Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-28 / 234. szám

I 2001. Augusztus 28., kedd R I P 0 R T 7. OLDAL KULTÚRA „A nagy vágyakozás” első állomása Évadnyitó és próbaterem-próba a Pécsi Szimfonikusoknál _________Tv-jegyzet__________ Ni ncs kegyelem Bár a volt Park mozi épületének átala­kítása nem fejeződött be teljesen, a Pé­csi Szimfonikus Zenekar tegnapi évad­nyitó társulati ülését már a koncertek tartására is alkalmas új próbaterem­ben tartotta. Nem volt teremavató, csak az évszázad első évadnyitója a zenekar számára, de már az új otthonban. Ilyen most először adódott a pé­csi szimfonikus zenélés történetében, amely­re bevezetőjében kitért Szkladányi Péter igazgató is. Az évadban az „A” bérletben nyolc hang­verseny lesz a POTE aulájában. A „B” és a „C” bérletként két-két koncert lesz a színház­ban, az oratórium-bérletben pedig három koncert a bazilikában. A zenekar kilenc or­szágban turnézik majd: Németországban, Iz­raelben, Franciaországban, Szingapúrban, Kí­nában, Olaszországban, Ausztriában, az USA- ban és Svájcban. És lehet még tizedik is: a labdarúgó vb idején a Koreai Köztársaság. A zenekar Wagner-koncertet is ad Howard Williams vezényletével, a másik nagy kihívás Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című művének előadása Hamar Zsolt ve­zényletével. Ez utóbbi partitúrájából való az évad mot­tója: „A nagy vágyakozás.” Hamar Zsolt ve­zető karmester értelmezésében ez annak a kifejezése is, hogy a zenekar a tökéletes mű­veket tökéletesen szeretné előadni. Ehhez a munkához európai zenészekhez méltó kö­rülmények kellenek. Emlékeztetett arra, hogy igazi koncertterem még nincs, a próba- lehetőség viszont az új teremmel megoldott­nak látszik. Dr. Újvári Jenő, Pécs alpolgármestere kö­szöntőjében arról szólt, hogy a zenekar nagyszerű teljesítmény produkál, külhoni szerepléseivel, kapcsolataival arra ösztö­nöz, hogy nem süllyedhetünk bele a vidé- kiségbe. Az évadnyitó után kérdésünkre Szkladá- nyi Péter úgy fogalmazott: nem okoz gondot, hogy az épületben másutt folyó munkák mi­att még nem használható a próbaterem. - Az egyetem lehetőséget adott, hogy legalább szeptember végéig használjuk a Liszt Terem próbatermét. A következő négy-öt hét alatt legalább megfontolt, fokozatos lehet a beköl­tözés - mondta. DUNAI IMRE Szerintem bagyután komolyra vett, merő bolondozásról van csu­pán szó. Ehhez kell a kápó típusra han­golt hölgy és a tíz beavatott játé­kos, akik a kérdéseken kívül min­dent tudnak előre, hiszen felké­szítik őket, s kiérződik (sajna!) a műsorból, hogy egyenként távoz­va meglehetősen erőltetett „becs­mérlő” mondataikat a szerkesztő többször is átírta, átbeszélte, sőt az operatőr is megkínlódta. Ek­ként még rothadt paradicsom­ként sem értékelhető mindaz, amit ilyenkor versenyzőtársaik fe­jéhez vágnak. Lehet, hogy véleményemmel egyedül maradok, de engem nem sért annyira a műsor hangneme, sőt olykor jókat röhögök egy-egy találó vagy kevésbé épületes bekö- pésnél, s egyáltalán nem kapcso­lom el szántszándékkal (legföl­jebb a Híradó közbejöttével) Máté Krisztinát. Mindezt annak ellené­re mondom, hogy ugyanakkor tu­dom, nagyon-nagyon elegünk van mindenféle agresszióból, gyilok- ból és vérből kevert bugyutaság- ból, s ezt az undort olykor ki kell mondani, meg kell fogalmazni. S bár ehhez kínát föl jó apropót az új kvízműsor, mégsem illik ráken­ni minden tévé okozta sérelmet, köztük a képernyőhöz ragadt gye­rekeink butításának és elnevelésé- nek tényét. Hiszen ez a leggyen­gébb láncszem olyan mint az élet: kicsit kemény, kicsit undok, s többnyire nem az győz, aki megér­demelné, de azért nem kell utálni. A televízió hatásait elemző írá­sokkal, könyvekkel minden bi­zonnyal Dunát lehetne rekeszte- ni, ezért nem is akarok a Nincs kegyelem kapcsán mélyen belebo­nyolódni a dologba. Mindeneset­re manapság elég erős választóvo­nalat lehet húzni a közszolgálati és egyéb tévécsatornák között. A kereskedelmi adók nyereségcent­rikus világában valóban kimutat­hatóan több az erőszak, a gyilok, a horror és a szex és minden, ami a szellem leépülését szolgálja. Olykor olyan műsorok, filmek és oknyomozó brutalitások követik egymást a fő műsoridőben (az el­múlt hétvége is így telt), amelyek jóérzésű emberszámára és hatva­nas IQ fölött valójában nézhetet- lenek és élvezhetetlenek. Persze mindezért nem kéne Máté Krisztinát szapulni. A lánc­szem a látszat ellenére nem olyan agresszív. Egyébként is ugyanen­nek a műsornak a német műsor­vezetőnője, aki parabolaantenna segítségével látható (vajon miért nők vezetik ezt a műsort a leg­több európai országban?), sok­kal keményebb és kápósabb. S ami megbocsáthatatlan: a végén még kacsintani is elfelejt. KOZMA FERENC Somogyhárságynak fontos a Festetics-mauzóleum A Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma által az épített örökség meg­óvására, felújítására kiírt pályázaton 700 ezer forintot nyert el Somogyhár- ságy Önkormányzata a falu Festetics- mauzóleumának rendbetételére. A régi temetőben áll Somogyhárságy neve­zetes műemléke, a Festetics-mauzóleum. A festői fekvésű település egyik alkotórésze, Kishárságy hajdan a Festetics-család birtoka volt. A mauzóleumot a család Festetics Sá­muel feleségének, a gyermekszülésben fia­talon elhunyt Raczynszka Vanda grófnőnek emelte 1846 körül. A falu népe állítólag na­gyon szerette a szép lengyel grófnőt. A mauzóleum kör alakú építmény, át­mérője 5,27 méter, és a szakértők szerint ritkaságnak számít: nem sok hozzá hason­ló található Európában. Valószínűleg a grófnő hamvait később elszállították So- mogyhárságyról. A mauzóleum helyreállításához 700 ezer forintot nyert a kulturális tárcától az önkormányzat, de a pályázatnak az volt a feltétele, hogy ugyanakkora összeget a te­lepülésnek is állnia kell. A képviselő-testü­let úgy döntött - tudtuk meg Fáth József polgármestertől -, hogy ez az emlék nagy érték a falu számára, tehát áldoznak a megmentésére. Még idén el kell készülni a felújítással. A műemlékvédelmi felügyelet az elmúlt héten szemrevételezte az objektumot. Megpróbálják eredeti formájában helyreál­lítani a mauzóleumot. Jelenleg a teteje be­ázik, tehát annak javításával kell kezdem a munkát. Az eredetinek megfelelő új vako­lat is kell a mauzóleum falára, mindezen túl az építmény körül a vízelvezetést is megnyugtató módon meg kell oldani. Falutörténeti kiállítást is terveznek So­mogyhárságy és Kishárságy múltjából. Er­re a célra 200 ezer forintos pályázati támo­gatást remélnek. Tavaly a megyei önkor­mányzattól már kaptak a kiállításra 100 ezer forintot. Később emléket kívánnak ál­lítani a település híres szülöttjének, id. Ka- poli Antal fafaragó művésznek is. DUNAI I. VISSZATÉRŐ NÉMET ALKOTÓK. Idén is tizennégy német művész választotta a varázslatos szépségű Cserkutat nyá­ri alkotótelepe helyszínéül. Az Erdős János vezette társaság eljutott még Siklósra, Villányba, Mohácsra és az Ormánság­ba is. Felvételünk a táborzáró kiállításon készült. fotó: tóth László Pécs is csatiakozna a Bursához Tízmillió forintot különít el a város az egyetemisták támogatására Idén második alkalommal csatlakozhatnak az önkormány­zatok a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösz­töndíjrendszerhez. A Felsőoktatási Pályázatok Irodája júli­us 17-én minden települési önkormányzatnak tájékoztatást küldött a tavalyi első pályázat tapasztalatairól, a 2002. év ösztöndíjpályázatának feltételeiről, a csatlakozó önkor­mányzatok feladatairól. Most már Pécs Önkormányzata csatlakozására is megszületett a javaslat. Történész vándorgyűlés Szeptember 20-án lesz a Pécs Története Alapítvány hagyományos várostörté­neti konferenciája. A szo­kás szerint a rendezvényre az ország más részéből is érkeznek előadók. Még nagyobb történész vendég­járás várható jövő tavasszal. Mint ahogy dr. Vonyó Józseftől, a PTE docensétől, az országos szakmai társulat alelnökétől megtudtuk, jövő március végén vagy április elején Pécsett tartják a Magyar Történelmi Társulat következő országos vándorgyű­lését és közgyűlését. Ez alkalom­ból várhatóan száznál jóval több történész látogat Pécsre. A gyűlés egynapos felolvasó tudományos konferencia is lesz, amelynek a témája már megha­tározott: társadalom és kultúra Magyarországon a 19. és 20. században. A tervek szerint a té­makörből Ormos Mária, Katus László és Lengyel László tart előadást, és mindegyikhez két- két korreferátum társul. A települési önkormányzatok szeptember 10-ig postára adott nyilatkozatban vállalhatják a csat­lakozást az ösztöndíjpályázat 2002-es fordulójához. A csatlako­zónak szeptember 12-ig pályáza­tot kell kiírnia a szociálisan hátrá­nyos helyzetű egyetemi, főiskolai hallgatók számára. A felsőoktatá­si tanulmányokat folytatók szá­mára az „A” típusú pályázatot 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév -, a felsőoktatá­si tanulmányokat most kezdők­nek a „B” típusú pályázatot, 3x10 hónap, vagyis hat egymást követő tanulmányi félév elnevezésű és időtartamú pályázatot kell kiírni. Csak egyfélét nem lehet. A hallgatói pályázatokat októ­ber 10-ig kell benyújtani az ön- kormányzathoz. Az el­bírálás alapja kizárólag a szociális rászorultság lehet. A nyertes ösztöndíja a következőkből épül­het fel: a települési ön- kormányzat által nyúj­tott támogatás, mini­mum havi 1000 forint, a megyei önkormány­zat a települési önkormányzat támogatását kiegészítheti, to­vábbá a Felsőoktatási Pályáza­tok Irodája intézményi ösztön­díjrészt állapít meg. Ez lehet még egyszer akkora, mint a tele­pülési és a megyei önkormány­zat által összesen nyújtott ösz- szeg, de maximum havi 5000 fo­rint. A pályázati rendszer első for­dulójában a baranyai települések 37,42%-a csatlakozott a rendszer­hez. Összesen 828 hallgató pályá­zott az ösztöndíjra, és 643 kapott támogatást. A települési önkor­mányzatok részéről az átlagos tá­mogatási összeg 2918 forint volt: a minimum 1000, a maximum 6500 forint. A megyei önkor­mányzat a 643 hallgató­ból 47-et támogatott 1000-től 2500 forint ter­jedő összeggel. A me­gyei támogatással együtt az ösztöndíj ön- kormányzati részének egy főre jutó havi összege 3103 fo­rint volt Baranyában. Az előző fordulóban résztvevő baranyai települési önkormány­zatok összesen 18,768 millió fo­rintot költöttek erre célra. Pécs Önkormányzata az első ki­íráskor nem kapcsolódott be a rendszerbe. Most változni látszik ez az álláspont: javaslat született a csatlakozásra. Az augusztusi - nem végleges - adatok szerint Pécsett 53 beiratkozott felsőoktatási hallgató részesül szociális rászorultsága alapján egyszeri 4000 forint össze­gű, tanévkezdést segítő támogatás­ban. Ők azok, akik a kritériumok alapján a Bursa Hungarica Ösztön­díjat is biztosan megkaphatnák. A 2002/2003-as tanévben felsőokta­tási tanulmányokat kezdő fiatalok­ról nincs adat, de 100 főre kalkulál­ják azon pécsi hallgatók számát, akik az ösztöndíjra 2002-ben jogo­sulttá válnak. Egy jogosultra átlago­san havi 5000 forinttal számolva, 10 hónapot tekintve 5 millió forint len­ne a 2002-es pécsi költségvetésben. Az adat bizonytalanságára tekintet­tel azonban a szociális bizottság 10 millió forint elkülönítését javasolja a közgyűlésnek, amely a témát e hét csütörtöki rendkívüli ülésén tárgyalja. ___________dunai l Zs olnay-szökőkút Kaposvárnak A múlt század első harmadában a pécsi Zsolnay Gyárban készí­tett kaposvári szökőkút az or­szág akkor egyik legszebb vizes díszobjektuma volt és a város legrégebbi parkjának központjá­ban állt. Néhány évtized után azonban lebontották. A mai Ber­zsenyi park máig őrzi a múlt századelőtti formáját. Az idő­közben' ugyancsak lebontott, nemrég azonban újból felépített zenepavilonban újra térzene szól vasárnap délelőttönként. Mostanra pedig néhány méterre tőle elkészült az eredeti Zsol­nay-szökőkút pontos mása, amely szecessziós megjelenésé­vel a vasárnapi avatása óta ismét Kaposvár egyik látványossága. A szökőkutat a város polgá­rainak kérésére, a korabeli álla­potának megfelelően a pécsi porcelángyárban még ma is fel­lelhető tervrajzok és fotográfiák alapján készítették el. Az impo­záns kútra 16 millió forintot köl­tött az önkormányzat, ebből 9 milliót a kulturális tárcától nyer­tek el pályázaton. Először otthon - de most a nézőtéren fotó. tóth l.

Next

/
Thumbnails
Contents