Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-08 / 215. szám

H 2001. Augusztus 8., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTURA­SZÜCS KÁLMÁN FESTMÉNYEI. A pécs-vasasi amatőr festő alkotásaiból látható kiállítás Pécsett, a Gyöngyszem Galériában. A tárlat, amelyet Kaszás János nyugalmazott tanár, népművelő nyitott meg a hónap végéig látogatható a Tímár utcában. ______________________________ fotó; laufer Uszló Eg y autó fogságában Történet a takaróról és a takaratlan hibáról Az utolsó kérdés természetesen ez: És ön mindent megtett? Számos - és talán egyre több - történetet végighallgatva azonban úgy tűnik, felesleges feltenni. Másrészt igaz, hogy mindenki hibázhat. És hibázik is.- Hentes a szakmám. Ott kellett hagyjam, allergiás voltam a hűtő- rendszer páráira. Egy másik cég­nél 1989-ben üzemi balesetet szenvedtem. A lábfejem tört ösz- sze. A műtét után a sérült lábam rövidebb lett, gerincsérv lett a kö­vetkezménye, majd a rokkan- tosítás. Félmilliót kaptam egysze­ri végkielégítésként. Vettünk be­lőle egy használt autót. Jogilag most sem az enyém, az átíratásra soha sem jött össze elég pén­zünk. Ez az én hibám. Korábban építettük családi házunkat Pécs egyik részén. OTP-hitelt vettünk fel, havi törlesztése több mint 4000 forint. Feleségemmel és két gyermekemmel élek itt. Nejem három év kivételével mindig ház­tartásbeli maradt.- Miért ?- Alkalmazkodtam ahhoz a fel­fogáshoz, hogy egy férfinak el kell tudni tartani a családját. A fiam tízéves, a lányomat most vették fel az egyetemre. A napokban jött ha­za Franciaországból, országos ver­senyen lett hatodik, jutalomút volt. Úgy tudott elmenni, hogy a városi önkormányzat kocsija vitte fel a repülőtérre és ment érte, mert ezt az útiköltséget sem tudtuk vol­na fedezni. Azt mondta egy isme­rősöm, az indulás az egyetemen akár 200 ezerbe is kerülhet. A nyugdíjam nem éri el a havi 42 ezer forintot. Ehhez jön a 9500 fo­rint családi pótlék. Köztartozá­sunk nincs. A pénz közel fele megy el a rezsire. A múlt év máju­sában infarktust kaptam. Június­ban megállapították a cukorba­jom, napi három alkalommal szo­rulok inzulinra. Közgyógyellá­táson vagyok, de két orvosságom nem fér ebbe a keretbe. Havonta közel 5000 forintba kerül. „Rendőrkapitányság, Pécs Letiltási rendelvény ...ezért a munkáltatótól járó, 2001. augusztus hónapban és azután folytatólagosan esedékes jövedelme (járandósága) 33 szá­zalékát... összesen 30 000 Ft (harmincezer forint) erejéig letil­tom. ”- Jogosan szabtak ki rám bírsá­got. Az át nem írt autóval 2000 szeptemberében elkaptak a rend­őrök. Decemberben kölcsönkért összegből kifizettem a 20 ezer fo­rint bírságot. Idén márciusban megint igazoltattak, 30 ezerre büntettek, nincs kifizetve. Július 13-án, pénteken megint ellenőriz­tek, ugyanazon a napom a felesé­gemet is. Augusztus 6-án, hétfőn jött a határozat: engem 40 ezer, őt 10 ezer forintra megbírságolták. Ez összesen már 80 ezer forint. Biztos, hogy nem tudom kifizetni. Úgy éreztem, nincs tovább. Telefo­náltam, először egy SOS-számot kerestem, nem találtam, azután magukat hívtam. Egy biztató mondatot, egy ígéretet szerettem volna hallani: Holnap jobb lesz!- Egy autót el is lehet adni.- Valamit meg kell őrizzek, ne­kem mindössze ennyi maradt az egészséges, aktív koromból. Ha el kellene adnom, meghaladná a tű­rőképességem. Én elvből elítélem az önemésztést. Negyvenhat éves vagyok. A gyermekeimet fel aka­rom nevelni. És ragaszkodom ah­hoz az alapvető jogomhoz is, hogy az életmentő gyógyszereimhez hozzájuthassak. Márpedig ha a jö­vedelmünkből levonjuk a 33 szá­zalékot, a rezsit, nem marad rá pénz. Vagy kenyérre. Segélyt so­ha nem kértem. Ha a nyugdíjam­nak elveszik az egyharmadát, kénytelen leszek. Ha nem kapok, a büntetést le kell ülnöm, gondo­lom, a rabkórházban. Az én hi­bám, tudom. De szerintem na­gyon sok embernek van egy-egy téglája a börtön falában. Vagy ta­lálkozik vele, vagy szerencsésebb, mint én. Ha a kerti terményemet ellopó ismeretlent feljelentem, a rendőrség a megélhetési bűnözés­re utalva nem különösebben kere­si, ha egy utcalányon nem lehet behajtani a kiszabott szabálysérté­si bírságot, akkor nem érzem igaz­ságosnak - pedig elismerem, jog­szerű -, hogy rajtam csattanhat a jog ostora. „Ha a pénzbírságot a megadott határidőig nem fizeti, a kiszabott bírságot letiltom, behajtom. Ha... nem hajtható be, 8 nap közérde­kű munkára, illetve 40 nap elzá­rásra változtatható át... ” M. A. A bűnözés oszt szerepet Beszélgetés dr. Túrós András volt országos rendőrfőkapitánnyal Dr. Túrós András, a Magyar Posta Rt. bizton­sági főigazgatója tanárképző főiskolát, rendőrtiszti főiskolát és jogtudományi egye­temet végzett. 1966 és 1996 között hivatásos rendőri szolgálatot teljesített, 25 évig rend­őri vezetőként dolgozott. Huszonhét évesen járási kapitány volt, később Borsod megyei, majd országos főkapitány lett, nyugdíjba vonulása előtt belügyminiszter-helyettes­ként dolgozott. Az egykori rendőri vezető határozott fellépéséről és nagy erőket megmozgató razziáiról volt híres egy idő­ben. Tevékenységét sokan támogatták, és támadták szakmai körökön belül és kívül egyaránt. Túrós And­rás (képünkön) ma a civil szférában, de még mindig a bűnözés ellen tevékenykedik. A főigazgatói poszt mellett jelenleg az Országos Polgárőr Szövetség elnö­ki tisztét is betölti.- A rendőrség társadalmi szerepét mindig a bűnö­zés mértéke határozza meg. A 60-as, 70-es évek ideje ebből a szempontból idillikusnak minősíthető. Az évi százhúszezer bűncselekmény mellett a lakosság szin­te nem is érzékelte a bűnözés tömegét, a rendőrség pedig nem volt rákényszerítve arra, hogy együttmű­ködjön különböző társadalmi szervezetekkel. Igaz vi­szont, hogy - szovjet mintára - megfelelő jogkörrel lét­rehozta a saját önkéntes rendőrségét. Az egykori belügyminiszter-helyettes szerint a rendszerváltozás előtti években robbanásszerű folya­matok zajlottak le a bűnözésben, és ez a társadalom­ban, valamint a meggyengült rendőrségben egyaránt sokkot okozott.- Ebben az időszakban a legjobb szakemberek el­hagyták a céget a politikai támadások, illetve a meg­nyíló vállalkozási lehetőségek miatt. Szétesett a bűn­ügyi ügynöki hálózat is, törvényszerű volt a lakossági önszerveződés útján megalakuló polgárőr csoportok megjelenése, hiszen a rendőrség nem tudta megfelelő módon szavatolni a közbiztonságot. Bár Túrós rendőri vezető idejében előszeretettel vonta be a munkájába az önkéntes rendőröket, és ma is úgy véli, hogy a civil szférának van szerepe a köz- biztonság megteremtésében, mégsem gondolja, hogy a polgárőrség bármilyen formában utódja lenne az egykori önkéntes szervezetnek.- A civüeknek nem szabad, sőt kimondom, tilos bármüyen hatósá­gi jogkört adni. Érezze a rendőrség, hogy egy aktív lakossági réteg van mögötte, a polgárőr pedig legyen je­len, adjon jelzéseket, és adott eset­ben lépjen közbe a törvény szabá­lyai szerint. Fontos lenne viszont az egész bűnmegelőzési rendszert egy magas szintű jogszabályban meg­fogalmazni, ugyanis meglehetősen nagy a széttagolt­ság ezen a területen. Bár a polgárőr egyesületek mind a közbiztonság ja­vítása érdekében jönnek létre, esetenként nem érte­nek szót egymással, és viszonylagos önállóságot akar­nak elérni.- Negyvennégyezer polgárőr van az országban, ezerháromszáz egyesületben. Én magam is annak va­gyok a híve, hogy a polgárőrség decentralizáltan mű­ködjön és elsősorban az önkormányzatokhoz tartoz­zon. Indokolt viszont a közös szakmai arculat kialakí­tása, ami csak az OPSZ feladata lehet. A konfliktusok véleményem szerint leginkább szubjektív eredetűek. ____________________S. G. A madársztráda csomópontja Fecskéink elrepülnek az 5000 kilométerre lévő Nigériába is Idén már a negyedik, az év vissza lévő szakában további hat turnus dolgozik a sumonyi madárfigyelő és -gyűrűző tá­borban. Az elmúlt közel húsz év alatt több mint 130 ezer szárnyas vándorra került itt jelzés. Ha az afrikai Száhel-övezetben aszály, van, a madárkutatóknak legfeljebb ellenőriztetni kell a me­teorológusokkal, mert a hozzánk onnan költeni érkező madarak sokkal kisebb számából eleve er­re következtetnek. Sumony bizo­nyos szempontból az égi sztráda egyik csomópontja. Bank László, a Magyar Madártani és Termé­szetvédő Egyesület pécsi irodájá­nak vezetője szerint a vándorlók egy része itt kanyarodik el Gibral­tár, másik része a Földközi-tenger keleti medencéje felé. A sumonyi táborban már elké­szült az az állandó épület - a ma­dárvárta -, amelyet fűteni is lehet, így a téli hónapok hétvégein is folytatni tudják megfigyeléseiket. A folyamatosság fontos, s ez nem csak a kisebb testű madarak gyű­rűzésére, de a nagyobbak állandó megfigyelésére is vonatkozik. Az adatok összesítése szolgál alapul a madárpopulációk száma csök­kenésének, vagy éppen növeke­désének megállapításához. Egyébként - jelzi Bank László - a szárazság miatt idén megcsap­pant gólyáink száma. A nyári táborokba az ország minden részéből érkeznek a ma­darászok, akik mun­kája eredményeként eddig közel 130, job­bára kistestű madár­fajra került itt gyűrű. A visszajelzések a vi­lág számos pontjáról érkeznek. Fogtak már be sumonyi fecskét a közel 5000 kilométerre lévő Ni­gériában, cserregő nádiposztát a Nílus deltájában. Úgy tű­nik, Spanyolország­gal kölcsönös a ma­darakon keresztül a kapcsolat, sok Sumonyban gyűrű­zött kerül itt mada­rászok kezébe, s for­dítva, spanyolban megjelölt nálunk a finom szövésű háló­ba. A vándorlás folyamatos, bár a csúcsidő augusztus közepétől ok­tóberig tart. Sumonyban a balti populáció* áll le, a nagy nádasok nyújtotta nyugalom, a bő táplá­lékforrás vonzza a madarakat. A vonulás már megkezdődött, idén eddig 2000 madár lábára került gyűrű, az év végig várhatóan en­nek hatszorosára, de volt év, ami­kor 18 ezer kismadarat jelöltek meg. Mindez egy-egy évben 120- 140 Sumonyban táborozó mada­rász munkáját dicséri. M. A. Ez a törpegém már gyűrűt kapott fotó: laufer l- Pedig most mindegyik zseni! - jegyzi meg Matus.- Naná. Küldetéstudatuk van. Nincs ennél borzasztóbb - kont- rázik Moncsicsi.- Akkor? Mehet a játszma? - Szakítja meg a témát Zsiga. Ferenc úr és Matus egy pilla­natra egymásra sandítva, szinte egyszerre válaszolják:- Persze, hogy mehet.- Osztok neked, mondjuk... há­rom lapot. Elég? - kérdezi Zsiga. Ferenc úr nagyon lassan húzza fel a lapokat, de nem azokat, ha­nem Zsigát nézi.- Igen... elég...- És neked is osztok három lapot. Matus gyorsan felkapja a kártyákat.- Elég!- A többi meg a banké, ha sza­bad így kifejeznem magam. Zsiga összecsukja a kezében lé­vő lapokat, a melléhez szorítja őket. Moncsicsi dudorászik:- „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország, gyönyörűbb, mint a nagy világ...!”- Ezt a rémes kornyikálást! - jegyzi meg Zsiga.- Rémes? Kodályhoz jártam énekórára!- Szegény, szerencsétlen Ko­dály. Apropó, hallottatok ti valami ■Gencsy nevű emberről? Állítólag ő irányítja ezt a privatizációt. Ferenc úr felkacag, de kicsit túl idétlenre sikerül.- „Eladó az egész világ!”- Megelégszünk az országgal... - teszi hozzá Moncsicsi- Kérlek szépen, a Gencsy Fe­renc egy roppant jó vágású, het­ven év körüli úr. Rákosi pajtásék kicsit leültették, aztán mocsarat csapolt, de a 70-es évek elején egyszer csak valahonnan előszed­ték, mert nagyon ért a nyugati tí­pusú mezőgazdasághoz - fontos­kodik Matus.- A kolhozba minek az? - teszi fel a költői kérdést Moncsicsi.- Néha nem árt... Akkor aztán bekerült mindenféle tudományos bizottságba, afféle párton kívüli díszpinty is volt egy kicsit, akit le­het mutogatni, utaztatni. Ő volt Biszkuék házi arisztokratája. Jól ismerem, sokszor vadásztunk együtt. Bírja a pálinkát is rende­sen, az asztal alá itta az elvtársa­kat, aztán egymaga üvöltötte, hogy visszaszáll a turulmadár...- Nem tökhülye? - kérdezi Zsiga.- Ellenkezőleg. Korrekt és éles­látású. Ha gondolod...- Éppenséggel gondolom. Sze­retnék vele találkozni.- Kérlek, egy telefon az egész.- Mondjuk, elmennék vele... vadászni.- Mi akadálya?- El tudnál intézni egy fegyver- tartási engedélyt vadászpuskára?- Az akkor két telefon - mond­ja Matus.- Nagyon kedves tőled.- Ugyan már. Ez a legkevesebb. Moncsicsi szórakozottan kever­geti a lapokat, miközben dúdol:- „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország...” 41. Zsiga és Gencsy Ferenc ülnek a magaslesen a gemenci erdőben. Gencsy hetvenes éveihez közele­dő, alacsony termetű, angol ba­juszt viselő úr. Nagyszerű, korát meghazudtoló szellemi és fizikai állapotban van. Szenvedélyes va­dász, kitűnően lő. Látjuk, hogy a bozótban vaddisznócsorda köze­ledik: koca a kismalacaival.- Na, kérlek alássan, tálalva a vacsora. Parancsolj! - súgja Gen­csy Zsiga fülébe.- Akkor...? - emeli vállához puskáját Zsiga és céloz. A célke­resztben megjelenik a disznó feje, Zsiga keze biztos, mint a halál. A fegyver azonban most szándéko­san lejjebb ereszkedik, a békésen túrkáló vaddisznó combjára irá­nyul és eldördül. A kismalacok csörtetve szétszaladnak.- Elhibáztam? - teszi le puská­ját Zsiga.- Csak megsebeztet, de nem fu­tott el. Duplázz rá! Zsiga azonban nagy lendülettel elindul lefelé a rozoga falétrán.- Hova mész? Ne mozdulj, megtámadhat! - kiáltja Gencsy. Ebben a pillanatban Zsiga leesik a létráról, a sebzett vaddisznó hor- kantva ráront, Zsiga feltápászko- dik és néhány lépést fut.- Mássz vissza! Hallod?! Zsiga megbotlik, a vaddisznó el­éri és nekiugrik. Gencsy céloz és tüzel. A disznó azonnal kimúlik. 42. A Sebészeti Klinika egyik „lu­xus” kórtermében Zsiga fekszik begipszelt lábbal, kék-zöld arc­cal ágyában. Az ágy mellett Gencsy úr ül egy fotelban. Zse­béből egy kis csomagot húz elő. A selyempapírból kibont egy trófeát, a vaddisznó szépen ki­készített agyarait és Zsigának nyújtja:- Tessék, ez a te bajodra a leg­jobb gyógyszer. Az igazi vadász meggyógyul a trófeától.- O, Feri bátyám, de hiszen ez téged illet! - szerénykedik Zsiga.- Nem, nem, nem! Nézd csak, milyen jól mutat itt az éjjeliszek­rényen. Akkor fogadd el tőlem ajándékképpen.- Igazán hálásan köszönöm. Bár ahhoz képest, hogy az élete­met mentetted meg...'- Jó, erről nem is akarok többet hallani - mondja feltartott kézzel Gencsy. - Te nem ugyanezt tetted volna? Na ugye. (Folyt, köv.) r t > >

Next

/
Thumbnails
Contents