Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-26 / 202. szám

2001. Július 26., csütörtök % KISTÓTFALU B EMUTATKOZI K 1. QTC.'T Ki akarunk tömi az elzártságból Az önkormányzat elsőként a faluházat tette rendbe Eddig szinte mindent elvesztettek, de abban bíznak, hogy a jö­vőben már csak nyerni fognak. Zsáktelepülés, innen az út nem vezet tovább, de ezen változtatni akarnak, s bár a majda­ni átmenő forgalommal a csöndet, a nyugalmat vesztik el, kapnak munkahelyet, a külvilág számára is vonzó lesz a falu. A falu fejlődése az 1950-es 1960-as években indult el - emlékszik visz- sza a régi időkre Taranyi Ádám, a település polgármestere akkor gyarapodtunk két utcával, az itt la­kók száma is ekkor volt a legmaga­sabb. Az 1970-es évekig önálló in­tézményekkel is rendelkeztünk, ám az országos központosítás - mint megannyi más kistelepüléstől - mindent elvett tőlünk. Elvesztet­tük önállóságunkat, a fiatalság a városban keresett és kapott mun­kahelyet, s általában ott is telepe­dett le. Ma már csak 354-en va­gyunk. A többszörösen hátrányos kiste­lepülések sorsát ez a falu sem ke­rülte el. 1990-ben ugyan az önkor­mányzatok megalakulásával önál­lóvá váltak, ám a nagyszabású ter­veikhez nem volt meg az anyagi fe­dezet. A célok megvalósításában sokat segített a lakosság akarata, lelkes tevékenysége, hiszen akkori­ban valamennyi itt lakó jobbítási szándékkal látott hozzá a község mai arculatának kialakításához. A vagyonmegosztás során semmivel sem gyarapodott a település, ezért A falu polgármestere, Taranyi Ádám társadalmi munkával tették elfo­gadhatóvá környezetüket. Elsőnek a település egyetlen közösségi épü­letét, a faluházat tették rendbe. Az árkok, járdák, belvízelvezetők kar­A LAKOSSÁG ÖSSZETÉTELE (2001) ü ~~~~ 1 -;....... 1. Aktív dolgozó . 31% 2. Nyugdíjas 28,6% 3. Rokkantnyugdíjas 14% 4. Rendszers szoc. járadékban részesül 1% 5.Időskorú járadékos 0,4% m 6. Jövedelempótlós 1% a | 7. Nem regisztrált munkanélküli 4% □ 8. 0-3 éves 2% 9. Óvodás ’3% m 10. Gyes-es lévő 3% ___________________I 11 . Iskolás 8% IIÜ 12. Szak* és középiskolába, egyetemre járó 4% bantartása következett, ezek általá­ban folyamatos munkát igényel­tek. Átalakították a temető ravata­lozóját, az odavezető utat szüárd burkolattal látták el, megszüntet­ték a földutakat, járdákat építettek, igen szép, fából faragott játékokkal telepítették be a gyermekek számá­ra kialakított játszóteret. A refor­mátus templom felújí­tását és átalakítását anyagilag is támogat­ta az önkormányzat, megkezdték a falu komfortosítását, veze­tékes ivóvizet, gázt, telefont mindenki kaphatott, aki igényel­te. A lakosság ki is volt „éhezve” az ilyen szolgáltatásokra, hi­szen a kilencvenes évek előtt például ál­modni sem mertek te­lefonkérvényük ked­vező elbírálásáról. Nappali szociális in­tézményt hoztak lét­re, meg idősek klubját, a falugond­noki rendszert is kiépítették, így azután meg tudták oldani a házi gondozást, egyszeri meleg étellel is el tudják látni a beteg, idős embe­reket. Az egészségügyi ellátásban is előre léptek, a jól felszerelt ren­delőben heti két alkalommal ren­del a háziorvos, a védőnő rendsze­resen látogatja a gyermekeket, a gyermekorvos pedig havi egy alka­lommal rendel. Rendezvényeink rendszeressé váltak - folytatja a polgármester. - Januárban a doni áttörés áldozata­iról emlékezünk meg, március 15- én a világháborúban hősi halált haltak emlékművénél, a templom előtti téren tartunk megemléke­zést, áprilisban a nyugdíjasokat lát­juk vendégül. Júniusban falunap keretében délelőtt a gyermekek versenyeznek egymással, délután a felnőttek számára rendezünk ve­télkedőket, este utcabál zárja a na­pot. Augusztus 20-án, Szent István napjával egyidőben, az új kenyér ünnepét is megtartjuk. December 5-én Mikulás járja az utcákat, de­cember 19-22 között karácsonyvá­ró ünnepséget rendezünk, felállít­juk a mindenki karácsonyfáját, a gyermekek pedig ajándékot kap­nak. A Baranyára jellemző fokozatos „leszakadás”, az autóutak, a légi közlekedés hiánya, az infrastruk­turális elmaradottság, a munkahe­lyek leépülése rányomja a bélyegét a megye valamennyi kistelepülésé­re, így Kistótfalura is. A település nem vonzó a működő tőkének, a megszűntek helyébe új munkahe­lyek nem létesültek, a munkanél­küliség egyre jobban sújtja az itt élőket. A lakosság fokozatosan el­szegényedik, a tartalékok felélése egyre inkább szembetűnik. - Én azért bizakodó vagyok - mondja végezetül a falu első embere -, hi­szen úgy látom, a rendszerváltás után az ország vezetése egyre in­kább felismeri a vidéken élők prob­lémáját, a hetvenes évek központo­sítása okozta károkat, amely a vi­dék településeit többszörösen hát­rányos helyzetbe hozta. Amit ed­dig elértünk, az itt élők összefogá­sának az eredménye, mivel ezt a települést szorgalmas, rendet sze­rető nép lakja, akik kényesen vi­gyáznak környezetükre. Talán ez lesz a jövőben a biztosíték arra, hogy a település fennmaradhasson az elkövetkező évszázadban is. ■ K istótfalu. A történelmi ko- török végleges rok viharai ezt a települést vereséget szen- sem kímélték, az itt lakók ved, a település ezért keltek vándorútra és lakói előjönnek építették fel falujukat egy évezred az erdei lak- alatt négyszer más-más helyen. 1. helyről és letele- Ábrahámtótja (896-1546) a trinitás pednek a két apátsághoz tartozik, az apátúr job- völgy között fekvő magas hegyen, bágyai földműveléssel, legeltetéssel az Ofaluban. 1827-ben érlelődött foglalkoztak. A Büröki-réten talál- meg a falu lakóiban az elhatározás, ható Téglási-dűlőben éltek, átvé- hogy új otthont építenek rendezett szelve a tatárjárást, a mohácsi utcával, ahol biztosított a legfonto- vészt, itt ismerkedtek meg a refor- sabb életfeltétel, az ivóvíz. 4. Kis- mációval. 2. Hegymegi Tótfalu Tótfalu (1829-től). Mérnöki kitűzés (1546-1695). A törökök elől egy alapján kezdik el az új falu kialakí- völgykatlanban, ma Faluhelynek tását, elsőnek a parókia épült fel, nevezett részen telepedtek le. Itt a majd az iskola és a tanítói lakás. A törökök kiűzéséig, 150 évig tartóz- falunak 11 év alatt formálódott mai kodtak, ez időszak alatt tértek át a arculata, a történelmi korok nem református hitre. 3. Tótfalu (1695- sokat változtattak az akkori kialakí- 1840). A nagyharsányi csata után a táson. ________________ ■ Já rdaépítésre is pályáznak A település önkormányzata az talános iskola támogatása 645 ezer idén 28 milliós költségvetést foga- forint. Az időskorúak ebédtámo- dott el, saját bevételük (csak kom- gatását is a költségvetésből finan- munális adóval szá­molhatnak, amely portánként évi 3000 forint) a költségvetés­nek 5,8 százalékát fe­dezi. A legnagyobb kiadásuk a község­gazdálkodás (3,7 mil­lió), ezt követi a kör­jegyzőségi hozzájáru­lás, amely 3 millió fo­rint. A falugondnoki szervezet 2,15 millió forintba kerül, a nap­pali szociális ellátás csaknem ugyanen­nyibe. A művelődési ház fenntartására 1 milliót költenek, átmeneti segélyre szírozzák, az érintettek jövedelmi 1,3 milliót, gyermekvédelmire 1,6 helyzetétől függően. Az idén is pá- milliót, jövedelempótló támoga- lyáznak a járdakarbantartásra, 700 tásra 900 ezer forintot. A közvilágí- ezer forintot igényelnek. A csator- tás (a korszerűsítést is tervbe vet- naépítést is tervbe vették, több ték) 650 ezer, a köztisztasági mun- községgel (Újpetre, Vokány, kák ugyanennyit visznek el a ren- Kiskassa, Pécsdevecser, Kistótfalu, delkezésre álló pénzből. Tartós Áta, Szalánta, Bisse, Kisherend, munkanélküliek segélyezésére Egerág, Szőkéd) társulva. 690 ezer forintot tettek félre, az ál- __________________________S Ös szekötőút a jövőbe Egy nevezetes ház A zsáktelepülési állapot megszüntetése el­döntött kérdés, hiszen a községben min­denki tisztában van azzal, hogy az elzárt­ságot csak egy átkötő út megépítésével le­het megszüntetni. A tervek már régóta el­készültek, az út Bisséig vezetne, ahonnan aztán könnyen el lehet jutni a megyeszék­helyre is. A munkába járók, az iskolások is rövidebb útvonalat választhatnának, nem kellene kerülő úton (ha autóval, vagy busszal közlekednek, s nem vasúton) megközelíteniük munkahelyüket, az okta­tási intézményt. Mindhárom érintett falu - Kistótfalu, Áta, Bisse - zsáktelepülés, régi szándékuk, hogy közöttük szilárd burko­latú út létesüljön. Úgy vélik, hogy a java­solt nyomvonal megépítése esetén az érin­tett falvak jelentős fejlődésnek indulnak, kialakul a települések közötti munkameg­osztás, s nem utolsó sorban növelhető a bevételt hozó idegenforgalom is. A kistót- Jaluiak még abban is bíznak, hogy a pogá- nyi repülőtér megépültével a faluba lehet vonzani a működő tőkét, s ezzel csökkent­hetik valamelyest a jelenleg igen magas munkanélküliséget. A kilencvenes évek elején már született egy megvalósíthatósági terv az út megépíté­sére, ez akkoriban még „csak” körülbelül 60 millióba került volna, a nemrégiben el­készült tanulmány már ennek tízszeresét irányozta elő. Természetesen a három tele­pülés költségvetéséből ez nem finanszíroz­ható, ezért állami támogatásra pályáznak. Állítólag a zsáktelepülések „kinyitására” alapot hozott létre a Közlekedési Miniszté­rium, az országban 50 falu juthat hozzá az állami segítséghez, Baranyából öt, a hírek szerint a kistótfalusiak terve á támogatottak között van. A majdani betelepülők elhelye­zésére már most gondolnak, kialakítottak 5 közművesített és 15 részben közművesített (villany és a szilárd burkolatú út hiányzik) telket, a házhelyek 2200 négyzetméteresek. A közművesített házhely ára 300 ezer fo­rint, de ha helybeli lakos akarja megvásá­rolni és rajta új lakást építeni, akkor az ár­ból leszámítanak 50 ezer forintot. ■ A XIX. század első felében 36 tomácos magyar parasztház volt a régi vagy öregfaluban, ahová a lakók utoljára települ­tek. A legnevezetesebb köztük a Kossuth utca 44. szám alatti. A homlokzatán finom félkör­ívekkel, illetve két körívvel dí­szített, vert falú, nyeregtetős parasztház, oszlopos, hosszú tornáca nyitott. Sötétbarnára mázolt zsalugáteres ablakok­kal pillog ki az utcai ezüstfe­nyőkre és a diófákra. Kelemen János építette még 1783-ban. Ezt az évszámot olvasni a ház Az épület mestergerendája őrzi az építés dátumát mestergerendáján. Lakója, özvegy Hujber Jánosné, a Pécsi milliókra lenne szükség. Félünk leírni, de Hőerőmű nyugdíjasa ma is minden évben ki- tény, hogy néhány éve az Országos Műem- meszeli az öreg falakat, gondosan takarítja, lékvédelmi Hivatal évi 6000 forintot „szava- az ősi porta előkertjét virágok - rózsa, fenyő- zott meg” a ház állagát megtámogatandó, félék - díszítik, de hogy a beteges nyeregtetőt mintha a főhatóságok nem tudnák, hogy ma­is megjavítsa, a házat mindenestül felújítsa, napság ennyiért egy magára adó mester még ahhoz már se ereje, se pénze, hiszen ahhoz csak a kezébe se veszi a kőműveskanalat. ■ A település református temploma1839 óta áll FOTÓIG TÓTH LÁSZLÓ A Büröki-réttől Újtelepig Egy-két év alatt nagyot fordulhat a világ egy kistelepülésen, ha a helybéliek szorgalma és a beköl­tözők lendülete úgy akarja. Mert igaz ugyan, hogy a lakosság itt öregedőben van, de azért egyre több városi fedezi föl Kistótfalut és vesz házat ebben a Villányi­hegység északi lankái közt béké­sen elfészkelő településen. A pol­gármesteri hivatal mellett egy ha­talmas fák árnyékában hűsölő, fa­ragott hintákat sorakoztató játszó­tér szavaz bizalmat a jövőnek. A játszótérhez pályázati pénz, az If­júsági és Sportminisztérium milli­ós támogatása is kellett, a járdákat az újtelepi Arany János utcában most újították fel, igazodván a rendezett, gyümölcsösöktől dísz­lő portákhoz. Ez a vasúthoz köze­li rész volt a téglás, odébb a Bürö- ki rét, ahol korai rézkorból és neo­litból való leleteket találtak, tu­dom meg a polgármestertől. A Juszta-dűlő, itt, ugyancsak a falu északi „kapujában” feltáratlan ró­mai temetkezési helyeket rejt - egyelőre csak Diocletianus-érmék és pénzek kerültek elő a 23. légió nevével fémjelezve. A falu viharvert történelmében több helyre is elvándorolt a Vülányi-Pogányi vízfolyás és a Né­meti-patak által határolt völgyön belül - Büröki-rét, Faluhely, Ofalu, Öregfalu - maga az „Öregfalu” a negyedik hely. A XIX. század ele­jén benépesült településrésznek a hangulatából ma is sokat őriz a széles Kossuth Lajos utca diófák, hársak, csörgőfák mögé bújó ház­soraival és nagyon szép, 1839-re felépített református templomával. Az egy utcányi településrész észa­ki végén a tavaly augusztus 20-án avatott millenniumi emlékmű márványtömbjét látni, hátterében búzamezőt ringató lankákkal, északkeletre a ligetes temetővel, körben erdőkkel koronás dombvo­nulatokkal. Ottjártunkkor Barát Jó­zsef juhász közel száz juhból álló nyája bandukolt a széles úton a mező felé kopott szőrű pumi kíséretében - Kistótfalu életének megszokott, napi rendje szerint. Az önkormányzat által kínált húsz házhelyből öt összköz- műves, 600-800 négyszögöl nagy­ságúak, melyeket 300 ezer forin­tért kínálnak, 3 éven belüli beépí­tési kötelezettséggel. Az idősek nyugalmat keresve költöznek ki ide - Pécstől 20 kilométerre van, vasúton is elérhető - , német­osztrák házaspár és egy svájci asszony is itt vásárolt házat. A település gazdái A polgármester immár a harma­dik cildusban Taranyi Ádám. Al­polgármester Fehér Dezső. Az önkormányzati testület tagjai: Éles Lászlómé, Nagy Lajos, Pálfi Lajos és Felezel György. Kistótfa­lu és Vokány községek körjegy­zőségének vezetője dr. Málin- gemé Halasi Zsuzsanna. Kultúrház - mindenkinek Az önkormányzat a kultúrházat a lehető legcélszerűbben for­málta át az elmúlt évtizedben fokozatos, pénzkímélő fejlesz­téssel és nem kevés társadalmi munkával. Felújították a nagyte­rem tönkrement padlózatát és a színpadot, valamint egy olyan jól felszerelt konyhát alakítottak ki az alagsori traktusban, amely a népes lakodalmakat, ünnepe­ket is kiszolgálja. Ebben az épü­letben található a polgármesteri hivatal, valamint egy kis könyv­tár is, míg az elegáns klubszoba baráti összejöveteleknek és az idősek klubjának ad helyet. A klubvezető Zdenyák Józsefné, az idősek szociális gondozója Szulimán Judit. Bővülő kapcsolataik jele az a klub falát díszítő domborművű plakett, melyet az idelátogató bajai cserkésztábor szabadkai barátai nyújtottak át nemrégiben a község önkormányzatának. Az oldal a kistótfalui önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor, Bóka Róbert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents