Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-27 / 233. szám

I 2001. Augusztus 27, hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Félelmetes, mának szóló üzenetek Boldog Asztrik küldetése: ősbemutató a pécsváradi várban az író, Pozsgai Zsolt rendezésében Reklám Bívonal Örülhetnénk, hogy egy új magyar drá­ma ősbemutatóját ilyen rendkívüli nyil­vánosság előz meg, mint amilyet Pozs­gai Zsolt: Boldog Asztrik küldetése cí­mű műve kapott. E kritikában mégis szeretném magam függetleníteni a le­zajlott nyilatkozatháborútól. Pozsgai történelmi szempontból azt a tragi­kus pillanatot ragadta meg, amelyben két­ségessé válik a Szent István-i életmű sorsa. Darabja a lelkiismeret drámája, s egy kicsit az eleve elrendelésé. Régen úgy mondták volna, Endrét Isten kiválasztotta a magyar keresztény értékek megtartására. Csak azt is mondják, akit az Isten szeret, meggyötri keményen. Ennek a sorsszerűségnek az emberi vetületét tálalja elénk többek között a szerző. A dráma cselekménye kitalált történet. Pozsgai fikciója, hogy egy évvel István ha- lála és az apátság fölszentelése, nyolc évvel az Árpád-házi Vazul herceg trónra alkal­matlanná tétele után, az önmagát az istváni életmű részesének érző Asztrik, Magyaror­szág érdekében, titkos találkát szervez az özvegy királyné s Vazul legidősebb fia, Endre közt. Az apát meggyőzi Gizellát, hogy a zsarnok Péter helyett az ország ér­deke férfiágon is Árpád-házinak nevezhető uralkodót kíván. A kijevi feleséggel megje­lenő, de a pogánysággal még szimpatizáló Endrét ráveszik, térjen haza. ígérje meg a régi hit szabadságát, de királlyá kenése után legyen a kereszténység bástyája. Meg­jelenik Péter, Mór pécsi püspökkel, hogy az összeesküvést leleplezze. Szadista kéjenc, igyekszik mindenkit megfélemlíteni, befe­ketíteni, majd megcsömörlik saját aljassá­gától, békére, szerelemre, elvonulásra vá­gyik, s ugyanazt ajánlja föl Endrének, amit Asztrik és Gizella már elért, ám fölvilágosít­ja a herceget, hogy Gizella nyomoríttatta meg apját. A sZáráz sZÜZáé is elárulja, Pozsgai‘bra­vúrosan bánik a dramaturgiai csavarokkal. Mint színházi ember, mestere a szituációte­remtésnek. Szereplői nem sémák, megkü­lönböztetett karakterek. Dialógusaiban az elvekről is emberi nyelven vitáznak. Erénye a tömörség. Nincs túlírt jelenet. Ezért is ne­héz a művet csak olvasva, plasztikusan ér­telmezni. Félelmetesek a darab mának szóló üze­netei. Az aljas Péter a valószínűleg maku­látlan Asztrik, ellen js számtalan terhejő in­formációval rendelkezik. A magyar Mór püspök a magasabb cél érdekében tűri a mértéktelen megaláztatást, s hogy Péternek tetsző jelentést ír Rómába, az idegen, cseh Aszúikról, akinek fontosabb a magyar haza sorsa, s többet is vállal érte, mint a magya­rok. Lehet, hogy egyszer nagyot vétettünk, de kötelességünk használni később, ha le­het. Van min meditálni! Az író rendezőként sem vallott szégyent. Túlzásoktól mentesen játszatta be a való­ban történelmi teret. Egy kivétellel kibontot­ta a szituációkat. Fenntartásom annál a jele­netnél maradt, ami térben a nézők mellett zajlik. Asztrik, Endre és Anasztázia a lelep­lezés utáni első izgalmukban fontos infor­mációkat és érzelmeket közölnek. Sajnos itt rövid ideig rádiójátékszerű az előadás, bár a ^szöveg tehetőséget adott volna - a házaspár minimális mozgatásával - a színházszerűbb megoldásra. E jelenet után találkozik elő­ször az orosz hercegnő Péterrel. Stenczer Béla beugrása jót tett a produk­ciónak. Péntek délben kérték meg, vállalja a gyengélkedő Pathó István helyett az ere­detileg is rá álmodott Mór püspök szerepét. Este már játszott a nyilvános főpróbán. Al­katilag is, atmoszférájában is hiteles volt. Apró gesztusaival az együttérzésre méltó embert meg tudta formálni, nem csak az ellenszenves klerikust. Igazi kabinetalakí­tás volt. Eőry Szabó Zsolt, valaha pécsi rá­dió- és tv-riporter néma barátként színészi erényeket is megvillantott, amikor Péter pa­rancsára be kellett jelentenie az épp kido­bott Mórt. A friss diplomás Hayth Zoltán hatalmas feladatott kapott. Segítségére volt a figura megteremtésében még túlzottan fi­atalosnak tűnő hangja, s fejedelmi alkata. A szerelmes amorózót s a még vívódó, leen­dő nagy királyt egyaránt elhittük neki. Gre­gor Bernadett gyönyörű Anasztázia herceg­nőjének szeme egyszerre sugárzott öntuda­tot és érzékiséget. Meghálálta, hogy az írói lelemény a darabba tette. Érzelmi katalizá­tora tudott lenni minden jelenetnek. Félel­metes volt Péter királyként Őze Áron. Ko­paszsága mai asszociációkat ébresztett. Amikor harsánysága megcsendesült, akkor tudta igákári értékeltetni az elkényeztetett, nem csak katonának, kéjencnek is nevelt, velencei ficsúr, pszichopata személyiségét. Gizella egyénítésében volt a legóvatosabb az író. Béres Ilona atmoszférát árasztó ereje pótolta mindezt. Egy tömbből faragott, a végletekig fegyelmezett, önmaga fontossá­gát, István hiányát sugárzó alakítása érez­tette, hogy a hajdan csinosságáért rajongva szeretett filmsztár ma színházművésze­tünk egyik nagyasszonya. Kár, hogy nem láthattuk eddig színpadon e vidéken. Szakácsi Sándorról sokan jó emlékeket őrzünk egy hajdani, tettyei La Mancha elő­adásról, ahol Stenczer partnere volt. Csupa ideg Asztrikja, a nagy organizátor és fele­lősségteljes főpap azért megrendítő alakí­tás, mert elhisszük, hogy ez a cseh: a leghí­vebb magyar. Mindent összevetve, konzervatív törté­nelemszemléletre épülő, ám emlékezetes színházi produkcióval tisztelegtek a Millen­nium alkalmából Pécsváradon a Magyar Színház művészei a hely szelleme előtt. Bükkösdi László Egy ideig azt hittem, végre ma­gukhoz térnek a Pannon GSM kampányait gyártó kreatívok. Té­vedtem. Az átmeneti felüdülés­ként ható image-filmek után (di­ákok újra az iskolában, csókoló- zó fiatalok az esőben) sajnos is­mét bugyuta és idegesítően rossz kampánnyal jelentkezett a cég, mindezt ráadásul erőteljes ízlésterrorral fejelte meg. Már eleve rosszul indult az egész. Egy valószínűtlenül szí­nes rajzfilmben a két oldalt kü­lönbözőképp festett hajú moto­ros lány a „bí” hangpár kíséreté­ben hülyézte le a réten boldog ártatlansággal legelésző kicsiny birkákat, mire azok vad bízésbe kezdtek - nem mondom, meg­jegyzi az ember, csak semmi ér­telme. Főként, ha elolvastuk a hozzáillesztett üzenetet is: „A hülyeség ragad, dekódold ma­gad!” Kérdés, hogy a felhívás vajh kire vonatkozik, ránk, szí­nes fejű, motorozó, idétlen fiata­lokra, vagy pedig a birkákra, erre egyébként azóta sincs válasz. A bevezető filmből persze nem de­rült ki, hogy vajon birkahúst, gyapjúholmit, biciklit vagy épp hajfestéket szándékoznak-e majd eladni nekünk, nem mint­ha ez alapján egyikre is kedvem szottyant volna. Bizalmas belső hírforrásaimtól megtudtam, a leginkább egy sportruházati ter­mékre emlékeztető lógó tulajdo­nosa mögött maga a Pannon la­kozik, de megvallom, nem na­gyon akartam elhinni. Aztán jött a folytatás. A máso­dik filmből a lányról megtudtuk, hogy Babeenak hívják, míg barát­ja Beeboy, nekik kettőjüknek a motoron kívül van még egy ku­tyájuk is (BeeDög, mint kiderül az internetről), és mindhármuk­nak antenna van a fején, ami két­ségkívül előnyös: ha mind a két kezük foglalt, fejjel azért még beemak SMS-ezni. Életük dög­unalom, ám a film viccesnek szánt szlogenje ezt mondja: „Oszd meg élményeid barátaid­dal!”. A harmadik epizódban a gonosz tanár fél perccel a tanítás vége előtt kíván feleltetni (Babee és Beeboy között vacillál, BeeDögöt biztos a kutyaiskolá­ban egrecíroztatják), de kicsön­getnek, így előbújhatnak az an­tennák. Világos: délután olcsóbb az SMS. Én elhiszem, hogy a Pannon GSM rendesen le van maradva a fiatal célcsoportban, ilyeténfor- mán nagy erőket kell mozgósíta­nia az e korosztályhoz tartozó ügyfelek megszerzése érdekében, és értem, hogy a cég valami egye­divel akart kirukkolni. Ám abban kételkedem, hogy ezekkel a rus­nya és buta rajzfilmfigurákkal si­kerül nekik. Ha mégis, akkor tényleg mondhatják hogy bi-bi-bí. A konkurenciának. LENDVAI DÁVID SZATÍRKÁK Részvéttársaságot alapított. Betörődal: „Elzett a vesztünk, mind a kettőnk veszte. ” Cvídermeier. Oediplussz komplexusa volt. KO-király: orrgyilkos. Leánykollégiumnál magaslesel­kedő. Kiürítette a bűnmirigyeit. Exhibiáonista: Aki bújt, aki nem, megyek. Faustot Goethétől, Opelt Schiller­től. Whyskis rabló: Bv-csúcstartó sza­badulóművész. Azthiszi Szent Ferenc. Az informatika nagy kérdése: Wie Gates, Bill? Par(a)nasszus: Karinthy-Nagy Frigyes. Egyik reklámulatból a másikba esik. Torslusszkulcs. Fixa ideája az ideális fix. Népdalvariáció: „Jön a polgár, csikorog a csizmája.” Ékszerbolt ajtaján: „Azonnal lö­vök. ” Blődlibling a tévében. Peepshow: kéjsóvárda. Nemzeti humor: sírnivaló Marafkó László A kutatóknak megnyílik a nagyharsányi barlang Az ősz folyamán járóutat kap a Szársomlyó mélyében az ország egyik legkülönlege­sebb geológiai képződménye. A Dunántúl cseppkövekben leg- dúsabb barlangja a Duna-Dráva Cement és Mészmű Kft. nagyhar­sányi kőbányájában tárult fel 1994 tavaszán egy robbantás után. A barlang fokozottan védett természeti érték. Megóvására 1997-ben védőpillért jelöltek ki és lezárták. A meleg vizes eredetű barlang kelet-nyugati irányú hosszanti kiterjedése 135 méter, legnagyobb szélessége 28 méter. A barlangot a bejárat két jól elkü­löníthető részre osztja. A nyugati ágára egy 60-70 mé­ter hosszú, omladékkal tagolt te­rem jellemző. A kőzettörmeléken nagyméretű cseppkőlefolyások, cseppkőoszlopok alakultak ki, sok a visszaoldódott, nagy átmérőjű cseppkőtömb. A terem végéből le­het lejutni a barlang nyugati ágá­nak képződményekben leggazda­gabb termébe, mely mintegy 25 méter hosszúságú. Borsóköves és cseppköves képződmények soka­sága található itt. A barlang keleti ága omladékosabb, képződmé­nyei jellege azonban hasonlít a nyugati ághoz. A nagyharsányi kristálybarlang cseppkövekben rendkívül gazdag, ezek mennyisé­ge és elhelyezkedése azonban le­hetetlené teszi, hogy a nagyközön­ség is megismerhesse, sőt azt is, hogy kutatók tanulmányozzák. A barlang értékeinek védelmé­ben most ősszel járóútvonalat épít ki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága pályázaton elnyert pénzből a nyugati oldalág teljes hosszában: 125 méter hosszú jár­daszerkezet és 30 méter léúa, illet­ve lépcsőszerkezet készül. Ennek az a célja, hogy a kutatók - így is csak korlátozott számban -, illetve a barlang állapotát rendszeresen ellenőrző-felügyelő személyzet úgy járhasson a föld alatti termek­ben, folyosókon, hogy a különle­ges képződmények ne szennye­ződjenek, ne károsodjanak. A járófelület rozsdamentes acél- szerkezet tesz, amely a nyomvona­lával a tehetséges mértékig igazo­dik a barlang terepviszonyaihoz. KALIFORNIA TERMÉSZETI SZÉPSÉGEI. Julius G. Kovatch Amerikában élő magyar fotóművész tárlatának megnyitóját tartja a Pécsi Ifjú- sági Házban Tám László fotóművész ma 18 órakor. A mintegy félszáz nagyméretű fénykép egy hónapig tekinthető majd meg. ___________■ & > i i t Bo ldog Asztrik szerepében Szakácsi Sándor fotó: lmjfer László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents