szekeres János polgármester minduntalan visszatér régi vesz- szőparipájára, a paraszti autonómia - életforma és szülőföldi közösség - gondolatára, amikor kedves falujáról beszél.- Alapelvem szerint abnormális gondolkodású az, aki nem a növénytermesztésben és az állattartásban látja a falu jövőjét - szögezi le a polgármester. - Boldogulásának egy lehetséges programját- polgármesteri munkám programjaként is - tíz pontban össze is foglaltam. Elsők közt ez a munkavállalók helyzetének felmérését, a kiegészítő foglalkozások lehetséges rendszerét jelenti; termesztési kultúrák kialakítását, a család alapszükségletét kielégítő termékeket és állattartást; falusi gépsort, ismeretterjesztést. Két- havonként hívunk össze falugyűlést, hogy mindenben közösen döntsünk -, például elsők közt a közhasznú munkásokat szeretnénk arra kötelezni, hogy a megyei munkaügyi központ által finanszírozott, rövidesen induló kisállattenyésztő tanfolyamon részt vegyenek. Mert a segélyekért való ácsingózás helyett ez első lépés lehet a szükséglet szerinti önellátás,« paraszti autonómia felé. A falu nem pusztán lakhely és termelésre szervezett emberek csoportja, hanem szerves közösség, értékek és érdekek szövetsége, amelyen belül a paraszti munka közösségteremtő életforma is. Ezzel együtt válik a falu „árnyas szülőfölddé” - ahogyan Tamási Áron fogalmaz.- Az elmúlt rendszer az önállóság eltörlésével kiirtotta ezt az érzést az emberekből - folytatja a polgármester egy kis szünet után. 1994-ben választottak meg, majd 1995-ben ezeknek az elveknek a jegyében indult meg a szociális földprogram Magyarteleken. Mint ismeretes, a programot a Népjóléti Minisztérium dolgozta ki és most a Szociális és Családügyi Minisztérium működteti, hogy az agrártérségekben élő, nehéz helyzetű családok életminőségén javítsunk. Németh László, Esztergár Lajos és mások nyomdokain magam is ilyen alapokon működtetett, XX-XXI. századi faluközösségben gondolkodom. Néhány éve a most 251 lelket számláló faluban felmérést is készítettünk, amely szerint 1999- ben a 70 magyarteleki család közül 12 tartozott a gyarapodók közé - számuk mára 15-re növekedett. A szegény, de szerényen megélő családok száma 28-ról 37- re nőtt, a hátrányos helyzetű háztartások száma ugyanakkor 18-ról 10-re, a kimondottan lecsúszóké, veszélyeztetettekké 12-ről 8-ra csökkent. Az 1995-ös szociális földprogram segítette ezt a folyamatot, ennek keretében ötven család egy-egy 100 kilós anyakocát kapott összesen 1 millió forint értékben. Sok gazda sáfárkodott sikeresen az ajándékgöbékkel, de az önkormányzat 11 hektár földet is vásárolt, hogy azzal elsők közt a veszélyeztetett családokat támogassa. Mindamellett az önkormányzati gépsor révén gépi műveléssel, vetőmaggal, műtrágyával, növendék állattal, kertek művelésével, kerti vetőmaggal is segítette a falu a gazdákat a család rászorultságának mértéke szerint. Az önellátó gazdálkodás a paraszti élet méltóságának biztosítéka is. Nagyon sajnálatos, hogy a globalizácót szolgáló gazdaság- politikai törekvések, a piac fetisi- zálása nem ebbe az irányba hatnak. Az ésszerű birtoknagyság, a földkoncentráció demagógiája nem veszi figyelembe a helyben boldogulást, amely a paraszti önbecsülésnek, a falu létbiztonságának is alapja. Dr. Szekeres János, a falu polgármestere Falunap Augusztus 19-én falunap lesz, színhelye a kastélypark. 