Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-29 / 235. szám
Ül 2001. Augusztus 29., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL SZŐNYEGEK ÉS HÍMES TOJÁSOK. Dobosy Zoltánná, a kapos- szekcsői iskola nyugdíjas tanára már hosszú évtizedek óta vonzódik a kézművességhez. Szövéseit és tojáshímzéseit már több kiállításon láthattuk. Legutóbbi alkotásai a pécsi bazilika Kocsis László Termé- ben tekinthetők meg szeptember 12-ig. _______________fotó. tóth l. Dé l-dunántúli falurész épül a szentendrei múzeumban A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2004- re felépítik a Dél-Dunántúl elmúlt évszázadaira jellemző falusi épületeket, és bemutatják a kornak megfelelő lakáskultúrát, a paraszti életmód egyéb elemeit is. A templomtól indul a főutcai rész: négy szilárd falú ház áll majd itt, a dunai és a drávai síkság jellegzetes építményei egy- kétszáz évvel ezelőttről, aztán a domboldalon felkapaszkodó út kanyarulatában, a halmazos zugban négy talpasház fogadja a látogatót, a Dunántúli- és a Zalaidombság települési sajátosságait felvonultatva. Innen földes kocsiút vezet a falukapun át a „villányi” szőlőhegyre, de közben elhaladunk a pajtáskert és a temető mellett is. Ezt a tájegységet Szentendrén építik fel a következő négy év alatt - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója. beruházást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 450 millió forinttal támogatja, s 63 kisebb-na- gyobb épületet, valamint 20 egyéb építményt (kerítések, kapuk, kutak) húznak fel, közel tízezer tárggyal berendezve a házakat. A tájrész Baranya, Somogy és Tolna falusi építési szokásait, a XIX-XX. század falusi életmódját mutatja be, kiemelve többek között a Sárköz, az Ormánság, Villány vidéke, a Mecsek-aija, a Völgység és a Zselic érdekességeit. A falusi házakat a somogyi Őcsényből és Szennáról, a baranyai Zádorból és Hidasról, valamint Drávacsehiből telepítik át Szentendrére. Eddig a múzeumban az ország öt tájegységét építették fel, legutóbb a Balaton-felvidék készült el, de látható már a Felső-Tiszavi- dék, a Kisalföld és az Alföld városias képe is. A múzeum 25 hektárnyi kiállítási területén Dél-Du- nántúlnak 3,5 hektár jut, de 2010-ig elkészül itt a Palócföld, a Gyöngyös-Tokaj borvidék, a Matyóföld és az Alföld falusi változata is. Jelenleg 211 építmény áll, de a végső változatban 370 szerepel. A Dél-Dunántúl tájegységet egyszerre építik fel, s 2004-ben adják át az új múzeumi részt a látogatóknak. MÉSZÁROS B. ENDRE Jótett és balsors labirintusa A „jótett helyébe jót várj” igazságosztását oly gyakran múlja alul az élet valósága, hogy az elmaradt viszonzás esetei már- már fel sem tűnnek. De ha pont az ellenkezőjébe fordul a mesebeli tétel, az megrendíti a világ emberi léptékű rendjét. Él a pécsi Nagy Imre út egyik panelházának 10. emeleti lakásában egy házaspár, akiket rengeteg fizikai nyomorúság ért. Az ok-okozati összefüggést tekintve azért, mert a férj rosszkor volt rossz helyen és magától értetődően jót cselekedett. Az a kedd, 1999. november 23., s azon belül is a háromnegyed egy körüli időpont szomorúan emlékezetes Pekarek Tamás és felesége számára. A házaspár fizikoterápiás eszközöket forgalmaz. Azt már a történet kezdetén lényeges tudni, hogy a feleségnek kétoldali csípőprotézise van. Előreszaladva az időben: amikor a férje mozgásképtelenül feküdt, ő csak úgy tudott dolgozni menni, hogy a kollégái vitték autóval.- A Ferencesek utcájába bement orral egy gépkocsi, de rögtön ki is tolatott. Nem tudom, hogy milyen márkájú volt, még a színére sem emlékszem, olyan gyorsan történt minden. A sarkon lévő bank előtt beleszaladt egy kátyúba. Mi abba a sávba kezdtünk kanyarodni a Váradi Antal utcába, ahol ez a kocsi vesztegelt. A férjem nem tudja az ilyesmit közömbösen nézni: ha valald bajban van, segít rajta. Kiszállt az autóból. Én ott ültem a járó motorú kocsiban - emlékezik. Előző nap sok hó esett, latyakos volt az úttest. Az autó orrát egy középkorúnak látszó hölgy tolta, a férfi benn ült a volánnál. Pekarek Tamás segített kimozdítani a kocsit. Ő volt a járdaszegély mellett. A lába belecsúszott a kátyúba. Mint elmondta: a bokája nekifeszült a járdaszegélynek. Olyan hangot hallott a lába felől, mintha egy marék sós röpít törtek volna el egyszerre. Aztán elborította az őrültes fájdalom. Elesett, és feküdt a latyakban, miközben az autó kimozdult. Felesége huszonegy hónap múltán sem képes sírás nélkül felidézni a történteket.- Láttam, hogy ott fekszik. Ahogy tudtam, hozzásiettem. Akkor már az egyik lábát felemelte és tartotta. Furcsán kifordult volt a lábfeje. Az autó rendszámát persze nem figyelték meg. Kinek is jut eszébe ez ilyenkor?- Arra emlékszem, hogy a hölgynek hosszú fehér sálja volt, ami kibomlott a kocsitolás közben. Átdobta a vállán és beült az autóba. Hátrébb tolattak, kikerülték a férjemet, és elhajtottak. Pekarek Tamásnak eltört a szárkapocscsont- ja a térde alatt és műiden bokacsontja is a lehető legrosszabb formában. Három és fél órán át operálták, hat héten át feküdt felpolcolt lábbal.- Nem tudott a járókerettel bemenni a panellakás WC-jébe. Tehát szobavécéztünk. Ha elmentem hazulról, gyakran jött a telefon: légy szíves gyere, mert nem tudok felkelni. A férj rosszkor volt rossz helyen és magától értetődően jót cselekedett A baj csőstül jött. A férj cukorbeteg, miután kivették a varratokat, a sebe kinyílott és nagy lábszárfekélye támadt. Hónapokon át kétnaponta kötözésre jártak mentővel. A rögzítő fémeket tavaly áprilisban vették ki. Úgy tűnt, jól sikerült a reparálás. Májusban dolgozni kezdett, mankóval járt, nagy fájdalmak árán. Egy évre rá kiderült, annyira szétcsúsztak a bokaízületei - 7 centit -, hogy ismét műteni kell. A szakvélemények nem sok jót ígértek Pekarek Tamásnak. Azt mondták neki az orvosok, 55 évesen elég fiatal még, hogy megszokja a műlábat. Pécsett most megpróbálják lemerevíteni a beteg végtagot. Ha ez mégsem lehetséges, akkor nincs kizárva az amputáció. Augusztus 21-ére jegyezték elő, de nem tudták műteni, mert a garatleoltásnál baktériumot találtak és ezért antibiotikumkúrára fogták. Ha negatív lesz az új leoltás eredménye, akkor meglesz a műtét. Pekarekék arra vártak - de mindeddig hiába -, hogy hátha megszólal az autós pár lelkiismerete. *- Borzalmas, de mindez abból származik, hogy a férjem segített máson. Nem hívták oda, önként tette, és ez lett belőle. Jólesett volna legalább a név nélküli érdeklődés. Egy szekszárdi ügyvédnő ismerősük megpróbál valami kártérítést kiharcolni Pekarek Tamás számára, függetlenül attól, hogy nem ismert a jármű rendszáma. Az esélyek taglalásába itt nem érdemes belemenni. Az ismeretlen autós egyébként feltehetően büntetőjogilag is elmarasztalható lehetne a segítség- nyújtás elmulasztása miatt. Ha megtalálják. Egyébként is elkeserítő labirintusa a sorsnak, hogy a történet a válaszútnál mindig rossz irányba fordult: ha nem cukorbeteg, ha másként törik a csont, ha távolabb van a járda- szegély, ha nem csúszós az út, ha nincs kátyú rajta... Az esetnek nincs olyan tanulsága, amit propagálni lehetne: így jár, aki segít. Kérdeztem is a család szóvivőjét, a felséget, hogy vajon nem tart-e az eset elmesélésének logikusnak látszó hatásától.