Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-09 / 216. szám
10. OLDAL B E M U T ÁTKOZIK 2001. Augusztus 9., csütörtök ||| K E S Z U K eszü. Az őskori leletek tanúsága szerint már az új kőkor korai szakasza óta lakott település. Éltek itt rómaiak, majd őket az avarok követték. A község neve a honfoglalás kori Keszö, Keszi törzsnévből keletkezett A fennmaradt oklevelekben a falu Kesui elnevezéssel 1192-ben jelent meg először. Az Árpád-kor óta templomos hely. A mai templom helyén Árpád-kori kápolna állt. Jelenlegi egyházi épületét a pécsi papnevelő intézet uradalma építette Szent Anna tiszteletére 1781-ben. A lakosok többsége mezőgazdaságból élt, a gazdákat Pécs város élelmiszer beszállítójaként tartották számon. A falu jelentősége az 1960-as években kezdett rohamosan csökkenni, amikor a téeszközpont és a községi tanács Pellérdre került, az 1980-as években pedig a plébánia és az iskola is megszűnt, s a lakosság többsége is felhagyott a mezőgazdasági munkával. Az önkormányzat megalakulásával a település önállóvá vált, a Cserepesdűlőn létrehozott új lakótelep pedig megteremtette a fejlődés lehetőségét is. Az elképzelések szerint az elkövetkező években ipari övezetet is létrehoznak. Az ide települő vállalkozások azon túl, hogy munkahelyeket teremtenek, adóbevételt is jelentenek. Lakótelep három lépésben Először a bekötőút mentén alakítottak ki házhelyeket, igaz, itt még csak részleges volt a közművesítés, villany és út volt, más semmi. A 2 hektáros terület iránt akkora volt az igény, hogy a település önkormányzata gondolkozni kezdett azon, hol is lehetne még a település környezetében parcellázni. Erre legalkalmasabb területnek a Cserepes-dűlő látszott, tárgyalásba is kezdtek a 24 hektáros terület megvételéről a 18 részaránytulajdonossal. A vételár 14-16 millió körül mozgott, erre természetesen nem volt az akkoriban még 20 milliónál alig több költségvetési főösszeggel rendelkező önkormányzatnak tartaléka (1993-ban csak 3 millió forintos megtakarítással rendelkeztek), éppen ezért a rendezési terv alapján árusították a telkeket, ebből jött össze a vételár. Az első ütemben 97 darab 1000-1100 négyzetméteres házhelyet adtak el, a lakótelepnek ez a része mára már benépesült. A második ütemben 64 közművesített parcellát értékesítettek (a polgármester szerint olcsón), itt még folyik az építkezés, de lassan befejeződik a lakótelep kialakítása. A harmadik ütemben a 46 házhelynek már szintén van gazdája, itt azonban még hiányzik a közmű, az önkormányzat az ez évi költségvetéséből 43 millió forintot fordít a megvalósításra. A családsegítő központ felújítására 6,5 millió forintot költenek, a templomtér és támfal rekonstrukciója pedig 4,8 millióba kerül. A Cserepes-dűlő első és második ütemében elkészült lakótelepen az úthálózat felújítására csaknem 3 milliót szánnak, a csapadékvíz-levezető árkok burkolására pedig több mint 6 milliót. A közvilágítás korszejEŰsíté&é ^.millió forintos költséget jelent,, a szociális juttatásokra pedig 3 millió forintot tettek félre. ■ Ezemégyszáz lakos lesz a határ Az összkomfortból már csak a csatornázás hiányzik Poros, elhanyagolt kis település volt ezelőtt tizenöt évvel, senki sem foglalkozott a fejlesztésével, hiszen egy rendezési terv szerint Pécs város nyugati terjeszkedésével eme ősi kis falut is felszámolta volna. A rendszerváltás utáni önállóság adta lehetőségeket viszont jól kihasználta az önkormányzat, hiszen az agglomerációs területet hamar felfedezte a városi munkahelyen dolgozó, de a városi élet zajától csendesebb vidékre vágyó polgár. A Cserepes-dűlő benépesítése több mint 200 fővel növelte a lakosság számát. A mérték nélküli növekedés viszont nem céljuk, a település eltartó képességének határa a körülbelül 1400 állandó lakos. 669 ! 55^ 488 524 (1 1930 1970 1990 1995 2000 2001 Megválasztása után a rendelkezésére állt összes információ az elfogadott költségvetés volt. Keszü az önkormányzatiság kialakulása előtt a pellérdi közös tanácshoz tartozott, az összes idetartozó társközség automatikusan a körjegyzőség tagja is lett. A frissen megválasztott polgármester átnézte a pellérdi hivatalban az összes Keszüre vonatkozó iratot, egyben tájékozódott a pénzügyi lehetőségekről is, s tapasztalatai alapján úgy döntött, hogy a képviselő-testületnek javasolja az önálló jegyzőség létrehozását. Előterjesztését el is fogadták, s hogy a hivatal megfelelő körülmények között tudjon dolgozni, megkezdték a községháza felújítását. Pellérden ugyan akciójával csalódást okozott, de az elválás korrekt módon történt. A felújítás nem került sokba, erre pályázaton is nyertek pénzt, úgyhogy mintegy 3 millió forintból kijött az egész, amiből 1,7 millió volt az állami támogatás. Az épületben került elhelyezésre a postahivatal és az orvosi rendelő is.- 1993 első félévében megkeresett bennünket a gyódi önkormányzat, hogy ők is kiválnának a pellérdi körjegyzőségből, s csatlakoznának hozzánk. Szívesen teljesítettük kérésüket, s 1994 január elsejétől már körjegyzőségként működünk - említi a jelenleg működő hivatal kialakulásának történetét. - Ezt követően sorra jöttek a beruházások, fejlesztések. Felépítettünk egy gázcseretelepet, valamint saját pénzből 600 méteren rendbe raktuk a csapadékvíz-elvezető árkokat. 1993-ban aszfaltburkolattal láttuk el az addig salakos focipályát, a Petőfi utca felső részén pedig felújítottuk az úttestet. Ugyanebben az évben Keszü, Gyód, Kökény és Aranyosgadány ivóvíztársulást hozott létre, vagyis* csak ekkor jutottunk hozzá az egészséges ivóvízhez. Hosszú időn keresztül csak két telefonvonal kötötte össze a települést a külvilággal, 1993-ban megépült helyi telefonközpont aztán minden kommunikációs gondjukat megoldja, hiszen olyan kapacitással rendelkezett (2500 vonal), hogy jeÉpülő házak az új lakótelepen FOTÓK: TÓTH L. Egyesületben a régiek és az újak A falu népessége több mint másfélszáz lakossal bővült az utóbbi években, a kérdés most már csak az, hogyan tudnak kialakítani közösséget az „őslakosokkal” az újonnan betelepülők. - Többek között ezért hoztuk létre a Keszüért Egyesületet - mondja a szervezet tiszteletbeli elnöke, a település alpolgármestere Antal Tamás. Azt a célt tűztük ki magunknak, hogy a falu helyzetét, ismertségét, a település lakóinak közösségi és kulturális életét munkánkkal segítsük. 31 alapító tag között természetesen ott vannak az őslakosok, de képviseltetik magukat a Cserepes-dűlőben letelepedett új lakók is. Antal Tamás szerint az egyesület nem akar ellenlábasa, vagy konkurenciájává válni az önkormányzatnak, inkább együttműködő partnerségre törekszik, hogy közhasznú civil közösségként segítse a testület munkáját. Hogy az információkat minél szélesebb körben eljuttassa a lakossághoz, idén tavasztól kezdve Keszüi Hírmondó címmel újsá-! got is kiadnak. A márciusi megalakulás óta két, igen nagy népszerűségnek örvendő programot is lebonyolítottak. így áprilisban a nyugdíjas klub támogatásával húsvéti játszóházat, júniusban pedig, hagyományteremtő szándékkal, borversenyt rendeztek. A Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanácshoz pedig pályázatot nyújtottak be olyan progra•O Szilágy Jógád Perel<«í D r° cRomonya Berkesein b \ Nagykozár b Eilend Magyarsarlós^., c Kozármislény Hásságy lenleg is minden igényt ki tudnak elégíteni. A gáz bevezetéséről 1995- ben döntöttek, szeptemberre már kiépítették a vezetéket, ünnepélyesen meggyújtották a gázlángot. A lakosságnak 75 ezer forintjába került, á polgárok többsége ki is fizette, hiszen erre hosszú lejáratú kölcsönt is felvehetett. De a falu életében az igazi nagy fejlődést a cserepesdűlői lakótelep hozta meg. A házhelyek iránti igény - főleg a közeli nagyvámok megvalósítására, amely a gyerekek helyi elfoglaltságához, szórakoztatásához biztosítaná az anyagi fedezetet._____________■ rosból - akkora volt, hogy az önkormányzat ezen már nem tudott segíteni, s mivel földtulajdonuk nem volt, a részaránytulajdonosoktól vásároltak. Igaz, a csatornázás itt is hiányzik, ám erre is pályázatot nyújtottak be, jó úton haladnak a hálózat kiépítése felé. Az önkormányzat saját erőből oldotta meg a 220 lakótelkes községrész terveztetését, közművesítését. Lassan, de épül a kábeltelevíziós hálózat is. De a község vezetése nem csak az új lakóteleppel törődött. 1999-ben - a lakosság és a püspökség támogatásával - elkészült a Szent Anna templom tetőszerkezetének felújítása, járdát építettek a Zrínyi úton. A fejlesztések egy részét pályázati pénzekből valósították meg. Tavaly például a Cserepes-dűlő Il.ütem 2. számú út építésére 8,2 millió állami és 4 millió forint területfejlesztési támogatást nyertek el, s pályázati pénzből hozták létre négy község társulásával a gyermekjóléti szolgálatot, ennek központja Keszüre került. A betelepülőkkel együtt mára már több mint száz fővel bővült a falu lakossága, de a polgármester szerint a növekedést egy idő után meg kellene állítani. Véleménye szerint a falu eltartóképességének határa 1400 lakos. A település gazdái A polgármester harmadik ciklusban Nagy Béla, alpolgármester Antal Tamás. Az önkormányzati testület tagjai: Be- senczi Ferenc, Moldován Dezső, Marton Béla és Molnár Árpád. Körjegyző (Keszü, Gyód) Lukácsyné dr. Bartha Zsuzsanna. A Keszüért Egyesület elnöke SchulteiSz Edéné, tiszteletbeli elnöke Antal Tamás. A nyugdíjasklub elnöke Sepcsik József, pénztáros Révész Sándor. Az oldal a keszüi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Városi hullámhosszon A kiszélesülő, tovább növekvő utak az úttükörig fel vannak bontva, a Petőfi utca közműárkoktól szabdalt, a buszmegállóban zajgó kisdákok csapata kapaszkodik fel a napi tizennégy buszpár egyikére, hogy néhány perc múlva Pécsett legyen, odébb nehézkes billenős lépked soktonnás terhével. Elegendő csak a polgármesteri hivatal előtti térről körbepillantani: Keszü korántsem egy békés alvófalu, ahol másfél évtizede még uborkásládákat, paradicsomot szállító lovaskocsik zötyögtek, hanem egy rohamléptekkel növekvő, fejlődő zöldövezet képét mutatja. A Keszüi ároktól a Fekete-vízig néhány éve mindenütt rendezték, kimélyítették már a belvizet is elvezető medreket, a vezetékes gáz megérkezésével fö- -löslegessé vált a gázcseretelep, szépülőben a templomkert és mostanság újultak meg az erózióval dacoló támfalak is. Amúgy pedig a különböző szolgáltatások - autószerelő-műhely, boltok, kozmetikus és sorolhatnánk - ellepik lassan a faluközpontot, a főutcát, és az ide torkolló kis utcakezdeményeket is. Noha maradt valami a hagyományból is, a másutt jól bevált falugondnoki szolgálat helyett itt négy éve a szociális gondozói és a falugondnoki teendőket is ellátó családsegítő szolgálatot alakítottak ki, és ez úgy látszott célszerűnek és hatékonynak, ha Kökény és Gyód önkormányzatával közösen valósítják meg. Szociális juttatásokra jelenleg évi 2,9 milliót fordítanak itt a város déli hónaljában, és a Kertvárosi Általános Iskolába, illetve az Árpád Fejedelem úti Általános Iskolába és Gimnáziumba is átutalják a pénzt az oda járó keszüi gyerekek után. A növekvő kistelepülés, ha tetszik, ha nem, már most közös lélegzetvételre kényszerül mindenben a karnyújtásnyira lévő nagyvárossal. ■ Klubszoba a közösségi házban „Fiatal” nyugdíjasok A lélekszámban szinte naponta gyarapodó községben a „régi” falu életformája, életritmusa találkozik az újjal - új, fiatal, itt letelepülő generáció hoz pezsgést Keszübe. A most zajló, példátlanul dinamikus lélekszám-növe- kedés meg is oszthatja a települést, de közeledhetnek is a különböző rétegek egymáshoz. A falu vezetésének, elsők közt a polgármesternek, méltán szívügye, hogy az idős emberek - akik egy kicsit a „régi Keszüt” is képviselik, ki merjenek lépni zárkózottságukból, a kölcsönös nyitottság, a közösségteremtés jegyében, és azért is, hogy a változásoknak ne elszenvedői, hanem valamelyest a részesei legyenek, így érdekeiknek is képviselete legyen. Az idősek számára ezért meghatározó, hogy 1999. március 1- jén több mint negyvenen megalakították a nyugdíjasok klubját. A Szefcsik József elnökletével működő klub tagjai legalább kéthetenként találkoznak egymással, hogy kimozduljanak otthonról, programokat szervezzenek, de azért is, hogy gondjaikról beszéljenek egymással vallási, etnikai hovatartozásuktól, pártállásuktól függetlenül. Ők azok, akik következetesen meg- ünneplik a nőnapot, utószilveszteren, névnapokon köszöntik egymást, de a főzéssel egybekötött majálisok, országjáró utazások szervezői is. Az önkormányzat támogatásával egyebek közt elutaztak Ópusztaszerre, az Országházban megtekintették Szent István koronáját, színházi előadásokat látogattak. Mindamellett klubhelyiségük kialakításában több száz óra társadalmi munkával vették ki a részüket. ;- 1991-ben mentem nyugdíjba egy építőipari vállalkozás üzemvezető- jeként, s amikor a következő évben megkerestek, vállaljam el a jelölést a polgármesteri választásra, hát nagyon meglepődtem - mondja Nagy Béla (képünkön), aki jelenleg is a falu első embere. - Gondolkozási időt kértem, hiszen a községben nem szerepeltem a közéletben, nemigen ismertek az emberek. Az iparban szerzett gazdaságirányítási és pénzügyi ismeret birtokában viszont biztos voltam abban, hogy el tudom látni a feladatot. Vállaltam a jelölést és meg is választottak. Rövid idő alatt sikerült megismernem az önkormányzati törvényt, így váltottam át az iparból a közigazgatásba. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA
