Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-24 / 230. szám

10. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Augusztus 24., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. augusztus 23.) Borsodchem 5090 Ft Ű Egis 10960 Ft ű Matáv 702 Ft Ö Mól 4 099 Ft ű OTP 14 660 Ft ű Richter 16 OOOFt ú TVK 2 950 Ft O Zalakerámia 1810 Ft ű BUXi 6354,42-0,04% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 402,47 Cseh korona 7,38 Euró 253,73 Német márka 129,73 Osztrák schilling 18,44 Lengyel zloty 65,71 Svájci frank 166,92 Szlovák korona 5,86 USA-dollár 278,33 Gazdasági növekedés A Széchenyi-terv másfél száza­lékkal járul hozzá Magyaror­szág idei 4-4,5 százalékos gaz­dasági növekedéséhez, amely várhatón több mint duplája lesz az európai uniós országok növe­kedési átlagának - jelentette ki csütörtökön Matolcsy György gazdasági miniszter Kőszegen. Kevés az idő a családi gazdaságok alapításához Raskó György: félő, hogy a farmok is csak a kampány részét képezik Merész gondolat a nagyüzemi gaz­dálkodás kiváltása családi gazda­ságokkal. Ez a legszerényebb becslések szerint is néhány ezer- milliárd forintba kerül - véli Raskó György. Az agrárközgazdásszal a mezőgazdaság aktuális dolgairól beszélgettünk- A pártoknak mindig fontos szavazat­gyűjtő „vadászterülete” volt az agrárium- mondja Raskó György agrárközgaz­dász. Miután az ágazat jelentős költség- vetési támogatásban részesül, logikus hogy ezt a kedvező alkalmat megragad­va próbál minden párt licitálni. Egyiknek a nagyüzemi gazdálkodáshoz kapcsoló­dó szavazóréteg megnyerése, másiknak az egyéni gazdák érdekképviseletének a felvállalása volt a csalétke. Ez az oka an­nak, hogy ma sem halad jó irányban a mezőgazdaság. Ennek újabb kézzelfog­ható jele a zsebszerződésekről folytatott álvita, amelynek hatása súlytalan az ag­rárgazdaság jelenére és jövőjére, nem ér meg egy-két hozzászólásnál többet, nemhogy bizottságok, törvények jöjje­nek létre az ügy kivizsgálására. A másik álprobléma a szövetkezet léte-nemléte körül forog, beleértve a szövetkezeti részaránytulajdonok, üzletrészek kifize­tését is. Választás előtt vagyunk, több százezer embert érint az ügy. Nyilván a kormány arra spekulál, hogy ha az üzlet­részeket kifizeti, jelentős szavazatokhoz fog hozzájutni. A kabinet legjelentősebb, mezőgazda­ságot érintő lépései azonban ősszel kez­dődnek. Ezek közé tartozik a családi gaz­daságokról szóló törvény, amely örvende­tes és támogatandó, de félő, hogy ugyan­csak egy tipikus választási program. Ha tíz évvel ezelőtt - amikor elindult a csalá­di gazdaságok megerősítése - ilyen hatá­rozottan ment volna e kérdés rendezése, akkor ma már feltehetően 50-60 ezer egyéni mezőgazdasági főfoglalkozású vállalkozó lenne. Mellesleg valószínű, hogy ebben a ciklusban még elkezdeni Háttér: Statisztika Raskó György Karcagon született 1952-ben. Nős, há­rom gyermeke van. A Budapesti Köz­gazdaság-tudo­mányi Egyetemen szerzett diplomát. Nyolc évig az Ag­rárgazdasági Kuta­tó és Informatikai Intézetben dolgo­zott. Öt évig Dél- Amerikában, Mexi­kóban és Brazíliá­ban mezőgazda- sági projektmene­dzser, világbanki tanácsadó. Ma­gyarországra haza­térve a földműve­lésügyi tárcánál pri­vatizációs osztály- vezető, majd az An- tall-kormány köz- igazgatási államtit­kára. Az MDNP ala­pító tagja, 1996 óta az alelnöke. 1997 óta a firenzei Mezőgazdasági Akadémia levelező tagja. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) felméré­se szerint a főfoglalkozású egyéni gazdaságok átlagos tőke­lekötése nem éri el a tízmillió forintot, árbevételük az ötmilliót, jövedelmük pedig csak a kötelező minimálbér szintjén van. A kutatók megállapítása szerint a főfoglalkozású családi gazdasá­goknak fontos szerepük van a birtokpolitikában. E modell lé­nyege, hogy több generáción keresztül hivatott biztosítani egy család megfelelő színvonalú megélhetését. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a 10-100 hektár közötti birtokkategóriába 49 ezer gazdaság tartozik. Ezek közül a valójában életképes ötven hektár, illetve az e fö­lötti méretű családi gazdálkodók száma hatezerre tehető. A ta­valyi felmérés szerint a gazdaságok 79 százaléka őstermelő­ként volt nyilvántartva, és csak egy százalékuk egyéni vállalko­zó. Főfoglalkozású 45 százalékuk, míg a többi mellékfoglalko­zásban végezte e tevékenységet. A termelők 42,4 százaléka rendelkezett mezőgazdasági'végzettséggel, a felsőfokú vég­zettségű gazdálkodók az adatszolgáltatók teljes körének egy- harmadát tették ki. Ezekben a gazdaságokban az agrárvállalko­zók, illetve családtagjaik dolgoztak. A felmérésben részt vevő 254 gazdálkodó felénél a jövedelem több mint ötven százaléka származott a mezőgazdaságból. Tehát a magukat főfoglalkozá­súnak vallók egy része is a mezőgazdaságon kívüli területről biztosította jövedelmének nagyobb részét. A kutatók felmérése szerint a gazdaságoknak a hatvan százaléka volt veszteséges. Ez azért is figyelemreméltó, mert a különféle kimutatások sze­rint a mezőgazdaságból származó jövedelmek nagyobb mértékben a magángazdaságokból származnak. sem lehet a program végrehajtását. Merész dolog belátható időn belül átütő sikerre szá­mítani. Másfelől a nagyüzemi gazdálko­dás családi gazdasá­gokkal történő kiváltá­sa a legszerényebb becslések szerint is né­hány ezermilliárd forintra becsülhető.- A kormány a családi gazdaságok megerősítésével a mezőgazdaság verseny- képessé tételét, a termelés jövedelmezővé válását reméli.- Az agrárgazdaság-kutatók számítá­sa szerint 1200 milliárd forint azonnali tőkepótlásra lenne szükség az ágazat­ban, feltéve, ha marad a jelenlegi bir- tókszerkezet. Ha viszont a nagyüzeme­ket valamilyen politikai szándéktól ve­zérelve leépítik, lehetetlenné teszik mű­ködésüket, akkor a gazdaságokban mindenfajta műszaki fejlesztés azonnal leáll. E szándékra utaló jelnek fogható fel, hogy a kormány a bérelhető földte­rület gazdaságonkénti nagyságát újabb 1000 hektárral kívánja csökkenteni (1500 ha-ra), s fontolgatja az ÁPV Rt. ál­tal megkötött haszonbérleti szerződé­sek felmondását, amelyeket két évvel ezelőtt tíz évre meghosszabbítottak. Ez fatális melléfogás lenne egy olyan idő­szakban, amikor az európai uniós csat­lakozás érdekében ösztönözni kellene a beruházásokat, és hatékonyságjavító fejlesztéseket kellene végrehajtani, le­gyen szó egyéni gazdaságról vagy nagy­üzemről. Mellesleg azok az egyéni vállalkozók, családi gazdaságok akik hajlandóak erre a tevékenységre, és talpon tudnak ma­radni, Magyarország legnagyszerűbb vállalkozói lesznek, mert alacsony a jö­vedelmezőség, óriási a tőkeigény és a kockázat.- Hány vállalkozás felel meg jelenleg a kormányzati elképzeléseknek?- A családnak biztos megélhetést nyúj­tó gazdaságok száma ma mindössze né­hány tízezerre becsülhető. Olyan, egyéni gazdaságot irányító, főiskolát végzett, jó banki kapcsolatokkal rendelkező vállal­kozó, akire a kormány gondol - akinek a gazdasága versenyképes üzemmé válhat a csatlakozás idejére, és állni tudja a ver­senyt az uniós gazdákkal - talán ha tíz­ezer van. Ennek a rétegnek valóban van esélye arra, hogy sikeresen működtessen családi gazdaságot, mivel rendelkezik az­zal a birtokmérettel és tőkével, amelyben a hosszú távú életképesség csírái meg­vannak. Viszont mindössze 3-5 ezerre te­hető azoknak az egyéni gazdaságoknak a száma, amelyek kizárólag családi kapcso­latokra és erőforrásokra épülnek, s nem alkalmaznak külső munkaerőt. Ezzel szemben Magyarországon legalább fél­millió ember él mezőgazdasági tevékeny­ségből. Velük szemben a háromezer csa­ládi gazdaság hihetetlen pozitív diszkri­minációban fog részesülni. Raskó György szerint a gazdák saját erejükből száz év alatt sem lennének ké­pesek a jelenlegi jövedelmezőségi viszo­nyok mellett létrehozni a családi gazdasá­got. A háromezer családi farm Idalakítá- sához mintegy 60 milliárd forint költség- vetési forrásra van szükség. Hogy honnan lesz a törvény biztosította kedvezmények fedezete, az sem a kétéves költség- vetésben, sem a törvénytervezetben nem szerepel. újvári gizella Több burgonya terem az idén Krumpliból az írek 170 kilót,.mi pedig 60-65 kilót fogyasztunk évente * Krumpliszedés a Somogy megyei Mike községben fotó: kovács tibor i Krumpliszedés a Somogy megyei Mike községben fotó: kovács tibor _________________ÉVI BORGONYAFOBYASZTÁS FÖ/KG_________________ Somogy megyében * ______________________________70 Eu rópában) _________________________________ Ír országban____________________________________170 Portugáliában 150 Dániában 1 * 6U ‘(Ez az országos átlagnál mintegy öt-hat kilóval több.) "Ez utóbbi áll közel az európai átlaghoz. ÉVI BURGONYATERMELÉS ÁTLAGA T/HA Magyarország 16,4 Európa 22,5 Borfesztivál Budapesten Adókedvezmény: hatmillió forint lehet Budapest A földművelésügyi tárca jövőre könnyíteni kíván az őstermelők adózásán. Az adókedvezmény jelenleg a négymillió forintos árbevé­telt elérő kistermelőkre vo­natkozik, a tervek szerint ezt az összeghatárt hat­millió forintra emelnék. A jelenleg hatályos rendelkezé­sek szerint az őstermelő négy­millió forintos árbevételig kis­termelőnek minősül, s bizonyos kedvezményeket vehet igénybe az adózásnál. Kétféleképpen adózhat: vagy az átalányadózást választja vagy a tételes költség- elszámolást. Amennyiben a té­teles költségelszámolás mellett dönt, úgy kétmillió forintig nem kell részletes bevallást készíte­nie az APEH számára. Csupán az év végén kell nyilatkoznia ar­ról, hogy az árbevétele nem érte el a kétmillió forintot, továbbá arról, hogy bevételének húsz százalékáról költségszámlával rendelkezik. Ebben az esetben nem kell személyi jövedelem- adót fizetnie, tehát adómentes­séget élvez. A tételes költségelszámolást választó kistermelőt a 2 millió forintos árbevételhatár fölött is megilletik kedvezmények. Ilyen például, hogy százezer forint adókedvezményt jóváírhat, to­vábbá automatikusan költség­ként elszámolhatja bevételének negyven százalékát. Összessé­gében véve a kistermelőt - akár az átalányadózást akár a tételes költségelszámolást választja - négymillió forintos árbevételig adókedvezmények illetik meg. Az agrárvállalkozók a hatá­lyos törvények szerint adóznak. Az őstermelőkéhez hasonló kedvezmény rájuk nem vonat­kozik. - UG ­Az utóbbi tíz évben