- Akiben van segítőszándék, történjen bármi, segítem fog, akiben ilyen nincs, annak édes mindegy bármiféle példa - sóhajtotta. Mozgássérültként számos tapasztalata van erről, és igencsak vegyesek. Nemcsak a sors hajlamos a rosszindulatra. DUNAI IMRE Iskolabővítés Kétújfaluban ' E tanévben megyénkben pontosan 37 576 általános iskolás ül be a padokba, s ugyan szombaton délelőtt lesz az ünnepélyes megyei tanévnyitó Dencsházán, egy tegnapi eseménnyel Bokor Bélának, a megyei közgyűlés alelnökének részvételével „megkezdődött” az iskolaév. A kétújfalui tanévnyitóról van szó, ahova nyolc település általános iskolásai járnak, összesen háromszázan. A központi településen kívül Teklafalu, Bürüs, Endröc, Várad, Szörény, Zádor és Gyöngyösmellék diákjai tanulnak ebben a körzeti tanintézetben, amely régen kinőtte falait. Ezért volt öröm a tegnapi kétújfalui tanévnyitónak az a pillanata, amikor az udvaron egy új iskolaszárny alapkövét helyezték el. A most kezdődő építkezés során összesen négy új szaktanteremmel és annak kiszolgálóhelyiségeivel bővül majd a körzeti iskola, amely tegnap felvette egykori diákjának, az 1894-ben itt született és 1969-ben Franciaországban elhunyt Komád. Ignác festőművésznek a nevét. Az alkalom módot adott arra, hogy emléktáblát avassanak és megrendezzék a művészre emlékező kiállítást is. ______________ ________ K.F. Ko nrád Ignác festőművész emléktáblája Volt egyszer egy fotószakkör A hajdani komlói Úttörőházban, majd a Gyermek- és Ifjúsági Házban működött 30 évig az a csoport, amelynek „Volt egyszer egy fotószakkör...” című kiállítása a Komlói Napok első programjaként tegnap nyílt meg a Közösségek Házában. 1969-ben, 14 gyerekkel kezdte el a fotózás alapjait megismertetni az akkor még amatőr fotós, Czanik István. Már a kezdetektől gyűjtötték a város emlékeit. Az évtizedek alatt 40 tagúra bővülő csoport minden fontos eseményt megörökített. Az első sikert 1973- ban érték el, az országos gyer- mekfotó-kiállításon az első három díjat megszerezték. A következő évben már Pozsonyban képviselték a honi gyermekfotózást, de képeiket kiállították Berlinben és Varsóban is. A sikereknek köszönhetően a szakkör országos módszertani központtá vált. 1987-ben nívódíjat kaptak.- Nem a művészeti nevelésen volt a hangsúly, hanem azon, hogy a gyerekek az életben állják meg helyüket - hangsúlyozza Czanik István. d. o. Tömöri győztes haditerve Új szakközépiskola indult Piacképes szakmákat ígér a Szókratész Bár a viták hol erősödnek, hol halkulnak, aligha ülhetnek el a mohácsi csatáról, amelynek ma van a 475. évfordulója. A történetírók, államférfiak, írók évszázadokon döbbenettel csodálkoztak rá erre a tragikus napra: hogyan bukhatott el néhány óra alatt az ország? Pedig lehet, hogy még győzelmi esélyünk is volt, ha halványan is. Mivel nem volt elfogadható a gondolat, hogy a történeti körülmények végzetes összejátszása következtében a mohácsi vereség elkerülhetetlen volt, emberi hitványságokban, mulasztásokban, hozzá nem értésben vélték felfedezni az okokat. Ezek szerint például minden előrelátás nélkül egyetlen reménytelen hős roham vezénylésére futotta csak Tömöri Pál hadvezért tehetségéből. Ez azonban hihetetlen. A 475. évforduló kapcsán érdemes fellapozni Perjés Géza hadtörténész Mohács című könyvét, amelyben a volt hivatásos katona - egyébként a Pécsi Hadapród Iskolában tanult - logikus érveléssel, a forrásmorzsák és a történések katonai elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy a magyar hadvezetés, de legalább is Tömöri tudatosan választotta ki a csata színhelyét, és tulajdonképpen győzelemre esély a jól kiszámított rohamban volt. A kiválasztott mohácsi csataterület a töröknél jóval kisebb magyar seregnek kedvezett, és a terep az ellenségnek komoly meglepetéseket okozott. A török sereg kénytelen volt összezsúfolódni, miután átkelt a Karasica mocsarán. Ráadásul a csatamezőre egy lejtős, nehezen járható földteraszról vezetett az út. A törököknek szántóföldön át kellett csatarendben masírozniuk. Néhány kilométert tudott csak megtenni reggeltől kora délutánig a sereg élén járó ruméliai hadtest. Annyira elfáradtak és annyira szétbomlott a rendjük, hogy a török haditanács elhatározta a táborverést: majd csak másnap lesz csata. A szultáni és az anatóliai hadtest ekkor még vonult, és legalább másfél órányi járásra volt a csatatértől. Perjés szerint Tömöri erre alapozta a taktikáját. Váratlanul megrohamozni és szétverni az első török hadtestet, mielőtt a többi a helyszínre érkezik. Kezdetben ez a taktika fényesen bevált, de egy végzetes hiba eldöntötte a csata kimenetelét: a magyar sereg tempóveszteséggel kezdte a harcot. Amikor ugyanis a magyar király környezetében észrevették, hogy a törökök letáboro- záshoz készülnek, szintén elrendelték a táborba vonulást. Tömöri személyesen vágtatott hátra a királyhoz, hogy a rohamra rábeszélje. Mire ez megtörtént, értékes idő veszett el, és hiába verte meg a Tömöri vezette magyar szárny a ruméliai hadtestet, közben megérkezett a csatatérre a szultáni középhad, majd utána az ázsiai hadtest is. A túlerő magabiztossága legyűrte a meglepetést. Nagy kérdés, hogy II. Lajos miért akart változtatni az elhatározott terven? Még az is lehet, hogy a sereg vezérei őt sem avatták be a titkos haditervbe. Ez az óvatosság Perjés Géza szerint nagyon is elképzelhető, hiszen a török hír- szerezés kiválóan működött. DUNAI I. A Siklósi út 22. szám alatt bérelt ingatlanon új pécsi oktatási intézmény létesült. Érettségizetteknek kínál ingyenes képzést. A Szókratész Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolát tegnap avatták föl. A Szókratész i^ft. és a TIT Vas Megyei Szervezete által létesített Szókratész Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolának Budapesten van a központja, de már tagiskolája működik Szombathelyen, és 1998-tól Pécsett is helyet kapott egy osztályterem erejéig a Leőwey Klára Gimnáziumban. A pécsi tagozatnak tagnaptól új, 300 négyzetméteres alapterületű, három tantermes saját iskolája van, amelyben a most kezdődő tanévben hetven érettségizett diák tanulhat tandíjmentesen. Az iskola ugyanis állami normatívából és alapítványi támogatásból működik. Tanárai között a Pécsi Tudományegyetem és a Leőwey Klára Gimnázium oktatói mellett fővárosi vendégelőadók is lesznek. A pécsi tagiskola régiós jellegű, Tolna és Somogy megye érettségizett fiataljai számára is nyitott a létszámkerete mértékéig. A diákoknak nyelvismeretből - angol vagy német - és általános műveltségi témákból, illetve a képzett szakra való rátermettségből kell felvételizniük. Az iskola piacképes szakmák elsajátítását ígéri egy tanév alatt, középfokú végzettséget igazoló bizonyítvánnyal. A 2001-től kezdődő tanévben egyelőre két képzés indult: marketing- és reklámügyintézői. Mindkettő szerepel az Országos Képzési Jegyzékben. A diákok megismerkednek a szakma súlyozott alapjaival, tovább bővítik angol és német nyelvismeretüket, és a szakmához szükséges számítógépes ismereteket is elsajátítják. D. I.
