Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-07 / 183. szám

4. OLDAL BAR ANYA I TÜKÖR 2001. Júuus 7., SZOMBAT • BBB HÁROM FOLYÓ KERÉKPÁRTÚRA - 2001. Ausztrián, Szlovénián és Magyarországon át vezet az a nemzetközi kerékpártúra, mely érinti a Murát, a Drávát és végül a Dunát. Az út hazai szakaszának je­lentős része a Duna-Dráva Nemzeti Park területén halad, felvételünk is itt készült, Szentborbás szinte érintetlen határában. A vasárnap befejeződő négyszázötven kilométeres távot nyolc nap alatt teszi meg a lelkes csapat. fotó: tóth László Bányakárok: új helyzet? Államtitkári közbenjárás a megoldásra PÉCS Hírcsatorna MÁGOCSON javában tart a tele­pülés 750. évfordulójáról megem­lékező ünnepségsorozat. Ma sör­sátor nyílik a faluban, és találkoz­nak a Hegyhát ifjúsági fúvósz^ne- karai. A településnek Nemeskür- ty István adja át a millenniumi emlékzászlót. Vasárnap újraszen­telik a felújított köztéri szobrokat. (cs) NAGYPETERDRŐL kiindulva borösvényt alakított ki a nagy­község és Nyugotszenterzsébet önkormányzata öt kilométeres távon. Az útszakasz érinti Kispeterdet is. (cs) MAGYARSZÉKEN a helyi, vala­mint a ligeti és a mecsekpölöskei néprajzi és történelmi anyagok­ból helytörténeti bemutató nyílik vasárnap a művelődési házban. Több család tárgyakat, fotókat és dokumentumokat adott kölcsön­be. Ezen a napon a három tele­pülés vezetősége millenniumi zászlót vehet át. (cs) PÉCSETT, a Makra-tetőn idén is felújítják a műemléki öreg út menti keresztet. Az akciót támo­gatja a Platform nevű tájszépítő közösség is, amely a kereszt mel­lett parkot létesítene. A civil szer­veződés tagjai havonta egyszer terepet rendeznek. (cs) A GÖDREI községszépítők kö­zössége húsz odút tett ki a tele­pülésen és a hozzá tartozó pe­remfalvakban, így Gödreszent- mártonban, valamint Gödre- keresztúron azzal a céllal, hogy madarakat szoktassanak be a te­lepülésre. Eddig széncinkék köl­töztek be hét mesterséges fészek­aljba, Szentmártonban pedig ör­vös galamb rakott fészket. _______ _______(CS) Lehet , hogy nem az MBVH Rt.-nek kell vállalnia a pécs- szabolcsi talajvízkárok ki- egyenlítését? Dr. Mikes Éva államtitkár szerint az eset okait, és a jogorvoslatot csak a cég és a károsultak együttes munkájával lehet megtalálni. A Mecseki Bányavagyon-hasz- nosító Rt. legfrissebb informá­ciója az, hogy csak a természetes állapot áll vissza Pécsszabol- cson, azért emelkedett fel a bá­nyabezárás után a vízszint. Itt ugyanis a föld alatti munkák megkezdése előtt is vizes, mo­csaras volt a terület, most pedig a bányabeli vízkiemelés megszű­nésével visszatér az eredeti hely­zet, legalábbis erről tájékoztatta egyesületünket az egyik szakem­ber - mondta el tegnap Kiéri Ist­ván, a Mecsekszabolcsi Környe­zet- és Érdekvédő Egyesület el­Harkány Tegnap délelőtt adta át dr. Mikes Éva államtitkár a Siklósi Kistér­ség-fejlesztő Információs Ta­nácsadó Központot és az ott he­lyet kapott Európai Információs Pont alirodáját. Miként Mészárosné Kóré Csil­la kistérségi megbízott elmond­ta, a „kétfunkciós” iroda gyakor­lati haszna a vállalkozók számá­ra egyrészt az, hogy naprakész ismereteket kaphatnak a pályá­zatfigyelés által, másrészt a pá­nöke (képünkön). A házaikért aggódó pécsszabolcsiak dr. Mi­kes Évával, a Miniszterelnöki Hi­vatal államtitkárával találkoztak, s ott fejtették ki, hogy így most teljes mértékben tisztázatlan a jogi állapot, hi­szen kérdéses, hogy az MBVH Rt.-tői, vagy pedig az építé­si engedélye­ket kiadó ön- kormányzattól kell majd kár­térítést kérni­ük az egyre erősebben jelentkező talajvíz­kártételek miatt. Dr. Mikes Éva a fórumon ígé­retet tett arra, hogy koordináló segítséget nyújt az érintettek és az MBVH Rt. új vezetése között, hogy lehetőség szerint együttes munkával feltárják az eddig tisztázatlan jogi és műszaki kér­déseket. lyázatok megírására is mód nyí­lik. További előnyt jelent szá­mukra, hogy a gyakorlatilag 70 településre figyelő iroda min­denkor tanácsokkal tud szolgál­ni az adott térség fejlesztési el­képzeléseiről, míg a pécsi Euró­pa Ház területi alirodája a felme­rülő integrációs kérdésekre ad mindenre kiterjedő választ, lé­vén a Külügyminisztériumtól naponta közvetlen, friss infor­mációkat kapnak. K.J. M. B. E. Új információs központ nyílt Sok a légúti megbetegedés Az ÁNTSZ szerint egyelőre nincs szó járványról Az átlagosnál több légúti megbetegedést ta­pasztaltak a szakemberek az elmúlt napok­ban Baranya megye településein. A betegség főleg kisebb gyermekeknél fordul elő gyak­rabban. A tisztiorvosi szolgálat véleménye szerint nincs szó járványról. Baranyai körkép Elsősorban a kisebb gyermekeknél észlelnek az utóbbi napokban légúti panaszokat a megye há­ziorvosai. Az átlagosnál gyakoribb megbetege­dések közül is kiemelkedik Bóly és tér­sége, ahol igen sok esetet regisztrálhat­tak. A múlt hónaptól már tapasztaltak a rendelőkben tömeges vírusos bélrend­szeri megbetegedéseket: ez magas láz­zal, .hasmenéssel és hányással járt. Mostanában azonban több esetben ezen tünetek mellé felső légúti panasz is társult. ........ La punk információi szerint Komlón és Mohácson egyelőre nem kiugróan magas a betegek száma, de az átlagnál valamivel több. Dr. Szabó Ibolya, az egyik pécsi körzeti rendelő Megelőzhető a baj Érdemes odafigyelni néhány apróságra, amivel megelőzhető a baj. Nyaralás közben a vízpart és az uszoda környékén nagyobb a meg­betegedés lehetősége, hiszen a hideg víz és a vizes haj könnyen megfázáshoz vezethet. A fagylalt az érzékeny mandula ellensége. Főleg kisgyermekeknél kell nagyon odafigyelni, mikor és mennyit fo­gyaszt. A légkondicionálókkal szintén csínján kell bánni, mivel kelle­metlen meglepetéseket okozhat használójának: fejfájást, arcüreg­gyulladást, sőt allergiát is kiválthat. gyerekorvosa lapunk kérdésére elmondta, Pé­csett leginkább a kicsik körében tapasztalható légúti panasz, főleg hólyagos torokgyulladás. Azonban július végén, augusztus elején még to­vábbi megbetegedésekre lehet majd számítani, mivel ekkor kezd virágozni több gyomnövény, (köztük az üröm) és a parlagfű is ebben az idő­szakban a legaktívabb. Ilyenkor a legtöbben tü- szős mandulagyulladással keresik fel a rendelő- intézeteket. Ha a két betegség egyszerre jelentkezik, an­nak az lehet az oka, hogy a legyengült szervezet ilyen esetben sokkal „fogékonyabb” lesz más ví­rusok iránt is. így előfordulhat, hogy két telje­sen különböző kórokozó egyszerre támadja meg az embert. E felső légúti betegség tünetei megegyeznek egy szokásos megfázás vagy to­rokgyulladás tüneteivel: a beteg tüsszög, piros a garata, köhög, orra megduzzad és láza is lehet. A legveszélyeztettebbek a három­négy év körüli kisgyermekek, mivel a bölcsödében vagy az óvodában lehet a legkönnyebben elkapni a legtöbb fer­tőző betegséget. A szakemberek a leg­jobb védekezésnek továbbra is a kéz­mosást tartják. Azonban miután ekko­ra gyerekeknél szinte elkerülhetetlen, hogy ne fogdossanak össze mindent, így a legjobb, ha a szülő, amennyiben bármilyen panaszt tapasztal - ha tehe­ti -, a gyereket ne vigye közösségbe. Többen keresik fel a rendelőket szemviszke­téssel, könnyezéssel, a torok enyhe „kaparásá­val”, nehéz levegővétellel is. Azonban ezt nem szabad összekeverni semmiféle víru­sos megbetegedéssel. Ebben az esetben nagy valószínű­séggel allergiáról van szó. Ilyenkor legjobb azonnal szakorvoshoz fordulni, mie­lőtt még a kezdődő tünetek­ből súlyosabb, és jóval nehe­zebben gyógyítható asztma alakulna ki. Dr. Fekete Zsuzsanna, a Baranya Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi osztályának vezetője a légúti megbetegedések kapcsán la­punknak elmondta, a jelenlegi információk alap­ján egyelőre semmiképpen sem beszélhetünk járványról. S. A. Ismét bezáratták a strandot Bezáratta a szigetvári strandot az ÁNTSZ városi intézete, mert a június 27-én vett vízmintában gyulladásos megbete­gedéseket okozó baktériumokat találtak a laboratóriumi vizsgálatok során. Az üzemeltető reméli, hogy a jövő héten ismét megnyithatják a kaput. Szigetvár Ismét bezáratta az ÁNTSZ a Szi­getvári Termálfürdőt, de ezúttal nem az általános egészségügyi előírásokra hivatkozva függesz­tették fel az intézmény működé­sét, hanem a június 27-én vett vízminta eredményei indokolták az azonnali intézkedést. Mint ar­ról lapunkban már beszámol­tunk, tavasszal csaknem két hó­napos kényszerszünetet tartott a téli és nyári üzemmódra egyaránt alkalmas fürdő, mert a tisztiorvo­si szolgálat egy helyszíni bejárás alkalmával hiányosságokat állapí­tott meg. Az ellenőrzés után az üzemeltető - annak érdekében, hogy a strand igazodjon az alap­vető higiénés elvárásokhoz - tel­jes egészében lecserélte a vizes­blokkokat, új WC-k, új zuhany­zók kerültek a régiek helyére, és a vízminőség javítása érdekében mind a három medencét újra fes­tették. A felújítás költségei elérték a hatmillió forintot, a rekonstruk­ció után június 1-jén nyitott meg újra a strand. A tisztiorvosi szol­gálat a hatósági ellenőrző felada­tainak eleget téve a közelmúltban ismét kiszállt a helyszínre.- A legutóbbi vízmintában két típusú baktériumot is találtunk jóval az egészségügyi határérték feletti mennyiségben, amelyek légúti, emésztőrendszeri, húgy­úti, valamint szemet és fület érintő gyulladásos megbetegedé­seket okozhatnak - mondta dr. Kassai Veronika, az ÁNTSZ Szi­getvári Városi Intézetének veze­tője.- A vízminőségi problémák mellett más hiányosságokat is ta­láltunk, ottjártunkkor a fürdőnek nem volt felelős üzemeltetője, és az üzemeltetési szabályzat sem felelt meg az előírt követelmé­nyeknek. A strand csak akkor nyithat ki újra, ha pótolják ezeket a hiányosságokat is. Mint Varga Ervin, a fürdőt mű­ködtető SZIKSZ Kft. ügyvezetője a Dunántúli Naplónak elmondta, időközben átdolgozták az üze­meltetési szabályzatot, és sikerült megtalálni a közelmúltban fel­mondott felelős üzemeltető utód­ját is. A medencék fertőtlenítése és egy eredményes vízmintavétel után remélhetőleg nem lesz aka­dálya annak, hogy akár a jövő hét közepén kinyisson a strand. A Szigetvári Termálfürdő ren­des körülmények között hétfő ki­vételével mindennap fogadja a lá­togatókat, átlagosan háromszá­zan, melegebb napokon több mint ötszázan keresik fel az in­tézményt. (Előzmény: www. dunantulinaplo. hu) Nincs pénz a „kétpúpú” híd felújítására A szakemberek szerint nem kell vészhelyzettől tartani - A lezáráskor közlekedési káosz alakulna ki Több mint kétszázmillió forint kellene a pécsi Megyeri úti nagy felüljáró szigetelésének cseréjére, azonban a város költségvetésébe évek óta nem fér bele a beruházás. A mun­ka elmaradása miatt a híd állapota folyamatosan romlik, vészhelyzet kialakulásától nem kell tartanunk. Ha egyszer mégis sorra kerül a beruházás, az átjárót három hónapra le kellene zárni, ami közlekedési káoszt eredményezhetne. Pécs A megyeszékhelyen az utolsó nagy hídfelújítást ezelőtt három eszten­dővel végezték el a szakemberek, amikor is a Megyeri úti kisfelüljáró kapott új szigetelést. Már akkor tervbe vették, hogy a Megyeri úti nagyobb hídra is sort kerítenek, azonban annak ellenére, hogy a város költségvetésének ter­vezetében évről évre szerepelt a té­tel, végül mégsem szavaztak meg pénzt rá a képviselők. Az önkor­mányzat egy felmérést is készíttetett a város hídjainak állapotáról, s eb­ből a dokumentumból az derül ki, hogy az erre a célra rendelkezésre álló mintegy százmilliónak a hat­szorosára lenne szükség ahhoz, hogy a tíz évvel ezelőtti műszaki ál­lapotot újra elérjék - miután a hidak állapota folyamatosan romlik. Á legtöbbe a Megyeri úti „kétpú­pú” felüljáró rekonstrukciója kerül­ne, becslések szerint kétszázötven­millió forintba. Kelemen György, az önkormányzat műszaki osztályá­nak képviselője a Dunántúli Napló­nak elmondta, a híd mára elavult technológiának számító szigetelése miatt- a csapadékvíz, illetve télen a sóval keveredő lé utat talál magá­nak, márpedig ezek korrodálják a betonszerkezet, illetve az abban lé­vő vasat. Ez pedig egyáltalán nem használ egyetlen hídnak sem. Kelemen György szerint ettől függeüenül jelenleg pánikra semmi ok, ugyanakkor az szinte megjósol­hatatlan, hogy meddig tolható el a felújítás. Tulajdonképpen a hídon ugyanazt a műveletet kellene elvé­gezni, amit kisebbik testvérén: a pá­lyaszerkezet eltávolítása után lehet­ne eltávolítani a mostani hagyomá­nyos szigetelést, s azt újra cserélni. Három évvel ezelőtt készült egy erre vonatkozó számítás, ak­kori árakon százmillió forintra kalkulálták a beruházást, ma ez már akár ennek az összegnek a másfélszeresét is felemésztené. Ha egyszer mégis sor kerülne a beruházásra, akkor a nyár három hónapjára biztosan le kellene zár­ni a felüljárót, ez pedig a szakem­berek előrejelzése alapján közle­kedési csődöt is okozhat majd a városban - ez a veszély egyelőre azonban nem fenyeget: a város­házán ugyanis még terv szintjén sem szerepel a hídfelújítás. (Háttér, www.dunantulinapb.hu) MÁTÉ BALÁZS Gázra állnak át az intézmények Beremend Csütörtöki rendkívüli testületi ülésén döntött a település képvi- selő-testülete a helyi iskola és napközi jelenlegi energiaellátási rendszerének módosításáról, melynek során a villamos ener­giát az olcsóbb gáz váltja fel. Miként Zátrok Anna jegyző elmondta, a kapott árajánlatok szerint a kivitelezés - teljes bel­ső szereléssel - megközelíti a 3 millió forintot, ugyanakkor a tényleges átálláshoz további négymillió forint is szükséges. Az utóbbi kiadások többek kö­zött a konyhai eszközök - elekt­romos főzőüst, felszerelések, különböző berendezések - cse­réjét foglalja magába. A kivitelezéshez szükséges összeg belefér a település idei költségvetésébe. __________icj. A kicsikre is ráfér a javítás A felmérés tanúsága szerint a megyeszékhely kilencvenhét hidjá- ból 19-en jelenleg súlykorlátozás van érvényben. A jelentés elké­szülte után kilenc kisebb hídnál azonnali beavatkozást határoztak el, azonban ezek tulajdonképpen csak állagmegóvásnak számíta­nak. A problémásnak számító átjárók többsége kicsi és csekély forgalmú, azonban akad közöttük olyan, amelyen rendszeres buszközlekedés is van, mint például a nagyárpádi Fő téren lévő. i

Next

/
Thumbnails
Contents