Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-24 / 230. szám

6. OLDAL A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA 2001. Augusztus 24., péntek |; MM Adatbázis Szaporodnak a Napster-klónok Az on-line-zenék megrögzött csereberéiéi úgy próbálnak segíteni magukon, ahogy tud­nak; a Napster üzemszünete miatt az alterna­tív zenei honlapokra tolódott át a zenei fájlok forgalma. A hír nemcsak a Napsternek rossz, hanem a zenei kiadócégeknek is, hiszen a tendencia miatt egyre nagyobb nehézségekbe ütköznek, amikor megpróbálják érvényesíteni jogaikat. A helyzet iró­niája, hogy a Napstert elhagyó felhasználók mégis megkap­ják azt, amit eredetileg is akartak: az ingyen zenét. A Napster februári virágzása idején 6,3 milliárd felhasználói perccel büszkélkedhetett; ez júniusra lement 2,2 millióra. Közben a felhasználói tábor is jócskán megcsappant, hi­szen januárban még 26,4 millió főt számlált, júniusban már csak 18,3 milliót. A cég jelenlegi két legnépszerűbb riválisa a Gnutella-kliensként működő Bodetella és az Audiogalaxy. Ha a Jupiter felmérése jelzés értékű, akkor az a tanulsága, hogy „minél messzebb nyújtózkodsz, annál hosszabb a ta­karód”, azaz minél jobban akarják a felhasználók az in­gyenzenét, annál többen igyekszenek majd a kedvükben járni. Kétezer kínai webkávézót zárattak be Kínai tisztviselők mintegy kétezer webkávézót zárattak be az országban, s további hatezer on-line-szórakozóhely mű­ködési engedélyét függesztették fel a szükséges változtatá­sok végrehajtásáig. Az intézkedést három hónapos vizsgá­lat előzte meg, ami az ország egész területén hatvanezer internetkávézóra terjedt ki. Az akció célja az volt, hogy „megtisztítsák” az intézményeket, azaz megakadályozzák a nemkívánatos webtartalom elérését és publikálását, továb­bá betartassák a minisztériumok szigorú előírásait. A hír­adások szerint már Kínában is - ahol körülbelül 26,5 millió internetfelhasználó van - hangot adnak a szülők félelmeik­nek a fiatalok túlzott internetfüggősége miatt. Ezt támaszt­ják alá a vizsgálat adatai, miszerint a netkávézók pornográf és erőszakos oldalak megtekintését is lehetővé tették ven­dégeiknek. E-money a DoCoMótól Az NTT DoCoMo i-Mode szolgáltatásának elő­fizetői rövidesen telefonos megrendeléseket adhatnak majd fel kannás italokra, ugyanis a cég a Coca-Cola Japánnal és az Itochuval kö­zösen telefonos vásárlási szolgáltatást indít. A várhatóan augusztus-szeptemberben induló próbaváltozat egyelőre csak kevés felhasználót érint. AI- vending rendszer lelke az elektronikus pénztárca, amelyet az előfizetők telefonjaiba kell beépíteni. Az felhasználók mindaddig szabadon vásárolhatnak, amíg le nem jár az esz­köz előre beállított elektronikus pénzkerete. A DoCoMo egy másik együttműködés keretei között a Sonyval közösen fej­leszti az Edy elektronikus fizetőrendszert, amelytől azt re­mélik, hogy felhasználóinak tábora 2006-ra eléri majd Japá­non belül a 15 millió főt. PC-piac itthon és külföldön Magyarországon a 10 fő feletti gazdálkodó szervezeteknek kö­zel 600 ezer személyi számítógépe van. A márkajelzéssel el­látott személyi számítógépek a vállalatmérettől függetlenül valamennyi szegmensben háttérbe szorulnak a márka nélkü­li gépek mellett, mert még a 300 fő feletti nagyvállalatok köré­ben is a PC-k egyharmada márkajelzés nélküli - derül ki a BellResearch & Think Consulting felméréséből. A hazai piacon a 10 fő feletti cé­gek személyi számítógépeire vo­natkozóan a márkás PC-gyártók közül a Compaqé a legnagyobb részesedés, az IBM a második, és a HP áll a harmadik helyen. Az egyes szegmensekben eltérő a gyártók piaci részesedése. A 300 fő feletti nagyvállalatoknál a Compaq gépei - a márkajelzés nélküliekhez hasonlóan - egyhar­mados részt képviselnek, őket sorrendben az IBM és a HP köve­ti. A középvállalatoknál (50-299 fő) a márkajelzés nélküli gépek már kétharmados részarányt kép­viselnek, bár a vezető márkás gépgyártó itt is a Compaq; az IBM és a HP sorrendje viszont meg­cserélődik. A 10-49 fős kisvállala­toknál nem meglepő, hogy a drá­ga márkás gépek helyett az alkat­részekből összerakott, olcsóbb változatot választják, körükben a személyi számítógépek háromne­gyede márkajelzés nélküli. Az amerikai IDC piackutató cég felmérése szerint az idei má­sodik negyedévben két százalék­kal kevesebb PC-t adtak el világ­szerte, mint az egy évvel korábbi időszakban. Az értékesítés csök­kenése eddig precedens nélküli. A második negyedévben eladott 29,8 millió darab számítógép pe­dig még nagyobb arányban, 7,2 százalékkal kevesebb, mint az el­ső negyedévben eladott PC-k da­rabszáma. Legjelentősebben az amerikai piac esett vissza, de még az olyan erőteljesen fejlődő ré­giókban is kevesebb gép fogyott, mint Kína és India. A kormány- programmal megtámogatott Dél- Koreában és Ausztráliában kis­mértékű fejlődést lehetett tapasz­talni. Az Ázsia/Csendes-óceán térség összességében - az elem­zők szerint csalódást keltőén kis­mértékű - 9 százalékos javulást mutatott. Az eladási statisztikát 13,4 százalékos részesedéssel a Dell vezeti, a Compaq 12,1 száza­lékkal a második, őket az IBM 72, és a HP 6,9 százalékkal követi. Ingyenes nyári IT-tanfolyamok Adatfeldolgozás bécsi nőknek gyermekfelügyelettel A nők munkába állását, képzését és továbbképzését támogató bécsi egyesület (közismert rövidítéssel: abzwien) ingyenes internet- és elektronikus adatfeldolgozó tanfolyamot szer­vezett a nyári hónapokra. A women@web http://www.abzwien.at/women_at_web.htm program célja: a férfiakéval egyenlő esélyt teremteni a lányok, asszonyok szá­mára az IT-ágazatban való elhelyezkedéshez, érvényesülés­hez, illetve a már megszerzett szakmai tudásuk elmélyítésé­nek segítése - mondta el Gabi Ecker, az abzwien vezető munkatársa. Hozzátette: a kurzusok, amellett, hogy a munkanélküli nőknek is esélyt kínálnak a visszajutásra a munka világába, az Ausztriába bevándorolt, vagy az országban átmenetileg élő nők (to- vább) képzését is szolgálják. A bécsi munkavállalók támo­gatási alapja (waff) által elindí­tott, itthon is követésre érdemes kezdeményezés az osztrák fővá­ros foglalkoztatási intézkedési csomagjának és az európai szo­ciális alapnak (esf) a része. „A kurzusokat kis, legföljebb hatsze­mélyes csoportok számára szer­vezzük, és nem csupán német, hanem szükség és igény szerint más nyelveken is; a tolmácsokat ugyancsak a költségvetés fizeti” - mondta el Ecker asszony. A tan­folyamok témakörei: személyi- számítógép-kezelés, szövegszer­kesztés és hivatalos dokumentu­mok írása, internetböngészés, munkahelykeresés a világhálón, továbbképzés az internet segítsé­gével, ismerkedés az új technoló­giákkal. A tanfolyamok idején ugyancsak ingyen vigyáznak a részvevők gyermekeire. A women@web kiegészítésekép­pen még két információtechno­lógiai program megvalósítását is kezdeményezik. Az abzwien.techno media center egyéves, egységes szakmai to­vábbképzést ajánl; elvégzése a számítógéppel, internettel kap­csolatos munkakörök betöltésére jogosítja a hallgatókat. A hathetes abzwien. come2teehnologie- kurzus az alapismeretekkel ren­delkezők tudásszintjét hivatott növelni, elmélyíteni. Az abzwien nem nyereségérdekeit szervezet, hivatása a nőkre vonatkozó mun­kaerőpiac-politikai intézkedések segítése. ____________________________________(KLI Ve zeték nélküli internet Akadozik a német zöldkártyaprogram A német zöldkártyaprogram eredeti célja az volt, hogy von­zó feltételek biztosításával külföldi IT-szakembereket csalo­gassanak Németországba a kínzó informatikai munkaerőhi­ány enyhítésére. Kereken egyéves fennállása alatt 8688 en­gedélyt adtak ki munkavállalásra a program keretei között, de ez a szám töredéke csak a 440 ezer betöltetlen német számítógépes munkahelynek. A német információs és tele­kommunikációs szervezet, a BITKOM előrejelzése szerint 2003-ra ez a szám eléri a 723 ezres