Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-26 / 232. szám

4 ★ RIPORT ★ 2001. augusgfais 26. SZTÁROK AZ ISKOLAPADBAN Az évnyitó közeledtével sokunkban számtalan emlék jön elő saját diákéveinkről. Ez alól a sztárok sem kivételek. Ki erre, ki arra emlékszik szívesen, olyan történettel is megismerked­hetnek olvasóink, amely egész életére meghatározó emlék maradt az ismert televíziósnak. Volt, aki saját maga kötötte be könyveit, az egyik legismertebb műsorvezető pedig bandavezér­ként irányított egy tömegverekedést a Tabánban. Bárdos András életének egyik meghatározó élményét élte át alsó tagozatban. Fiú osztálytár­saival együtt elég korán felfe­dezték, hogy egy tágas lyuk tá­tong a lányok öltözőjének falán. Eleinte azonban egyikük sem vette a bátorságot, hogy bete­kintsen az ígéret öltözőjébe, ám a hetek múlásával egyenes arányban múlt el a gyávaságuk.- Mivel minden osztálytársam legalább egyszer bekukkantott a lányöltözőbe, én sem húzhattam magam ki alóla, nehogy minden­ki gyávának tartson - jelentette ki András. - Alig hajoltam le a lyukhoz, abban a pillanatban nyílt az ajtó, és kilépett rajta az egyik osztálytársnőm. A kislány meglehetősen harci­as amazonként azonnal a kukucs­káló fiúhoz lépett, és a többiek a következő pillanatban egy hatal­mas csattanást hallottak. András pedig arrébb tántorgott a pofon égette arcával.- Soha többet nem leselked­tem sehol, ez a szégyen életem végéig elkísér - vallotta be a népszerű tévés-rádiós. Marsi Anikónak nemcsak emlékei; friss élményei is lesz­nek az évkezdés izgalmairól, hi­szen szeptembertől ő is vissza­tér az egyetemi padba.- Minden évzárás és évkez­det szertartásszerűen zajlott ná­lunk - emlékezett vissza a csi­nos műsorvezető. - Amíg a bizonyítványosztást követően azonnal kitakarítottam a szo­bámat, megfürdettem a babái­mat és csak ezek után men­tem vakációzni, addig az augusztusi utolsó napok már a következő év tankönyvei­nek lapozgatásával teltek. Nemcsak ismerkedett a le­endő tananyaggal, hanem mindig saját kezűleg kötötte be a könyveit és füzeteit. Rá­adásul a tolltartó sem került ki a fókuszból, annak tartal­mát is ő állította össze.- Mindig nagyon vártam első tanítási napot, mert izgatott, vajon mi történ­hetett a többiekkel a el, hogy testnevelő tanára állandó­an őt indította mint válogatott tor­nászt a középiskolai bajnokságo­kon. Mint mondta, kicsit furcsa volt a nemzetközi megméretteté­sek után* visszaállni egy középis­kolai versenyeken használatos szerekhez. Végül mindig sikerült alkalmazkodnia a megváltozott körülményekhez, és szállította a kötelező győzelmeket. Sosem tartozott a vagány, a balhékat kereső fiúk közé Kiki, a Csütörtök 12 frontembere. Akár­csak manapság, akkoriban is in­kább magányos farkas volt, aki megpróbálta a játékszabályokat mindig betartani.- Amikor még én voltam isko­lás, sokkal nagyobb fegyelem uralkodott a sulikban, még az angyalföldi vagányok sem mertek balhézni, mert féltek a következ­ményektől - állította az énekes. - A tanévkezdések alkalmával min­dig volt bennem némi feszültség, ám ez az év végére általában el­múlt. Talán ezért vállaltam nem egyszer versmondást a bizonyít­ványok átvételekor. Korábbi sikercsapatával, az El­ső Emelettel két diákcsínyt megje­lenítő klipet is készítettek, amely­ből az egyikben mint Benő még a tanárnőt is megcsókolta. Persze ezek csak kitalált sztorik voltak, álmában sem jutott volna eszébe bármelyiket megtenni.- Azért az ebédjegyekkel megpróbáltunk mi is machinálni - nevette el magát Kiki. - Mivel mi még szombaton is jártunk is­kolába, ezért a hétközi jegyünk étterembe, a hétvégi viszont a kiválóan ellátott büfébe szólt. Néhányszor bizony meghamisí­tottuk a jegyeket, hogy a büfé ] nyalánkságaiból minél többhöz . hozzájuthassunk. Amint azt megtudtuk, Vágó István sem volt mindig az a kife­jezetten jó gyerek. Még alsós volt, amikor az osztálya - mára már elfeledett ok miatt - kétfelé szakadt és „komoly” háborúzás­ba kezdett egymással.- Az egyik bandának én lettem a vezetője - mesélte Vágó. - A do­log már odáig fajult, hogy a két tá­bor kivonult a Tabánba, hogy egy nagy bunyóval végleg pontot te­gyen a vélt vagy valós sérelmekre. Az összecsapást megelőzte egy kőpárbaj a két fél között, amely­ben úgy fejbe dobott a másik ve­zér, hogy a találata nyomát mind a mai napig őrzöm az orromon. Szülei persze jól leszúrták a véres arccal hazatérő hadvezért, aki azonnal kijelentette: egy tá­bornok sosem hagyja magára a seregét és példamutatóan küzd, ameddig csak bírja.- Mai fejjel persze ezt már másképp látom, üzenem min­den kis bandavezérnek, hogy a testi épség minden hősködés­nél fontosabb - vallja a játék­mester. - Ráadásul a másik banda vezéréhez azóta is őszin­te barátság fűz. B. Molnár László nyáron - folytatta Anikó. - Ez az érzés még mindig megvan ben­nem, de most már nem csomago­lom be a jegyzeteimet. Borbás Mária, az ml műsorve­zetője egy zsíros kenyérnek kö­szönhetően még a mai napig is úgy érzi, elszúrták az első tanítá­si évét. A leendő kiselsős Marcsi- ka két héten keresztül balhézott szüleivel, hogy ő aztán nem akar napközis lenni. Végül az utolsó pillanatban a szülők megadták magukat, a kislány boldogan in­dult az iskolába. Nem is történt volna semmi baj, ám elérkezett a tízóraizás ideje.- Azonnal összebarátkoztam egy ikerpárral, akiknek az édes­anyja az iskola konyháján dolgo­zott - elevenítette fel Marcsi. - Ók természetesen az anyjukhoz men­tek tízóraizni, én pedig automati­kusan követtem őket. Jóízűen fa­latoztam a kapott zsíros kenyér­ből, miközben az egyik tanító né­ni éppen összeírta a napközis kis­gyermekeket. Mivel én is ott et­tem, engem is felírt a listára. így hiába győztem meg otthon a szü­léimét, az első évemet napközis­ként töltöttem az iskolában. A sport és a versenyszerű torna iskolás éveiben is meghatározó szerephez jutott Csisztu Zsuzsa életében. Mind általános, mind pedig középiskolai tanulmányait sportosztályban végezte és mind­két iskolában nagyon sok segítsé­get kapott tanáraitól, hogy ne ma­radjon le a tanulásban.- A Vörösmarty Gimnázium­ban szerda délutánonként állan­dó elfoglaltságot adtunk peda­gógusainknak, akik a reggeli edzések miatt kimaradt órákat ekkor pótolták velünk - idézte fel az egykori tornásznő, aki mindig hálával gondol vissza ezekre az évekre. - Ha lehet azt mondani, azóta is törlesztek a számtalan jóságért, hiszen ami­kor hívnak, mindig szívesen visszamegyek egy-egy szalag­avató műsorvezetőjének. Persze Zsuzsa azt sem felejti A Gepárd ugrani készül A Gepárd csoport a napokban 30 óra leforgása alatt „ugrott” rá egy Óbuda környékén garázdálkodó 8-10 fiatalból álló autótolvaj-bandára, elfogásuk után a körzetben nagyobb biztonságban vannak az autók. A BRFK egysége forró nyomokon jár, s van benne némi részük, hogy az utóbbi években kevesebb autót lopnak és többet találnak meg. Burián Ottó, a Gepárd egyik vezetője elmondta, az elmúlt egy év alatt mintegy 10 százalékkal csökkent az autólopások száma. Amíg 1996-98-ban majdnem évi 15 000 autó tűnt el a lopások által, idén ez a szám nem fogja elérni 10 000-t. Egyre több autót talál meg a Gepárd, amely azért is jelentős, mert az átlag magyar csa­ládoknak az „életművét” lopják el, amit nem tud­nak olyan könnyedén pó­tolni, mint mondjuk egy német család. Az éjjel-nappal készen­létben lévő csoport tagjai elsősorban az utcán tevé­kenykednek, végrehajtó egységként a nyomozást végzők munkáját segítik, forró nyomra ugranak. A 06-80-201-334-es zöldszámon és a rendőr­ségre beérkező bejelenté­seket értékelve dönt az ügyeletes vezető, hogy észrevétlenül szemléznek, becsöngetnek ellenőrzést, lehetőséget kérve, vagy engedélyek birtokában le­csapnak. Vizsgálják a be­jelentés valóságtartalmát, ha azt rosszindulat szüli, a feljelentő is pórul járhat. Burián cáfolta, hogy egységük egyezséget kö­tött volna kis kaliberű autótolvaj okkal, hogy ha azok feldobják a nagyhala­kat, akkor őket békén hagyják. Mint mondta, ha valósak is lennének infor­mációink, azok államtit­kot képeznének... Egyéb­ként a titkos információk gyűjtésének szigorú törvé­nyi szabályai a Gepárdra is érvényesek. Burián eredményesnek nevezte az eredetiségvizs­gálat és a törzskönyv be­vezetését, amely jelentő­sen csökkentette a lopott kocsik legalizálásának a lehetőségét. A lopott autó­kat egyrészt kelet, délke­let irányba külföldre vi­szik, a volt Jugoszlávia, Románia és a volt szovjet tagállamok felé főként a nagy értékű autókat „ex­portálják”, a kis- és közép- értékűeket pedig általá­ban bontják, és alkatrész­ként értékesítik. Az autók eltűnésének másik oka a biztosítási csalás, hiszen akkor is szét kell szedni kapcsolatos bűncselekmények elleni bűncselekmények Autólopások száma Személygépjármű megszerzésére irányuló betörés Teher- és haszongépjármű megszerzésére irányuló betörés 358 036 311611 11556 10022 222 178 223 171 vagy ki kell vinni az or­szágból, hiszen ha megke­rül, nem fizet a biztosító. A parancsnok nem kí­vánta kommentálni, hogy sokak szerint keveset kap­nak a bíróságoktól az autótolvajok, azt azonban elismerte, hogy a ’60-as években, amikor még nem lehetett legalizálni a lopott autókat, valóban „csak” a jármű önkényes elvételé­ről volt szó, ma azonban ez a törvényi rendelkezés idejét múlt. A tettenértek általában tagadják a lopás szándékát, csak a „köl- csönvételt” ismerik el, en­nek ellenkezőjét a rendőr­ségnek nehéz bizonyíta­nia, még akkor is, ha az el­tulajdonított autó kulcsát erőszakkal veszik el a tu­lajdonostól. Természetesen előfor­dul, hogy pénzért vissza tudta „vásárolni” a káro­sult az ellopott kocsiját, de ez ritka, többnyire csak „lehúzásról” van szó. A káro.sult - nem bízva a rendőrség sikerességében - meghirdeti, hogy vissza­vásárolná ellopott autóját, vagy jutalmat ad a nyom­ravezetőnek, ezzel azon­ban mintegy kiprovokálja, hogy még egy kis pénztől is megszabadítsák, ugyan­is ilyenkor a leggyakoribb, hogy olyanok jelentkez­nek, akik nem is látták az autót és egy-kétszázezret kicsalnak a sértettől. Kér­désünkre Burián cáfolta, hogy az autótolvajok fel­osztották volna a területet egymás közt. A lopott autót a valós árának 5-10 százalékáért veszik át a tolvajtól az or­gazdák, akik a további műveletekkel - bontással, külföldre juttatással - bu- sásabb összegeket keres­nek, igaz, ehhez „szakér­tői” ismeretséggel is kell rendelkezniük. Ha valaki észreveszi, hogy lopják az autóját vagy erőszakkal elveszik tőle - még ösztönszerűen se próbáljon eléugrani, mert az elkövető biztos, hogy nem fog megállni, hisz a lopott autó vezetője bármit tesz, de megállni nem fog. Nem érdekli, hogy összetöri az autót vagy elüt valakit, csak egy lehetőség lebeg a szeme előtt, a menekülés, és ez a fegyveres elkövetéseknél még fokozatosabban ve­szélyes. Volt már egy ilyen eset, amikor egy olasz ál­lampolgár ellen akart állni és gázpisztollyal meglőtték a kézfejét - meséli a „főge­párd”. A cikkünk elkészí­tését követő forró nyári éj­jelen egy budai villába a hívatlan látogatók a nyi­tott ablakokat kihasználva 1000000 forint értékben szedtek össze arany éksze­reket, majd a hanyagul az előszobaszekrényen ha­gyott kulcscsomót a riasz­tók távirányítóival maguk­hoz véve elvitték a hatmil­liós Mercedest is... m. j.

Next

/
Thumbnails
Contents