Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-19 / 226. szám
2001. augusztus 19. ★ GAZDASAG ★ 5 Nem merünk betegek lenni A rendszerváltás óta lassan, de biztosan csökken azoknak a napoknak a száma, amelyeket az emberek táppénzen töltenek. Nem véletlenül: a vállalkozók nem engedhetik meg maguknak a tétlenség „luxusát”, míg a munka- vállalók többsége attól fél, hogy munkaadója megorrol rá, és emiatt elveszíti munkahelyét. Ez utóbbi félelmet egyébként az állam is segít gerjeszteni, hiszen a betegszabadságnak nevezett első 15 napot a munkáltató fizeti, s ez a tény korántsem táplálja a beteg ember iránti megértést. Azoknál a szakmáknál, ahol a munka kisebb-nagyobb kellemetlenségekkel ugyan, de elvégezhető betegen is, a dolgozók inkább csak a gyógyszerért mennek orvoshoz, ám nem íratják ki magukat táppénzre. A magyar kisvállalkozói, illetve kényszervállalkozói réteg ugyanis nem áll olyan erős lábon, hogy egy-két hét kiesést (millió Ft) 60000 (malii Mf) | 100 Táppénzes napok száma (millió nap) 1950«-I960 „.1970 „„„1980 1990„„.1998 2 1955 1965 1975 1985 1995 1999 el tudna viselni. A munkavállalókat pedig már említett egzisztenciális félelmeik tartják vissza. A munkáltató által fizetett első 15 nap is „nyomja” a táppénzstatisztikát. Látszólag furcsa ellentmondás, hogy a táppénzre fordított összeg eközben folyamatosan nő, ám ez a gyarapodás minden évben pontosan követi az átlagos keresetnövekedés mértékét. A több kifizetés persze nem minden esetben jelent rendszeres nagyobb jövedelmet. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint előfordulhat, hogy valakinek a több évtizedes munkaviszonyára kapott nagy összegű jutalmát, végkielégítését vagy bármilyen alkalmi juttatását is beszámítják a táppénzalapba. Idén január 1-jétől ugyanis eltörölték az évi 2 020 320 forintos „járulékplafont”, ami a táppénzalapnak is a felső határa volt. így néha irreális összegek jönnek ki, ám Vasváry Ildikó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogi főosztályának helyettes vezetője szerint nincs szó visszaélésekről.- Az, hogy az egyszeri juttatás is beszámítható a táppénz alapját képező jövedelmekbe, egyszerű jogtechnikai probléma. Az APEH-hel és a Pénzügyminisztériummal már egyeztettük azt az eljárást, amellyel valós képet kaphatunk arról, hogy ki mennyi táppénzre jogosult. A szeptemberi zárószavazásra váró törvénymódosítás lényege, hogy a nem rendszeres jövedelmeket arra az időszakra kell figyelembe venni, amelynek alapján azt kifizették. Tehát egy 35 év után kapott jubilumi jutalomnak csak a 35 évre elosztott, arányos részét számítják be a táppénz alapjába. Alkalmazottak nélkül egyszerűen nem lehetek beteg - állítja Veér Károly, a KEM-Bridge Net Bt. internetes vállalkozás vezetője. A férfi utoljára két éve volt táppénzen, amikor kificamította a térdét - igaz, akkor még tanárként a közszférában dolgozott. Ma már a megfázás vagy influenza nem számít nála betegségnek. Tea, aszpirin és méz - ezekkel kell átvészelnie a lázas, tüsszögős napokat, mivel a családi vállalkozás kasszája megsínylené a bevételkiesést. Az OEP egyébként tavaly kiépített egy keresőképtelen- ségi monitoring rendszert, amelynek segítségével célzottan tudnak ellenőrzéseket végezni - mondta dr. Móricz Ferenc, az OEP egészségügyi szakértői főosztályának vezetője. Jelenleg a jogosultak 3,2 százaléka van táppénzen, ami nagyon jó adat, hiszen tíz éve ez az érték még 6 százalék körül volt. Megnőtt viszont a passzív jogon keresőképtelenek száma - ezek azok, akik a munkaviszonyuk megszűnése utáni 3. napon belül mennek táppénzre. Többségük a nehezen ellenőrizhető idegrendszeri zavarokra panaszkodik - holott az OEP szerint ezt a lehetőséget az érintettek csak afféle probléma-áthidalásra használják. Ezért most dolgoznak annak a szakmai stábnak a felállításán, akik ezeket az eseteket korrektül fel tudják mérni. D. T. Júliusban csökkent az infláció A gazdaságelemzők várakozásának megfelelően júliusban csökkent a pénzromlás mértéke. Idén 9,4 százalékkal volt nagyobb az infláció, mint a tavalyi év hasonló időszakában, s ez jelentősen kedvezőbb, mint a júniusi 10,5 százalékos adat. Ez egyébként az előző hónaphoz viszonyított értékeken is mérhető, hiszen júniushoz képest mindössze 0,1 százalékos volt a drágulás. Szakértők szerint jótékony hatással volt a júliusi árszínvonalra az a tény is, hogy tavaly júliusban igen rosszak voltak az inflációs mutatók, akkor ugyanis 3,3 százalékkal drágultak az élelmiszerek, míg idén nem került sor ilyen mértékű áremelésre. A júliusi adatok az átlagosnál kissé kedvezőbbek, köszönhetően többek között az üzemanyagárak 4,7 százalékos mérséklődésének, illetve az idényáras élelmiszerek 6,3 százalékos árcsökkenésének. Az olcsóbbá váló cikkek körébe tartoznak még a ruházati termékek, amelyek 1,2 százalékkal értékelődtek le - köszönhetően az ebben az időszakban oly gyakori kiárusításoknak. VESZTESÉGES LESZ IDÉN A MÓL Az 1995-ös privatizáció óta idén először lesz veszteséges a Mól Rt. Hernádi Zsolt, a társaság elnöke a cég féléves gyorsjelentésében leszögezi: egész évre a gázüzletág veszteségét több mint 120 milliárd forintra becsülik. Ezért továbbra is napirenden tartják az üzletág eladását, tárgyalnak a befektetőkkel - köztük az állammal is. Az adatokból egyébként kiderül, hogy a vállalat az államilag nem szabályozott üzletágak-'! ban egyre jobb eredményt mondhat magáénak, míg a szabályozott tevékenységi kör mutatói folyamatosan romlanak. Hernádi Zsolt szerint a gázüzletággal kapcsolatos egyezkedések konkrét fejleményeiről az év végére várható beszámoló. A veszteséges működés ellenére az olajtársaság nem mondott le terjeszkedési terveiről. A Mól Rt. a kormánnyal való egyeztetés után adta be ajánlatát a lengyel PKN olajtársaság 17,6 százalékos részvénycsomagjára, s a gdanski finomító megszerzésében is reménykednek - annak ellenére, hogy ott az eladók egy brit céggel tárgyalnak. Hernádi Zsolt ugyanakkor kijelentette: a társaság eladósodottságát semmiképp sem emelik 55 százalék fölé. ííWiijc Szálloda épül Hajdúszoboszlón A Gazdasági Minisztérium (GM) a Széche- nyi-terv keretében 304 millió forinttal támogatja Hajdúszoboszló második négycsillagos szállodájának, a Hotel Aqua Sóinak az építését - jelentette be Glattfelder Béla, a GM politikai államtitkára Hajdúszoboszlón, mielőtt a gyógyfürdő szomszédságában elhelyezte az új szálloda alapkövét. A kétmilliárd forintba kerülő új szállodát a tervek szerint 2002 októberétől vehetik igénybe a vendégek. Már áramot termel a szél Körülbelül 600 család energiaszükségletét elégíti ki az a szélerőmű, amely már áramot termel a Fejér megyei Kulcson. A szeptembertől normál üzemmódban működő berendezés 200 millió forintba került, s várhatóan tíz év alatt térül majd meg. A szélerömű létrehozását a gazdasági tárca is támogatta, a környezetvédelmi tárcával pedig a közeljövőben születik megállapodás. Győri keksz készül külföldön Balogh József győri polgármester megtévesztésnek és a győri foglalkoztatás elleni intézkedésnek értékeli, hogy a Győri Keksz Kft. tulajdonosa, a Danone cég győri névvel és lógóval forgalmazza több olyan termékét, amelyek cseh-, és lengyelországi üzemeiben készülnek. Mivel a Danone nem kért jogot a győri név használatára, a város tárgyalni kíván a Danone-nal, s érdekeiket akár jogi úton is érvényesítik. Kereskedői csalások az euróval Keserű tapasztalatok kíséretében ismerkedhet az euróval az, aki Nyugat-Európában bankkártyával fizet. A francia, görög, spanyol és olasz kereskedők új trükkje ugyanis az, hogy kártyás fizetés bizonylatán az adott összeget nem saját valutájukban, hanem euróbán számolják el. így a gyanútlan turista, aki csak a számot figyeli, akár az igazi ár több százszorosát is fizetheti. Szénerőmű az ukrán határnál? A magyar-ukrán határ mentén új szénerőmű építését tervezi az orosz tulajdonú CES Grooup Rt. A 590 megawattos létesítmény alapanyag-ellátását kis kéntartalmú orosz szénnel tervezik megoldani. A még engedélyezésre váró erőmű előreláthatóan mintegy 700 millió dollárba kerülne, s teljesítményét elsősorban az uniós csatlakozással jelentősen dráguló gázenergia-ellátás olcsóbb alternatívájának szánják. Szürkemarhák húsa a boltokban • Újfajta, s vélhetőleg rövidesen nagy népszerűségnek örvendő biotermék jelent meg a fővárosi üzletekben: szürkemarhák húsát árusítják. Ezek az állatok sohasem fogyasztottak fehérjealapú tápokat, ezért mentesek a BSE-kórtól. A szürkemarhahús ára átlagosan mindössze 200- 250 forinttal drágább a szarvasmarháénál, viszont összetételénél fogva értékesebb. Az esetleges külföldi értékesítésről egyelőre még nem érkezett információ. Kevesebb élelmiszer megy keletre A magyar élelmiszerexport szempontjából régebben alapvető fontosságú keleti piac az utóbbi években egyre kevesebb árut vesz fel - áll a Gazdasági Minisztérium legújabb felmérésében. Oroszországba például az év első hat hónapjában az előző esztendei kivitelnek mindössze 66,8 százaléka irányult, míg Ukrajnában ennél is rosszabb a helyzet: ott 39,6 százalékra zuhant vissza az élelmiszer-kivitel. A külügyi tárca elemzése szerint a FÁK országaiban elsősorban jó minőségű, olcsóbb árukkal lehetne betörni, ám ehhez meg kell találni a kapcsolatot a központi beszerzési szervezetekhez. Jó magyar bornak is kell cégér A magyar borszakma fel tudja venni a versenyt az európai borászatokkal, ám ez a marketing hiánya miatt nem mutatkozik meg - mondta Kállay Miklós, a héten megrendezett XXVII. Országos Borverseny elnöke. Mint mondta, a magyar termelők a promóciós költségek hiánya miatt csak nehezen tudják eladni európai minőségű boraikat. Kállay Miklós szerint évente egy- milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a külföldi és a belföldi értékesítés megfelelővé váljon. Török Zoltán, az FVM agrárrendtartási hivatalának szakfőtanácsosa ehhez annyit tett hozzá: bár idén több bor lesz, folytatódik az export 8-10 százalékos csökkenése. Csak két napig tartott a Matav-csoda Mi lesz a Budapesti Értéktőzsde további sorsa? Ezt találgatják a hazai tőkepiac szereplői. A részvényforgalom a tizedére esett vissza, s a brókercégek száma is alaposan megfogyatkozott. A lecsökkent kereslet miatt a részvényárak nyomottak, s szűk sávban mozognak, ami szinte lehetetlenné teszi a befektetők számára, hogy profitot érjenek el. A héten megismert tőzsdei gyorsjelentések után vegyes a kép: a Mól idén veszteséges, az OTP hozza a tervét, a Matáv pedig az első félév zárásakor kellemes meglepetést okozott a tulajdonosainak. A befektetők elpártolása a részvénypiacoktól nem magyar sajátosság, világszerte megfigyelhető. Január óta a pénzpiac óriásainak legtöbbje jelentős létszámcsökkentést hajtott végre a nyereségesség fenntartásának érdekében. A szűkülő kereslet kétszeresen is sújtotta az alig több mint tíz éve újraéledt hazai értékpapírpiacot, hiszen a kilencvenes évek második felében - a konjunktúra idején - az indokoltnál jóval több brókercég alakult. A másfél éve tartó zsugorodás hatására számos befektetési vállalkozás vonult ki a piacról, s a megmaradók többsége is küzd a gazdaságos működés fenntartásáért. S a legfrissebb külföldi hírek szerint a lejtőnek még nem értünk a végére. A pesti börzén az átlagos napi részvényforgalom két éve még gyakran lendült túl a 20 milliárd forinton. Manapság semmi jele, hogy tartósan túlszárnyalná az üzletmenet a napi 3 milliárd forintot. Amikor ez alá csökken, akkor egyre többen, újra és újra temetni kezdik a BÉT-et, amikor pedig - sajnos csak ritkán - 4 milliárd fölé ugrik, az optimista befektetők az újabb felfelé ívelés további jeleit fürkészik. Nem fűztek vérmes reményeket az augusztus 15-ig megjelenő féléves gyorsjelentésekhez a piac szereplői. Néhány meglepetéssel azonban szolgáltak a börze társaságai. A jelentési kötelezettségét elsők között teljesítő Richter jó alaphangot adott: a gyógyszergyártó mind idehaza, mind az exportpiacain növelni tudta eladásait. Az elemzők számára leginkább az orosz export dollárban számított 44 százalékos bővülése okozott meglepetést. Nem nevezhető meglepetésnek - hiszen az okok ismertek -, mégis drámai hatása volt ama bejelentésnek, hogy az idén a Mól Rt. várhatóan veszteséges évet fog zárni. A Matáv beszámolója és mérlegadatai nem pusztán a várakozásokat meghaladó profit miatt lehetnek megnyugtatóak a befektetők számára, hanem azért is, mert a számokból kirajzolódó tendenciák a társaság stratégiáját igazolják. Az év első hat hónapjában elért 42,1 milliárd forintos nyereség mintegy 500 millió forinttal több, mint a tavalyi féléves eredmény volt. A kellemes meglepetést a hazai mobilérdekeltség, valamint a tavaly végrehajtott macedóniai akvizíció profittermelő képessége okozta, s a forint árfolyamának erősödése is javította az eredményt. A bevételek elemzésekor az is kiderült, hogy a Matáv hagyományos tevékenysége, a vezetékes szolgáltatás súlya csökken. Az optimizmusra okot adó gyorsjelentés után a tőzsdei csoda azonban még három napig sem tartott. A telefonpapír árfolyama csak rövid időre tudott elszakadni a közelmúltban kialakult, 700 forinthoz közeli szintről. A Matáv kurzusának hosszú ideje tartó ereszkedése nagyobbrészt a távközlési szolgáltatások világszerte folyó átértékelésétől szenved, s ezt tetőzi a Deutsche Telecom - a Matáv szakmai tulajdonosának - szintén romló tőzsdei megítélése. A tőzsdei szakemberek a magyar telefonrészvényt a jelenlegi árszinten egyértelműen alulértékeltnek tartják a hasonló európai társaságok papírjaihoz képest, vásárlásra inkább csak hosszú távon ajánlják. B. Z. A MATÁV-RÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMA 1925 1997. 1998. 1998. 11.14. 06.09. 12.18. cCC 1999. 2000. 2000. 07.08. 01.24. 08.02. '(uí) matáv 982 C 2001. 02.16. 710 c 2001. 08.17. * * t 1
