Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-03 / 210. szám
6. OLDAL V 0 K Á N Y B E MUTATKOZIK 2001. Augusztus 3., péntek Az önállóság megtartására törekszünk Az önkormányzat nagy gondot fordít a középületekre A település és környéke valamikor igen gazdag területnek számított, aztán központilag körzetesítették a környék településeit, a közös közigazgatás székhelye sem a faluba került. Éppen ezért a az önkormányzatiság adta lehetőségével élve a falu gazdái elsőrendű kötelezettségüknek tartották az önállóság visszaszerzését. Ahogy lehetett, azonnal megalakítottuk az önálló jegyzőséget, hozzánk csatlakozott még Kistótfalu, a körjegyzőség központja ismét Vokányba került - emlékszik vissza az önkormányzat kialakításának időszakára Éva László polgármester. A település első embere a fent említett mondat után elbizonytalanodik, mert szerinte lehet, hogy túlságosan korán jött ez az önálló jegyzőség, hiszen az önkormányzat technikailag nem volt felkészülve a nagy váltásra, a kezdet kezdetén volt is kisebb-nagyobb zökkenő emiatt az ügyintézésben. De lassan helyrerázódott minden, Éva László szerint akkoriban gyorsan kellett dönteni, s a gyors döntésnek mindig nagyobb a kockázata, mint a megfontolt, minden lehetőséget számba vevő választásnak. A LAKOSSÁGSZÁM VÁLTOZÁSA 996 998 1007 1930 1970 1998 1999 2000 A legnagyobb csapás viszont akkor érte a „csecsemőkorban” lévő önkormányzatot, amikor a környék legnagyobb munkaadója, az újpetrei termelőszövetkezet „bedobta a törülközőt”, a mező- gazdaság tartós válságát nem élte túl, felszámolása elkerülhetetlen volt. Vokány munkaképes korú lakosságának mintegy 30 százalékát érintette a téesz csődje, néhá- nyan a bányabezárásokkal, mások meg az erőmű átszervezésével kerültek egyik napról a másikra az utcára. Mit lehet kezdeni 40 százalékos munkanélküliséggel? - tették fel a kérdést önmaguknak is a település önkormányzati képviselői. A kátyúból kivezető út megtalálásához azonban népi sok reményt fűztek. A környéken ugyanis a legtöbben az agrárgazdaságban tevékenykedtek, akiket pedig az iparban alkalmaztak, nem volt konvertálható a szakmájuk. A kilencvenes évek eleje óta nem sokat változott a helyzet, most is óriási mértékű a munkanélküliség (a privatizáció kárvallottjai azóta sem tudnak tisztes megélhetést biztosító munkahelyhez jutni), az önkormányzat csak közmunkák szervezésével tud a sanyarú helyzeten némiképp változtatni. A polgármester szerint azonban ez a tényen nem sokat változtat, hiszen a 10 közmunkás idénymunkát végez, de nemcsak fűkaszálást, hanem - mint most is - folyamatosan karbantartják a középületeket. Remény viszont nincs arra, hogy valamikor is ezen a környéken komoly és természetesen hosszan tartó munkahelyteremtő beruházás induljon el. Éppen ezért csak a saját erejükre támaszkodva próbálják a jövőben megoldani, de legalábbis enyhíteni a szorító munkanélküliséget. Ettől függetlenül - mint ahogy azt az erre járók tapasztalhatják - nem egy elveszett falu a mi kis településünk - jelenti ki magabiztosan Éva László. - Van bennünk egy nagy adag büszkeség is, az utcák mentén sorakozó háEva László, a falu polgármestere zak takarosak, virággal díszítettek, vagyis a nagy nyomorúság ellenére az itt élő emberek sokat adnak a tisztaságra, a kulturált környezetük kialakítására. Én magam is azt vallom, hogy legfontosabb feladatunk a példamutatás, vagyis hogy a középületek mindenkor tisztán és rendezetten fogadják a polgárokat. Mert azon a véleményen vagyok, hogy a jobb érzésű emberek ennél fogva önmagukkal szemben is igényesebbé válhatnak. Azért a nagy szegénység ellenére főként pályázaton kapott állami támogatásból a falu komfortosságát kell javítani. Vezetékes ivóvízzel már régóta rendelkezünk, a villanyhálózat is kiépített, a háztartások nagy része rendelkezik telefonnal, a gázt is bevezettük tavaly. Mi kell még?- teszi fel önmagának a kérdést a polgármester.- Legelsősorban a csatorna - adja meg rögtön a választ -, hiszen az emésztőgödrökkel előállt mérhetetlen környezetszennyezés nem folytatható sokáig. S mivelhogy ez önkormányzati pénzekből semmiképpen sem valósítható meg, a területfejlesztési állami támogatások nagy részét a csatornahálózat kiépítésére kellene fordítani. Azt is szeretnénk, ha fiatalodna a falu, ha több gyermek születne, de hát ennek megvalósulása is a megélhetés függvénye. Tehát egyelőre csak reménykedünk a sikerben, de azon vagyunk, hogy öt éven belül ennek legalábbis az alapjait megteremtsük. V okány. A faluban eddig régészeti leletet nem találtak. A község neve valószínűleg a Vukan személynévből keletkezett vagy a Vukanj helynév átvétele. Az írásos emlékekben a török kiűzése után bukkant fel először. Története szorosan kapcsolódik az e helyen 1183-ban alapított Trinitási bencés apátsághoz. A kolostor mellett már a 14. században létezett Szenttrinitás falu is. A szerzetesek a török elől a siklósi várba menekültek, majd azt elhagyták és soha nem tértek vissza. A kolostor és a templom romjai még a 18. században is láthatók voltak. A településen a 18. század elején szerbek éltek, helyükre 1752-1768 között németek költöztek. A település hagyományaiban a német nemzetiségi nyelv és kultúra él tovább. 1995 óta a németországi Merklingen községgel tartanak fenn partnertelepülési kapcsolatot. Ez elsősorban a kultúra, a sport területére terjed ki, az utóbbi években körvonalazódni látszik a gazdasági együttműködés lehetősége is. A faluban az eladásra felkínált ingatlanok közül sokat vásároltak meg külföldi állampolgárok. Jelenleg 10 családi ház van német tulajdonban. Gazdag kulturális élet A falu napközi otthonos óvodája 60 férőhelyes, kétcsoportos, az általános iskola 8 osztályában 92 gyermek tanul. Az intézmények biztosítják a német nemzetiségi nyelv elsajátítását is. A település lakói igen jól kihasználják a művelődési ház és a 3 ezer kötetes könyvtár adta lehetőségeket. Évente novemberben megrendezik a búcsút, ugyanebben a hónapban pedig az idősek napját ünnepük. Falunapot (német hagyományőrző programmal) júniusban tartják, áprilisban pedig a faluért napot, amikor is társadalmi munkában építik, szépítik környezetüket. A községben gazdag kulturális program várja az érdeklődőket. A német kisebbségi önkormányzat tánctanárt alkalmaz, akinek feladata, hogy a fiatalokkal megismertesse a hagyományos nemzeA közelmúltban focipályát kaptak a helyi gyerekek Fejlesztések pályázatokkal A középületeket is fel tudták újítani A község ebben az évben 168 milliós költségvetéssel rendelkezik, ennek nagy része azonban a kötelező ellátás finanszírozására megy el. Az önkormányzat igazgatási költségei például több mint százmilliót emésztenek fel az idei büdzséből. Az iskola fenntartására 39 millió forintot fordítanak, a körjegyzőségi hozzájárulásuk pedig 17,4 millió forint, az óvoda működtetése pedig 12 millióba kerül. Ha a tételeket összeadjuk, látnivaló, hogy a falu gazdáinak alig marad pénze a beruházásokra és a fejlesztésekre. Miből telik akkor a utak, járdák, középületek felújítására? Az önkormányzat igyekszik a pályázatokat kihasználva kiegészíteni saját forrásait. Ezáltal sikerül a néhány évvel ezelőtt kialakított virágos faluképet folyamatosan karbantartani, létrehozni azt ünnepi szertartáshoz illő, igényesen kialakított házasság- kötő termet, a kultúrház belső és külső felújítási munkálatait elvégezni. Két évvel ezelőtt a község rákapcsolódott a földgázvezetékre, ettől kezdve az önkormányzati intézményeket gázzal fűtik. Az önkormányzati dolgozók, valamint a falu lakóinak társadalmi munkájával hozták rendbe az öregtemetőt és környékét. A képviselő-testület az elmúlt tíz évben az utak, a járdák állapotának javítását tekintette egyik fő céljának. Ez időszak alatt megépítésre került a falu gyermekeinek régi vágya, az igényes munkával elkészült játszótér. A Rákóczi utcában és a Szabadság téren kialakított telkeken új házak sora épült fel. ■ A település gazdái A polgármester Éva László, alpolgármester Rozsnai Sándor. A képviselő testület tagjai Hódosi Csaba László, Kádár Imre, Kovácsfi Imre, Predáts Ferenc, Schönberger Ferenc és dr. Taradán Zdenkó. Körjegyző: dr. Málingemé Halasi Zsuzsanna. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke Farkas Sándor, tagjai: Búzás József és Kovács József Tivadar. A német kisebbségi önkormányzatot Kovácsáé Kohn Erika irányítja, a testület tagjai: Fekete László és Márta Istvánná. m Az oldal a vokányi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor A történelmi borvidékhez tartoznak A településre és környékére a múltban és a jelenben is a mező- gazdasági termelés volt a jellemző, ezen belül is a szántóföldi termelés. Éppen ezért okozott szinte katasztrofális helyzetet az újpetrei termelőszövetkezet felszámolása, hiszen a legtöbben ott dolgoztak. A nagyüzemi termelés okozta szakosodás csak azért nem eredményezte az addig apáról fiúra öröklődő munkafogások eltűnését, mert az igazi paraszti munkát, a termelés teljes vertikumát átfogó tevékenységet (vagyis a vetéstől az aratásig tartó folyamatot) a termelőszövetkezeti dolgozók a háztájiban végezték, ahol erre a tudásra nagy szükség volt. Sajnos a kilencvenes évek elején elkezdődött földprivatizáció után kialakult néhány hektáros gazdaságok nem hoznak annyi jövedelmet, hogy a munkahely nélkül maradt családokat eltartsák, az élelmiszer- ellátásban viszont jelenleg nagy szerepet játszik. A szőlőtermesztésnek és bortermelésnek viszont nagy hagyománya van a környéken, s ha valami fellendítheti a település gazdaságát, akkor az a borturizmus. A település vezetői úgy vélekednek, hogy már a közeli jövőben el kell érni azt az állapotot, hogy a terület a történelmi borvidékhez tartozzon. Ennek egyik feltétele, hogy a szőlő- és gyümölcsterület érje el az összes megművelhető föld 7 százalékát - Vokányban ez már adottság. A A település most a siklósi hegyközséghez tartozik történelmi borvidék a különféle pályázatokon előnyös elbírálás alá esik, kiemelt támogatásokat lehet igénybe venni, például az új telepítésekre. A község egyébként most a siklósi hegyközséghez tartozik, s a főként turisztikai célokat szolgáló Siklósi Borút Egyesület tagja. Fellendülőben a lótenyésztés Minden évben júniusban megtartják a lovasnapot a Tenkes huszárbandérium részvételével. Ilyenkor a helyiek is felvonultatják tenyészállataikat, szerencsére évről évre gyarapszik az állomány.. Ez már csak azért is örvendetes, mert a lovasturizmus (lovaglás, hintójárás) feltételeinek megteremtése a település hosszú távú tervei között is szerepel. Jelenleg a portákon 15 ilyen célra tenyésztett ló ropogtatja az abrakot. A lovasturizmus feltételei egyelőre még nem adottak, az állatokat a gazdák még csak saját kedvtelésükre tartják, ám mindegyikük abban bízik, hogy előbb-utóbb a tenyésztéssel jövedelmező vállalkozást tudnak majd működtetni. A lovakkal és a lótartással kapcsolatos hagyományok ápolására létrehozott egyesület (Lovasklub, vezetői Tóth Ferenc, Kábái Lajos és Márta Istvánná) is azt a célt szolgálja, hogy szervezetten tudjanak felkészülni a lovasturizmus feltételeinek megteremtésére. A lovasklub mellett még három bejegyzett egyesület is működik a településen. A Piros Ász Egyesület a gasztronómia és a kártyajátékok hagyományának ápolására alakult, vezetői Rozsnai Sándor, Hódosi Csabáné és Éva László. A sváb hagyományok megőrzésére alakult Német Kulturális Egyesület vezetői: Az állomány évről évre gyarapszik FOTÓ: MÜLLER ANDREA Killiánné Hell Ilona, Fekete Lászlóné és Kovácsáé Kohn Erika. A sportegyesület elnöke pedig Márta István. T i > iskola Dallamkereső furulya- i együttese, az Echó német dalkör t és Szántó Fruzsina. Művészeti - vezetőj ük Szántóné Tomkó Sarol- ■ ta. m tiségi táncokat. Az idei siklósi várfesztiválon megrendezett XI. országos népzenei minősítő versenyen kimagaslóan szerepelt és arany fokozatot ért el az általános