értéket. A program fő hibájaként a szakértők a más országokkal szemben lénye­gesen kedvezőtlenebb feltételeket, a legfeljebb ötéves tar­tózkodási időt és a családtagok munkavállalási tilalmát ne­vezik meg. A BITKOM reményei szerint ezeket a korlátozó tényezőket hamarosan felszámolják, és felgyorsulhat az IT- munkaerő beáramlása. A program iránt egyébként legtöb­ben Indiából érdeklődnek, de sokan érkeztek a kelet-euró­pai régió országaiból is. ■ A München melletti Großhes­selohe erdőgazdaságban www. waldwirtschaft.de (képünkön) nyitották meg az első bajor inter­netes sörkertet. Az erdőgazdaság és a Radio Relax együttműködé­sének köszönhetően a sörkert vendégei egy-egy pint sör mellett lebonyolíthatják elektronikus le­velezésüket, barangolhatnak a világhálón, tanulmányozhatják a legfrissebb tőzsdei híreket. A for­galom javítása céljából a Radio Relax naponta a sörkertben be­váltható tízórai-, meg uzsonna­utalványokat is kisorsol hallgatói között. Mobil internetállomásként a Compaq Armada E500 noteszgé­pe szolgál egy bármelyik asztal­hoz tolható „e-mobilon”. A két ak­cióval az Enterasys mindenekelőtt az általa kifejlesztett RoamAbout Wireless Outdoor-megoldást kí­vánja népszerűsíteni. A noteszgé­peket ellátta RoamAbout Access Car- dekkel, amelyek­kel vezeték nél­kül csatlakoznak a hálózatok háló­zatára. Az Enterasys Roam About ter­mékei támogat­ják az IEEE 802.11 szab­ványt, és akár 11 MB/mp adatátvi­telt is lehetővé tesznek. Az adatbiztonságot 128 bites titkosítás szavatolja. Bőveb­ben a www. enterasys. com/ roamabout címen. ■ Chip-csup CODE RED. A német informá­ciós technikai biztonságért felelős szövetségi hivatal (BSI) közlése szerint a magukat 29a csoportnak nevező holland hackerek internetes vitafóru­mokon vállalták, hogy ők küld­ték szét a világhálón a Code Red vírus második változatát, de ezt a hatóságok egyelőre nem tudják bizonyítani. KORMÁNYZAT. A kormányza­ti portál tenderének előminősí­tési szakasza lezárultával a bí­rálóbizottság a részvételre je­lentkező 9 érvényes pályázó közül 5 pályázót kért fel, hogy augusztus 22-ig tegye meg ajánlatát. SULINET. Az Írisz-Sulinet programra négy év alatt össze­sen mintegy huszonkétmilliárd forintot fordított az oktatási tár­ca, s a kormányzat tervei sze­rint 2006-ig valamennyi iskola számára - és már az óvodák egy részének is - megteremtik a világhálós csatlakozás lehe­tőségét. KÖTVÉNY. A Cesky Telecom vezető cseh távközlési cég, tör­ténetében most először, eurókötvényt bocsát ki, hogy ezzel teremtse elő azt az 1,475 milliárd dollárt, amivel teljes el­lenőrzést szerezhet az EuroTel mobilszolgáltatója felett. A ki­bocsátásban a Deutsche Bank, a JP Morgan és a Morgan Stanley segédkezik. ÁRAK. Az Intel várhatóan akár 50 százalékkal is csökkenti a most legjobban fogyó Pentium 4-es processzorénak az árát - vélik szakmai elemzők. Az ár- csökkentés bejelentését au­gusztus 26-ra teszik. A VERSENY igen kiéleződött, mert miközben a Compaq a második negyedévben megkét­szerezte részesedését a kézi számítógépek piacán, a kiszállí­tások 21 százalékkal vissza­estek - jelentette a Gartner Dataquest szakkutató intézet. EMS. Az IguanaMobile cég csengőhangokat és lógókat kí­nál, valamint azt, hogy web- site-járól közvetlenül küldhes- sünk EMS-t. Az EMS olyan szolgáltatás,ami nagyon hason­lít az SMS-hez, azzal a különb­séggel, hogy üzenetünkben a szöveg mellett hangot (csengő­hangot), illetve képet is küldhe­tünk a címzettnek. PESR. Az Apple Computer minden különösebb felhajtás nélkül peren kívüli megállapo­dást kötött Juan Gutierrezzel, aki „Worker Bee”, vagyis Dol­gos Méhecske néven vállalati titkokat szivárogtatott ki az internet segítségével. ■ Világhálós tervek az Echelon ellen Megbénítják a világ legnagyobb lehallgatórendszerét? Október 21-re hirdették meg az Egyesült Államok internet­aktívái a „Jam Echelon Dayt”, azt a napot, amelyiken elekt­ronikus levélküldemények sokaságában helyeznék el azokat a kulcsszavakat, amelyeket a világ legnagyobb, létezésében a legutóbbi időkig tagadott lehallgatórendszere, az Echelon figyel. Október harmadik vasárnapján a Cipherwar weboldal- ról küldendő levelekkel terhelnék túl az Echelon komputereit www.cipherwar.com/news/01/jam_echelon_day.htm. On-line-optimizmus A pénzügyi szektor a legbizakodóbb Az akcióra készülők máris közzé­tették a „világ szeme és füle” által figyelt 1700 szót tartalmazó listá­jukat; a gyanús szavak között ta­lálható a „virus”, az „MI6”, az „espionage”... Az Echelon ellen föllépő internetaktívák a magán­élet sérthetetlenségének elvével indokolják akciójukat. Az Európai Parlament munka- bizottságának jelentése nemrég hivatalosan is megerősítette: léte­zik, működik az Amerikai Egye­sült Államok National Security Agency http://www.nsa.gov tit­kosszolgálata által kiépített és fenntartott nemzetközi lehallgató szervezet, az Echelon. Az egyelő­re időközi jelentés fő érdeme, hogy ország-világ elé tárja az amerikaiak által konokul tagadott tényt, amely szerint az USA nem­zetbiztonsági ügynöksége az Echelon révén mindenekelőtt a műholdak által továbbított adat- forgalmat „ellenőrzi”, magyarán lehallgatja. A jelentés készítői ugyanakkor nem tudták rábizo­nyítani „a világ fülét” üzemelte­tőkre a szándékos gazdasági kémkedést http://cryptome.org/ echelon-ep.htm. Az Echelon-vizsgálóbizottsá- got jó két évvel ezelőtt hozták lét­re http://www. europarl. eu. int/tempcom/echelon/man- date_en.htm. Ez idő alatt több­ször is napvilágot láttak (minde­nekelőtt a sajtóban) állásfoglalá­sok és tanúvallomások az Echelonról, ám mindeddig hiva­talosan nem bizonyították a léte­zését. Bennfentesek arra számíta­nak, hogy a strassbourgi parla­ment dokumentumának közzé­tétele után az amerikaiak kemény bírálattal illetik majd a bizott­ságot. Tavaly a többi között a CIA volt igazgatója, James Woolsey sajtó- konferenciáján erősítette meg, hogy az Egyesült Államok titkos- szolgálatai ellenőrzik a világ fax-, email- és telefonforgalmát, továb­bá az így szerzett ismereteket az amerikai gazdaság rendelkezésé­re bocsátják. A most előterjesztett jelentés tényeken alapul, megállapítva, hogy az Európai Unió alapító tag­ja, Nagy-Britannia is részt vesz az Echelonban, és ezzel a magatartá­sával súlyosan vét a Tizenötök el­len. Az Európai Parlament jelen­tését készítők azt ajánlják az EU polgárainak, hogy kommuniká­ciójukban használják a rendelke­zésükre álló kódoló-titkosító programokat. _______________________|KL*I Eg yre kedvezőbben ítélik meg a hazai bankok és bizto­sítótársaságok az internet­gazdaságban betöltött, kö­zéptávú szerepüket - derül ki a GKI, a Webigen és a Sun Microsystems Magyarország közös felméréséből. A kutatás szerint a magyar internethasználók 10 százaléka él a bankok on-line-szolgáltatá- saival, míg az on-line-brókerek ügyfeleinek száma jelenleg mintegy 10-11 ezer fő. A felmérésben szereplő 19 bank közül 7 jelezte, hogy már jelenleg is működtet internet­alapú pénzügyi szolgáltatást. Két válaszoló bank még az idén szeretné on-line-szolgáltatását beindítani, míg nyolc 2001 után tervezi internetes szolgáltatásá­nak elindítását. Két hitelintézet jelezte, hogy nem tervezi az internetes szolgáltatások nyúj­tását a közeljövőben sem. A válaszoló 11 biztosító kö­zül kettő jelezte, hogy már je­lenleg is működtet internetala­pú szolgáltatást. Egy válaszoló biztosító még 2001-ben, míg öt 2001 után tervezi internetes szolgáltatásának beindítását. Három biztosító nem szándéko­zik internetes szolgáltatással bővíteni értékesítési csator­náját. A válaszoló tizenöt értékpa­pírcég közül nyolc már jelenleg is működtet internetalapú szol­gáltatást. Egy válaszoló cég még 2001-ben, míg négy 2001 után tervezi internetes szolgáltatásá­nak beindítását. Két értékpapír- cég későbbre sem tervezi az on­line-bróker szolgáltatás meg­kezdését. ■ (

Next

/
Thumbnails
Contents