Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)
2001-07-06 / 182. szám
6. OLDAL ÁLSÜNiOCS ÓLAD BEMUTAT* O 2 I K 2001. Július 6., péntek Jövőjük a turizmus fellendítése Ingyen telket juttatnak az ideköltözőknek Társközségként, poros kis településként vegetáltunk volna hosszú időn keresztül, ám az önkormányzatiság megteremtette a falufejlődés lehetőségét - ad tömör jellemzést a falu első embere. A polgármester szerint tíz év alatt harminc év lemaradását pótolták, hiszen a község ma már a csatornahálózat kivételével teljes infrastruktúrával rendelkezik. Nem törekszenek a zsáktelepülési állapot megszüntetésére, már csak azért sem, mert az idegenforgalom növelésében éppen azokra számítanak, akik a csendre, nyugalomra vágynak. Amikor önálló önkormányzattá alakult a település irányítása, első lépésként teljes körűvé tettük a vezetékes ivóvízellátást - jelzi a tíz évvel ezelőtti legfontosabb feladat megoldását Dicső László polgármester. Szerep nélküli, jobban mondva alárendelt szereppel működő település voltunk a kilencvenes évek előtt, az önállóság kibontakozási lehetőséget jelentett, amihez meg kellett teremteni a pénzügyi fedezetet. Figyeltük a pályázati felhívásokat, minden lehetőséget megragadtunk annak érdekében, hogy a településünk fejlődését előrevigyük. A vízügy megoldása után - amely teljes mértékben önkormányzati pénzekből valósult meg - hozzákezdtek a gáz bevezetéséhez. Ez is simán ment, hiszen a A katolikus templom a tavakkal a háttérben lakossági 10 ezer forintos hozzájárulás nem volt túlságosan megerőltető a rendszerváltást követő munkahely-megszüntetés miatt ALSOMOCSOLAD LELEKSZAMANAK ALAKULASA igencsak rossz anyagi helyzetbe kerülőknek sem. Tízezer forintért juthattak hozzá a vezetékes gázszolgáltatáshoz (90 ezer forint volt a gázcsonkig, ebből 80 ezret az önkormányzat fizetett), erre hitelt is adtak, nem véletlen, hogy a lakosság 70 százaléka ezt a szolgáltatást ma már igénybe is veszi. Ä lakásokba bevezetéshez is támogatást nyújtanak, 25 ezer forintos kamatmentes kölcsönt 25 hónapi futamidőre. Jelenleg tehát Vásarosdombó Gerényes .6,,. ,P\ Mezád O, t/v tWs* / Ta"ős ovázsnok isd ALSOMOCSOLAD Köblény Szálainak:. " Kárász? tűk fel beruházási terveinket. A zsáktelepülési állapotot nem akarjuk megszüntetni, hiszen nem szeretnénk, ha az átmenő forgalom zaja zavarná az itt pihenni vágyókat. Azt azonban szea meglévő lakások 92 százaléká- retnénk elérni, hogy növekedjen ban van vezetékes víz, a vízbekö- a településünkön letelepedők szá- téshez portánként az önkormány- ma. Éppen ezért, akinek komoly zat 5 ezer forintos támogatást az ilyen irányú szándéka, annak nyújtott, a vízfogyasztásból pedig ingyen juttatunk telket, 200 ezer köbméterenként 70 forintot visz- forintos vissza nem térítendő tá- szatéritenek a fogyasztóknak, mogatást kaphat, valamint egy- Egyedül a csatornázás hiányzik még, erre is vannak elképzelések, természetesen a kö- nyék településeivel közösen, pályázattal akarják megoldani.- Szeretnénk a minél szebb faluképet kialakítani - mondja a polgármester -, éppen ezért az önkormányzat költségvetéséből támogatjuk azokat is, akik vállalják az épület-felújítást. Erre 250 ezer forint ka- Dicső László, a falu polgármestere matmentes kölcsönt nyújtunk, amit öt év alatt millió forintos kamatmentes köl- kell visszafizetni. Mi a jövőben el- csönre számíthat, amelyet tíz év sősorban az idegenforgalom no- alatt kell visszafizetnie, vekedésében bízunk, erre építet __ _____ ___ _______! FOTÓ K: TÓTH LÁSZLÓ A lsómocsolád. A XI. században a település környékén szláv és magyar lakta falvak alakultak ki. Az őslakosok szlávok voltak. Az első írásos anyag egy 1294-ben kelt oklevélben olvasható. Ez tanúsítja, hogy Mocsolád a veszprémi apátság jobbágyfaluja volt. A török uralom alatt a falu lakói nem akartak adót fizetni, ezért a települést feldúlták, a lakosság az erdőségekbe menekült. A török- dúlás után egyre több német család telepedett le, a községben a XIX. század elejétől kezdve egyre meghatározóbb lesz a németség. A falu jobbágyai 1848-ban az úrbéri viszonyok megszüntetésével, a földesúri legelő felosztásával itt is földhöz jutottak. A villanyt 1930-ban, a telefont pedig 1949-ben vezették be. Az iskolát a hetvenes évek végén szüntették meg, az alsó és felső tagozatos gyerekek a mágocsi oktatási intézménybe járnak. Vállalkozik az önkormányzat A munkahelyteremtés miatt, de az önkormányzati beruházások megvalósításáért a település választott testületé úgy döntött, hogy önálló vállalkozást hoz létre. A Köz-Szolg. Kht. ma már jelentősen csökkentette a munkanélküliséget, arról nem is beszélve, hogy a vállalkozás bizonyos tevékenységi területe jelentős anyagi hasznot is hoz a településnek. Az építőipari brigád, a nevének megfelelően építészeti tevékenységgel foglalkozik, az új faluház felépítését is a csapat végzi majd el! A közhasznú társaság vásárolta meg a Pécsi Gabona tulajdonában lévő gabonatárolót. A helybéli földtulajdonosok által létrehozott új típusú beszerző és értékesítő szövetkezet vásárolta meg a gabonatároló másik felét, a két szervezet által létrehozott társaság intézi a learatott búza raktározását megoldó hombár gazdasági ügyeit. Foglalkoznak a térség lakosságának igényeit kielégítő tevékenységgel is: pálinkafőzőt működtetnek. A.fő tevékenységük viszont az erdei iskola működtetése. A szép környezetben kialakított Kölyök-fészek diákszállón 50 gyermek elhelyezésére van lehetőség, egyelőre azonban nem nagy a lelkesedés az iskolák részéről az ilyen oktatási módszerére, a speciális iskola kihasználtsága 50 százalékos, ennélfogva az iskoláknak még a nyár folyamán van lehetőségük a szolgáltatás igénybevételére. A faluház látványterve Vásárdíjas termék Alsómocsoládról Időnként felröppen a hír, a Délhús Rt. bezárja az alsúmocsoládi gyárát. Azonban mindig kiderül, hogy a híresztelések minden alapot nélkülözők, sőt inkább az ellenkezőjük igaz, újabb fejlesztéseken gondolkodik a cég vezetése. Az idei Pécs Expón a Magyar Áruk Fóruma külön díját nyerte el az alsómocsoládi üzemben készülő, Szezámmagos Póker Falatok. Űj termékkel is megjelentek a piacon, az úgynevezett Faiánk Falka nevet viselő panírozott, darált sertéshúsból készülő egyedi formájú húskészítménynyel. Az egykori halfeldolgozót 1986- ban vásárolta meg a Délhús Rt., s azóta folyamatosan fejleszti ezt a gyáregységét. A kistérség egyik legjelentősebb üzeme, jelenleg csaknem 160 embernek ad munkát. Az itt dolgozók 10 százaléka helybeli, a többiek a környező településekről járnak be. Az alsómocsoládi önkormányzat egyik legfőbb bevételi forrása, a gyár által fizetett iparűzési adó. Az alsómocsoládi gyárban készülnek a főtt, szárított bélbe töltött termékek, mint például a stifolder, a kulen. A gyorsfagyasztott készítményeket, mint a különböző levesbetéteket, a különféle ízesítésű húspogácsákat, a mini fasírtot, a csevapot, a bélszínes roládot és a hamburgert is itt gyártják. Évente 2000 tonna száraz árut, ugyaneny- nyi gyorsfagyasztott terméket állítanak elő, ezen kívül 1500 tonna hűtőházi kapacitással is rendelkezik a gyár.- Az üzem minősítése alapján alkalmas a nyugati exportra - mondja Lukács György, a Délhús Rt. vezérigazgatója. - A nyershúsexport jelentős része Nyugat-Európába, a Távol-Keletre innen megy. A Pécsett levágott állatokból előállított darabolt húsokat az itteni hűtőházban tároljuk. A készítményeink jelentős része Oroszországban talál piacra, valamint a déli államokban, Bulgáriában, Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában. Az utóbbi időben a német Metró-kereskedelmi lánc is érdeklődik a termékeink iránt, elsősorban a szárított, sertéshúsból készült készítményeinkre van kereslet. A jelenlegi tárgyalások nagyon biztatóak, akár már szeptember-október hónapban indulhat is a kiszállítás. Mindez azt gondolom egyértelműen cáfolja azokat a híreket, hogy a Délhús Rt. vezetése, tulajdonosai az alsómocsoládi gyárat be akarná zárni. Inkább fejleszteni kívánjuk, s növelni a termelés hatékonyságát, színvonalát. Az elsődleges cél, hogy a gyár jelenlegi 60-70 százalékos kihasználtságát, a lehetőségek szerint 100 százalékra emeljük. Mind a termék-, mind a technológiai fejlesztések nagy mértékben függnek a cég teherviselő képességétől. A tervek között szerepel, hogy előre kívánnak lépni a csomagolásban, valamint a szárazáru gyártásában is. Bíznak benne, az emberek rájönnek: a sertés hús csak akkor káros az egészségre, ha túl sokat fogyasztanak belőle.- A fagyasztott, panírozott termékeink jó ízűek, felveszik a versenyt bármelyik másik gyáréval. A saját személyes tapasztalatom is az, hogy ezeket az ízhatásokat mások sem tudják felülmúlni. Bízunk benne, hogy a fogyasztók is a megfelelő helyre helyezik őket - folytatja beszélgetésünket Lukács György.- A piacon kegyetlen verseny folyik, amelyet csak tovább fokoz az élősertés felvásárlása körül kialakult helyzet. Jelen vagyunk a termékeinkkel az egész országban, amelyek egyebek mellett a nagy kereskedelmi láncok közül a Tesco, az Interspar áruházaiban kaphatók. Lépéseket tettünk az egységes megjelenés irányába is. Célunk egy egyedi, feltűnő, de nem hivalkodó Délhús arculat kialakítása. A fagyasztott termékeinknél már befejeződött ez a folyamat. A kék címkével ellátott felvágottak, kenősáruk bevezetése most folyik, a Prémium termékcsalád tagjait pedig arany feliratot kaptak. A májusban végrehajtott 1,8 milliárdos tőkeemelés hatására megerősödött a cég. A vállalat banki kapcsolatai stabilizálódtak, a régi beszállítói köre újra visszatért. Komoly problémát okoz azonban az élőállatpiacon uralkodó helyzet. A feldolgozóüzemek öngyilkos licitálást folytatnak az alapanyagért. A sertés mellett nehézségeket okoz, hogy a BSE-mizéria miatt a marhahús és a marhahúst tartalmazó készítmények forgalma az elmúlt időszakban csökkent.- Bízom benne, hogy a környezetünkkel is el tudjuk hitetni, hogy a megnyilatkozásainkkal igazat mondunk - fejezi be beszélgetésünket Lukács György. - Július elseje óta működik a pécsi központunkban a BSE betegség kiszűrésére az prion-teszt monitoring rendszer. Csak szigorúan, egyedileg ellenőrzött marha- és sertés húsból gyártjuk a termékeinket. Az alsómocsoládi gyárban is csak az állategészségügyi vizsgálaton túl kémiailag is ellenőrzött sertés- és marhahús kerül. A Délhús Rt. a magyar húsiparban vezető helyet foglal el, technológiai színvonala felveszi a versenyt a nyugat-európai vállalatokéval. Termelő üzemei, közöttük az alsómocsoládi is, megfelelnek az ELI szigorú minőségi és higiéniai előírásainak, s a HACCP előírásait szigorúan betartva folyik mindegyikben a termelés. (HIRDETÉS) Szombaton falunap Hagyományosan ilyenkor, július első felében tartják a falunapot, amelyen most is részt vesz a testvértelepülésük, az erdélyi Máré- falva küldöttségének tagjai. Ez a kapcsolat a baráti találkozókon kívül már konkrét gazdasági haszonnal is járt, hiszen a mocsolá- diak ott tapasztalták meg a faházak előnyeit. Az űj kultúrcentru- mot és a köré megépülő 5 családi házat már ilyen alapanyagból és az ehhez tartozó technológiával akarják felépíteni. A jövőben szeretnének még nyugdíjasházat is létrehozni, erre már van igény a faluban, 6 helyi idős ember akar az otthonban lakást vásárolni. A házat 22 férőhelyesre tervezték, várják tehát nemcsak a faluban élők, hanem a környéken lakók jelentkezését is. A ház felépítésére állami támogatást igényelnek, pályázatot nyújtanak be, a 20 százalékos önrész a költségvetésükben rendelkezésre áll. A falunap szentmisével kezdődik, a polgármesteri köszöntő után fellép a helyi népitánccso- port. Ezt követően átadják az Al- sómocsoládért Érdemérmet Róth Jánosnak és Mühlbert Koméinak (1992-ben Feuerstein Rajmund és Bükkösdi József, 1993-ban dr. Pesti János és Sterner Pálné, 1994- ben Szedeli József és Tóth János, 1995-ben Szegedi Jánosné és Kop- házi Lajos, 1996-ban Torrün Lajos és Dunai József, 1997-ben Bán Gyula és Páva Zoltán, 1998-ban Dicső László, 1999-ben Sztanko- vánszky Imre és Németh Károly, 2000-ben Bálinti Béla kapta meg). Délután vetélkedőket és sportversenyeket rendeznek. A település gazdái Polgármester az eddigi három ciklusban Dicső László, alpolgármester Ginzer János. A képviselőtestület tagjai: Mühlbert Koméi, Róth János, Szolga Vilmos és Török Zoltán. Az idén tavasszal a Demokratikus Alsómocsoládi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat is polgármestert választott, a legtöbb voksot Márton András kapta. Az oldal az alsómocsoládi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Működő regionális központok A faluban igen jól működnek a civil szervezetek. Tavaly alapították a Mocsolád Civilház Kht.-t, amelynek feladata a teleház működtetésén kívül, hogy befogadja a civil szervezeteket (például a Teke Egyletet, az Alapítvány Alsómocsoládért szervezetet, Alsómocsoládiak Barátí Körét), valamint szervezi a szabadidős elfoglaltságokat, az oktatást. A baráti kör 120 taggal alaikult, évenként találkozót rendeznek, a felelős beosztásban lévő valamikori falubéliek pedig igyekeznek a település érdekében, felvirágoztatásában közbenjárni. A teleház az országban másodikként alakult meg, alapítói az országos szövetségnek is. Olyannyira jól működik (jelenleg Balogh Anikó irányításával), hogy az alakulófélben lévő teleházak vezetői rendre ide járnak egy kis szakmai tanácsért. Regionális központként is működik, a Magyar Teleház Szövetség Dél-dunántúli Regionális Tagozataként Baranya, Somogy és Tolna szervezeteit fogják össze. A másik regionális szervezetük a helyi Demokratikus Alsómocsoládi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatból nőtt ki (évenként polgármestert választanak, ifjúsági programokat szerveznek, önálló költségvetéssel rendelkeznek), szintén három megyét fog át, s a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzati Társaság Dél-dunántúli Régió Tagcsoport Szövetség néven jegyzik az országos szervezetben. A Máréfalváról érkezett vendéggyerekek a teleházban