9 órakor a pécsi buszpályaudvarról különjárat indul a faluba. ■ Képviselő-testület Polgármester dr. Szekeres János, alpolgármester Horváth József- né. Képviselők: Nagy Gyula, Varga Istvánná, Bite Lajosné, Tóka Istvánná. Roma szószóló Czeglédi János. Ä Magyarmecs- kei Körjegyzőséghez tartoznak, körjegyző dr. Bíró László. m Az oldal a magyarteleki önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Mindenkire figyelve Az elmúlt évtized fejlesztéseinek sorát dr. Szekeres János elődje, Tolnai József akkori polgármester nyitotta meg az iskolaépület bővítésével, tetőzetének felújításával. Az épületben van a polgármesteri hivatal, de szépen berendezett terme misék, istentiszteletek, falugyűlések színhelye is. Az önkormányzat a napokban lett telekkönyv szerint is a közterületén lévő utak gazdája - a Fő utca 700 méteres szakaszát tavaly ká- tyúztatták ki, 4 milliót fordítottak az árkokra és a hidakra; a közeljövőben a dűlő- utak, legelők rendbetétele következik. Tavaly, augusztus 20-ra készülve, minden család építőanyagot kapott a falutól a háza renováA polgármesteri színhelye is hivatal istentiszteletek, falugyűlések lására, a munkaerőt döntően a közhasznú munkások biztosították, és felújították a Fő utcai kis harangtornyot is. A telefonnal jól ellátott községben ingyen jutottak a családok a kábeltelevízióhoz, és nagyon jelentős az a teljes körű tanszertámogatás, amelyben a több mint harminc teleki diák részesül, akik a Magyarmecskei Általános Iskolába járnak. A kommunális adó évi 2 ezer forint, a szemétszállítás szervezettségét a falu két kijáratánál elhelyezett konténer is jelzi. A gáz- és szennyvíz-vezeték terveit tavaly már egyeztették egymással a környező települések, a tervdokumentációk is készen állnak a csak társulással és állami támogatással megvalósítható két nagyberuházáshoz. Ez legkevésbé múlik a magyartelekiek szándékán. Végtelen történetek emléke kovácsoltvas kerítéssel díszes. Kis kapuját néhány hónapja elemelték. Itt-ott látni a vasfűrész nyomat is. Hiába, hogy az elhunytakra fényesülő fejfák vigyáznak, akadnak hívatlan látogatók is. Ha innen a falu közepe felé vesszük az utunk, az önkormányzat általt megvásárolt magtár öreg, kopott, de masszívnak tetsző épülete mellett haladunk el. Az útkereszteződésnél az uradalomét látni ősi fák zöldje mögé bújva, zsalugá- teres ablakokkal. Klasszicizáló stílusú tornácos bejárata előtt egy német juhász vigyáz szunyókálva a csendre.- A vár úrnője Varga Ilona - mondja tréfásan kalauzom, a polgármester - a házat ő felügyeli. Tudna mit mesélni a régi téesz- időkből.- Nem hiszek a falusi turizmust hangoztató operettfaluban - áll meg egy pillanatra, ahogy ott a dű- lőúton poroszkálunk -, és a globalizáció is megsebezte a falut! Amikor a földkoncentrációval ellopja talpa alól a földet, ellopja a munka örömét is. A faluközösség is így sat- nyul, sőt, jött a tévé, a video, és a parasztember egy kvázi-nyilvános- ságra bámul, és nem a valósággal, a természettel folytat párbeszédet. Az egyszerűen csak Újsornak nevezett utcában nyeregtetős szerényebb méretű házak sorakoznak, a A település egyik idegenforgalmi látványossága a „kastély" épülete másik oldalon több padlását veszErzsébet királynő százados tölgyfái borostyánsállal a nyakukban néznek le a sírokra a temetőben, mintha maguk is gyászolnának. A keresztek előtt két ember térdepel, ám de nem imádkoznak, hanem az elfakult, elmosódott betűket pin- gálják-festik át feketével, arannyal az évszázados sírköveken. Szó nincs hát gyászról, inkább jelképes újjászületésről.- Órákig elgömyed az ember - mondja egyikük, Czeglédi János - Főleg most, hogy aranyozunk. A mokány kis fekete ember hiába ügyes kezű épületasztalos, Magyarteleken, de a környéken se jutna neki annyi munka, ami a szakmájában tarthatná. Nagylánya a pécsi Kodály Gimnázium olasz tagotett sátortetős is. Az 1948-as esztendő néz farkasszemet a hetvenes évekkel. A falusi hagyományokra fityiszt mutatott a kor az építészetben is. Mi a Fő utcán ballagunk a Fórum Románum, vagyis a kocsma felé. Az első házak egyike Nemes Nándorék portája. A házigazda - tagbaszakadt fiatalember - szívesen mutatná, hogy már tíz kismalacot nevel, mióta az önkormányzati akció elindult, és minden házhoz kihelyeztek egy-egy százkilós állatot, de a kánikulai délidő meg az éhség becsábította istápoltjait az ólba. Mindenesetre gyors fejszámolást végzünk - vajon a hattagú család meg tudna-e élni havi nyolcvanegyezer forintból, ami a családi pótlékból, a gyesből és két közhasznú munkás béréből összeadódik? A disznók, a fél hektár kukorica, a kedvezményes táp nélkül?- És ez még csak az átlag - figyelmeztet a polgármester. - Van olyan kisnyugdíjas is, aki még soha nem fordult segélyért az önkormányzathoz. Néhány házzal följebb Böszörményi József és felesége, Rózsika se rest állatokkal bajlódni. Ha igaz a feleség állítása, miszerint Magyartelek £ világ közepe, ahonnan ennél fogva nem is lehet elkívánkozni, akkor a dérütötte fejű házigazda nem is a falunak, hanem a világ közepének a gépparkját kezeli. Am a disputa inkább arról szól, hogy több helyen már göbe is van, sőt, van ahol már negyven disznóval és tíz göbével számolnak. A szóváltásra - hogyan is éri meg disznót tartani - már szépen összegyülekezünk. A rokon szomszéd, Böszörményi Tivadar megjelenése okot ad az ugratásra is. A fiatalember az, aki fedeztetni jár a kanjával, ámde „félpénzen födöztet” - tó- dítják. Hogy a másik felét mire fizetik ki, arra a telekiek szóforgató képzelete változatot ismer. A kocsma menhely a kánikulában, és ha a fehérboros kannák éppen ki is ürültek, a sör hideg, és a kócos fekete puli se hiányzik a küszöbről.- Elmehettem volna Magyartelekről, feleséget is Mecskéről hoztam - magyarázza Költő Tibor, a hentes -, de itt születtem, itt van a haveri kör. Róla azt is tudják, hogy a falunapokon ő az étkek - főként persze a húsételek - fő felelőse, hiszen amikor több mint háromszázan összegyűlnek a falu ünnepén és gregorián dallamokkal telik meg a kastélypark, nemcsak a léleknek kell töltekeznie, hanem az éhes testnek is. A kocsma mögötti udvaron talicska pihen, medrében háromágú villa. Előtte egy szelíd tekintetű, ősz hajú öregember áll meg egy szus- szanásra - ő Torbó Zsigmond. Nevezetes arról, hogy tán félszáz kecskéje van. De tán még nevezetesebb, hogy ő ezen a mezei szorgalmon - dacára annak, hogy a kecske drága húsú, finom tejű állat - soha nem gazdagodott meg. Talán mert feladattal élni a nap alatt fontosabb ennél. Most se tesz mást, mint indul füvet kaszálni. Búcsúképp az idős Ködő Zsigmond házába kopogtatunk be egy ismerkedő köszönésre. Az orosz hadifogságból hazatérő Költő a té- esz első elnöke volt az ötvenes évek elején. A Horthy-érában kenyerét napszámosként kereső öregember görcsös boton nyugtatja el a kezeit, ahogy a kerti székbe ül és a múltat próbáljuk felidézni. Végtelen történet előre és visszafelé is. A temetőt is helyiek gondozzák, szépítik számos j 1 zatán tanul, a kisebbik négyéves, de hiába a család, „itt nincs fizetőképes kereslet” - fogalmaz szakszerűen. Marad számára is az önkormányzat által kínált közhasznú munka. Társa, Demeter Károly, aki több mint két évtizedet húzott le az uránbányában, csak a feleségét helyettesíti alkalmilag.- Ez lehet a legöregebb sír - mutat János az 1789-es születésű Babolcsay Mária homokkő fejfájára. Óvatosan kell csiszolni, különben megsérül a betű vagy el is tűnik - magyarázza. Ő már május óta tölti be e nyomozói tisztet, eddig közel ötven sírkövet mentettek meg a méltó kegyelet számára. Dezséry Országh Lajos családi sír