Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-02 / 209. szám
10. OLDAL KÉTÚJFALU B E MUTATKOZIK 2001. Augusztus 2., csütörtök Vezető szerepük továbbra is megmarad Négy-öt éven belül teljes lesz az infrastruktúra A falu székhelytelepülés és az is marad - vallják a kétúj- falviak. Ezzel nem a nagytelepülési gőgjüket akarták kifejezésre juttatni, csak arra utalnak, hogy ez a múltbeli és a jelenlegi helyzetből adódik. A község nagysága, tradíciói, és az, hogy valamennyi közintézmény a településen található, egyértelműen meghatározza a központi szerepet. Viták ugyan vannak a közös beruházásokról, de egyébként a körjegyzőséghez tartozó valamennyi faluval jó a kapcsolatuk, együtt tudnak működni. A hetvenes, nyolcvanas években óriási fejlődésnek indult a falu, még szerencse, hogy akkoriban megépültek a járdák, az utak, az orvosi rendelő, az iskolabővítés is megtörtént, a gyógyszertár a helyi és a környező falvak lakossága rendelkezésére állt. Mert már abban az időben kistérségi központnak számított. Ez az állapot nemcsak a település adottságainak volt az eredménye, hanem az a tény is erősítette, hogy a tanácsrendszerben itt központosítottak minden közintézményt. Az önkormányzatiság kialakulása után ennek eredményeként volt is kisebbfajta „viKÉTÚJFALU LAKOSSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA har” - elsősorban a törvény ellentmondásossága miatt - a vagyonmegosztásban, ám ez csak egy-két évig tartott, úgy tűnt, hogy 1992-re nagyjából minden rendeződött. Aztán rájuk szakadt a nagymértékű munkanélküliség. A környék legnagyobb foglalkoztatója, a termelőszövetkezet egy darabig halódott, majd a mezőgazdaság általános válsága és a régi típusú szövetkezetek iránti bizalmatlanság miatt fizetésképtelenné vált, felszámolás alatt van ma is. A munkanélküliek száma még a baranyai átlaghoz képest is elképesztő nagyságú, a munkaképes korú lakosságnak csaknem 40 százaléka segélyből és alkalmi munkából él. És sajnos a jövőben sincs semmi kilátás a munkahely- teremtésre, a helyiek abban bíznak, hogy talán a turizmus fellendülése, valamint a mezőgazdasági válság enyhülése csökkent valamelyest az ilyen jellegű gondjaikon is. Azért nem panaszkodnak, hiszen az önkormányzat a falufejlesztésben a 10 év alatt, ha nem is látványos, de szép eredményeket ért el. Mindenekelőtt az itt élők legnagyobb gondját kellett orvosolni, a temetőhöz vezető utat szilárd burkolattal kellett ellátni. Ezzel párhuzamosan a ravatalozót is bővítették, bevezették a vizet, a villanyt, halotthűtőt is vásároltak. Mindezt saját költségvetésükből valósították meg, hiszen akkoriban még nem működött az állami pályázati rendszer. Ezt követően szintén egy régi gondot orvosoltak, a vasúti átjárónál kiépítették az elektromos hálózatot, valamint a közterületeken lámpatesteket helyeztek el. Betonjárdákat is építettek, mégpedig 5 kilométer hosszúságban. Az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházása volt a horgásztó létrehozása. Erre azért volt szükség, mert egyrészt nem akarták kihasználatlanul hagyni a falu közelében lévő, elmocsarasodott területet, s nemkülönben a környék horgászainak is akartak lehetőséget biztosítani hobbijuk gyakorlására. Távolabbi elképzelésük között a tó egy szabadidőközpont kialakításával a turizmus fejlesztési elképzeléseik között is szerepel. Aztán elkészítették a temetőrendezési és belvízrendezési tervet, bővítették a telefonhálózatot, korszerűsítették a sportöltözőt, megvalósították a kultúrház rekonstrukcióját, itt kialakítottak egy kerthelyiséget, felújították az orvosi rendelőt, a tornatermet, valamint a Naavdobsz^^ “ Szigetvár^ ^^Kisdobsza CMoMÍhy fjNemeske dlHobol Pettend O ritistamáef Gyöngyösmellék Cl Szörény js' QVárad ' T T) Bürüs KETUJFALU templomot és a plébániát. Megépült a falugondnoki ház, korszerűsítették a szolgálati lakásokat, a polgármesteri hivatalt, a főutcát pedig 6 ezer négyzetméteren aszfalt- burkolattal látták el. Kis lépések ezek, ám a falu fejlődésében nagy eredmények. A jövő céljait is a lehetőségükhöz mérik, hogy mit kell még megvalósítaniuk a település komfortjának javításához. Négy-öt éven belül két nagyon fontos beruházást kell végrehajtaniuk. Az egyik a csatornahálózat kiépítése. Erre már léteznek konkrét tervek, a megvalósítás az állami támogatástól függ. A másik pedig a gáz bevezetése. Erre eddig azért nem került sor, mert a szolgáltató a lakossági igények alapján gazdaságtalannak ítélte meg a beruházást. Hiába, szegény környék ez, az itt lakók még a kedvezményes hitelek ellenére is nagy anyagi tehernek tartják a beruházást. K étújfalu. A középkorban csak egy Újfalu nevű község ismert, amely Nona Villa alakban az 1332-37. évi pápai tizedlajstromban szerepelt. Wyfalw 1479-ben Barcs tartozékai között szerepel. 1660-ban már két ilyen helységet említenek a krónikások. Az egyik Újfalu az Istvánffy családé volt, a másik a zágrábi püspöké. Magyarújfalu valószínűleg az előbbi családé volt, 1715-ben 10 magyar jobbágycsalád lakta. 1939-ben rögzítésre került, hogy a község a szigetvári járásban található, területe 883 ka- tasztrális hold, 250 magyar lakosa közül 24 katolikus, 223 református, s egy izraelita vallásé. A lakóházak száma 52, iskola nincs a községben. A helységet földesura, Czindery László 1799-ben telepítette. Az első telepesek Szülőkből érkeztek. Rövid idő múlva több német család is költözött a faluba, 1803-ban már templomot is építettek az idetelepült svábok. A lakosság akkoriban, de még a világháború után is jórészt mezőgazdasági termelésből élt, számottevő ipar nem telepedett le a környéken. A mezőgazdasági műveléshez szükséges ipari létesítmények (például a terményszárító) még manapság is működik. Közös beruházás az iskolabővítés Pályázatokon több millió forintot nyertek el Az önkormányzati feladatok megoldására állami támogatásokat vesz igénybe, vagyis különféle beruházási, fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására kér támogatást az állami szervezetektől. 1998-ban a viharkár miatt életveszélyessé vált iskolaépület felújítására 18 millió forintos állami segítséget kaptak. Ugyancsak ebben az évben a körzeti védőnői szolgálat működési feltételeinek javításra 75 ezer forintos támogatást kaptak. A kis általános iskolák oktatási feltételeinek javítására pályázati pénzből, csaknem 4 millió forintért vásároltak számítógépet a körzeti általános iskolának és óvodának. Ugyancsak jelentős állami támogatással a temetői út felújításához nyert 2,5 millió forintot, a beruházás 3,2 millióba került, a fennmaradó 700 ezer forintot saját forrásból fedezték. Az iskola vizesblokkjának kialakítására is kértek állami segítséget, kaptak is 3,4 millió forintot. A Baranya Megyei Terület- fejlesztési Tanácshoz pályáztak az életveszélyessé vált 4 iskolai tanterem kiváltásához, 6 millió forintot kaptak. Az 1100 főnél kisebb lakosságszámú települések az óvodai nevelés, valamint az 1-4 évfolyamos iskolai oktatás fejlesztésére kaphattak támogatást, a kétújfaluiak ezt is kihasználták, erre a célra csaknem kétmillió forintot kaptak. 1999-ben a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács a körzeti általános iskola és napközi otthon konyhájának felújítására, korsze- rűsítésére adott 4 millió forintot. Az idegenforgalom, a turizmus fejlesztésére Kétújfalu a Baranya Megyei Önkormányzattól 150 ezer forintot kapott. Az idei költnyi étkeztetés csaknem 16 millió forintot igényel az idén. Az óvodai nevelés költsége 14 millió, az óvodai intézményi étkeztetés pedig 2,4 millióba kerül. A napközi otthonos tanulószobai ellátásra 14 millió áll rendelkezésre, a rendszeres szociális segélyre 12 millió A horgásztó a jövő turisztikai elképzeléseiben is szerepel ségvetésben (188 millió forintot költhetnek) a legnagyobb kiadást a nappali rendszerű iskolai oktatás finanszírozása jelenti, ez 35 millióba kerül. A közigazgatás kiadásainak fedezetére 33,2 millió forint áll rendelkezésre. Az intézményi vagyon működtetése 22 millióba kerül, az iskolai intézméforintot irányoztak elő. Az eseti szociális ellátásra 3 millió, az egyéb szociális szolgáltatásra (például házi segítségnyújtás) csaknem 4 millió az előirányzott ösz- szeg. A kulturális központok és kultúrházak tevékenységének költsége 2,4 millió forint. A település gazdái Polgármester Farkas János. Alpolgármester Kis János. A testület tagjai: Kovácsevicsné Tóth Mariann, Patai Jánosáé, Karsa Tibor, Keller Kálmán, Hintendorfer János és Eng- réder János. Körjegyző Hajas Endre. A Kétújfaluért és Térségéért Egyesület elnöke Varga Ákos. A Kétújfalu Közinformációs Rendszeréért Közalapítvány kuratóriumának elnöke Farkas János. A Konrád Ignác Nyugdíjasklub elnöke Monszider Józsefné. A Gyöngyös Horgászegyesület vezetője Tóth László, a Kétujfalui Sportegyesület elnöke Keller Kálmán és a Manócska Alapítvány kuratóriumának elnöke Dani Tamásáé. Az oldal a kétújfalui önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor A májusfát is kiénekelték Hogy miért alakult meg 1989-ben a nyugdíjasklub, erre már kevesen tudnak válaszolni még az aktív tagok közül is, de annyi bizonyos - s ezt özv. Monszider Józsefné elnök is megerősíti hogy leginkább az egymás segítése lenne a feladatuk. A faluban ugyanis nagyok sok a kisnyugdíjas, a 24 ezer forintos havi javadalmazásból tengődő ember, akinek sokat jelent az is, ha a téli tüzelő egy részét állami támogatás révén megkaphatja. A faluban van ugyan mindennap rendelő orvos, néhányan rászorulnak a gyógyszertámogatási segélyre, de az is jólesik az idős embereknek, hogy a klubfoglalkozásokon jól kibeszélgethetik magukat. A lehetőség adott, hiszen az önkormányzat a művelődési házban biztosította a kulturált körülmények közötti klubfoglalkozást, s néhány tízezer forinttal - erejéhez mérten - a programjaikat is támogatja. Ez a pénz nagyon fontos a klub tagságának, hiszen jórészt ebből fedezik a kirándulásaikat. No meg a svájci és francia adományból - tájékoztat a pénzügyi viszonyaikról az elnök. A svájcinak is kötődése van a faluhoz, a francia pedig a faluban született nagy magyar festő, Konrád Ignác lányának az adománya. A festő műveiből, valamint emléktárgyaiból kiállítást is rendeztek Szigetváron, ennek anyaga Kétúj falura került. Persze nemcsak ebben merül ki a klub tevékenysége - mondja az elnök. - A közösségi életünk - mint mondottam - az egymás segítésén alapul, éppen ezért fektetünk nagy hangsúlyt a név-, a pirosbetűs napok megünneplésére. Az ünnepeknek jólesik az apró ajándék, s a tagtársak által elkészített sütemény. Csak 20 forint a tagdíj, ebből ugyan nem telne kirándulásra, mert megyünk mi minden évben közösen valahová, leginkább oda, ahol meleg vizes gyógyfürdő található. Az idén a legvidámabb esemény volt a májusfaállítás (képünkön), és az ezt követő májusfa-kiéneklés. Már csak azért is nagy eseménynek számított ez a faluban, mert az akció napján mindenki a fiatalságára emlékezett. Egyesület a községfejlesztésre Azért alakultunk, hogy a falu érdekében lehetőséget biztosítsunk az összefogásra, hogy a különféle állami szervezetek által kiírt, s meghatározott közösségeket célzó pályázatokon is részt tudjunk venni - mondja Varga Ákos, a Kétújfaluért és Térségéért Egyesület elnöke. Hét éve alakultak; s az egyesület elnöke szerint minden olyan feladatot ellátnak, amely a falu részére pótlólagos támogatási lehetőséget biztosít. A cél és az elgondolás szép és támogatni való, ám ennek létjogosultságát az dönti el, mi is valósult meg az utóbbi években ebből? Nézzük mindjárt a gazdasági részt. Az azért köztudott volt a falu lakói előtt, hogy az elszigeteltségből csak úgy lehet kitörni, ha valami különlegeset, vonzót produkálnak. Keresték a lehetőséget, s ezt a külföldi kapcsolatokban találták meg. Mégpedig egy japán település - a faluban tartott összejövetel kapcsán Jamato révén. A távolkeleti ország képviselői szükségesnek tartották a kétújfalui kapcsolat létrehozását, már csak azért is, mert ezzel egy európai ország kultúrájával, termelési lehetőségeivel ismerkedtek meg. Van is gazdasági haszna az együttműködésnek, hiszen a japánok úgy gondolták, az általuk kifejlesztett gombatermesztési technológiát kísérleti jelleggel az európai országokban is megpróbálják honosítani, s a tapasztalatok megszerzésére kísérleti terepnek Kétúj falut szemelték ki. Persze nemcsak ebben merül ki az egyesület tevékenysége, de ez is jó példa arra, hogy a célnak megfelelően működik. Az idén például nyári tábort szerveztek a faluban, a település meg a környező falvak gyermekei egy héten keresztül az önkormányzat támogatásával itt táborozhattak. Testvértelepülések Kétújfalu sokáig nem rendelkezett külföldi kapcsolattal, míg egy szervezett kampány során a megyei közgyűlés javaslatára fel nem vették a kapcsolatot az osztrák Eggersdorf nagyközséggel. A német ajkúakkal az együttműködés már csak azért is fontos a lakosságnak, mert egészen a második világháború utáni kitelepítésig jelentős számú német kisebbség élt a faluban. Szeptemberben lesz öt éve, hogy a kapcsolatfelvételről a hivatalos szerződést aláírták. A másik hivatalos társközségi kapcsolat a már említett japán Jamato községgel alakult ki. A Kétújfaluért Egyesület minden évben részt vesz az augusztusban megrendezett Szentlőrinci Gazdanapokon. Itt az idén a tagok kézműves tárgyai és termékei mellett már ott lesznek a testvértelepülések alkotásai is. * * * 4 i é