jelentő­sen csökkent a burgonya ter­mőterülete Magyarországon. Mindez az elmúlt évek kíná­lati piacából, és a rendkívül nyomott árakból következik. Idén azonban újra nagyobb területen vetették a köretnek valót. Az ország burgonyakészletének 6,1 százaléka Somogyból szár­mazik. Bár a megye homokos ta­lajában a burgonya kedvező ter­mőhelyet talál, egyre több ter­melőszövetkezet és magángazda hagy fel a termesztésével. A nagymértékű területcsökkenést a burgonyapiac nyomott áraira lehet visszavezetni. A kínálati piac volt ugyanis a meghatározó, a felvásárlási ár 20-30 forint kö­rül volt kilónként. Tavaly azon­ban - mivel több megye, köztük Somogy is burgonyabehozatalra szorult - valamelyest emelked­tek az árak, erős kereslet jelle­mezte a piacot, a jó minőségű burgonya kilójáért 40-50 forintot is kaphattak a termelők. Ugyan­akkor a fogyasztói ár 80 forint fe­lé közelített. Idén várhatóan 30 forint körül alakul majd az étkezési burgo­nya termelői ára. Somogy megye déli része a homoktalaj miatt ha­gyományosan burgonyatermelő terület. 1999-hez képest tavaly harmadára esett a krumpliter­més. Idén újra emelkedést jósol­nak a szakemberek. A vetésterü­let nőtt, a termésátlag pedig - So­mogybán mintegy 18,8 tonna hektáronként - megfelelőnek mondható, és az előző két évinél jobb. A többi megye meglehető­sen vegyes képet mutat. Az előrejelzések szerint Győr- Moson-Sopron megyében 20-22 tonna lehet a hektáronkénti át­lag, Csongrádban azonban csak 11-13 tonna, Baranya, Békés, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megye a közép­mezőnybe tartozik 13-16 tonnás várakozással. A burgonyának nem kedvezett az átlagosnál me­legebb augusztus. Somogy megyében egy em­ber átlagosan hetven kiló burgo­nyát fogyaszt el évente. Ez az országos átlagnál mintegy öt­hat kilóval több. Ebben a tekin­tetben vegyes a kép Európában: míg Írországban százhetven, Portugáliában százötven, addig Dániában csupán hatvan kiló az évi fogyasztás. Ez utóbbi áll közel egyébként az európai átl'aghoz. STRASSZER VALI A Borok ázsiója egyre növek­szik, egyre nagyobb a borkultú­ra jelentősége a turisztikában - hangsúlyozta Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyet­tes államtitkára csütörtökön a szeptember 2. és 16. között megrendezésre kerülő X. Buda­pesti Nemzetközi Bor- és Pezs­gőfesztivál beharangozóján. A fesztivál nyitányaként tegnap A bor ünnepe, az ünnep bora címmel képzőművészeti kiállí­tás nyílt a Magyar Nemzeti Galé­riában. A kiállítást Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter nyi­totta meg. (C) NYÁRI FELÉRTÉKELÉS Lakossági megtakarítási akció a Kereskedelmi és Hitelbanknál 'Forint lakossági bankszámla melletti 2 havi lekötés esetén: • 100.000 - 5.000.000 forint közötti lekötésnél évi 10%, • 5.000.000 forint felett évi 10,25% a kamat. Az EBKM megegyezik a fenti éves kamatokkal. A kamatváltoztatás jogát a bank fenntartja. Ha most nyit bankszámlát és igénybe veszi az akciós betételhelyezést, további kedvez­ményeket is adunk: •ingyenes számlavezetés 2002. március Sí ig • ingyenes Cimts Maestro vagy VISA Electron bankkártya az első évben • ingyenes átutalások a közüzemi számlák kiegyenlítéséhez, 2002. március 31-ig Ajánlatunk 2001. augusztus 10-töl szeptember 28-ig érvényes. További részletek a bankfiókokban és a TeleCenteren! TeieCenter: 3 000 000, 06-40 444 444 • www.khb.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents