Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-16 / 223. szám

2001. Augusztus 16., csütörtök B O G Á D M I N D S ZENT BEMUTATKOZIK 11. OLDAL Rajtkövön állva szép kis dokumentumkötetre, amelyben benne van a falu múlt­ja és egy kicsit már a jövője is, személyesen is na­gyon büszke va­gyok.- Hadd mondjam el, ebben a faluban legalább 50 százalé­kos a cigány lakos­ság aránya, ezért alapvető fontossá­gúnak tartom az ok­tatás színvonalának emelését és a meg­felelő életminősé­get. Autodidakta módon zongorázni tanultam, zenera­jongóként régóta szorgalmazom a rendszeres zeneoktatást az isko­lában, amely most szeptembertől megvalósul. De a falu korábbi ve­zetői is már egy pianínó vásárlá­sa mellett döntöttek, és van öt he­gedűnk is, ugyanis a zenetanítás a kultúrházban már rendszeressé vált. Bogádmindszent az Ormán­ság szélén van ugyan, de azért a szegény, egykéző falvak közé tar­- Az talán nem is érdekes, hogy akkor ez miként is alakult - mondja Nagy János, ahogy előre tessékel és a Kossuth utcára lépve először a két közeli kft., a Granum Gazda és a Mahagében felé vesszük az utunk. - Sokkal lényegesebb, hogy közös munká­val lassan kikászálódunk a több­milliós költségvetési hiányból, annak ellenére, hogy államalapí­tásunk ünnepe, azzal együtt a méltó millenniumi megemléke­zés is kiadás. De természetesen rangját, méltóságát sértené, ha az ünnepen spórolnánk. A testület­tel közös érdem kis falumonográ­fiának kiadása is, amely most, az ünnepekre, Bogádmindszent fennállásának 725. évfordulójára készült el, dr. Erdődy Gyula írta. Erre a színes fotókkal illusztrált, BOGÁDMINDSZENT NÉPESSÉGE Nagy János, a falu polgármestere Két cég, hírmondónak Néhány falubelinek is munkát adnak a cégek szerepkörrel. Tíz hektárnál na­gyobb földet csak néhányan mű­velnek, a területek is rendkívül eltérő adottsá- gúak- a bogádmindszen- tiek számára a föld döntő­en kiegészítő jövedelmet jelent. A falura valaha a sertéstartás volt jellemző, de a téesz két volt barom­fitelepe révén - Ózdfalun és Hegyszentmártonban - a csirkenevelés és a tojás­termelés hagyománya bi­zonyult erősebbnek . Óvodája, iskolája, hivatala révén az önkormányzat a legnagyobb helyi munka­adó, az aktív korúak szá­ma 275-re tehető, közel egyharmaduk állástalan, a munkavállalók többsége ingázik. A község vezetői A falu polgármestere Nagy Já­nos, alpolgármester Katona Zol­tán. A képviselő-testület tagja: Bodonyi Ferenc, Marton József- né, Óbert László és Vas Csaba. A Cigány Kisebbségi Önkormány­zat elnöke Csonka Sándor, tagjai Budai Sándor és Marton József- né. Bogádmindszent körjegyző­ségi székhelyközség, amelyhez Ózdfalu és Hegyszentmárton tar­tozik. Körjegyző dr. Schiszler Miklós. A községet ellátó házior­vos dr. Andics Lajos belgyógyász szakorvos. ■ Az oldal a bogádmindszenti önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Templomtól templomig A két református templqm talán egy jó nyíllövésnyire van egymás­tól. Szürke falaikkal kissé sápadtan, tekintenek le a falura, a bogádi a Kossuth utca gyorsan változó arcá­ra, a mindszenti az Új utca és az Aradi utca frissen kőporozott, vagy új, még vakolatlan házaira. A tíz-ti- zenkét évvel ezelőtti Bogádmind­szent egyre nehezebben ismerne a mai arcára. A széles főutca öblös árkai fölött tavaly új átereszek, tér- burkolatos beállók épültek - a csi- nosodáshoz már ez is elég lenne. De a volt körjegyzőségi épület is megújult homlokzattal, szépi­avörösre festett díszekkel kelleti magát a napfényben, csak itt, a Kossuth utca déli oldalán a meg­szűnt takarékszövetkezet fekete rá­csai jelzik, hogy Bogádmindszent nem a gazdag emberek faluja. A mellette lévő Messinger-féle ház va­laha szebb napokat látott, a módos paraszti építészet múltjából üzen. Rokonai, testvérei falujába vissza­térve a házat egy vállalkozó vásá­rolta meg, aki az épületet eredeti szépségében szeremé helyreállíta­ni. Út, villany, iskola - ezek a „szoci­alizmusból” örökölt, hol megcsú­folt, hol az emberi erőfeszítések ál­tal hitelesített egykori szólamok is eszünkbe juthatnak, haladván a bogádi falurészből az újmindszenti felé. E jelszavak, ném: kilás­sál ugyan, de a mai Ormánság fal­vaira is érvényesek, csak most - például Bogádmindszent esetében - a gázvezeték-fektetés a közeleb­bi, a szennyvízcsatorna-hálózat ki­építése a távolabbi cél. A felújított világháborús emlék­mű állja utunk, mielőtt az Új utca első házaihoz érnénk. A millenni­umra készülő, minden ízében megújuló rendezvényterem mellett a hatalmas vadgesztenye alatt terí­tenek majd az ebédhez. A parkosí­tással három fiatalember bajlódik, Raposa Dezső, az önkormányzat fűtő-karbantartója, míg Kürtös Jó­zsef és Csonka Attila közmunkás­ként teszi a dolgát. Raposa villany- szerelőként 1994 óta van az önkor­mányzat alkalmazásában, Kürtös­nek autószerelő szakmája van, de, mint mondja, korábban a téesznél dolgozott avult „keleti” gépeket bütykölve - így a képzettségével sem tud elhelyezkedni. De nem­csak ilyenfajta okai vannak annak, hogy a 257 munkaképes korú la­kosból több mint hatvanan munka- nélküliek. A háromműszakos mun­karendhez a közlekedés már vég­képp nem alkalmazkodik. Különös alakú kultúrház mellett haladunk el: frontális nézetben a szürke betontömb mintha egy ha­talmas madár árnyéka lenne, amint a szárnyát a földre ereszti. A ház aulájának fáait most Tavi Miklós Takaros házak az Uj utcában rajztanár tanítványának munkái díszítik. Az utca itt még jobban kiszéle­sül, nyírott fűvel, örökzöldekkel a nyitott, kerítetlen magánházak előtt. Az egyik udvarán kékes fényű Renault kisbusz álldogá, a másik­ba sárga Wartburg fáról. - Meg tud­ja állapítani, hol kezdődik a cigány­sor? - fordul felém hirtelen káaur zom, a polgármester. Ingatom a fe­jem. - Itt járt nemrégiben egy dán delegáció, azok is azt kérték, mu­tassuk meg, hol is laknak itt a cigá­nyok - teszi hozzá. Pedig a Renault gazdája is az, aki egyébként Né­metországban dolgozik, s most csa­ládjával együtt hazalátogatott. Odébb, ugyancsak szép, kőporos házban a Volán-sofőr felesége is ci­gány származású, dadaként dolgo­zik, középiskolában tanuló gyer­mekeik vannak. De ha már elkez­dünk számolgatni, mondja Nagy János, akkor jelenleg négyen tanul­nak egyetemen vagy főiskolán a fa­luból - két magyar és két cigány, te­hát az iskolázottságban sincsenek igazán elmaradva. Ma már a ve­gyesházasság is természetes - vagy ott van Bakány István példája, aki - mint mondja - elválván itt, Orsós Anna mellett lelt békességre a cigá­nyok között. Mellesleg egy akkora házban, amiért máshol több mint tízmilliót adnának. Ehhez az anya­gi alapokat a családfő, idősebb Or­sós József teremtette meg kemény munkával. B ogádmindszenten - Kis-Bogád-dűlőben - réz­kori kultúra emlékeit hordozó kerámiatöre­déket találtak. Az ősi leleteknél jelképe­sebben beszél és többet mond, hogy az 1847-ben épült új mindszenti templomot a falu Aradi utcai végén, a másikat a bogádi falurészen találjuk. A XIII. századi Batha földjét később Mindszent, majd Újmindszent néven találjuk meg a forrásokban, Bogád pedig Toporral egyesülve foglalja el mai helyét a hódoltság alatt. A települések nemcsak „vándoroltak”, de katolikusból refor­mátussá váltak, s az itt élők majd mindig egyszerre több urat szolgál­tak. Czinderybogád és Újmindszent 1935-ben egyesül, amikor kato­likus kápolnát is felszentelnek a faluban. Több puszta határolta. A két világháború között tűzoltóegylettel is rendelkezik, sorsát 1959-től az Egyetértés Tsz, később az Uj Kalász határozza meg. Fod­rásza, cipésze, asztalosa van, 1965-ben adják át új iskoláját. A rend­szerváltás után telefonhálózat, járda épül, törpevízműve lesz, kiala- kul az új házi szociális gondozói rendszer.____________________■ Recept az ifjúságra Uj maszokanak örülhetnek a helyi gyerekek FOTÓK: MÜLLER ANDREA Festék friss szaga leng a padok fö­lött. Tóth István iskolaigazgató mégsem dicsekedni akar, amikor egy-egy tanterembe benyitunk. Csak arra ad példát, milyen úr a szükség ott, ahol még nincs szak- tanterem; mit rejtenek a szekré­nyek a hatodikosok tantermében, ahol a természettudomány alapis­mereteihez csontváz, műszerek adnak segítséget. A nyolcadikoso­kéban térképek garmadája áll ké­szenlétben a világ bebarangolásá­hoz, és festékek-ecsetek, hogy rajz révén minél többet megis­merjünk önmagunkból is. A ze­netanítással bővülő művészeti nevelés, az informatika és az an­gol nyelv - az utóbbi már óvodás­kortól - szerepel kiemelve az új tanév programjában. A horvát ta­nítását is latolgatják, különösen ha a várt határátkelő Drávasztára alatt mégis megnyílik... Félig kibontva hever néhány számítógép az egyik kis irodá­ban; de már újabbakra is pályáz­tak. Őszre olyan internetestermet alakítanának ki, amit fiatalok, vállalkozók, álláskeresők is hasz­nálhatnak. A fő gondjuk a szak­emberek - például az informati­kus tanár - „megfogása”, faluban tartása. Öröm a gondban, hogy egy Kárpátaljáról érkezett fiatal diplomás angoltanárnőjük már van. A gyerekek száma is növek­szik az alsóbb korcsoportokban. Az iskola sorsát meghatározó bosszúságuk, hogy formahiba miatt elutasították év elején be­adott pályázatukat az iskolaépü­let bővítésére és felújítására, ugyanis egy életveszélyessé vált kéttantermes kis épületet nemré­giben le kellett bontani, s azóta két osztály a polgármesteri hiva­tal épületébe költözött. Kürtös Józsefiével, a bogád- mindszentiek „Csucsu-mamájá- val” a Varga Józsefié által veze­tett kultúrház pedáns tisztaság­gal berendezett klubjában talál­kozom. A hat éve alakult nyugdí­jas egyesület vezetője, az idősek mindenese. Kürtösné, mint el­árulja, „lelkiző típus”, s amióta a pénz a korábbinál is kevesebbet ér, úgy kell összekuporgatni, ha mégis egy névnapot vagy családi estet szeretnének tartani. De nemcsak az idősek sorsát viseli a szívén, hanem nagy szerelmeit, az igazán jó, értéket kínáló köny­vekét is. A falunapra készülve Díszpolgári címeket adnak át Különösen nagy a sürgés a konyhát, rendezvénytermet magában foglaló épületben, „Újmindszent” és „Czinde­rybogád” találkozásánál. Az új konyha kialakítása a volt ál­lami gazdaság épületében 5,5 millió forint, de szépül az emeleti rendezvényterem is, ahol Szabó József a szép, kazettás ajtókat gletteli, készíti elő a festésre. Itt a felújított, mennyezeti égőkkel el­látott színpad is, amely már több hangverseny pódiuma volt. Az el­múlt három évben minden kará­csonykor a Pécsi Ifjúsági Ház ze­nekara adott itt ünnepi koncertet. Az ünnepség augusztus 20-án 10 órakor veszi kezdetét az épü­let szomszédságában, terebélyes fák lombjai alatt, és a község minden lakóját ebédre, koccin­tásra, majd beszélgetésre várják. Azt tervezik, az ebédre is ott a fák alatt terítenek (rossz idő ese­tén értelemszerűen a rendez­vényterembe szorulnak), és a je­les eseményre minden innen el­származott bogádmindszentit várnak. Az ünnepség keretében Bogádmindszent díszpolgári cí­mében részesül dr. Lonkay László körzeti orvos és Mellár Fe­renc tanár, mindketten közel há­rom évtizeden át végeztek kiváló munkát, településük erkölcsi­emberi gyarapodását is szolgál­va. Hatan a Bogádmindszent Községért emlékéremben része­sülnek majd. Az ünnepség alkalmából 15 órától dr. Erdődy Gyula új kismonográfáját dedikálja, amely „Bogádmindszent története” címmel jelent meg a község 725. évfordulójára. tozott a múltja szerint, és most sem dicsekedhet olyan látványos fejlesztésekkel, mint a tehetőseb­bek. Forráshiányosak vagyunk, mindent igyekszünk pályázattal megvalósítani úgy, hogy magára az önrészre is pályázunk. Ezért én úgy fogalmaztam akkor is, amikor a mikrotérségi fejlesztési ■ tervpályázatunkat, a „Mikromá”-t 1 hét község társulásával létrehoz­■ tűk, hogy mi igazából nem az unióhoz, hanem először Magyar­• országhoz szeretnénk felzárkóz- i ni. Heten társultunk - Bogád- 1 mindszent, Ózdfalu, Kisasszony­■ fa, Magyarmecske, Gilvánfa és i Besence, de a rászoruló falvak száma a térségben háromszor ennyi is lehetne. Jómagam va­gyok a konzorcium elnöke. Mun­kahelyteremtésre, járda- és útépí­tésre kértünk támogatást, a gáz­vezeték-építéshez a lakosság 67 százaléka járulna hozzá, vagyis a beruházás nem rajtunk múlik... Korszerűsítettük a közvilágítást, új átereszek, lebetonozott beállók épültek, most a belvízrendezés második üteme, és a konyha kor­szerűsítése van soron. A szociális földprogramhoz is csatlakoztunk, traktort, munkagépeket vásárol­tunk. Az idén 4300 naposcsibét helyeztünk ki a 127 házból 85- höz, hogy amíg nyáron a napkö­zit és az időseket ellátó konyha zárva lesz, jusson az asztalra hús a szegényebb családoknál is. Ami a további fejlesztéseket illeti, most tesszük tisztába dolgainkat, úgymond rajtkövön állunk. És ha már a cigányok-magyarok arányát említettem, mintaközség va­gyunk: a békés együttélésre nem­csak a vegyesházasságok adnak példát. Kettőn áll a vásár, de az, hogy ez így alakult, a helybéliek­nek is köszönhető, annak, hogy csodálatos magyar emberek éltek itt. Aranysárga akác- és fakó nyárfa­gerendák sora világít ki a telep udvarából. A téesz volt asz­talosüzemét megvásároló Mahagében Kft. 1998 már­ciusában költözött ide - a helyiek csak fűrészüzem­nek nevezik. A nyárból raklapok, az akácból esz­tergált játszótéri elemek készülnek. Ez utóbbiakkal Észak-Németországba in­dulnak a kamionok, míg a raklapoknak itthon van pi­acuk, bár ennél a termék­nél nagy a konkurencia. Húszán dolgoznak itt, • többségük szerény fizetésű betanított munkás, köztük csak néhány bogádmind- szenti. Nem jelentős munkaadó a volt téeszközpontot felvásárló Granum Gazda Kft. sem 473 hek­pár hektáros gazdáknak is szol­gáltatásokat nyújt, integrációs- tár bérleti földjével, de a 15 foglal- ) koztatott többsége helybéli, és a Majd útközben beszélgetünk, csuk be egy dossziét az íróasz­talán Nagy János polgármester. Energikus, temperamentu­mos cigányember. Az 1998-as megválasztását többen fenn­tartással fogadták annak idején, hogy a munkájával, lendü­letével oszlassa el a személye körül támadt kétségeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents